Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

1992. JANUÁR 25. Szabadidőben—családi körben ii Képek és példaképek Mit szeretne a szülő? Azt, hogy a gyereke többre vinné, mint ő. Különb lenne nála. Ez a gondolko­dásmód különösen az alacsony is- kolázottságúaknál jelentkezik. „Legyél különb ember, kisfiam, mint mi voltunk”. Tényleg? Mennyivel különb a közepes ké­pességű mémökgyerek kiváló esz­tergályos édesapjánál? Mennyivel ér többet az elégséges érettségivel íróasztalnál unatkozó kisleány pa­raszti sorban tevékenykedő, kiváló háziasszony édesanyjánál? Sem­mivel. Pusztánégy idő múlva elhi­szik magukról, hogy ők különb emberek, mint a szüleik, és látvá­nyosan elkezdik lenézni őket. A generációs összeférhetetlenség egy fontos okozójával találkozha­tunk itt: a szülők aláértékelésével. A másik klasszikus felállás, amikor az atya imigyen szól: „Re­mélem, gyermekem, tudod a köte­lességedet, és követsz a nyomdo­kaimon”. így alakulnak ki orvos-, mérnök-, jogászdinasztiák. Persze ez az egyik oldalon jó dolog, el­végre a gyermek belenő hivatása világába. A mi falunk körzeti orvo­sának öt fiából három orvos lett, de nem átkozták ki azt a másik kettőt sem, akikből mérnök, illetve tanár- ember lett. A baj abból származik, amikor a dinasztiát megbontani tilos! Amikor a kitűnővel érettségizett művészhajlamú gyereket a Műsza­ki Egyetem villamosmérnöki kará­ra zavarják. „Ezért nyafogni? - hal­lom az ellenvetést. - Akinek kitűnő a bizonyítványa, és felveszik a mű­szaki egyetemre, legyen boldog ember’ ’. Igen. De ez a megbízható, korrekt mérnök negyvenéves korá­ban egyszer végre be meri vallani, hogy boldogtalan. Mert nem ezt akarta. De ilyenkor rendszerint már késő a korrekció. Sőt, lehet, hogy az ő gyereke is mérnök lesz. Előrejelzések mutatják, hogy egyes karok felesleges diplomáso­kat termelnek, hogy az érettségi­zett adminisztratív létszám oktala­nul vízfejűre duzzadt, hogy nincs irányított pályaválasztás, hanem ötlet és kampányszerű a tanulás és az elhelyezkedés is. Mi van a közepes tanulók de­rékhadával? „Képzeld el! - keser­gett egy kislány. Megtanultunk egy csomó évszámot, adatot, tör­vényszerűséget, és elmehetünk az érettségi bizonyítványunkkal a víz alá”. A közepes vagy annál rosz- szabb minőségűek előtt két lehető­ség áll: vagy apu, anyu kreál neki egy íróasztalt, vagy elmennek szakmát tanulni. De az olyan ciki! Elvégre nekik érettségijük van! És nem azért tanultak! Hát miért? Rendszerint a szülő kedvéért, meg a döntés elodázásáért. Minden szü­lő zsenit hisz a gyermekében. És a tanárok többnyire nem merik feke­tén fehéren megmondani, hogy a. gyerek gyenge képességű. A szülő persze váltig hisz ab­ban, hogy rossz a tanár, rossz a könyv, peches a gyerek, rossz az iskola. Ilyen is van persze. Érdemes lenne egyszer kutatni, milyen foglalkozásokat ismernek a szülők és a gyerekek? Meglepőd­nénk a kevés és szűk választékon. A szakmákkal még rosszabb a helyzet. Hovatovább csak ilyen összefüggésben ismeretesek: „ha nem tanulsz. Ivállhatszcipészinas­nak!” Az ui.tlkodó példaképeek nem a gyárak sin és a munkapadok mellett élnek A televízió, a sajtó, a mozi kéreti, n kínálja a látványos karriereket: (eltaláló, rockénekes, filmrendező, n|x>rter, ifjú tsz-el- nök, milliomos kisvállalkozó, au­tóversenyző, focista... Az emberek könnyen azonosul­nak az ilyen foglalkozásokkal. Azt hiszik, ezt ők is meg tudják csinál­ni. Hiszen a világ, amit mutatnak, színes, látványos, érdekes, válto­zatos, kötetlen. Bejött hozzám a minap egy fiú, aki tavaly érettségizett, de már négy munkahelyről kikopott, és azt mondta, megpróbálkozna az új­ságírással. - Nocsak! - mondtam. - És írtál már valamit? - Azt nem, de nem lehet valami nagy dolog. - Fél óra múlva lejjebb adta. Egy óra múlva ott tartottunk, hogy már akármilyen munkát elvállalt volna, csak legyen érdekes, kötetlen és fizessék jól meg. Közepesen érett­ségizett gyerek, híjával minden ér­deklődésnek és szakképzettség­nek; de akinek a szülei otthon min­dig azt mondták: te csak tanulj, ne törődj semmivel, belőled minden lehet. Hát nem lett. És egyre inkábbb nem lesz. És egyre-másra tele va­gyunk ezekkel a helyüket nem lelő, kollektiven áltatott gyerekekkel.- Hiszen az egész csak szerencse kérdése! - támadt nekem az egyik lány, aki évek óta kerget elérhetet­len álmokat. Nézd meg P.-t vagy T.-t, hogy befutottak. Biztosan szerencséjük volt! - Aha - mondom -, az egyiknek két diplomája van, a másik tíz éve hajt szívósan a szak­mában. Hogy most befutott, abban tényleg szerepe volt a szerencsé­nek. De van mögötte tíz kemény év, és öt év egyetem aranyfedezet­nek. Az ifjú hölgy megsértődött: - Örökké ezen lovagoltok. A vég­zettség, meg a munka, meg a kitar­tás, meg a szorgalom. Uncsi! Az ő ideáljuk nem tanul, mégis van pénze. Nem szorgalmas, még­is boldogul. Nem különösen tehet­séges, mégis menő fej. Nem hajt, mégis jól él. Vajon honnan terme­lődnek ezek a mai ideálok? A tanárnő elmondja a katedrán Kölcsey erényeit, és ezek az igaz­ságok már az iskola ajtajában érvé­nyüket vesztik. „Nem vitted semmire, bezzeg a szomszéd az ügyes ember” - sum­mázza az anya az apának este. Az apa nagyot nyel. Köztudott, hogy a szomszéd nem tiszta módszerek­kel vitte valamire. A gyerek nem süket. Lát és hall. A példái olyanok lesznek, amilyeneket a család, a társadalom felmutat, megcsillant neki. Amilyenről a szülő példáló­zik. Amilyeneket lát. És nem biz­tos, hogy a jókat mutatjuk meg ne­kik. Seszták Ágnes Táska a nyakban Táskadivat Napjainkban szinte egész Euró­pában divatossá vált a nyakban ló­gó kis bőr- vagy műanyag táska, melyben turisták, külföldre utazók pénzüket, fontosabb irataikat he­lyezik el. E táska népszerűségét és gyors elterjedését sokan az egyes országokban tapasztalható lopá­sokkal, utcai rablótámadásokkal hozzák kapcsolatba. Ennek van is reális alapja. * A nyakban viselt táskát már az ókorban is ismerték. A római férfi­ak és nők ruháján ugyanis nem volt zseb, pénzüket vagy egyéb értéke­iket ilyen nyakba akasztott bőrtás­kában hordták magukkal (crume- nának hívták). A nők ékszereiket is így rejtették el, hogy ne keltsenek feltűnést, és ne hívják fel a rablók figyelmét. A női kézitáska és a férfiak ak­tatáskája sem korunk felfedezése. A római nők kis hálóból készült zsákot hordtak, amit reticulumnak, „kis hálónak” hívtak. A középkor­ban már az övbe került, kis zacskó­formával. A mai értelemben ismert „retikül” Angliában a kosztümvi- selet bevezetésével együtt jelent meg: jól illett az újszerű női ruhá­hoz. Az első retikült Angliában 1860-ban mutatták be Eugénia csá- számőnek. A férfiak aktatáskáját valószínű­leg szintén az 1910-es évektől kezdték hordani. Azóta mindenféle anyagból készítik, és ezerféle alak­ban vált divatossá. A római reticulum és a nyakba akasztott crumena ma újra feltá­madt, és talán divatból, de még in­kább praktikus okokból megint ott lóg a nők és férfiak nyakában. R.J. Kössünk öcsénknek, bátyánknak - magunknak! Kamasz­pulóver A 14-16 éveseknek való sportpulóverhez mintegy 60 dkg középvastag fonal, 2,5-es és 3-as kötőtű szükséges. Mintája: 1. sor: 3 fordított és 8 sima váltakozása. 2. és a többi páros sor: simára simát, fordított­ra fordítottat kötünk. 3. sor: azo­nos az első sorral. 5. sor: 3 fordí­tott, a 8 sima első két szemét segédtűre vesszük*, és a követke­ző 2 szemet lekötjük a leemelt szemek előtt, majd a segédtűn levő szemeket is lekötjük, a 8 sima 5. és 6. szemét ismét segéd­tűre vesszük, és a leemelt szemek háta mögött lekötjük az utolsó 2 simát, utána a segédtű szemeit, majd ismét 3 fordított követke­zik, és újra a 8 sima csavarás nélkül. Ismételjük a sort elölről. A 7. és 9. sor: azonosak a» első sorral, majd ismét az ötödik sor leírása szerint kötünk. A 11. és 13. sor azonos az első sorral. 15. sor: az ötödik sor leírása szerint készül azzal az eltéréssel, hogy a csavart simák fölé kötjük a csa­varás nélküli sima szemeket, és az eddig csavarás nélkül kötött sima szemek fölött kötjük a csa­vart mintát. A 17. és 19. sor azo­nos az első sorral. A 21. sorban a csavarások fölé a csavarást köt­jük, majd ismételjük a mintát az első sortól kezdve. A mintát 3-as tűvel kötjük. Patentkötését a 2,5-es tűvel, 1 sima 1 fordított váltakozásával kötjük. Eleje: 116 szemre kezd­jük, és 10 cm patentkötést készí­tünk. A következő első mintás sorban minden tizedik szembe egy szemet szaporítunk, és így 126 szemes bőséggel mintásán kötünk a patent­kötéstől méri 22 cm-ig. Itt az oldalvonalak fölött fo­gyasztjuk a karkivágást 5, 3, 2 és 4x1 szemmel, és az így maradt 98 szemes bő­séggel kötünk a fogyasztás kezdetétől mért 12 cm-ig. Itt befejezzük a középső 12 szemet a nyakkivágás ré­szére, és a két vállrészt kü­lön kötjük tovább. A nyak­kivágás oldalán minden sor elején először 2, majd 5x1 szemet fogyasztunk, azután egyenesen kötünk. A karkivágás oldalán egyenesen dolgozunk 20 cm magas karkivágásig, majd a váll 36 szemét 9 szemenként befejezzük. A másik vállrészt hasonlóan kötjük. Háta: 110 szemmel kezdjük. 10 cm patentkö­tés után az első mintás sor­ban minden tizedik szem­be egy szemet szaporítunk, így 120 szemes bőséggel, mintá­sán kötünk a patentkötéstől mért 22 cm oldalmagasságig. Itt a sze­meket kettéosztjuk, és a két váll­részt külön kötjük tovább. A kö­zépvonal fölött egyenesen dol­gozunk a befejezésig. Az oldal­vonal fölött fogyasztjuk a karki­vágást 2, majd 8x1 szemmel, és az így nyert 50 szemes bőséggel egyenesen kötünk a 19 cm magas karkivágásig. Itt a középvonal fölött befejezünk* 10 szemet a nyakkivágás részére, és 2 sze­menként tovább fogyasztjuk, míg a karkivágás oldalán 9 sze­menként befejezzük a váll 36 szemét. Ujja: 56 szemmel kezdjük. 10 cm patentkötés után az első min­tás sorban minden tizedik szem­be 1 szemet szaporítunk, és így 62 szemes bőséggel mintásán kötünk tovább. Minden hatodik sor elején és végén 1-1 szemet szaporítunk a kezdéstől mért 50 cm-ig. Itt kb. 100 szemes bőség­hez érünk. Innen kezdve minden sor elején fogyasztjuk a szeme­ket 3,2, majd 1-1 szemenként 14 cm magasságig. Utána fokozato­san 2, 3, 4 szemenként, majd egyszerre befejezzük a szeme­ket. Nyakpántját a vállak össze- varrása után a nyakkivágás belső oldalán fölszedett 100 szemre kötjük. 10 cm-es patentkötés után a szemeket lazán leláncol­juk, és a pánt szélén a munka színére visszahajtva leszegjük. A háta nyílásába cipzárt varrunk. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Itt az alkalom Alkalmi ruha - néhány éve egy divatbemutató sajtótájékoz­tatóján figyeltünk fel erre a meg­határozásra: megtudtuk, hogy feladata helyettesíteni a délutá­ni, az esti, a kis- és a nagyestélyi, a tánc-, a színházi és a koktélruha elnevezéseket. Alkalom sokféle van. Látogatás, ebéd, vacsora, családi ünnep, baráti összejöve­tel, színház, hangverseny, táncos esti szórakozás stb. Látogatóba, baráti összejöve­telre este, ha a társaság csak szűk baráti körünket jelenti, nincs kü­lönösebb gond az öltözködéssel. Az ingruha, a szoknya és a blúz, a finom kötött összeállítás meg­felel. Ha színházba, hangver­senyre megyünk, már akad gon- dolkodnivaló, mit vegyünk fel? Ezeket az estéket a hétköznapok sorából emelje ki az öltözködés is. Ne gondoljunk arra, hogy „ki­öltözzünk”. Nincs rá szükség. De ne menjünk el az egész nap viselt ruhában. A fiatalok szoká­sa, hogy elnyűtt farmerben, vál­lukon tarisznyával telepednek le a nézőtéren. „Nem azért me­gyünk színházba, hogy bennün­ket lássanak, hanem hogy mi lás­sunk” - mondják. így van. De mégis, mennyivel csinosabbak a lányok és a fiúk is, ha a színház kedvéért egy kicsit adnak ma­gukra. Ingruha, könnyű tiszta vagy müselyemből. Szoknyája körben rakott. A felsőrészt pi- ék és nagy masni díszíti. Ez az ingruha színházba, vendég­ségbe, rendezvényre való. ALKALMI RUHÁK. A táncruha legyen könnyed és „lá­nyos”. Anyaga batiszt, zsorzsett, nyáron puplin vagy finomabb zefír. Divatos és kedves kiegészítő a háromszögletű, fodros szélű kendő. A fiú viseljen sötétkék vagy galambszürke öltönyt; anya­ga kordbársony is lehet. Az öltönyhöz a színes, esetleg mintás mellény divatos kiegészítő. Ez a színházi ruha kétrészes. Zsor­zsettből, jersey-ből, könnyű'szövetből egyaránt szép. A szoknya más felsőrésszel is viselhető, a felsőrész hosszúnadrághoz is illik. TINIKOZMETIKA A bőr szépséghibái Minden bőr különbözik egymástól, és majd minden bőrnek vannak kisebb-nagyobb hibái. Az egészséges, szép bőr legjellegzetesebb tulajdon­ságai: bársonyosság, hamvasság, rugalmasság és az üde szín. A faggyúmirigyek túltermelése a bőrt zsírossá és fénylővé teszi. E mirigyek váladéka a kivezető csatornákon át jut a bőr felszínére. Előfordul, hogy e csatornák felső végét valami por-, piszok­szemcse eltöníi, és mivel a zsiradék nem tud kijutni a bőrfelületre, fekete pontocskák alakjá­ban mitésszerek képződnek. A faggyúmirigyek túltermelése anyagcserezavarokkal is összefügg­het. Ugyanez az ok idézi elő a pattanást vagy pörsenést, mely apró, gennyes hólyagocska. Fő­leg a nemi érés (pubertás) idejében mutatkoznak ezek,- majd idővel eltűnnek. Semmi esetre sem lehet ez ok arra, hogy a kezelését elhanyagoljuk. A lányoknál előfordulhat, hogy a szépen haladó gyógyulást visszaesés zavarja meg, ami azonban csak néhány napig tart. Ez majdnem minden eset­ben a menstruációval függ össze, amikor is elsza­porodnak a pattanások. A pubertás kor elmúltával a zsíros arcbőrön található hibák, gyulladásos fol­tok - gondos tisztálkodással, helyes kezeléssel - csökkenthetők, sőt, meg is szüntethetők. A mindennapos arcmosáshoz - reggel és este - meleg vizet használjunk, és lehetőleg neutrális vagy boraxtartalmú szappant. A szappanos mos­dás eltávolítja a zsíros bőrfelületről a szennyező­déseket, feloldja a faggyú- és izzadságmirigyek váladékát, felüdíti a bőrt. Lúgos szappant azon­ban ne használjunk! Ha gyógyszappannal mos­dunk, pár percig hagyjuk a habot az arcbőrön, a hatás így fokozódik. Csak azután öblítsük le, mert így kiürül a szőrtüszőkben pangó zsír is. A mos­dóvízbe boraxot, kölnivizet vagy illatos ecetet is önthetünk, mert ezek fokozzák a zsíroldást. Ismeretes olyan zsíros arcbőr is, mely nem tűri a szappant, és még a lúgmentes (neutrális) szap­panra is érzékeny. Ilyen esetben más, úgynevezett detergens (tisztító)anyagokkal, készítményekkel kell kísérleteznünk, de csakis szakember, kozme­tikus tanácsa szerint. A tisztítókozmetikumokkal igen jó eredmé­nyeket érhetünk el. Ilyen készítmények az arcsze­szek, az arcvizek, az arctejek és a toalettecetek. Külföldön már évek óta ezek a legkedveltebb tisztítókozmetikumok. Hazánkban csak az utóbbi bőrápoló anyagokat, mint például az uborkát, a kamillát, a mentolt, a kámfort stb. E márkás koz­metikai készítmények enyhe és kellemes illatúak, és az említett anyagokon kívül különféle más növényi kivonatokat, fertőtlenítő hatású anyago­kat, vitaminokat tartalmaznak, a célnak megfele­lően jól kombinálva. A szaküzletekben igen nagy választékban ta­lálunk mind bel-, mind külföldi arcszeszeket, arc­vizeket, s ha hallgatunk a szakemberek ajánlásá­ra, s a jól kiválasztott szerrel naponta ápoljuk bőrünket, bizonyára nem marad el a kívánt hatás. Az előírásoknak megfelelően használt készít­mény megelőzi a mitesszerek képződését, eltávo­lítja a bőrfelület felesleges zsírrétegét, felfrissíti az arcbőrt. Új készítmények várhatók a közeljövőben a pattanás elleni szerekből. Nagy jövő előtt áll az A-vitamin-derivátumokát tartalmazó ter­mék, melyet a drogériákban Roaccutan néven hoznak forgalomba. Az Isotretinoin a leghatá­sosabb szer, amit eddig pattanások ellen kikí­sérleteztek. Mindezek mellett rendkívül fontos a bél­működés rendezése, és hogy az étrend legyen zsír- és fűszerszegény, de vitaipindús. (natura) években terjedt el használatuk, bár itt is régóta ismertek. Természetesen e készítmények tartalma is változott, módosult. A kozmetikai ipar termé- |4z oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet keiben megtartotta a jól bevált, hagyományos

Next

/
Oldalképek
Tartalom