Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 24. Téeszek „utolsó kenetre” várva (Folytatás az 1. oldalról) az olykor szerződésszegéssel párosuló értékesítési anomáliák még a legerősebb lábakon nyugvó téeszeket is alapjaiban megrengették. Ezért nem is csoda, hogy megyénkben várhatóan mindössze öt szövetkezet mérlegében szerepel majd 10 millió forint feletti eredmény. Három gazdaság 5-10 milliós nyereséggel számol, míg 15 téeszben imádkozhatnak, hogy „nullára futottak ki”. Mint Nagy János, az érdekképviselet fomunkatársa elmondta, a termelőszövetkezetek 1991. évi eredményének egyenlege előzetesen 860 millió veszteséget mutat, míg két évvel ezelőtt még 1,2 milliárd forint nyereséget termeltek együttesen a nagyüzemek. Figyelemre méltó, hogy 24 téesz valószínűleg egyenként 10 millió feletti veszteséget kénytelen elkönyvelni, de a nyereséges gazdaságok sem az alaptevékenységnek, hanem például értékpapírjaik eladásának köszönhetik eredményüket. A december végi állapot szerint a megye szövetkezetei 3,7 milliárd forinttal tartoztak szállítóiknak, ebből a fizetési határidőn túli tartozás eléri az 1,8 milliárdot. A gazdaságok kintlévőségei ezzel szemben elérik a 3 milliárd forintot, ennek egyharmadánál már lejárt a fizetési határidő. Az országban uralkodó fizetési „fegyelmet” jól érzékeli az a tény, hogy csupán három téesznek nincs határidőn túli követelése. A nagyüzemekben 0,8 milliárd forint értékű készáru vár vevőre, amelynek 70 százaléka mezőgazdasági eredetű, téeszenként tehát átlagosan mintegy 12 millió forint értékű eladatlan áru van a raktárakban. A szövetkezetek normális működésükhöz 4,3 milliárd üzemviteli hitel igényt jeleztek ez év első felére, a gazdaságonként szükséges 70 millió forintnak azonban várhatóan csak a felét hitelezik meg a bankok. Ma ugyanis már ott tartunk, hogy négy nagyüzemnél az idegen tőke összege meghaladja a saját vagyon értékét. Az adósságtömeget viszont még jobban mutatja az, hogy jelenleg minden egyes téesztagra és alkalmazottra több mint százezer forint bankköltség jut. L. Z. Munkanélkülicsúcs az év végén (Folytatás az 1. oldalról) önmagában rossz vagy jó. A helyzetet kezelni kell, s hogy ez sikerült-e, azt lehet értékelni. A múlt évben a passzív eszközök alapulvetően jól működtek. Odaértünk minden munkanélkülihez - húzta alá a miniszter. Az aktív eszközök már kevésbé működnek jól. Egysíkú a gondolkodás, a helyi, speciális megoldások kevésbé érvényesülnek, pedig a Szolidaritási Alapot úgy lehetne tehermentesíteni, ha az aktív eszközök jól működnének. Itt tehát előre kell lépni. A miniszter külön is kiemelte a közhasznú munkavégzés szerepét, bár itt hangsúlyozta, hogy a szemléletet is meg kell változtatni. Részben a munkanélküliekről általában, részben a közhasznú munka konkrét megítélésében. Ez utóbbi ugyanis nem egyenlő az ároktisztítással. Közhasznú munkát jól lehetne végezni az egészségügyben, a szociális ellátórendszerekben, a környezetvédelemben, a településfejlesztésben. Ezeken a területeken messze nincs kihasználva a lehetőség. A 400 ezres munkanélküli-táborból mindösszesen 12 ezren végeztek ilyen munkát a múlt évben. Ami a pénzeket illeti, a passzív eszközök finanszírozására várhatóan elég lesz a pénz. Bár azt a miniszter is elismerte, hogy ez csak akkor igaz, ha a pénzek befolynak a Szolidaritási Alapba, s a munka- nélküliség pedig nem haladja meg a jelzett számot. Ugyan a költség- vetés a hiány egy részére garanciát vállalt, de összeget nem állítottak be erre. Ezért is fontos, hogy a Foglalkoztatási Alap jól működjön. Ide ebben az évben 16,5 milliárd forint kerül. Ennek egy részét a megyék normatív alapon megkapják. Megyénk várhatóan 315,5 millió forintról dönthet közvetlenül. Központi programok finanszírozására 2,9 milliárd forintot hagytak jóvá, de ez is a megyei pályázatokhoz kapcsolódik. Ebben az évben, a tavalyi tizenegy helyett, négy témát hirdetnek meg. Ezek a közhasznú munkavégzéshez, a pályakezdők és alacsony képzettségűek továbbképzéséhez, a tartósan kiszorultak megsegítéséhez és a megváltozott munkaképességűekhez kapcsolódó programok. A pályázatok két menetben kerülnek elbírálásra. Az első menethez március végéig, a második menethez június végéig kell benyújtani a pályázatokat. Egy hónapon belül ígérik a döntést, a központi forrás az 50 százalékát érheti el. A központi pénzekből lehet támogatni foglalkoztatási célú alapítványokat is. Ami abszolút új elem, az a foglalkoztatási társaságok részére elkülönített pénzügyi keret. Ezek a társaságok alapítványi jelleggel, ott és akkor jönnének létre, ahol egyszerre nagy létszámú leépítés történik, és nincs más megoldás. A minisztérium is, de a megyék is létrehozhatnak ilyen társaságot. Az első valószínűleg Óz- don lesz. F. I. Kisebbségi sorsban Tiszapüspöki szilánkok Nem is igazi falu az, mondják, ahol nincsenek cigányok. Mára az úgynevezett cigánytelepek már sok helyen megszűntek, ám a cigányemberek megmaradnak. Itt élnek közöttünk, velünk. Különösen érvényes ez Ti- szapüspökire. A falu az elsők között volt Magyarországon, ahol felszámolták a putrikat. Most sok cigány család szép, új házzal büszkélkedhet. Aztán hogy a büszkeség mögött mennyi munka meg nélkülözés van, s kit mennyire nyomaszt a „hogyan tovább?” kérdése, az már mindenkinek a magánügye. Vajon hogy élnek ma ezek a családok? * Tél van. Nedves, kedvetlen idő. A ház amolyan félig kész állapotban áll. A házigazda: Lukács Dezső, 57 éves, nyugdíjas. A konyhában úgy kéri, hogy üljek le, mint aki nagyon restelli, hogy csak ilyen szegényes környezetben tud fogadni. Beszélgetünk. Dezső bácsi közben burgonyát hámoz egy vízzel teli nagy fazékba. Nem egy-két szemet, több kilót. Nagy a család. Hat gyermeke van, ebből hárman még otthon laknak. Munkanélküliek.- Dezső bácsi, havonta mennyi pénzből kell megélniük?- Ötezer forintot kapok - mondja a szája sarkában bújócskázó mosoly- lyal. - Egyszer kértem segélyt. Elküldték, hogy éljek meg ebből a kis pénzből. Csak amióta van a „Lungo Drom”, azóta kapok. Nagyon jó, hogy van ez a szervezet. Legalább valakik velünk is törődnek. Csend lesz. Magamban végiggondolom, mire is elég ötezer forint. Hamar a felsorolás végére érek.- Egy pár cipőt sem tudok magamnak venni - teszi hozzá. - Pedig végigdolgoztam harminc évet a téeszben. Mindenféle munkát elvégeztem, a legrosszabb helyeken megálltam a helyemet. .. Ha mindez panaszként hatna, ne annak vegye senki. Dezső bácsi szelíd ember, nem panaszkodik. Nem lázad. Kérdeztem, hát elmondja. Közben hámozza a burgonyát. Az arca semmiről nem árulkodik, de a szeme mosolyog. Mintha tudomást sem venne a körülötte lévő szegénységről. * Pálmai Frigyeséknél igazi kis hindu hercegnő fogad. Szégyenlősen édesanyjához bújik, és onnan néz. Nagy, sötét szemében varázs lakik. Mielőtt leülnénk beszélgetni, körülnézek a lakásban. Mindenhol példás tisztaság. - Szépen laknak - jegyzem meg a ház asszonyának, és nemcsak az udvariasság kedvéért. Aztán megtudom, nemcsak szépen, de nehezen is.- Négy gyermekem van; egy már férjhez ment. kettő iskolába jár. egy óvodába. A férjem már harmadik éve le van százalékolva. Amíg ő nem lett beteg, én a tanácstól nemigen kértem támogatást. Nem volt rá szükség. Akkor mentem először segélyért, amikor a lakást felépítettük, és olyan sok OTP-nk volt, hogy az egész fizetésünk odament. Még most is 18 ezer forint OTP-t fizetünk. Van úgy, hogy csak kétezer forintom marad. Nem régóta kapjuk a nevelési segélyt, 2900 forint, de úgy hallottam, hogy meg akarják vonni. hivatkozva arra, hogy szép, szőnye- ges lakásom van... A pénztelenség a legrosszabb. Szégyelli az ember, hogy segélyért kell kilincselnie, de ha egyszer rá van utalva! * Puporkáék 1989-ben kezdték el építeni hajlékukat. A ház azóta sincs befejezve. Laknak benne, mert lakni kell valahol. Az esőtől, hótól, fagytól megvéd a ház, az meg, hogy csak a legszükségesebb helyiségek „bútorozottak”, ez esetben igazán mellékes. Puporkáné Marika talpraesett, olyan izgő-mozgó asszonyka. Három gyermeket nevel. A férje, mint oly sokan, munkanélküli. Havi jövedelmüknek több mint a fele rezsire megy el.- A legjobb szándék mellett sem tudunk jobban élni. Szeretnénk, de nem megy - mondja Marika. * Közben megérkezett az este Tisza- püspökibe, s a lábunk elé feküdt. Valahol a falu alján fölvonít egy kutya. Szomorúság meg kétségbeesés van a hangjában. A tiszapüspöki cigányemberek azonban bizakodnak. És dolgoznak. Mindenki úgy és ott, ahol tud. Élnek, mert élni kell! Paksi Éva Magdolna Igazi kis hindu hercegnő fogad Reprezentatív felmérés az iskolákban Pedagógusok az oktatási törvény tervezetéről Rendkívül érdekes vizsgálat végére tett pontot a napokban az Oktatáskutató Intézet: az ország különböző iskoláiban ezer pedagógust kérdeztek meg az oktatási törvény készülő tervezetéről. A megkérdezettek 130 ezer tanárt képviseltek, 73 százalékuk nő volt, 42 százalékuk 31-40 év közötti, 46 százalékuk több mint 16 esztendeje dolgozik a szakmában, további 42 százalékuk 9- 15 esztendőt töltött már a katedrán. Kozma Tamás, az intézet főigazgatója nyomatékosan kiemelte, hogy 1985 óta a mostani immár az ötödik olyan reprezentatív felmérés, amelyben a tanárok közérzetét tudakolják. De mi is derül ki az anyagból? A legfontosabb: a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy elkerülhetetlen az iskolarendszer változása. Nem ennyire egységes a véleményük azonban az új iskolarendszer típusáról. 28 százalék a 6+6 osztályos rendszer mellett voksolt, 26 százalék a 10+2 osztályt látná helyesnek, a korábbi 4+8 osztályos iskolákra 21 százalék szavazott, míg a mostani 8+4 csak 19 százalék szerint eredményes. Az oktatási törvény vitájának egyik kulcskérdése, hogy le- gyen-e központi tanterv vagy sem? A megkérdezettek 85 százaléka jónak tartaná, ha volna ilyen, de alternatív módon választható. 10 százalékuk a hagyományosan kötelező tanterv mellett szavazott és csak 5 százalék vette volna szívesen, ha a tanár teljesen maga dönthet a tanmenetről. Hogy ki fogadja el ezeket a tanterveket? A többség szerint - 58 százalék látja így - ez a tantestület illetékességébe tartozik, 12 százalék az egyes pedagógusokra bízná, 14 százalék pedig valamilyen szakmai szervezetre ruházná a döntést. Ehhez kapcsolódik a vizsgarendszer kérdése is. A korábbi években a pedagógustársadalom két táborra oszlott, az egyik tantervet, a másik vizsgarendszert akart készíteni. Most a központilag szabályozott vizsgák mellett foglalt állást 87 százalék, 82 százalék megfontolandónak tartja, hogy minden iskolafokozatba egy-egy vizsga jelentse a belépőt. A mostani viták kényes kérdése az iskolák felügyeletének problémája. 73 százalék azt vallja, hogy valamiféle szakmai felügyeletre szükségük van az iskoláknak, de megoszlanak a vélemények a „gazda” személye körül. A Területi Oktatási Központoknak elfogadná 43 százalék, az egyetemeket tartaná alkalmasnak erre 20 százalék, 14 százalék az államot látná szívesen ebben a pozícióban, és csak 9 százalék bízná az önkormányzatokra. Ez egyben a pedagógustársadalomnak azt a kívánságát is tükrözi, miszerint szívesen látnának bizonyos állami védettséget az iskolák felett. Helyesnek látnák, ha a bérük, felügyeletük a minisztériumtól függne, az iskola anyagi fenntartása viszont az ön- komiányzatokra tartozna. Érdemes még megemlíteni, hogy a megkérdezettek többsége nem szívesen látná sem a szülők, sem a diákok beleszólásának növekedését. Elengedhetetlennek tartják a pedagógusok bérének rendezését. Sokuknak - ez mintegy 33 százalék - a havi bruttó bére nem haladja meg a 15 ezer forintot, 52 százalékuknak - a túlórákat, a magánórákat, a korrepetálást is beleszámmítva - a nettó jövedelme sem több ennyinél. (somfai) Orvosok, természetgyógyászok A tudományosan megalapozott gyógyászat mellett vitathatatlan a tradicionális gyógyítás létjogosultsága. Az igényt nemcsak a tudományos orvoslás elszemélytelenedése, hanem az a nyilvánvaló tény is okozza, hogy az efféle medicinák nem minden betegségre adnak gyógyulásit. Mivel a tudományosan megalapozott orvoslás a természetgyógyászatból nőtt ki, a jövőben is csak az orvos és a természetgyógyász hatékony együttműködésétől várhatók valódi eredmények - szögezte le az Egészségügyi Tudományos Tanács. Egyébként az országban már csaknem 1200 természetgyógyász praktizál iparengedéllyel. Jut eszembe! Ezt a párbeszédet az élet produkálta, a dramaturgiáján csak finomítani kellett.- Jó napot kívánok, gomolyát kérek. Nem, nem túrót, sajtot..- Tessék mondani.- Tessék kérdezni.- Önnek fontos, hogy mit vesz, nem?- Ön pedig azért van ott, hogy nekem azt a fontosat adja.- Ha mondja.- Ha kérdi.- Én fizetek, elvárnám, hogy megkérdezze...- Azért, mert fizet, még tudhatja, mit akar ...- Tudja mit? Ide se jövök többet.- Jó, de akkor most a gomolyával mit csináljak?- Melyikkel?- A túróval.-pbV _______________________/ L APOSTETÖSZIGETELÉS a HYDROFÉM KISSZÖVETKEZET vállalja régi, tönkrement és új lapostetők szigetelését 5 + 3 év garanciával. 5700 GYULA, Siórét 2. Telefon: 66/62-611, telex: 83432. Ügyintéző: Pfeff Ferenc. Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Bérlőinket, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1/1992.(1.6.) sz. rendelete 1992. január 6-i hatállyal a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz és a közüzemi csatornamű szolgáltatásért Jász-Nagykun-Szolnok megyében a következő díjat állapította meg: ivóvízdíj 34,30 Ft/köbméter csatornadíj 20,10 Ft/köbméter Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és a nem lakás célját szolgáló bérlemények bérlői az 1992. évi vízdíjelőleget - ezen időponttól a 11. sz. ön- kormányzati rendeletben foglaltak szerint - ezzel a díjtétellel tartoznak megfizetni. Az 1992. évre érvényes új víz-, csatornadíj-előleg kiközlését vállalatunk minden érintett bérlőnek 1992. j anuár 31 -ig megküldi. Az új díjelőleg kiszámlázása első alkalommal az 1992. február havi lakbérrel egyidejűleg történik oly módon, hogy az 1992. január havi díjkülönbözetet is ekkor kell megfizetni. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét. Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat *73837/1* A Szolnok Papír Rt. keres titkárnői munkakiíf-be gépírni és német nyelven - írni, olvasni is - tudó munkatársat. Jelentkezés: a Szolnoki Papír Rt. személyzeti és oktatási osztályán.
