Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
Pályaválasztási iránytű Speciális szakiskola TISZABŐN Tiszabőn a lakónépesség , száma 2054 fő, ebből 885 (a népesség 43 százaléka) munkaképes korú. A munkaképes korú emberek 39 százaléka (346 fő) rendelkezik munkaviszonnyal. 539-en (60,9 százalék) munkanélküliek, munkanélküli-segélyt hetvenhetén, munkanélküli-járadékot száznegyvenkilencen kapnak. A végzős nyolcadikosok 60-70 százaléka tanul tovább a közelben lévő szakmunkásképző intézetekben (T örökszentmiklós, Kunhegyes, Szolnok). A létszám fele egy hónap, legfeljebb fél év múlva lemorzsolódik, visszakerül a községbe, szaporítva ezzel évről évre a kallódó, munka nélküli fiatalok számát. E nnek egyik oka az idegen, előítéletes, sokszor ellenséges környezet, mely főleg a cigány származású tanulókat sújtja. A másik ok talán az, hogy a hagyományos rendszerben működő iskola nem alkalmas arra a hátránykompenzáló szocializációs feladatra, amely feltétele annak, hogy a tanulók megállják helyüket a szakmunkásképző intézetekben. A község megoldhatatlannak látszó gondokkal küzd. Évekkel ezelőtt az akkori tanácselnök, jelenleg polgármester Négyesi Zoltán felismerte, hogy a válság leküzdésének egyik feltétele, hogy a stratégiailag fontos területekre szakmailag kiválóan képzett emberek kerüljenek. így került a községbe iskolaigazgatónak Tolnai Antal, és egy falusegítő szolgálat megteremtésére a neves szociálpolitikus, dr. Bognár Szabolcs. A három jól képzett, tapasztalt szakemberből álló csapat határozott tervekkel, elképzelésekkel látott munkához. A változások legelőször az iskolában indultak meg. Tolnai Antal belső pályázatok kiírásával, tanfolyamokkal, neves szakemberek részvételével előadások szervezésével lehetőséget teremtett, egy sajátos helyi pedagógiai program kidolgozására. Az iskola két dolgozója kétéves Waldorf-tanárképző kurzuson vesz részt, az iskola valamennyi pedagógusa elvégezte a TET- tanfolyamot, az elmúlt évben megismert Frei- net-módszer nyomán ma az iskolában Freinet- műhely működik. A szabad iskolák körébe tartozó módszer, amit Freinet a munka iskolájának nevez, a gyerekek szabad önkifejezésére, öntevékenységére, a kísérletező szabad munkára épül. A tanulók sokrétű tevékenységen keresztül sajátítanak el ismereteket, szereznek alapvető készségeket, képességeket, ezáltal formálódik személyiségük. A legfontosabb változás azonban az iskola struktúrájában következett be. A program az iskolát három részre bontja. Az első alapozó előkészítő szakaszban a tanulók tantárgyblokkos rendszerben (anyanyelv- és matematikablokkok) sajátítanak el alapvető ismereteket Ez a szakasz az első, második és harmadik osztályos tanulókat foglalja magába. A második, az úgynevezett ismeretközvetítő szakaszba a negyedik, ötödik és hatodik osztályok tartoznak. Az oktatás-nevelés itt többféle módon történik. Egyrészt megmaradt a hagyományos tantárgyi rendszer, másrészt tantárgyblokkokban (anyanyelv, matematika, ember- és társadalomismeret, természetismeret és művészet), egytanítós rendszerben folyik, felhasználva a tanfolyamokon, előadásokon szerzett tapasztalatokat. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók tartoznak az orientáló szakaszba, melynek hagyományos rendszere az általános iskolát elvégzők szakképző intézetekhez való kapcsolódását hivatott biztosítani. A belső pályázatok egyik eredménye, hogy az iskolában bevezették az emberismeret tantárgyat. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók önismereti, szituációs játékokkal, beszélgetésekkel olyan képességeket, készségeket szereznek, melyek hátránykompenzáló szocializációs hatásukkal megkönnyítik beilleszkedésüket. Egy másik pályamunka, amelyet Faragó Ferenc és Rimóczy Imréné pedagógusok készítettek, a technika tantárgyat dolgozta át a helyi adottságokat figyelembe véve. Ennek folytatása egy komplex speciális szakiskola programjának kidolgozása, mely abból a felismerésből született, hogy Tiszabőn hosszú időre be kell rendezkedni arra, hogy lesznek olyan tizennégy és tizenhat éves korú iskolaköteles gyerekek, akik nem tanulnak tovább. Ezeknek a fiataloknak az elhelyezéséről gondoskodni kell. Ez alatt a két év alatt kell olyan ismeretekhez, készségekhez juttatni a gyerekeket, amelyeket a helyi lehetőségeket figyelembe véve használni tudnak. Olyan gazdálkodási ismeretekről van szó, melyeknek elsajátításával lehetőséget kapnak arra, hogy önállóan gazdálkodni kezdjenek, például: kisállattenyésztés, sertéshizlalás, földművelés, növénytermesztés, háziipari tevékenységek (szövés, kosárfonás, kötés, varrás .. . stb.) Erre a programra pályázat útján egymillió forintot nyertek a készítők. A komplex speciális szakiskola tervei között az is szerepel, hogy az itt végzett tanulóknak biztosítja az iskola az eszközöket egy esetleges vállalkozás elindításához, az önkormányzat lehetőségeihez mérten segít a termékek forgalmazásában, ezzel tulajdonképpen egy elsőmunkahelyhez- jutási lehetőséget is nyújt a pályakezdő fiataloknak. Ezen túl az önkormányzat kénytelen felvállalni olyan feladatokat is, melyek nem tartoznak feltétlen alapvető feladatai körébe. Forráshiányok enyhítésére vállalkozói szerepre is rákényszerül, így sörfőző üzem működtetésével, szalmabrikettgyár, helyi húsüzem létesítésével, a termelőszövetkezettől háztáji földek bérlésével próbálja enyhíteni a lakosság megélhetési gondjait. Tiszabőn nem bíznak semmit a véletlenre, tudják, hogy ha magukon nem segítenek, akkor nem jutnak túl a válságon. Imrei István
