Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

El Pályaválasztási iránytű ályaválasztási szaktanácsadás ~------—— . ,, V ___________■> ,■ ... ■ ' 1 ” Az általános iskola 8. osztályát befejező tanulók továbbtanulásra vonatkozó döntésüket személyiség- fejlődésük egyik legviharosabb sza­kaszában kénytelenek meghozni. A továbbtanulási és pályaválasztási szituáció lényeges, életre szóló ese­mény. Eddig sem volt könnyű kivá­lasztani a lehetőségek sokaságából, hogy melyik pálya, foglalkozás felel meg a leginkább érdeklődésüknek, egyéniségüknek. Most, ha lehet mondani, a helyzet még nehezebb, mert a gazdaság, az ipar szerkezeté­nek átalakulásával üzemek (munka­helyek) szűnnek meg, tanműhelye­ket számolnak fel, egyre kevesebb a gyakorlati képzési lehetőség. Sok esetben a szülőre hárul a gyakorló- hely biztosításának nehéz feladata. Ha sikerül olyan kisiparosra vagy munkahelyre szert tennie, ahol bizto­sítják a gyermek gyakorlati képzését, akkor szinte nincs akadálya a szakma elsajátításának. A jó pályaválasztási döntés elen­gedhetetlen előfeltétele a szakmák, foglalkozások széles körének isme­rete. Csak a lehetőségek ilyen mérté­kű áttekintése alapján van mód a mérlegelésre, a válogatásra, az egyé­ni elképzelések és a lehetőségek egyeztetésére. E döntés hátterében számos külső és belső tényező játszik szerepet, ezek a különböző iskolákban, a kü­lönböző településeken másként ér­vényesülnek. A külső tényezők közül elsőként említem a családot, mely az érdeklő­dés alakulásának alapvető tere. A szülőkkel való kapcsolat az egyik legfontosabb érdeklődés- és motivá­ciókeltő tényező (akár pozitív, akár negatív hatásátvesszük figyelembe). A családi környezet döntően befo­lyásolja a tanulók továbbtanulási és pályaválasztási szándékát. A szülők képzettsége és foglalkozása jelentős szinten függ össze a gyermek értelmi képességeinek alakulásával, az isko­lai tanulmányi eredménnyel és a sze­mélyi alkalmazkodás szintjével. Ed­digi tapasztalatok alapján a maga­sabb műveltségű szülők gyermekei a munkával kapcsolatos értékek kö­zött jobban előnyben részesítik a kre­ativitás kifejtésének lehetőségét biz­tosító pályákat, az olyan munkát, mely az önérvényesülés lehetőségé­vel kecsegtet, mely személyes füg­getlenséget és változatosságot bizto­sít, mely lehetővé teszi új problémák, feladatok megoldását. A szülők sze­repe a motiváció és igényszint kiala­kításában jelentős. Másik fontos külső befolyásoló tényezőnek tartom az iskola hatását Az iskola, a kommunikációs eszkö­zök a munkáról, pályákról konkrét információkat adnak, apály aismer e­... pszichológusszemmel tét fejlesztik. A tanulói önismeret és pályaismeret elmélyítése továbbra is fontos feladata a pedagógusok (akár osztályfőnök, akár szaktanár) napi nevelési tevékenységének. Ez azért is megkülönböztetett fontosságú fel­adat mert a családi szocializáció és a gyermek iskolázásának sajátossá­gai egyenlőtlen lehetőségeket terem­tenek a tanulók számára. Intenzíveb­ben kellene foglalkozni a különböző társadalmi rétegekből származó, el­térő környezetben élő és eltérő isme­retekkel rendelkező tanulók pálya- választási döntése mögött meghúzó­dó okokkal. További fontos feladatnak tartom a tanulók személyiségének a nyitott­ság irányába való továbbfejlesztését Ez azért is lényeges terület, mert a mai nagy és gyors szerkezetváltás megkívánja, hogy egy emberne csak egy szakmához értsen, hanem eset­leg többhöz is, képes legyen - akár idősebb fejjel is - újabb szakmák el­sajátítására. Külső tényezőként szerepet játsz­hatnak még a döntés kialakításában a barátok, ismerősök, a kortárscso- port tagjai, de az 6 befolyásoló erejük nem olyan számottevő, mint a csalá­dé vagy az iskoláé. A belső (szubjektív) tényezők közül a teljesség igénye nélkül a kö­vetkezőket tartom lényegesnek:- rendelkezzen a tanuló megfelelő önismerettel (ismerje reálisan képes­ségeit - értelmi, mozgásos képessé­geit -, legyen tisztában egészségügyi állapotával, érzelmi megnyilvánulá­sainak jellegzetességeivel, tempera­mentumával stb.),- rendelkezzen megfelelő pálya- ismerettel (mind mennyiségi - minél több pályát, pályakört ismerjen -, mind minőségi vonatkozásban - is­merje a pályakövetelményeket, a szabna személyi követelményeit, az egészségügyi lazáró okokat). A helyes pályaválasztás alapfel­tétele: az objektív lehetőségek és a szubjektív adottságok harmonikus összekapcsolódása. Ha e két tényező között jelentős eltérés van, akkor a tanuló rosszul dönt (vagy helyette döntenek), irreáis elképzelések ala­kulnak ki, nem épül ki egy megfele­lő, szilárd motivációs háttér, akudar- cok hatására teljes lesz a bizonyta­lanság. Ekkor már sem a szülő, sem a pedagógus nem tud segíteni, ilyen­kor kerül a tanuló pályaválasztási szaktanácsadásra. Ebben az esetben az iskola jelezze időben a vizsgálat kérését egy jelentkezési lapon, rövi­den összegezze, milyen probléma miatt kéri a vizsgálatot, illetve szak­tanácsadást A pedagógiai szakta­nácsadást az intézet pedagógus mun­katársai végzik. Ha itt sem tudnak döntésre jutni, akkor javasolják a pszichológiai vizsgálatot, mely több lépcsőben történik: 1. Csoportos vizsgálat (papír-ce­ruza tesztek, feladatok megoldása, melyek függetlenek az iskolai tanul­mányoktól). 2. Műszeres, illetve kiegészítő tesztvizsgálatok (ez utóbbira azoknál a tanulóknál kerül sor, akiknél vala­milyen képességnél bizonytalanság mutatkozik, vagy ellentmondás van az érdeklődés határozottsága és a pá­lyaelképzelés között). 3. Eredményközlő beszélgetés a szülőkkel és a gyermekkel, ennek alapján alakul ki a közös pályavá­lasztási döntés. A továbbtanulási és pályaválasz­tási szándék egyik legjelentősebb meghatározója a gyermek tanulási teljesítménye. A vizsgálati és tanul­mányi eredmények nem minden esetben fedik egymást Nézzünk egy példát: Egyik tanuló vizsgálatát gyenge tanulmányi eredménye miatt kérték. A tesztvizsgálatokban viszont átla­gon felüli vagy kiváló teljesítménye­ket nyújtott. A műszeres vizsgála­toknál kiderült, hogy nagyon jó a kézügyessége, jó a szemmértéke, a beszélgetés során elmondta, hogy szeret fémekkel dolgozni, reszel, ka­lapál stb. A beszélgetés végére az eredmények összegzéseként kirajzo­lódott a fémmegmunkáló szakmák körvonala (géplakatos, szerkezetla- katos). Két év után érdeklődtem az iskolájában, hogyan állta meg a he­lyét. Dicsérték szorgalmát, munká­ját, tanulmányaiban jól halad, meg vannak vele elégedve. A valóban gyenge tanulmányi eredményű és képességű tanulók számára sincsenek zárt kapuk. Ók speciális szakiskolákban tanulhat­nak, 16 szakma között választhatnak (2-3 éve még csak 2 szakma volt a lehetőség) közel tíz településen. Az oktatott szakmák kevésbé elmélet- igényesek, inkább a gyakorlati kép­zésen van a hangsúly. Részletes ismertető az iskolákról, a választható szakmákról, a jelentke­zés feltételeiről a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet „Pályaválasztási tájékoztató általá­nos iskolásoknak” című kiadvány­ban található. Már most szeretném felhívni a 7. osztályos tanulók, illetve szüleik fi­gyelmét erre a kis füzetre. Sok olyan hasznos információt találhatnak ben­ne, amely segíti a 8. osztályos pálya- választási döntés előkészítését Végezetül apályaválasztás szem­pontjából legproblémásabb tanulók­ról, az egészségkárosult fiatalokról szeretnék egynéhány gondolatot em­líteni. Nagymértékben megnövekszik azoknak a fiataloknak a gondja, akiknél valamilyen egész­ségkárosodás vagy fogyatékosság áll fenn. Az egészségiig károsodott ta­nulók pályaválasztási lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Míg egészséges társaik a szakmák soka­sága közül választhatnak, addig az ő lehetőségük csak néhány, súlyosabb esetben egy-két pálya jöhet szóba. Ezért a pályaválasztásnál ők több se­gítséget igényelnek. Bizonyos sajá­tos problémák szükségessé teszik, hogy jóval 13 éves koruk előtt kezd­Í 'ük meg a velük való foglalkozást :ontos a károsodás vagy fogyatékos- ság minél korábbi megállapítása. Azoknál a gyermekeknél, akiknél valamilyen testi fogyatékosság vagv elhúzódó betegség leszűkíti a vá­lasztható pályák körét s hogy e szűk körre 14 éves korukra problémamen­tesen alkalmasak legyenek, különfé­le képességeik, készségeik kifejlesz­tésére v an szükség. Viszont a fejlesz­tés náluk az átlagosnál időigénye­sebb gyakorlást követel, így azt nem elegendő 13 éves korban elkezdeni. Az egészségkárosult gyermek pályaválasztásában az orvos vélemé­nye és tanácsa a döntő. Az időben elvégzett orvosi vizsgálat komoly se­Ö et nyújthat a helyes pályavá- íshoz. A legkisebb rendel­lenességet se tekintsük mellékes kö­rülménynek. Pályaválasztás szem­pontjából például a testi fejlettség szintje is döntő lehet. Figyelembe kell venni az átlagosnál kisebb test- magasságot és súlyt, valamint a túl­zott súlyfelesleget, amely gyakran más betegség következménye is le­het. Károsodástípusok szerint a kö­vetkezőkre kell kiemelten figyelni: mozgásszervi betegségek, csökkent­látás, félszeműség, csökkent hallás, epilepszia, tüdő- és légúti betegsé­gek, szívbetegségek, cukorbetegség, vesebetegség. Ha az orvosi vizsgálat során a fenti károsodások valamelyike ki­mutatható, feltétlen ki kell kérni a szakorvos véleményét, javaslatát, vagy további alkalmasságvizsgálatra menni a Szakmunkástanulók Orszá­gos Egészségvédelmi Intézetébe (1073 Budapest, Vü. Kertész u. 34., telefon: 1-1422-502). Érdemes előtte levélben vagy telefonon időpontot kérni. A kapott vizsgálati eredmé­nyekkel kell jelentkezni a szakmát oktató iskolában. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a tanulók is hasznos, értékes és egyenrangú tagj ai lehetnek a társada­lomnak, ha egészségi állapotuknak megfelelően választanak pályát Horváth András pszichológus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom