Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-09 / 289. szám

2 Hazai körkép 1991. DECEMBER 9. Kisgazdanagygyűlés Szolnokon Torgyán: Közeleg a ,,harag napja*’ A hadsereg lelke és a demokratizálódás Interjú dr. Raffay Ernő politikai államtitkárral „A politika jelene és jövője’ ’ címmel nagyszabású kisgazda­rendezvényre került sor vasár­nap este Szolnokon. A nagygyű­lés szónoka dr. Torgyán József, az FKGP elnöke volt. Az össze­jövetel színhelyéül szolgáló Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ ez alkalomra zsúfolásig megtelt a helyi és vidéki kisgaz­dákkal, más érdeklődőkkel. Hely hiányában sokan a folyo­són állva voltak kénytelenek vé­gighallgatni a pártelnök beszé­dét. A párt elnökének előadása a tőle megszokottól némileg visszafogottabb volt, különösen beszédének első részében. Beve­zető mondataiban a korábbi nagygyűléseken már megismert gondolatait fejtegette: a rend­szerváltás tulajdonképpen elma­radt, a kommunisták volt hatal­mukat a gazdaságba mentették át, a kormány keze alatt az or­szág pozíciója napról napra rom­lik stb. Ezután a mai magyar po­litikai palettáról beszélt, megle­hetősen sötét képet festve róla. Véleménye szerint az MDF tag­ságának nincs beleszólása saját pártja politikájába, az SZDSZ pedig már a paktummal feladta ellenzékiségét. A Fidesz azt lesi, hogy mikor léphet a hatalopiba, a KDNP-nek nincs politikai ar­ca, az MSZP a gazdasági élet területére húzódott. „Magyaror­szágon a Kisgazdapárt a kulcs­erő” - jelentette ki. Beszédének további részében Torgyán doktor az ország nehéz gazdasági helyzetéről szólt. Ki­emelte a nagy adósságállo­mányt, mint a fejlődést lehetet­lenné tevő terhet. Nézete szerint ezen úgy lehetne változtatni, ha „kemény adósi stílussal” tár­gyalnánk a nyugati hitelezőkkel az adósságállomány elengedésé­ről vagy átütemezéséről. Ezután lehetne szó - mint mondotta - a piacgazdaság kiépítéséről. Visszatérve az ország politikai életére, a pártelnök bírálta a mi­niszterelnököt, aki „a koalíciós partnert meg sem hallgatja”. Az általa licittörvénynek titulált kárrendezést „a nép arculcsapá­­sának, a parasztság meggyalázá­­sának, a rendszerváltást akadá­lyozónak” minősítette. Az igaz­­ságtételi törvényből pedig sze­rinte „nem lesz semmi, hiszen például a legfőbb ügyész húsz évig párttitkár volt”. Éles sza­vakkal bírálta a kormány külpo­litikáját is, amely „csendesen el­hallgatja a külföldön élő ma­gyarság elleni atrocitásokat”. A pártelnök Szolnokon is megerősítette, amit a kormány­­koalícióról szombaton egy má­sik kisgazdanagygyűlésen már elmondott: január 11-re össze­hívja a párt országos nagyvá­lasztmányát, és - amennyiben a kormány nem méltányolja a kis­gazdák régi kérését, és nem ga­rantálja függetlenségüket - java­solja, hogy az FKGP lépjen ki a kormánykoalícióból. Ezzel összefüggésben pedig február 29-én nagy kisgazda-demonst­rációt szerveznek a fővárosban, amely - doktor Torgyán szavai­val - a „harag napja’ ’ jelzőt fogja viselni. Befejezésül- az FKGP belső helyzetéről szólt az elnök. Visszautasította a botránypárt jellemzést, és kifejtette, hogy a vezetésnek konfliktusa csak a frakció egy részével van, a tag­sággal teljes az egyetértés. A „Fel a győzelemre!” jelszó je­gyében pedig már a következő választásokra, a várható sikerek­re készül a párt, mert a pártelnök meggyőződése, hogy a Kisgaz­dapártnak kell győzelemre vinni az országot. A nagygyűlés végén az elnök a résztvevők kérdéseire vála­szolt. B. I. Szinte magától értetődő mó­don hazánk ismét részévé válik annak a folyamatnak, amelyből négy évtizeddel ezelőtt kisodró­dott. Jövő év februárjában mi is képviseltetjük magunkat azon a konferencián, amelyen az euró­pai hadseregek és az Európában állomásozó amerikai csapatok vezető katonai lelkészei vesznek részt. Az évenként rendszeresen tartandó tanácskozás színhelye most Róma lesz. A demokratikus hadseregek­ben a katonai lelkészek tevé­kenységének nagy hagyományai vannak - s voltak nálunk is 1951 - ig. Hiszen a férfiembert próbára tevő, nehéz fizikai igénybevé­telt, fegyelmet követelő katona­élet megszokásához, elviselésé­hez lelki támaszra van szükség. Tavaly nyáron, néhány hó­nappal azután, hogy az új kor­mány hivatalba lépett, újból elő­térbe került a hadseregen belüli vallásgyakorlás kérdése. A tábo­ri lekészség visszaállításának gondolatát Raffay Ernő, a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtitkára vetette föl múlt év augusztusában, amikor Paskay László bíboros érsek-hercegprí­más Für Lajos honvédelmi mi­niszterrel együtt fogadta őt, s ta­lálkozhattak az egyházfőkkel is. Ezt követte tavaly november 7- én egy minisztériumi értekezlet, amelyen a magyarországi egy­házak is részt vettek. Az Új Néplap kérésére Raffay Ernő államtitkár összegezte az eltelt esztendő tapasztalatait:- A kapcsolatfelvétel után nem sokkal a római katolikus, az evangélikus, a kálvinista és a zsi­dó egyház bízott meg, hogy ve­lük tárgyaljunk szakkérdések­ben - már az együttgondolkodás jegyében. Ez év nyarán meghív­tuk Budapest helyőrségbe a négy történelmi egyház vezetőit és né­hány munkatársát, hogy megis­merjék a hadsereg jelenlegi bel­ső helyzetét. A Honvédelmi Mi­nisztérium vallásüggyel foglal­kozó tagjai a világ különböző ré­szein jártak, s tapasztalatokat gyűjtöttek a nyugati hadseregek katonai lelkészségeiről. Tartal­mi és formai kérdéseket egyaránt tanulmányoztak. Állami látoga­tás keretében - élve a lehetőség­gel - az Egyesült Királyságban, majd az Egyesült Államokban magam is megtettem ugyanezt. Angliában mindenki termé­szetesnek veszi, hogy egy katona az atyával megbeszéli lelki prob­lémáit. Hiszen ez hozzátartozik az alapvető emberi szabad­ságjogokhoz. Közös feladattervet dolgoz­tunk ki, eszerint negyedéven­ként konzultálunk. Egyházi sze­mélyek, személyiségek rend­szeresen részt vesznek hadsere­gen belül rendezvényeken, mint amilyen a csapatnévadás, csa­patzászló-adományozás, katonai eskü. S olyan eseményeken is, amelyek alapvetően nem katonai rendezvények, például első és második világháborús emlék­műavatások. Jó, hogy a társada­lom tagjai együtt látják őket. Azonban katonák is részt vesz­nek egyházi rendezvényeken, így volt ez a lourdes-i zarándok­laton vagy a czestochowai kato­likus ifjúsági világnapon. A múlt héten itt járt a cseh-szlovák, va­lamint a lengyel védelmi minisz­terhelyettes. Az utóbbival meg­állapodtunk abban, hogy a czes­tochowai zarándokutat rend­szeressé tesszük. Ezenkívül még nagyon fontos fejlemény, hogy november, illetve december 1- től dr. Aranyos Zoltánt, Tabódy Istvánt és Fröhlich Róbertét, a kálvinista, a katolikus és a zsidó egyházi szakértőket főmunka­társként, illetve megbízásos jog­viszonyban munkatársként al­kalmazunk a Honvédelmi Mi­nisztériumban. A történelmi egyházakkal zavartalan a kap­csolat teljes mértékben, összes vezető püspöke, érsekei, tagjai támogatják ezeket a törekvésein­ket. Bár nagyon kevés a fiatal papjuk, lelkészük. Fölkérésemre a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szociológiai tanszéke - eléggé nagy merítésű - felmérést végzett. Eszerint a sorállománynak 45, a hivatásos tiszteknek pedig 29 százaléka tartja vallásosnak magát. A tábo­­rilelkész-szolgálatot a sorkato­nák húsz, a tiszti állománynak pedig huszonkét százaléka igényli. Az eredmények följogo­sítanak bennünket arra, hogy to­vábblépjünk, de még mindig sok akadályba ütközünk. El kell mondanom, hogy a Honvédelmi Minisztériumban akadtak olya­nok, akik tudatosan gátolták az egyházak és a hadsereg viszo­nyának megjavítását. Személyi kérdésként is fölmerültek ezek a belső viták. Én azt hiszem, hogy most már az összes feltétel adott ahhoz, hogy a demokratikus hadsereg, illetve a hadsereg de­mokratizálása ilyen vonatkozás­ban is megvalósuljon. Éppen ezért készülünk az 1990. évi IV. törvény módosítására. Ezt még a régi parlament hozta - amelynek egyébként tagja voltam. A tör­vény arról szól, hogy szeretnék bevezetni a haderőn belüli kol­lektív vallásgyakorlást. Az idő ezen már túllépett. V. A. Torgyán József a szolnoki nagygyűlésen Az 1994-es labdarúgó-világbajnokság sorsolása New Yorkban Esély az 5. csoportban Igen, ez már Európa A rendőreink T örökszentmiklóson új fedél alá kerültek Pintér Sándor vezérőrnagy átveszi az épület kulcsát Molnár Jánostól, a Szotév Rt. igazgatójától Visszatérés a szülő­városba Szalkári Rózsa képei Jászapátin (Folytatás az 1. oldalról) A terem igencsak kicsinek bi­zonyult, a falra függesztett ké­pekből szinte semmit sem lehe­tett látni, de még a folyosón is sokan várakoztak virágcsokrok­kal, hogy majd ha már kifelé in­dul a tömeg, eléje ők is odame­hessenek egy kézfogásra, ölelés­re, gratulációra az alkotóhoz. A ragaszkodás, mint a képek tanúsítják, kölcsönös. Szalkári Rózsa Jászapátiban már kisdiák­ként megörökítette szülővárosa szép épületeit, templomát, jelleg­zetes utcáit. Ezek a tehetségről árulkodó gyermekrajzok vezetik be a nézelődőt a kiállítóterembe, ahol több évtized termése látható. Tájképek, csendéletek, iskolai pillanatokat megörökítő grafikák vallanak a természet s az embe­rek szeretetéről. Szalkári Rózsa jászapáti isko­lái után 1958-ban szerzett föld­­rajz-rajz szakos diplomát a sze­gedi tanárképző főiskolán, s a fő­városban tanította a kisdiákokat a képzőművészet nyelvére. Tanít­ványai közül sokan választották hivatásul a festést, a szobrászatot vagy a kerámiát, s csoportos kiál­lításokon együtt mutatták be munkáikat. Szalkári Rózsa képeit először láthatja szülővárosa közönsége. S aki nem jutott be a tárlatra a megnyitón, december végéig még megnézheti a Vágó Pál Mú­zeumban. (Folytatás az 1. oldalról) A magyar válogatott az 5. csoportban együtt szerepel az­zal a Szovjetunióval, amellyel a nemrégiben zárult Európa­­bajnoki kvalifikációs csatáit is vívta, további ellenfelei: Lu­xemburg, Izland, Görögország és Jugoszlávia. A további európai csoportok beosztása: 1. csoport: Olaszország, Skócia, Portu­gália, Svájc, Málta, Észtország 2. csoport: Anglia, Hollandia, Lengyel­­ország, Norvégia, Törökor­szág, San Marino 3. csoport: Spanyolország, Írország, Dánia, Észak-Irország, Albá­nia, Litvánia, Lettország 4. csoport: Belgium, Csehszlovákia, Románia, Wales, Ciprus, Ferö­­er-szigetek 6. csoport: Franciaország, Ausztria, Svédország, Bulgária, Finnor­szág, Izrael A címvédő jogán Németország automatikusan ott lesz a fináléban, Európának tehát 13 hely jut a 24 között. (Folytatás az 1. oldalról) Ha már az európaiságnál tar­tunk - kényszeredetten - a tudó­sító hadd adjon hangot szubjek­tív véleményének is. Pintér Sán­dor vezérőrnagy, az ország első rendőre igazi európai parancs­nok, nemcsak azért, mert az át­adási ünnepségen elvegyült a közrendőrök között, és igazán nem lehetett megkülönböztetni a helybéli hetvenhét fős állomány tagjai közül, hanem azért, mert véleményét e fórumon is meg­mérettette, s ha úgy találta, bár­kinek is jobb javaslata van, azt beépítette a döntéshozatalába. Térjünk vissza a törökszent­miklósi kapitányság épületéhez: a Szotév Rt., amely 120 millió forintért hozta tető alá ezt az építményt, jó munkát végzett. Nemcsak kintről látványos a rendőri székház, de belül is su­gallja azt az igényességet, amit - éppen az átadás pillanatában - Pintér Sándor a rendőri állo­mánytól vár el. Számítógéprend­szer működik a házban - igazán paradoxon, hogy a napokban egy hirdetés nyolcelemis rend­őröket toborzott! -, büfé és még komfortos fogda is szolgálja a humanitás elveit. Mondhatni, ez a kapitányság már a jövő század­nak épült. Reméljük, respektálni fogják a bűnözők is, és soha nem lesz „telt ház” az épület rácsos traktusában. - pb i Fotó: Tarpai Zoltán CSÚCS A MU JEGEN • Hétvégén telt ház volt a jászberényi hűtőgépgyári jégpályán. Berényiek, szolnokiak és a környékbeli fiatalok egyaránt kihasználták a lehetőséget. - nzs -

Next

/
Oldalképek
Tartalom