Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-16 / 295. szám
1991. DECEMBER 16. Hazai körkép 3 Ponchók és pánsípok A Los Andinos hangversenye Szolnokon Igazi teltház fogadta pénteken este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében a népszerű Los Andinos együttest: a jórészt fiatalokból álló közönség egy részének már a pótszékeken sem jutott hely - így még a lépcsőkön is ültek néhányan. Az ország- és világjáró együttes Dél-Amerika országainak népzenéjéért rajongó diákokból alakult 1982-ben, csaknem tíz esztendővel ezelőtt, igazán közismertekké és közkedveltekké 1988-ban váltak, amikor a „Ki mit tud” vetélkedő résztevői közül ők nyerték el a közönség díját. Életútjuk fontos állomásának tartják azt az öt hetes gyűjtőutat. melyet 1989-ben tettek Ecuadorban - de nagyon büszkék idén novemberben megjelent nagylemezükre is. Hogy mi az, ami a közönséget ellenállhatatlanul vonzza a Los Andinos koncertjére? Mindenekelőtt az a lelkesedés és az évek során egyre megalapozottabb stílusbeli jártasság, amely a hat fiatal muzsikus játékát leginkább fémjelzi. A csak jelzésként felépített egyszerű - mégis találó díszlet, az ügyes táncosok és a színes kosztümök látványa mindössze azt szolgálja, hogy hátteret adjon ehhez az izgató, kellemesen egzotikus zenéhez. E sorok írójára is a legnagyobb hatást a sok különleges hangszer gyakorolta - no meg az az ügyesség, ahogyan azok segítségével a Los Andinos muzsikusai megszólaltatták Peru, Bolívia vagy Ecuador népének dalait. Ilyen zene hallatán és az azt szemmel láthatóan élvező fiatal közönség láttán felcsillanni látszik benne az a remény, hogy talán a nem túlságosan távoli jövőben győzedelmeskednek a számolatlanul adagolt decibelek felett a zenei értékek: a jó harmóniák, a szép dallamok, mint amilyenekkel ezen az igazán emlékezetes estén a Los Andinos megajándékozta híveit. Szathmáry Judit Szolnokon a Vártemplom, a Titász és a vízmüvek mellett a századfordulón téglából épült, és már omladozó árvízi támfal helyett most biztonságos, kulturált környezetet teremtve, a lakótömbhöz illeszkedő, 700 méter hosszú támfal épült a Tisza partján. A támfalon belül sétányt képeztek ki, így rövidesen kellemes új színfoltja lesz ez a környék a városnak. Fotó: csife Végül kié lesz a Tisza Szálló? A privatizáció korát éljük, vagyonainknak új gazdái kerülnek. Hírlik, a szolnoki Tisza Szállót - a Hotel Intercontinentallal, a Fórum Szállóval, az Annabellával egyetemben - a Hungarhotels tulajdonaként árulják. Aki megveszi a céget, viszi a vállalat vagyonát. Pedig a szolnoki Tisza Szálló - és ezt nem csak a szívem mondja, de minden bizonnyal a tulajdonjog is ezt támasztja alá - a városé! Hogy mennyire hozzákötődött a megyeszékhely lelkűidéhez, azt az alábbi írás próbálja bizonyítani. A Tisza partján 1927-ben kezdtek kutat fúrni azzal a szándékkal, hogy termálvizet nyerjenek. Közben elkezdődött a szálloda és fürdő építése is. Tervezői azok voltak, akik a fővárosi Gellért Szállót megálmodták: Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin. A kivitelezést az Ellich és Dömény cég vállalta, amelyik pontosan az építkezés idején jutott csődbe, így a szolnoki festőmestemek, idős Fülöp Jánosnak adósak is maradtak egy fél családi ház árával. Pedig igényesek voltak ám a műépítészek: amikor a homlokzat elől eltávolították az állványzatot, az egyik tervező mérgesen rászólt a festőre.- Mondtam magának, hogy olyan színe legyen, mint a Gellért Szállónak, és ez nem olyan! Mire a szolnoki mester egykedvűen benyúlt a szivarzsebbe, és kivette a fővárosi hotel tenyérnyi faldarabját, melyet pipájával ütött le, és a színhez pászította. Árnyalatra olyan volt. Felépült az étterem, a szálló és a fürdő is. Csillogott, villogott minden a csillárok fényében, ám a tervező szeme észrevett valaBudapest-Berlin Fejlődő együttműködés Eberhard Diepgen, Berlin kormányzó főpolgármestere és a budapesti főpolgármester, Demszky Gábor szombaton Berlinben közös nyilatkozatot írt alá a várospartneri kapcsolatok kiépítéséről. A nyilatkozatban leszögezik, hogy a két város megállapodást fog kötni az együttműködés, a politikai, a kulturális, a gazdasági és a műszaki cserék bővítéséről. Eberhard Diepgen ismét emlékeztetett arra, hogy 1989. őszén a magyar-osztrák határnak a keletnémetek előtti megnyitásával a magyarok „verték ki az első követ a berlini falból”, s „ezt mi, berliniek az ön népének sohasem fogjuk elfelejteni”. mit: leolttatta a villanyokat, tíz szál gyertyát kért, és meggyújtva leállíttatta azokat a műmárvány burkolatra. A gyertyafényben olyan volt a korábban tükörsimának látszó padozat, akár az országút. Még egy hónapig csiszolták, mire az építész elégedett lett vele. A szálló már elkészült, ám a kút még mindig nem adott vizet, aztán a 948-ik méternél feltört az 54 Celsius fokos víz. Tóth Tamás polgármester hálóingben szaladt megtekinteni a csodát. A gyógyvizet a legenda szerint Pólya Tibor festőművész keresztelte el Áldásvíznek, melyet a polgármester apósára célozva Gaáldásvízre humorított a köznyelv. Az éttermet bérbeadták, Frankék, Westerék voltak többek között a bérlői, a szálló pedig hamarosan európai hírnévre tett szert, 28 szoba és 66 férőhely volt benne. Ha a szandai réten a megyei agárversenyt tartották, már hónapokkal előre elkeltek a helyek. Emlékezetes megyebálokat rendeztek itt, aztán volt olyan időszak, amikor színésznők laktak a szállodában. Lejárt fürödni Móricz Zsigmond és nem egyszer jött le vadászni Rózsahegyi Kálmán. A háború alatt, amikor hullottak a bombák, úgy táncolt a szálló, akár egy hajó a viharos tengeren. A híd robbantásakor az ablakok mind kitörtek, az ajtók tokostól jöttek ki a falból. A szálló kórház lett, háromszáz nő volt a lakója, orosz egészségügyiek. A drága bútorokat kirakták az erkélyekre, vaságyakat állítottak föl, de sokan a földre fektetett matracokon aludtak. Szültek itt, operáltak, a személyzet pedig mentette, ami menthető. Elásták az ezüst étkészleteket, amikor pedig béke lett, papírokkal beragasztgatták az ablakokat, tollakat raktak a párnákba, és tíz szobát megnyitottak. A Tisza Szálló 1950-ben különvált a Vendéglátó és Fürdő Vállalattól, ám a sorsában az igazi fordulatot az jelentette, amikor - és ez 1952. április 1-én volt - a Vendéglátóipari Reprezentatív Igazgatóság egysége lett. Nem volt könnyű az indulás. Az a vendégkör, amely a felszabadulás előtt látogatta, eltűnt. A kezdet kezdetén filléres ebédeket adtak, aztán az ötvenes évek táján már kialakult egy állandó vendégkör. Ok voltak azok, akik elfogadták, hogy betérni csak tisztességes öltözékben lehet, és mind a személyzetnek, mind pedig a vendégtársaknak megadták a becsületet. Később már nem nézték jó szemmel, aki gyakorta megfordult a Tisza Szállóban: nem egy törzsvendéget kikérdeztek, miből telik neki a Tiszában „dőzsölni”? Amikor az igazgató fizetése kétezer forint volt, a pincéreknek összejött a 2100-2200 forint. Az ötvenes évek árai mellett! Akkor, amikor egy leves, második fogás és sütemény 3 forint 60 fillérbe került a Kis Tiszában, egy korsó sörért pedig 1 forint 50 fillért kellett fizetni. A szállóval szembeni fenntartások 1957-től oldódtak. A vendégkönyv Szabó Pál, Mesterházi Lajos, Déry Tibor, Tamási Áron, Ferencsik János nevét őrzi. Néhány kínálat az 1960. május 21-i étlapról: Tejfeles sóskafőzelék 3,40, Harcsaszelet rántva 11,30, Hagymásrostélyos 12,90 - és akkor a mai 14 dekás húsadag helyett 18 dekát adtak! Az egyik törzsvendég meséli, hogy egy Mercedes árát hagyta a Tiszában. Ha a kerthelyiségben megjelent, a cigányok tust húztak, egy mulatós hajnalon felmászott a kerti fára, oda vitte fel neki a pincér a konyakot, miközben a zenekar azt bazseválta, hogy: „Felmegy a legény a fára...” Csépe Mihály 1967-től a szálloda igazgatója, s addig már másfél évtizedet töltött ott, mint áruforgalmi vezető. Nevével az igényességet, a személyzet fegyelmét, a belső rendet lehet összekapcsolni. A Hungarhotels Vállalat gondja lett a szálló üzemeltetése, ám aligha lenne igazságos, hogy a városhoz annyira kötődő létesítményt ő bocsássa áruba. Szolnok egy darabjáért a privatizációs összeg egy része mindenképp az önkormányzatot kell hogy illesse! Palágyi Béla KARÁCSONYI AKCIÓ! CHIP- ELEKTRONIK T örökszentmiklós Kossuth u. 163/a. Színes tv-k, videók, videolejátszók, műholdvevők 2000-5000 Ft árengedménnyel. UNIDEN-műholdvevő reklámáron! CHIP- ELEKTRONIK. *71425/1*
