Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-04 / 258. szám
1991. NOVEMBER 4. Hazai körkép 3 Gyógynövényből üdítőital Az egészséges életmódhoz hozzájáruló termékcsaládot fejlesztett ki a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. A kísérleti extraciós laboratóriumukban különleges kivonási eljárással készülnek a csalánlevél, mentalevél és bodzavirág gyógynövény alapú üdítőitalok, amelyeket FITO-fitt márkanéven hoznak forgalomba. A természetes gyógynövényanyagokból álló, alacsony kalóriatartalmú termékek nem tartalmaznak tartósítószert, színezéket, illetve pótlólagos aromaanyagot. A hazai fogyasztók mellett rövidesen külföldön is megismerkedhetnek ezzel az új üdítőitallal. KépünkömNagy Ádám behelyezi a nyomószűrőbe a gyógynövény-alapanyagot Új törvényt sürgetnek a növényvédő mérnökök (Folytatás az 1. oldalról)- Jelen pillanatban melyek a legfontosabb teendői a kamaráknak, hogy valóban egészséges, ellenőrzött élelmiszer kerüljön a fogyasztókhoz?- Mivel minőségi termelést szakszerű és hatékony növényvédelem nélkül nem lehet folytatni, az első teendőnk az, hogy új alapokra helyezzék a növényvédőszer-forgalmazást és -felhasználást. A nyugati szisztémát azonban nekünk nem szabad változatlanul átvenni, hisz ott a farmergazdálkodás több évtizedes, néhol évszázados múltra tekinthet vissza. Elképzelni is rossz viszont, milyen következményekkel járna, ha a termelés folyamatából kimaradnának a növényvédelmi szakemberek. Ezért először a növényvédő szerek forgalmazási kategóiáit szeretnénk megváltoztatni. Javaslatunk szerint két kategória lenne a jövőben, a jelenlegi hárommal szemben. A készítmények több mint fele a szabad forgalmú szerek körébe tartozna, amit bárki megvásárolhat. A 650 féle növényvédő szer másik részét azonban csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakemberek segítségével lehetne megvenni és felhasználni. Az igazán hatékony, de veszélyes, mérgező vegyszerek, amelyek felhasználása egyébként is csak szakértelemmel történhet, ez utóbbi kategóriába kerülnének, a piac ezáltal jó értelemben véve kényszerítheti a gazdát, hogy szakembert alkalmazzon.- Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövőben a növényvédelmi szakemberek vállalkozói alapon tevékenykednek majd, növényvédelmi szolgáltatást nyújtanak a termelőknek. Ennek a jogszabályi keretei azonban mindeddig még hiányoznak.- Valóban, törekvéseink másik fő „csapásiránya” az, hogy részletesen kidolgozott elképzeléseinknek megfelelő törvényi alapot biztosítsunk. Ehhez természetesen szükségünk van az FM illetékes főosztályának, illetve az agrárkormányzat érdemi segítségére. A jelenleg érvényben lévő törvényt már most teljesen át kellene dolgozni, de az új jogszabályt - a parlament feszített munkarendjének ismeretében - leghamarabb 1992 második felében hagyhatják jóvá. Ezért az ezzel kapcsolatos legsürgősebb tennivalónk az, hogy a növényvédő szerek új besorolása már a jövő év elejétől módosított miniszteri rendeletben lásson napvilágot.- Amennyiben az elkövetkező években a növényvédelmi szakmérnökök önálló vállalkozóként, nevezhetjük úgy is, hogy növényorvosokként tevékenykednek majd, akkor kinek a feladata lesz a készítmények forgalmazásának, valamint a piacoknak az ellenőrzése?- A kamara ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik. Elképzelésünk az, hogy növényvédelmi inspektorokat, felügyelőket foglalkoztatnánk az önkormányzatoknál, akik ezeket a feladatokat is ellátnák. Természetesen az inspektorok munkájának ugyanúgy része lenne majd a vállalkozás, mint a piaci ellenőrzés, tehát az önkormányzatok úgyszólván csak jelképes összegeket fizetnének nekik. Laczi Zoltán Virágzásban vagy gyermekcipőben? Regionális népfőiskolái iroda a megyeházán Reneszánszukat élik a népfőiskolák, vagy - ahogyan a művelődési miniszter a Skandináv-félszigetről visszatérve megjegyezte - nálunk még gyermekcipőben jár a mozgalom? Nehéz lenne igenlő választ adni a kétféle vélekedés bármelyikére is. Tény, hogy a rendszerváltás után új szakasz kezdődik a népfőiskolák életében. Ám előbb idézzünk egy kicsit e sajátságos intézmény múltjából. A népfőiskolákat, mint ismeretes, főként az alsófokú oktatást végzett, 18-25 év közötti parasztfiatalok továbbképzésére hozták létre egyes országokban. Ezek általában több téli hónapon át tartó, két évfolyamos bentlakásos tanfolyamok voltak. A „tantervben” elméleti és gyakorlati foglalkozások szerepeltek, túlnyomóan mezőgazdasági, közhasznú, illetve társadalomismeretekkel. A népfőiskolák szervezeti formája elsőként a skandináv országokban alakult ki. Magyarországon a ’30-as években főként a népi írók és a falukutatók mozgalmának hatására hoztak létre népfőiskolákat, amelyeket aztán 1945 után sajnos elsorvasztott a hatalom, s helyébe a népművelés más formáit vezette be. Hogy ezek a „formák” mennyire honosodtak meg, az más kérdés, tény, hogy ebben is voltak értékek, de annál nehezebb most újra „feltámasztani” a népfőiskolákat. Ha az intézménytípus imént felsorolt ismérveit vesszük alapul, akkor szűkebb hazánkban nemigen beszélhetünk még népfőiskolákról. Jóllehet néhány intézmény egy-egy tanfolyamát vagy előadássorozatát már népfőiskolaként jegyzi. Amíg persze nem valósul meg egy bentlakásos intézmény, mint mondjuk a tiszaalpári, addig természetesen maradnak csak az esti, hét végi tanfolyamok. A nemrégiben Szolnokon, a megyeházán létrehozott regionális népfőiskolái információs iroda vezetője, Túróczyné dr. Veszteg Rozália mindenesetre abban reménykedik, hogy sikerül létrehozni szűkebb hazánkban is bentlakásos intézményt. Az országban egyébként jelenleg hat regionális népfőiskolái információs irodát alakítottak ki. Megyénkben a Győrffy István Alapítvány működteti az irodát, 'amelynek egyetlen alkalmazottja Túróczyné, aki korábban a megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyetteseként többek között a népfőiskolák múltját kutatta. Az információs iroda feladatai között szerepel a helyi népfőiskolái kezdeményezések felkarolása, egy adatbank létrehozása, közvetítés hazai és külföldi kapcsolatok kialakításában. Az első konkrét ténykedések egyike egy pályázat kiírása, amelyre olyan pályamunkákat vár a kuratórium, amelyekben helyi népfőiskola működtetésére, nemzetközi tapasztalatcserén való részvételre, a népfőiskolái hagyományok kutatására, továbbéltetésére, valamint közösségfejlesztő programok megvalósítására kérnek anyagi támogatást.-tg-Mi foglalkoztatja őket? Az igazi „professzorok” a volán mögött ülnek Markánsabb érdekképviselet - tisztességes verseny Ha valamit keresel, és az istennek sem akarsz rábukkanni, fordulj a taxisokhoz - mondta nemrégiben ismerősöm, utalva arra, hogy az igazi „professzorok” mégiscsak a volán mögött ülnek. A taxik volánjai mögött. Lehet, hogy ez is csak egy a túlságosan sok és elfogult vélemény közül, ám az biztos, hogy a szolnoki taxisofőrök párjukat ritkítják. Hisz ha úgy hozza a sors, akkor olaszosan temperamentumosak, vagy éppen ridegek és kemények, mintha éppen az Északi-sarkról érkeztek volna. Máskor meg szlávosan nagyszívűek, vagy olyan zsugoriak, mint a skótok. Sokszor úgy hajtanak, mint egy amerikai heroincsempész, akit üldöz a rendőrség, máskor meg, ha utasra vadásznak, képesek föltartani a csúcsforgalmat, mert ha meglátják a kuncsaftot, semmitől sem zavartatva megállnak, akár az útkereszteződés közepén is. És mindent tudnak a városról meg annak lakóiról. Olyan aranyos, jópofa fiúk - állította a minap egy idősödő hölgy -, mert a CB-rádiójukon jobb a műsor, mint a Mikroszkóp Színpadon. Autóik olyanok, mint egy guruló gyóntatószék, amibe naponta sok-sok ember ugrik be néhány percre, hogy útközben elfecsegjék, éppen mi foglalkoztatja őket. A volán mögött ülők meghallgatnak türelmesen mindenkit, s ha kell, még válaszolnak is. Ám, hogy mostanában igazából mi foglalkoztatja a taxisokat, arra az utasaik közül nem sokan kíváncsiak. így most mi megpróbáltunk fordítani egyet a dolgon, s abba a képzeletbeli gyóntatószékbe beültettük Rákóczi Ferencet, a Szállítók Szolnoki Ipartestületének elnökét, valamint Juhász Józsefet, ugyanennek a szervezetnek az ügyvezetőjét. Kettejükkel beszélgetve gyorsan rá kellett jönnöm arra, hogy az 1990-es esztendő nemcsak másokat, hanem a taxisokat is nehéz helyzetbe hozta. A megmérettetés ideje következik - mondták -, s ebben a versenyben lehet győzni, de veszíteni is. Ők nyilván nyerni szeretnének, mert jól tudják, hogy azok számára, akik lemaradnak, keserves idők következnek. S hosszan sorolták, hogy valójában mi nyomja a szívüket az utcák, utak vándorainak. így például megemlítették, hogy valami már elkezdődött, utalva arra, hogy megegyeztek a Szolnoki Polgármesteri Hivatallal, miszerint megkérdezésük nélkül a szállítókat érintő kérdésekben a jövőben csak úgy, íróasztal mellől nem hoznak döntést. Látványos eredmény persze eddig nem született, de mégis úgy értékelik a dolgot, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a beleszólás lehetőségéhez. Ám ez ma még nem több ennyinél. Hangsúlyozták, hogy a Szállítók Szolnoki Ipartestülete és az egyes taxisszervezetek tulajdonképpen nem hadakozni vagy követelőzni akarnak a vállalkozók vélt vagy valós jogaiért, hanem megbízható, korrekt partnerként szeretnének együttműködni a mindenkori önkormányzattal. Ám azt mindenképpen kifogásolták, hogy a vég nélküli iparkiadással már korábban úgy felduzzasztották és felhígították a városban a taxisok táborát, hogy finoman szólva: már a lökhárítójuk is egymásba ér. Éppen ezért - tették hozzá -, legyen vége a szimpátiából, az uram-bátyámságból meg nem tudni, hogy milyen jog alapján szerzett előÜ- nyöknek. Mert csak a tisztesség határain belül folytatott piaci verseny körülményei között biztosítható hosszú távon a megfelelő létszámú iparosgárda megélhetése. E miatt is szükség van tehát a közös fellépésre, s talán az sem véletlen, hogy a szolnokiak az elsők között javasolták az Országos Taxis Kamara létrehozását, ami nemrégiben meg is alakult, s máris 13 ezer tagot számlál. Többek között azt szeretnék, hogy a közlekedésről és a koncesszióról szóló törvényjavaslatot még a döntéselőkészítés során véleményezhessék, s ne kelljen kullogniuk az események után. A Szállítók Szolnoki Ipartestületének tehát határozott elképzelései vannak a jövőt illetően. Ezért is váltak külön már tavaly a helybeli Iposztól, mert így markánsabban képviselhetik érdekeiket. Persze ha valaki azt hinné, hogy az a 800 szállító kisiparos, aki Szolnokon él, mind taxis - nos az nagyot téved. Hisz van közöttük közúti árufuvarozó, személyszállító, szekérfuvarozó, autómentő, gépi rakodó, földmunkagép-kezelő, buszos és még hosszan folytathatnánk a sort. Ezen a területen sajátos szakmai érdekképviseletet kell ellátniuk, kezdve az adótanácsadástól a költségszámításon, árképzésen, a naplófőkönyv-vezetésén át egészen addig, hogy segítenek tagjaiknak a járművek beszerzésében. A baj csak az, hogy mivel mindenki maga dönti el, tagja akar-e lenni a szervezetnek vagy sem, a 800 szállító kisiparosból csak háromszázan léptek be, de ugyanakkor az ipartestület tulajdonképpen a másik 500 szállító kisiparosnak is kikaparja a gesztenyét, mert amikor képviselik érdekeiket az államigazgatási szervek vagy az Országos Ipartestület előtt, nem mondhatják azt, hogy például az elért kedvezmények csak a tagjaikra érvényesek, a többiekre viszont nem. Nyilván mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy belép-e vagy sem, csak ha az utóbbit választja, kérdés, hogy magányos farkasként, ha valamit akar, vajon el tudja-e érni? Aligha, mert mindenki nem szaladhat különkülön a hivatalhoz, hogy igazának érvényt szerezzen. Erre szokták azt mondani, hogy egyedül nem megy ... Mint ahogy beszélgetőtársaim szerint az sem mehet tovább, hogy a budapesti székhelyű Főtaxi - amely alkalmazottai után a fővárosban fizeti az adót - itt maradjon Szolnokon, miközben nem tesz a településért semmit, csak a drosztokon foglalja a helyet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Szállítók Szolnoki Ipartestülete tisztességes versenyben szeretne csatát nyerni. N. T. Szigorodó feltételek Külföldiek munkavállalása A kihirdetés megtörténtével életbe lépett a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter rendeleté, amely jelentősen megszigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását, sőt alacsonyabb szakképzettséget igénylő területeken gyakorlatilag lehetetlenné is teszi. Legalábbis a legális munkavállalást. Mindez kiderül már abból is, hogy a belügyminiszter rendeleté értelmében a külföldi munkavégzés céljából csak az e célra kiadott vízummal utazhat a Magyar Köztársaság területére, kivéve, ha a jogszabály a munkavállalást engedély nélkül is lehetővé teszi. Ezt a vízumot a magyar külképviseleteken lehet beszerezni az illetékes megyei munkaügyi központ által kiadott engedély alapján. Tehát a leendő munkavállaló beutazik Magyarországra, keres egy munkahelyet, amely hajlandó kérni a munkaügyi központnál az engedélyt, majd - ha megkapja - visszautazik saját országába, ahol a magyar követségen beütik a pecsétet, hogy visszajöhet, most már dolgozni is. Kissé bonyolult formája annak, hogy Magyarországon nem szívesen látott vendégek a külföldi munkavállalók. Persze érthető a szigorítás, Nyugaton velünk ugyanezt csinálják, nagy a munkanélküliség, de talán egyszerűbb formát is lehetne találni érdekeink védelmére. A munkaügyi miniszter rendeletéből kiderül, hogy a külföldi akkor kaphat engedélyt, ha az adott megyében a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, meg egyébként is feltétlenül indokolt. A munkaügyi miniszter határozhatja meg, hol nem foglalkoztathatók. Az országok közötti egyezményeket a munkaügyi központnak a fentiek mellett figyelembe kell venni. Ennek vannak pozitív és negatív következményei is, a viszonosság alapján. Néhány esetben nincs szükség engedélyre. így megfelelő államközi egyezmények alapján, a Magyarországon lévő diplomáciai képviseleteknél, külföldiek részvételével működő gazdasági egységeknél dolgozók meghatározott eseteikor, valamint felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez. Mint jeleztük, a munkáltatótól indul az új rend szerinti eljárás, amelyhez magyarul kell csatolni az egészségügyi és szakmai alkalmasságot bizonyító- okiratokat. Az engedély legfeljebb egy évre adható, amelyet meg lehet hosszabbítani. Adott esetben a magyar munkáltató keretengedélyeket is kérhet. Ha kell engedély, de nincs, a rendelet megfelelő szankcióval is fenyeget. F. I. i 1
