Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-04 / 258. szám

4 1991. NOVEMBER 4. A szerkesztőség postájából Nincs gáz, fagyoskodnak az emberek! Tiszaföldváron, az Óvirág­­hegy I. úton ez év márciusában kezdték szervezni a gáz beveze­tését - azzal, hogy már júniusban csinálják is a gerincvezetéket; az ott lakók nyugodtan intézhetik a belső szerelést; szeptemberben lesz gáz. Házanként 30 ezer fo­rintot kellett fizetniük az igény­lőknek, amit be is szedtek. Igaz, a júniusi határidőből augusztus lett, majd szeptember, s már no­vembert írunk ... Jócskán eljött a fűtési idény, hideg is van, de mi szaladgálhatunk Ponciustól Pilá­tusig, gázszolgáltatás nincs, nem szerelik az órákat! A szolnoki TIGÁZ a tiszaföldvári kirendelt­séghez küld, onnan vissza, a pol­gármesteri hivatal ugyancsak a TIGÁZ-hoz. Kérdem: meddig mehet ez így? Meddig játszadoz­hatnak felelőtlenül az emberek­kel, egy hosszú-hosszú utca több családjával? Sajnos nagyon so­kan kényszerültek arra, hogy a kis nyugdíjukat OTP-kölcsönnel terheljék, aminek a törlesztése már megkezdődött, miközben „gyönyörködhetnek” a drága és jéghideg parapetekben. Felhábo­rít, hogy az ügyben illetékesek semmibe veszik a családok éle­tét, akik ezekben a szűkös idők­ben nem engedhetik meg ma­guknak, hogy még tüzelőt is ve­gyenek ... Kiss Jánosné * * * A TIGÁZ szolnoki kirendelt­ségvezetőjének azonnali segítsé­gét, intézkedését kértük, s az ügyre visszatérünk. (A szerk.) A telefonra várók sérelme A tiszafüredi telefonbeköté­sekkel kapcsolatos lakossági ész­revételek és tiltakozások alapján, MDF-szervezetünk az alábbi té­nyek nyilvánosságra hozatalát tartja szükségesnek: A város polgármesteri hivatala 1991. július 10-i határidővel a telefonigénylőket 30 ezer forint befizetésére hívta fel, mely nyo­mán az igénylők jelentős része a pénz előteremtéséhez magas ka­matozású kölcsön felvételére kényszerült, így a tényleges ki­adásaik meghaladják a fenti összeget. A hivatal szóbeli tájé­koztatása szerint ugyanis a bekö­téseket a befizetések sorrendjé­ben kívánta elvégeztetni. A városi képviselő-testület szeptember 24-i ülésén foglalko­zott e témával, melyen kiderült, hogy a lakossági befizetéseket a mai napig nem használták fel a telefonok bekötésére. Ezzel szemben Fazekas Gyula pénz­ügyi irodavezető arról tájékoz­tatott, hogy a begyűjtött összeget pénzintézetben helyezték el -hosszabb lejáratú (negyedéves) kamatra lekötve, s a testületi ülé­sen ráadásul azt is bejelentették, hogy újabb két hónapra kívánják még lekötni. A fentiek ismeretében szerve­zetünk tiltakozik dr. Doktor Zol­tán polgármester (független) és Kovács István (Fidesz) képvise­lő, gazdasági tanácsnok az ülé­sen tanúsított, ez ügyben a lakos­ság érdekeit sértő megnyilatko­zásai miatt, és követeli, hogy a polgármesteri hivatal a telefon­­bekötést érintő tevékenységéről számoljon be a lakosságnak. Kérdezzük: ki adott felhatal­mazást a begyűjtött összeg ilye­tén kezelésére; kiket illet a lekö­téssel képződött kamatjövede­lem; a befizetők kapnak-e szám­lát a bekötések tényleges költsé­geiről; polgári, büntetőjogi vagy erkölcsi kérdés az ügyek ilyen módon való kezelése? Végeze­tül: a befizetők meddig várjanak még a telefonra? Az MDF Tiszafüredi Szervezete Megtámadták az utcán! Hatvannégy éves ember kereste meg szerkesztőségünket sorai­val, és kérte, hogy a vele történt esetet mások okulására hozzuk nyilvánosságra. (Levelének néhány részletét adjuk közre.) Október 24-én a szolnoki, ún. Fehérkereszt patika utcájában, az Ady Endre út felé tartottam, amikor egy hangtompító nélküli jármű óriási robajjal haladt el mellettem. Vezetője szinte élvezte az ide vonatkozó rendelet megsértését, én pedig a fejem csóváltam. Erre megállt a kocsival, és ocsmány módon - a nemi szervét emlegetve - szidott. Csupán annyit mondtam, hogy az „ilyenek­től” elvenném a jogosítványt. No nem kellett neki több, felém rohant, fröcsögött, majd hol az orromat, hol a hüvelykujjamat csavargatta, végül belém rúgott. A jobb combomat találta el úgy, hogy alig bírtam odébbállni, eljutni egy pádig, ahova leroskadtam a fájdalomtól. A bántalmazást nem viszonoztam, mert annak csú­nya következménye lehetett volna, de kérdem én: hol itt a közbiz­tonság?! (Az illető 25-30 éves korú, 160-170 cm magas, barna képű volt,a kocsi színe almazöld, a típusát azonban nem ismerem.) Kérem, hogy a jogtalan, önkényes támadókkal szemben szigo­rúan járjon el a hatóság, hogy az ember félelem nélkül léphessen ki az utcára. Egyre többen szorulnak ellátásra, gondozásra költ a korszerűsítés és bővítés a szociális intézetnél, és nem azért, mert a konyha és a mosoda visszakerült az egyházhoz. A kí­vülálló úgy értheti, hogy az idő­sek klubja és a Faiskola úti gon­dozóház is visszakerült az egy­házhoz, holott maradtak a szociá­lis intézetnél. De ha az érdekeltek úgy kívánják, esetleg megkezd­hetjük a tárgyalásokat, hogy át­vegyük akár a gondozási közpon­tot. akár a gondozóházat is - az idős emberek ellátása érdekében. Ez a tevékenység nem lenne új keletű, hiszen már 1936-tól szer­zetesek végeztek területi gondo­zást, működtettek ingyenkony­hát Jászberényben - a hívek segít­ségével, összefogásával. A fel­adatok elől nem futamodunk meg. Szatmári Antalné a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthonának igazgatója ,,Akkor milyen utat építettek nekünk?” Három éve, 1988 őszén költöz­tünk Szolnokra, a Nád utcába, mely gidres-gödrös volt, s ha esett egy kis eső, latyakos. Sze­rencsénkre közűvesítettek, majd bevezették a gázt és csatornáz­tak. Örültünk neki, szívesen oda­adtuk az úthozzájárulásra kért összeget is. Megcsinálták az út­­tükröt. zúzottkővel terítették, hengerelték, majd murvaszerű­séget, szürkésfehér, apró szem­cséjű anyagot hordtak rá, s ezt is alaposan lehengerelték. Sajnos sok helyen azóta is megáll a víz, szóval az út minősége kifogásol­ható. Ezt rajtunk kívül a Posta is megállapította, nem hozza ki a csomagot, csak az értesítést, hogy menjünk érte. Azzal indo­kolják, hogy „csak Szilárd burko­latú utcákba viszik ki a csomag­­küldeményt”. Most két eset le­hetséges: vagy járható ez az út, s akkor a Posta önkényeskedik, vagy igazuk van, de akkor miyen utat építettek nekünk?! Kérem, győződjenek meg róla az illetékesek, és nyújtsanak se­gítséget az úttest helyreállításá­hoz, illetve a Posta maradéktalan szolgáltatásához. (Fotó: N. Zs.) Megyer Árpádné Ortopédszűrés, korrekció az óvodában A szülői munkaközösség nevé­ben ezúton számolunk be a szol­noki, Jósika úti óvoda kezdemé­nyezéséről, mely követendő pél­da lehet. Az óvoda vezetősége elhatá­rozta, hogy a szülők és a szakor­vos közreműködésével ortopéd­szűrést tartanak, s amelyik gye­reknél problémát, elváltozást észlelnek, tornával korrigálják. Dr. Rudner Ervin, a Hetény i Kór­ház ortopédiai osztályának veze­tő főorvosa (szülő) az óvodában vizsgálta meg a gyerekeket, és akinél lúdtalp-, gerinc- és tartási rendellenességet állapított meg, a korrekcióhoz a szülőknek és az óvónőknek egyaránt útmutatást nyújtott. November elsejétől - kis cso­portokban - lábstatika és tartásja­­víó szaktanfolyamot végzett óvónő foglalkozik (térítés nélkül és óvodai időben) a gyerekekkel. Az idejében felfedezett ortopéd elváltozások tornával jobban korrigálhatok, mint bármilyen segédeszköz használatával. Úgy érezzük, hogy a rohanó életünk­ben jelentős segítség ez a szülők számára, és ezúton is köszönetét mondunk a szakorvosnak, az óvónőknek. Szülői munkaközösség Közkedvelt a társastánc A korszerűsítéssel az otthon lakóit szolgálják című, október 17-i információhoz a következő­ket fűzöm: 1978 előtt a szociális intézetben is volt mosoda és fő­zőkonyha, de létszámbővítés miatt felszámolták, hiszen a fe­rencesek jól „megalkották” eze­ket az egyházi otthonban, így az a szociális intézet igényeit is ki tudta elégíteni. Az egyházi ott­honban lévő főzőkonyha most korszerűsítésre szorul, viszont a mosókonyha épületével és be­rendezésével a szakértők szerint már nem lehet semmit kezdeni, ezért új mosókonyha létesítése szükséges. „Ugyanilyen sorsra jutott az idősek klubja és a Fais­kola úti gondozottak háza, ahol a zsúfoltság mi att a korábbiaknál is nehezebbé vált a munka” - olvashatjuk. Milyen sorsra? A mosást, az élelmezést ugyanúgy az egyházi otthon biztosítja, mint korábban. Az idősek klubja épületének alkalmatlanságát 1985 óta minden jelentésemben leírtam. Innen irányítottunk, lát­tunk el háromszáz-három­­száznegyven körüli házi gondo­zottat, a szociális étkeztetést, és a negyvenszemélyes klubban időnként negyvenöt körül moz­gott a felvettek száma. Álmatlan éjszakám lenne, ha méltatlan sorsra jutott volna a Faiskola úti gondozóház, ugyan­is bábáskodtam a születésénél, és minden tájékoztatóban kér­tem, indokoltam szükségessé­gét. Kihasználtsága 100 %-os, ami az ottani vezető és munka­társai hivatásszeretetét is bizo­nyítja. Nem zsúfolt, csak teljes létszámmal működik, de mind­két részről ez a cél. Bizonyítja, hogy egyre több az elesett, gon­dozásra és intézményi ellátásra szoruló idős ember. Ezért indo­Sikeres táncverseny színhelye volt a Jászberényi Munkás és If­júsági Ház - október 20-án. Az eseményre - a helyieken kívül - Jászfelsőszentgyörgyről, Szol­nokról, Debrecenből, Zákány­székről, Szentesről, Budapest­ről, Szegedről, Egerből is bene­veztek. Több mint 20 éve műkö­dik itt a LEHEL táncklub, s or­szágos versenyeket is szervez rendszeresen. Ez utóbbi azért volt más, érdekesebb a korábbi­nál, mert megújult, megfiatalo­dott a csoport. (A régebbi tánco­sok felnőtté váltak, abbahagy­ták.) Amióta Molnár József csak a tánctanítással foglalkozik, fo­lyamatos az utánpótlás, és töme­ges mozgalommá vált a társas­tánc. Kb. kétszázhetven fiatal jár az együttes valamelyik csoport­jába: 3 kurzusos tánciskola, utánpótlás L, majorette. A versenyelőkészítő és a verseny­ző csoportokat jómagam veze­tem, de összedolgozunk, s így közös a munka, a siker is. A nyá­ri felkészítő után 14 pár (!) volt versenykész állapotban, így bát­ran lehetett az évad elején ver­senyt rendezni. A bemutatón majorette-, vala­mint információs táncot láthatott a közönség a LEHEL-től, a szol­noki Pelikán táncklub résztvevői pedig magas osztályú (C-B-s) versenytánccal léptek fel. Hat kategóriában és korcso­portban folyt a verseny, ami 18 dobogós (I-II-III.) helyet jelent, s ebből kilencet a LEHEL, hár­mat a Pelikán táncklub hozott el. Dobogósok: E jun. I. o. - stan­dard táncok: 1. Maszlag Kornél- Hoffer Emese, 2. Garai Tamás- Hoffer Krisztina, 3. Bodrogi Viktor - Angyal Rita - a LEHEL TSK tagjai; latin-amerikai tánc­ban az az első három helyen a A tárgyalóteremből Rómeóból inkvizítor A szerelem mindenható, békíti a haragot, csitítja a vad indulatot, olykor azonban elvakít ... A történelemben szereplő fiatalok­nak a szerelem adott erőt ahhoz, hogy szakítsanak a meggyökere­sedett előítélettel, hogy a család szigorú tiltása ellenére is egy­máshoz kössék életüket. így volt ez azzal a fiatal lánnyal is, aki találkozott „Ró­meójával”, és ettől kezdve nem számított se szülő, se barátnő; pusztába kiáltott szó lett az inte­lem, hogy nem a vejkójelölt származása, hanem annak múltja aggasztja őket. Lopás és más bűncselekmények miatt ugyanis már megjárta a börtönt. Nem tit­kolták bánatukat, pedig akkor még nem sejtették, hogy a meg­nyerő külsejű fiatalember nem­csak tolvaj, de inkvizítor is tud lenni. Peták József, Jászalsószent­­györgy, Bercsényi út 9. szám alatti lakos már börtönviselt em­ber volt, amikor megismerkedett a csinos magyar lánnyal, mosta­ni feleségével. Jászalsószent­­györgyön telepedtek le, egy kis­lányuk született, és már úgy lát­szott, hogy házasságuk tartós, boldog lesz. Hamarosan kiderült azonban, hogy a 22 éves Peták a bűnnel nem tud szakítani. A kisebb csínytevései közé tartozik: meghamisította felesé­ge lejárt autóbuszbérletét, hogy maga azzal utazzon. A másik, szegediek végeztek; II. o. - stan­dard t.: 1. Pintér Imre - Szabó Judit, 2. Igaz Tibor - Igaz Ildikó (Pelikán TSK, Szolnok), 3. Ta­kács Roland - Harmatit Katalin (LEHEL TSK); II. o. - latin-ame­rikai: 1. Kazi Péter - Tóth Anna­mária (Zákányszéki t.klub), 2. Pintér Imre - Szabó Judit (Peli­kán TSK), 3. Takács Roland - Harmath Katalin (LEHEL TSK); D osztály - standard t.: 1. Zsoldos Csaba - Cseh Zsuzsanna (LEHEL TSK), 2. Takács László - Polgár Ivette (SZFMH Bp.), 3. Péter Róbert - Csik Katalin (LE­HEL TSK); D o. - lalin t.: 1. már garázda természetére muta­tó akciója, hogy az egyik szom­szédjával támadt vitában úgy próbálta bizonyítani a maga iga­zát, hogy szétszedte és szétdo­bálta annak 12 méter hosszú ke­rítését. Mindez azonban apróság ahhoz képest, amit ez év március 2-án követett el. Ezen a napon határozta el, hogy pontot tesz a feleségével rágóta tartó vitára. Azt akarta, hogy az asszony adja el az abonyi házát, az viszont ragaszkodott a szüleitől kapott ingatlanhoz. Peták megunta a meddő összecsapást, letépte róla a ruhát, és cigarettaparázzsal égette meg több helyen a testét. Amikor a kegyetlen módszer eredménytelennek bizonyult, egy szék karfájával kíméletlen ütéseket mért a védtelen asz­­szonyra - gyermeke anyjára -, aki a durva ütések következtében súlyos, nehezen gyógyuló zúzó­­dásokat szenvedett a fején, a vál­lán, mindkét karján és a térdén. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre Tanácsa hozott ítéletet Peták József ügyében. Súlyos testi sértés, garázdaság és rongálás, valamint magánokirat­hamisítás vétsége miatt 10 hó­nap börtönbüntetésre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A bíróság elrendelte a korábban elengedett büntetésé­nek letöltését is. Az ítélet nem jogerős.- ésal-Takács László - Polgár Ivette (SZFMH Bp.), 2. Zsoldos Csaba - Cseh Zsuzsanna, 3. Hoffer Zsolt - Csik Szilvia (LEHEL TSK). Végezetül még annyit, hogy legközelebb november 30-án 11 órai kezdettel rendeznek tánc­versenyt a megyében, mégpedig Szolnokon, a Ságvári Művelő­dési Házban. Addig azonban még Budapesten, Szentesen és Dunaújvárosban is indulnak a versenyzők. Sok sikert kívá­nunk! Molnár Anna táncpedagógus A sportszerű légkör megteremtéséért Az utóbbi időben - a labdarú­gó-mérkőzéseken - elszaporod­tak megyénkben is a rendzavará­sok. Félbe kellett szakítani a já­tékot, mert durrogtak a peterdák, mert megütötték a játékvezető­ket, megrugdosták a gépkocsiju­­kot. Sajnos, hogy ezt láthatjuk a „nagyok” mérkőzésein is, és a rossz példa ragadós. A káros je­lenség megszüntetése érdekében kérjük az egyesületek vezetőit, edzőit, szurkolóit, segítsék elő a mérkőzések sportszerű lebonyo­lítását; közösítsék ki a rendbon­tókat, a hangoskodókat, akik ott élik ki magukat és szidják a já­tékvezetőket, az ellenfelet. A szurkolók többsége szóra­kozni megy a mérkőzésekre, és véleményünk szerint a labdarú­gás még ma is az - sokan áldoz­nak rá időt, pénzt -, nem enged­hetjük, hogy néhány felelőtlen ember elrontsa! Sajnos a játéko­sok között is akad olyan, aki nem tud uralkodni az indulatain, megüti a játékvezetőt vagy az ellenfelet. Itt kellene közbelépni az edzőknek, vezetőknek, hiszen valamennyien elitéljük a sport­szerűtlenséget, ami nem volt jel­lemző megyénk labdarúgására. Szövetségünk játékvezetői és fegyelmi bizottsága igyekszik mindent megtenni a helyzet javí­tására. Rátfai József a megyei LASZ versenybizottság elnöke Felvételünk Szandaszőlősön készült, s egy jószágtartó udvar hangulatát próbáljuk visszaadni. (Fotó: K. É.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné ni L j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom