Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-19 / 272. (271.) szám

2 Hazai körkép 1991. NOVEMBER 19. Kisgazdakongresszus közelről Beszélgetés Dögéi Imre megyei elnökkel Párton belüli személyes ellen­tétek, konfliktusok a vezetés és a párt országgyűlési képviselői között, éles viták a koalíciós partnerekkel - ilyen előzmények után került sor szombaton Buda­pesten a Kisgazdapárt első kong­resszusára. Az országos rendez­vényen a megyéből is részt vet­tek az alapszervezetek elnökei, valamint a városi és megyei tisztségviselők - összesen mint­egy hatvanan. A kongresszus céljáról, eredményességéről Dö­géi Imre megyei elnököt kérdez­tük meg, és beszélgetés közben szóba hoztunk néhány olyan fel­vetést is, ami a rendezvény kap­csán a közvéleményben elter­jedt.- A kongresszus célja elsősor­ban az volt - kezdi a beszélgetést a megyei elnök -, hogy egységes álláspont alakuljon ki az aktuális főbb kérdésekben. így például a küldöttek hitet tettek amellett, hogy a Kisgazdapárt független­sége biztosított legyen a koalíci­ón belül a programnyilatkozat alapján. A gondunk ezel kapcso­latban ismert: a párt nem kap a vezetésben olyan súlyt, mint ami nagyságánál, erejénél fogva megilleti. A vezető posztokra pedig nem a párt választja ki az embereket, hanem mások. Ez a megyében is így van. Nem a mi­énk például a földművelésügyi hivatal vezetése, viszont meg­kaptuk a munkaügyet, amiben csak akkor tudnánk tenni, ha bir­­tokolnánk a mezőgazdaságot. A kongresszus igyekezett pontot tenni a párton belüli viták végére is. Megvizsgálta, hogy egyes személyek és nyilatkozataik megegyeznek-e a pártérdekek­kel és -törekvésekkel. Úgy ér­zem, a rendezvény az elképzelé­sek szintjén betöltötte funkció­ját. A fő kérdésekben azonos ál­láspont alakult ki, az egyetértést tetszésnyilvánításokkal is kife­jezte a tagság.- Elterjedt, hogy a kongresz­­szus tulajdonképpen az elnök születésnapját volt hivatott meg­ünnepelni .. .- Én azt sem tudtam, hogy Tor­­gyán Józsefnek születésnapja volt, életrajzi adatait nem isme­rem. A kongresszus és a szüle­tésnap között semmilyen össze­függés nincs. A vezetőség már augusztusban megtervezte a ren­dezvényt és annak körülbelüli időpontját. A pontos dátumban pedig egyszerűen a tanácskozás színhelyének szabad volta dön­tött, vagyis az, hogy mikor kap­hatjuk meg. Egyébként nemrégi­ben még a vasárnapról volt szó, de ez a nap a résztvevőknek nem felelt meg. Ezért került végül a kongresszus szombatra. A szüle­tésnapról egyébként csak egy bejelentés erejéig esett szó.- A rendezők kaptak egy listát, amelyen azok neve szerepelt, akiket a kongresszusról kitiltot­tak. Köztük volt dr. Mizsei Béla is. Egyetért a kitiltással?- Ilyen listát én nem láttam, mások mondják, hogy volt. Nem tudom, miért került oda dr. Mi­zsei Béla neve. Valószínű azért, mert ő az utóbbi időben nyilvá­nosan erősen bírálta a pártveze­tést, amit a vezetés élítélt. Egyébként dr. Mizsei Béla nem hajlandó részt venni saját szérve­­zete, a szolnoki szervezet mun­kájában, nem nyilatkozik elkép­zeléseiről, nem foglal állást, nem ad tájékoztatást munkájáról.- Vincze Kálmán neve viszont nem volt a listán . ..- Ennek ellenére a kongresz­­szuson nem volt ott Vincze Kál­mán. Korábbi megnyilvánulása­iért őt is elítélte a szolnoki szer­vezet. Azóta nem nyilatkozott. Neki péntekig van lehetősége az állásfoglalásra. Egyébként ezek­kel a döntésekkel egyetértünk. Torgyán személyét lehet bírálni, de tudomásul kell venni, hogy a megyei tagság kilencven száza­léka Torgyán József mellett van.- Megalakult a Történelmi Platform, melynek egyik célja a pártelnök személyének támadá­sa. Mi erről a véleménye?- Nem tudom elfogadni az ál­láspontjukat. Torgyán Józsefet a nagyválasztmányon 72 százalé­kos többséggel választották meg. A döntés előtt fejet kell hajta­ni. Amíg ő az elnök, mindenki­nek kötelessége - annak is, aki ellene szavazott - elfogadni. Még egyszer mondom, a megye kisgazdáinak abszolút többsége mellette van. Berki Imre ✓ Göncz Árpád Londonban Megbeszélések Major brit miniszterelnökkel (Folytatás az 1. oldalról) Jacques Attali arról beszélt, hogy megteszik, ami tőlük telik: szívesen együttműködnek azok­kal a jugoszláv köztár­saságokkal, amelyek vállalják az EK és az ENSZ béke-erőfeszíté­seiben való részvételt. Attali a magyar államfővel való találko­zó után a tárgyalások eredmé­nyeiről a követekezőket mondta az MTI tudósítójának: - Megvi­tattuk a magyar helyzetet, el­mondtam, hogy szerintem Ma­gyarország jól halad a gazdasági reform útján. Megköszöntem a magyar kor­mány segítségét bankunk első éves közgyűlésének előkészíté­sében, első közgyűlésünk ugyanis jövő áprilisban Buda­pesten lesz. Szót ejtettünk a szé­lesebb európai helyzetről is. A bank már kiutalta első ma­gyar kölcsönét, ezt november elején a kecskeméti Petőfi Nyomda kapta. Most 14 magyar cég átszervezésének vagy priva­tizációjának támogatását vizs­gáljuk, további négynél külön­böző korszerűsítéseket támogat­nánk, és másik 10 magyarorszá­gi vegyes vállalat támogatását is fontolóra vettük. A banki programot a John Ma­jor brit kormányfővel való ebéd követte. Az államfő délutáni programjának fő pontja a londo­ni egyetemen „Kultúra és társa­dalom a mai Magyarországon” című előadás volt. A magyarság húszezer íve__________________________ Ne tegyék le a tollat! „Megtörtént, hogy civil idegenek mellett egyenruhás, gép­­pisztolyos ávósok ültek be az órámra, minden előzetes enge­dély nélkül. De nem ez volt igazán felháborító. Olyan eseményeket, amelyeket magunk is átéltünk, elfer­dítve tálaltak elénk, s nekünk úgy kellett tanítani.” Demjén Lajosné karcagi pedagógus emlékeiből is idéztek nemrég ne­ves színművészek a Parlament Kongresszusi termében. Itt került sor ugyanis az idei paraszti önéletíró pályázat díjkiosz­tó ünnepségére. Döbbenetes, hogy mennyi olyan meghurcoltatást, tragédiát takar még a hallgatás, amelyeket főként a negyvenöt utáni és az ötvenes években szenvedett el a határon innen és a határon túl élő magyarság. A Lakitelek Alapítvány által meghirdetett pályázatra ugyanis összesen háromszázöt mű érke­zett. Harmincnégy a Felvidék­ről, harmincegy Erdélyből, négy a Vajdaságból és kettő Kárpátal­járól. Az értékelés három szakasz­ban történt. Előbb lakitelekei és kecskeméti pedagógusok, majd történészek, írók, néprajzkuta­tók szakmai bizottsága, végül pedig Csurka István, Für Lajos, Halász Péter, Kozma Huba és Lezsák Sándor döntötték el a he­lyezéseket. A kuratórium a Postabank jó­voltából kilencvenegyre emel­hette a jutalmazottak számát. A díjazottak közül négyen Szolnok megyeiek. Második lett özv. Józsa And­rás (Karcag) Árnyékban-fény­­ben, negyedik lett Demjén La­josné (Karcag) Önéletírás egy kulák származású pedagógus életének 70 évéről, ötödik Kanta Gyula (Berekfürdő) Életem dió­héjban, illetve Tamás József (Szolnok) Paraszti önéletírás cí­mű krónikájával. Szabad György házelnök, aki szintén részt vett az ünnepségen, felajánlotta, hogy minden pálya­munkát megőriznek az Ország­­gyűlés levéltárában. Úgy fogal­mazott: „hogy mindig olvasható legyen, amíg magyar él a Föl­dön, amíg demokrácia lesz, tehát hitünk szerint az idők végezeté­ig” Halász Péter, a zsűri titkára szokatlan statisztikát készített a beérkezett írásművek alapján, amelyek több mint negyvenezer oldalt tesznek ki. Húszezer esz­tendő van összezsúfolva a bekül­dött pályamunkákban! Arra kér­te a jelén lévő idős embereket, ne tegyék le a tollat, írják tovább emlékeiket. Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszá­molt még arról, hogy terveik kö­zött több kötet kiadása szerepel. Nemcsak a helyezésért, hanem minden írást szeretnének megje­lentetni. (vennes) Szép új (al)világ Egy lány, akit elraboltak? Vasárnap délelőtt egy gyulladt tekintetű, középkorú asszony ke­reste meg szerkesztőségünket. Ahogy belépett az ajtón, már az első pillanatban láttuk, miként raj­- Elrabolták a 17 éves lányomat - kezdte. Egy ilyen hírre természetes, hogy mindenki fölkapja a fejét. S amikor helyet foglalt az asszony, így folytatta: - Csütörtökön dél­után négy óra körül azzal köszönt el otthonról a gyerek, hogy elmegy a barátnőjéhez, ám azóta sem lát­tuk. Később küldött egy levelet, hogy ne keressük, majd hazajön, ha elengedik ... A levélben az is szerepel, hogy három vagy négy cigány meg akarta erőszakolni, fogva tartják, megverték, és vér­zett is. Én ezek után - zihálta to­vább - elmentem a rendőrségre, de nincs nyugtom, hát ezért vagyok itt. Próbáltuk csitítgatni a riadt asszonyt, s azzal váltunk el egy­mástól, hogy mindenképpen utá­najárunk az ügynek, s megpróbál­juk kideríteni, mi is az igazság. Már vasárnap késő délutánra járt az idő, amikor sikerült kapcsolatot teremtenünk a Szolnoki Városi Rendőrkapitányság szolgálatban lévő forrónyomos brigádjának ve­- Csütörtökön délután - vágott bele -, miután hazaértem a munká­ból, szóltam anyáméknak, hogy el­szaladok a barátnőmhöz, de nem értem oda. Útközben ugyanis a víz-ügyi székház parkolójában összefutottam velük . . . Négyen voltak. Raffael Farkas meg a ha­­veijai. Kérdezték, hová megyek, én válaszoltam, s erre ők csak annyit szóltak, hogy azt nehezen hiszik. Mondták, üljek be a kocsi­ba, de nem akartam. Erre pillana­tok alatt körbekaptak, s betuszkol­tak a hátsó ülésre, és az Árkád presszóhoz hajtottak. Ott megint ki akartam szállni, nem engedték. Sími kezdtem. Ne bőgjek, mert na­gyon meg leszek verve - mondta egyikőjük. Utána elmentünk vala­milyen lakásra, a kórház táján. A címet nem tudom, de egy nagy ci­gánytelep az egész. Bevittek a ház­ba, már voltak ott lányok jó páran. Egyikőjüket pont akkor verték meg, amikor beléptünk. Össze­esett, úgy locsolták fel vízzel. S akkor céloztak rá, hogy velem is ez lesz, ha nem engedelmeskedem nekik, és nem fekszem le velük. Én mondtam, hogy akkor sem. Erre az egyik nagy állat gyerek tarkón rú­gott. Összestem, s engem is úgy kellett föllocsolni. Amikor fölkel­tem, megkérdezte egyikőjük, még most sem akarom? Es alámrúgott.- Mi történt ezután?- Én váltig azt hajtogattam, hogy haza akarok menni, de a válasz mindig csak annyi volt, hogy: se­hová. így telt el a csütörtök este. Péntek délelőtt a fiúk elmentek, s ránkzárták az ajtót. Hárman vol­tunk lányok, és kiadták az ukázt, hogy tegyük rendbe a lakást. Egy zolja el arcát az értetlenség meg a döbbenet. Ugyanakkor zavart ujja­­inak játéka is jelezte, hogy nem mindennapi dolgot akar közölni velünk. Ráhibáztunk. zetőjével, Mészáros Lajos rendőr főhadnaggyal, aki már tudott a kis­lány eltűnéséről, és készséggel állt rendelkezésünkre. Ám, mint mondta, adjunk neki még egy-két órát annak érdekében, hogy né­hány dolgot pontosíthasson, mi­előtt bármit is mondana nekünk. Természetesen ezt a kérést nem utasíthattuk vissza. De azt hisszük, ilyen esetben senki sem bírt volna egy helyben maradni. Mi sem tud­tunk. így aztán kollégámmal föl­kerekedtünk, s elballagtunk az asszony által megadott címre. S miközben a Ságvári körút egyik emeletes házának ajtajában a vaksi estén a kaputelefon névjegytábláit böngésztük, egyszer csak elénk toppant az asszony. Mellette ott állt a lánya, a fiatalkorú K. B.- Megtaláltam - sóhajtotta, mint­ha mázsás kő esett volna le a szí­véről. Együtt fölmentünk a lakásukra. Eleinte persze B. nem nagyon akart szóba állni velünk, de aztán némi rábeszélésre mégiscsak kö­télnek állt. óra múlva vissza is jöttek. Én ez alatt írtam levelet a szüleimnek, úgy volt, hogy az egyik lányt elen­gedik, s azzal kijuttatom valahogy. Közben beszélgettünk, s ott derült ki, hogy van közöttünk egy fegy­­vemeki lány, akit már több mint egy hete nem engednek haza. Szó­val visszajöttek Farkasék, s aztán megint beültettek a kocsiba mind­annyiunkat. Furikáztunk a város­ban. Majd valahol, az anyja háza táján Raffael Farkas a többieket kitessékelte az autóból - persze a haverjai vigyáztak a lányokra -, mi meg ketten elmentünk tankolni. Útközben mondtam neki, hogy jó lenne, ha békén hagyna, mert eb­ből baj lesz. Röhögött, s csak annyit mondott, hogy ő nem fél a rendőröktől, meg hogy ha megpró­bálom feljelenteni, akkor nekem kampec. Ezek után visszamentünk a többiekért, és jó sokáig kocsiz­­gattunk, majd megint elvittek oda, ahol első este is voltunk.- És mi lett a levéllel?- Azt másnap, vagyis szomba­ton reggel visszakaptam attól a lánytól, akinek pénteken odaad­tam.- Akkor mégis miként került a szüleihez?-Úgy, hogy én szombaton kezé­be nyomtam az egyik barátnőm­nek, akivel összefutottam az utcán.- Ezt nem teljesen értem.- Arról van szó, hogy én még szombat délután elszöktem abból a házból.- Hogy sikerült?- Mondtam a fogvatartóimnak, hogy ki akarok menni a vécére, ami az udvar végében áll. Kien­gedtek, s abban a pillanatban el­kezdtem rohanni. Sikerült meg­lépnem. S utána találkoztam a ba­rátnőmmel, aki elhozta anyámék­nak a levelet.- Miért nem jött haza azonnal?- Féltem. Mivel azok tudják, hol lakom, arra gondoltam, hogy eset­leg itt is kereshetnek. így aztán jobbnak láttam, ha a másik barát­nőmnél alszom.- Tehát arról van szó, hogy szombat délután óta már szabad volt.- Hát, igen.- Most viszont vasárnap este van. Hogy futottak össze?- Véletlenül - szólt közbe az édesanya. - Mentem a Boss Club­ba - folytatta -, hogy ha meglátják a lányomat, azonnal szóljanak ne­kem.- Ha már itt tartunk, mi az igaz­ság abból, hogy abban a klubban pénteken és szombaton is többen látták?- Pénteken valóban fölvittek vagy tíz percre, de szombaton nem jártam ott - felelte B. A nyomozók kapásból cáfoltak Persze, mint utólag kiderült, ez sem teljesen fedi a valóságot, mert vasárnap késő este a rendőrségi kihallgatáson - amin mi is részt vettünk - B. néhány kijelentését a nyomozók kapásból megcáfolták. Ennek igazolásául talán elég csak annyit megjegyezni, hogy amikor a rendőrök is rákérdeztek arra, hogy szombaton járt-e K. B. a Boss Clubban, a válasza az volt, hogy nem. Erreföl elétettek két jegyzőkönyvet - vallomást -, ami­ben ismerősei egybehangzóan ál­lítják, hogy igenis találkoztak ve­le. A kihallgatás után a rendőrök­kel együtt beültünk a kocsiba, mi­vel arra voltunk kíváncsiak, hogy B. fölismeri-e azt a házat, ahol őt több lánnyal együtt fogva tartot­ták. Erről csak annyit, hogy utunk akkor nem járt sikerrel... Ezentúl még megtudtuk azt is, hogy időközben a kórházban meg­vizsgálták B.-t, de a szakorvosi vélemény semmi különösebb dol­got nem állapított meg. Persze közben a kislány azt is elmondta az édesanyjának, hogy Raffael Farkas csütörtökön este mégis megerőszakolta. A meghallgatott tanúk a lány legújabb vallomásá­val egyezően ezzel kapcsolatban elmondták, hogy Raffael valóban közösült B.-vel, csak éppen sze­rintük erőszak nem történt. De K. B. szülei Raffael Farkas ellen feljelentést tettek, aki, igaz, még nem élvezi a rendőrség „ven­dégszeretetét”, de előbb utóbb bi­zonyára erre is sor kerül. Az ügy­ben a nyomozás tovább folyik. Tanulság? Úgy hisszük, van bő­ven. Persze szó sincs arról, hogy reklámot csináljunk a bűnözők­nek, a csibészeknek meg a lumpe­neknek. De hát itt vannak reklám nélkül is. Nagy mellénnyel lenge­tik „mocskos lobogóikat”, és ha így van, akkor „Farkas’’-szemet kell nézni velük. Az ügy további fejleményeire visszatérünk. N. T. Levél a szülőkhöz Összeestem, föllocsoltak Az Országgyűlésben Vita a világkiállításról (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek ellenére vala­mennyien egyetértettek abban, hogy sajnálatos módon politikai síkra terelődött az expovita. A továbbiakban egyébként valamennyien érintették a Palo­tás János kezdeményezte nép­szavazás kérdését. Magyar Bá­lint (SZDSZ) kijelentette: nem ellenzik a népszavazást, amennyiben az aláírásokat hite­lesítik; mindazonáltal az aláírás­­gyűjtő íven szereplő valamennyi kérdés más, az expo megrende­zésének hátrányos következmé­nyeire is utaló megfogalmazását javasolta. Óvott attól, hogy a kormány egy, a bős-nagymarosi­hoz hasonló presz­tízsberuházásba kezdjen, miköz­ben esetleg már maga is „ejtet­te” az expo tervét, csakhogy a döntés felelősségét az ellenzékre kívánja hárítani. Roszik Gábor (MDÉ) ezzel szemben határo­zottan ellenezte a népszavazást, amelyet egyfajta politikai kalan­­dorságnak minősített, hisz ekko­ra horderejű gazdasági kérdés­ben - vélekedett - nem dönthet­nek népszavazással. Javasolta: akár olyan áron is akadályozzák meg a népszavazást, hogy módo­sítják az erről szóló törvényt. A vitában több szabaddemok­rata képviselő is megfogalmaz­ta: örömmel fogadnának egy olyan expót, amely felvirágoz­tatná az országot. Ám, állapítot­ták meg, sajnos ez a tervezet nem a kibontakozás, hanem a felelőtlen kockázatvállalás ter­ve. A demokrata fórum politiku­sai viszont többségükben kivite­lezhetőnek ítélték a dokumen­tumban foglaltakat, s hitet tettek amellett, hogy a világkiállítás az egész országon nagyot lendíte­ne. Az előrehaladott időre való te­kintettel az elnöklő Szűrös Má­tyás a világkiállítási törvényter­vezet általános vitáját e ponton berekesztette. Az Országgyűlés ma reggel tíz órától folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom