Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-15 / 268. szám
2 Hazai körkép 1991. NOVEMBER 15. Tegnap délután Szolnokon a Képcsarnok Vállalat Aba-Novák termében Fodor József, hódmezővásárhelyi festőművész tárlatát, melyet az érdeklődők két héten keresztül tekinthetnek meg, Hajnal József, az Új Néplap főszerkesztője nyitotta meg-nzs-Ütőhangszeresek Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) vészeti vezetőjük: Vrana József irányításával - egyre szélesebb repertoár birtokában - sok sikert és elismerést szereztek a magyar ütőhangszeres kultúrának Japántól Luxemburgig világszerte. Játékukról számos rádió- és televíziós felvétel készült, s került közvetítésre. A siker kulcsa az öt kitűnő muzsikus: Szakái Petra, Toldi Éva, Kovács János, Szabó István és Nánai Zsuzsa, akik akár szólistaként, akár a legkülönbözőbb összeállítású csoportokban, bármely ütőhangszeren játszva, minden esetben élményt nyújtó produkciót tudnak nyújtani. A kedd esti koncért programján először egy kortárs zeneszerző: Bertold Hummel Fresken 70 című darabja hangzott el; a szerzőt Vasarely képei ihlették a mű megírására. Ezt a tipikusan huszadik századbeli muzsikát jól ellensúlyozta J. S. Bach C-dúr, eredetileg gordonkára írott szóló-szvitjének két tétele Szakái Petra átélt előadásában. Ezután ismét jellegzetesen huszadik századi muzsika következett: részletek Bartók Béla Mikrokozmoszából. Az eredetileg zongorára komponált darabok izgalmas ritmikájuknál fogva kitűnően érvényesültek ütőhangszereken is: a Paprikajancsi, a Változó ütemek és a két aszimmetrikus ütemű bolgár tánc szinte tálcán kínálja az átírás lehetőségét ütősök számára. Nagy tetszést, vastapsot aratott Rosauro: Cenas Brasilerias para című darabja; ez a mű nem más, mint koncertterem-képessé szelídített remek, vérbeli délamerikai szamba-zene, melyet élményt nyújtóan szólaltattak meg az együttes tagjai. Mark: Blues for Gilbert című, vibrofonra írott szóló-darabja következett ezután Szabó István kitűnő tolmácsolásában, majd M. Schmitt két műve: a Cabo Frio és a Belő horizonté hangzott el. Ez a csendes, finom hangzású - mégis vérpezsdítő muzsika ugyancsak megérdemelt sikert aratott. A műsor végén előadott darabok azon keveseket is e műfaj elkötelezett híveivé avatták, akiket korábban nem ismerték az ütőmuzsika varázslatos hatását. Gustav Peter Cirkusz polkája, melynek boszorkányos ügyességet feltételező szólóját Kovács János játszotta kitűnően; J. Strauss Pizzicato polkája és az afrikai négerek zenéjének kifogyhatatlanul gazdag ritmusvilágát idéző darab: Frink: Conga negro című műve a közönséget szűnni nem akaró tapsra - a debreceni muzsikusokat pedig újrázásra kényszerítette. „Ha van vastaps, akkor ez az volt” - ez a megállapítás hangzott el a koncertről hazatérők egyikétől. Valóban: ez volt az az eset, amikor a zenekedvelő és a kritikus véleménye találkozott egymással. Vrana József és együttesének tagjai, akik szerénységükkel, csillogó hangszereik mögött egyszerű öltözetükben szürke személytelenségbe burkolózva nyújtottak feledhetetlen élményt, méltán érdemelték ki valamennyi hallgatójuk elragadtatását. Szathmáry Judit GYORSAN GYÓGYÍT Es akkor jön a lézer... Amikor dr.Mucsi Imre, a szolnoki tüdőkórház (2. sz. kórház) osztályvezető főorvosa egy évvel ezelőtt meghívót kapott egy pécsi lézeralaptanfolyamra, nem sokkal többet tudott a lézerről, mint az átlagember. Annyival volt több tapasztalata, hogy korábban látta, amint Pesten lézerrel gyógyították a lábszárfekélyt. Miért vállalta hát, hogy elvégzi a tanfolyamot?- Egyrészt, mert láttam a lábszárfekélyes betegeket. Másrészt már évek óta alkalmazom az akupunktúrát és tapasztalom a pozitív hatását. Arra gondoltam, hogy talán lézerrel is lehet hasonló vagy jobb hatást elérni.- Mi derült ki a tanfolyamon?- Azok a klinikusok, akik alkalmazzák a lézert, beszámoltak a tapasztalataikról, és „szájtátva” hallgattuk, mert egy új világ nyílt meg előttünk. Kiderült, hogy a lézer alkalmazásának nagyon sok módja van. Egy pesti orvos például „levitte” a kis energiájú lézerfényt a gyomorba és így gyomorfekélyt gyógyított. Akkor arra gondoltam, hogy én viszont „leviszem” a hörgőbe. Először csak a torkot gyógyítottuk vele. Az osztályon dolgozó egyik nővérnek nagyon fájt a torka, nem bírt nyelni. Kipróbáltuk a lézert (közben én Svájcból vettem egy zseblézert) és két nap alatt meggyógyult.- A lézer megöli a vírust?- Nem tudom. Egy biztos, hogy a vírusos fertőzések nagyon gyorsan reagálnak rá, tehát látványos gyógyulást produkál úgy, hogy közben semmiféle gyógyszert nem kell szedni a betegnek. A lézernek nincs káros hatása sem.- Milyen betegségeken próbálták már ki?- A szájon lévő herpeszeket például 2-3 nap alatt „leszedi”. Nagyon fájdalmas, kellemetlen betegség a szájban - nyelven lévő afta. Erre is kipróbáltuk. Lehet vele kezelni a bőrön lévő ekcémákat, az övsömört, a pattanásokat, a gyulladásokat.- Akkor ez azt jelenti, hogy ebből a készülékből több is elkelne a kórházban.- Igen. Tartottam előadást a tapasztalatokról a kórház orvosainak. Az a véleményem, hogy minden szakmának alkalmaznia kellene a lézert, tehát a bőrgyógyásznak, a fül -orr gégésznek stb. Mindenkinek meg kellene találnia azokat a betegségeket, ahol használhatja. A reumatológián például nagyon jó lenne. Pécsett láttam, hogy bányászokat kezeltek lézerrel. A derékfájások általában egy hét alatt meggyógyultak úgy, hogy nem kellett gyógyszert szedniük és fizikoterápiára járniuk. Tehát a derékfájásokat, a húzódásokat is nagyon gyorsan lehet vele gyógyítani. Sokat gondolkoztam azon, hogy a bányaszerencsétlenségeknél gyakran azért veszítik el a bányászokat, mert megég a hörgőjük. Én már „le tudom vinni” a hörgőbe a lézert. Lehet, hogy ezzel a módszerrel rajtuk is segíteni lehetne - ez az egyik álmom.- Lehet, hogy nagyon látványos gyógyulást hoz a lézer, és valóban elkelne több a Hetényi kórházban is, de hát az anyagiak, gondolom, határt szabnak ennek.- Nézze, én javasoltam a kórházigazgatónak, hogy indítsunk egy lézerambulanciát. Itt olyan pácienseket is tudunk kezelni járóbetegként, akik eddig befeküdtek a kórházba, és ezzel költséget takarítunk meg. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva KEPES BESZED Lehet egy kerékkel több? A vállalkozások korát éljük ugyebár, és csak fölényes mosollyal tudom szemlélni némelyek ötletszegénységét. Majd mindenki butikot. kocsmát vagy palackozott-ital kimérést akar. Persze, az italozás ősi hagyomány - mint mindmáig élő és terjedő népszokás, mint népi gyógyászati módszer (fejfájásra, hasfájásra, depresszióra, kompresszióra és egyebekre) -, így az italforgalmazás nem rossz ötlet önmagában, ám épp a csekély túlkínálat miatt ebből csak meggazdagodni lehet, milliomossá válni nemigen. Az én vállalkozói elképzelésem kétségtelen sikerét a tudományos megalapozottság, a politikai-gazdasági helyzet mélyreható elemzése és a zseniális (javasasszonyok által is ellenőrizhető) előrelátásom garantálja. Megvallom, egyébként abszolút eredeti ötletemhez a kezdeti lökést egy hirdetés adta, miszerint egy vállalkozó használt személygépkocsi-gumikat kínál. Minő badarság, mily mérhetetlen kockázat! Hát a megemelt benzinárak (és a máris kilátásba helyezett újabb emelések) után alig-alig várható a gumik gyors kopása. Akinek meg munkaeszköz a járgánya, várhatóan azzal kompenzálja az üzemanyag drágulását, hogy kerékagyig koptatja a gurulóit. Ha mindehhez hozzáadjuk a tömegszállítási díjak több, mint holtbiztosra vehető növekedését, már csak apró adaléknak számíthat a természetvédők hozzájárulása szenzációs felismerésemhez: végre szabad hazánkban az áhított piacgazdaság körülményei közepette a bicajé a jövő (legalábbis jó néhány esztendőig). A tömegek vagyoni helyzetéből kiindulva pedig egyértelműen a használt kerékpár lesz a sláger. A legderűlátóbb elképzeléseimet is meghaladó siker máris a vállalkozásom kiszélesítésére kényszerített: nálam már nemcsak használt bicikligumit, hanem vele együtt kereket is lehet kapni. A bolt ilyetén kivirágzásával egymagám nem bírok, ezúton társat keresek, hogy részvénytársasággá alakulhassunk. Figyelem, csak az jelentkezzen, akinek - hozzám hasonlóan - több van egy kerékkel! Molnár H. Lajos ____________________Fotó: Mészáros János Hollandiában járt a megyei rendőrfőkapitány (Folytatás az 1. oldalról) szerváltás után egy bécsi cég több nyugat-európai szakember segítségével, úgymond átvilágította a magyar rendőrséget. S az ennek alapján született tanulmányt a hollandok készítették el. így aztán az sem lehet véletlen, hogy október 19-től 26-ig egy magyar rendőrségi delegáció úticéljául éppen Hollandiát választották, hogy a hazai szakemberek megismerhessék a tulipánok hazájában tevékenykedő rendőrség munkáját. A húsztagú küldöttségben helyet kapott szűkebb pátriánk, Jász-Nagykun-Szolnok megye rendőr-főkapitánya, dr. Fazekas Attila is, akit a kint szerzett tapasztalatairól kérdeztünk.- Ki finanszírozta útjukat?- A holland kormány, és ez tulajdonképpen rá is nyomta a bélyegét a kinn töltött egy hétre. Hisz nem sok időnk volt arra, hogy Hollandiával ismerkedjünk, mert reggel 8-tól este 9-ig szakmai programok tömkelegén vettünk részt. Vendéglátóink alapvető célja ugyanis az volt, hogy megismertessenek bennünket a holland rendőrség filozófiájával.- Éspedig?- Ok nem arra készültek, hogy bizonyos részterületeket mutassanak be, hanem sokkal inkább vezetési elveikről, a rendőrség és a társadalom viszonyáról beszéltek. Nem mondanám, hogy öt nap alatt mindennel tisztában lettünk, ám bizonyos benyomások értek minket. S ami engem igazán megfogott: hogy Hollandiában a rendőrt az első pillanattól kezdve - tehát amikor belép az iskola kapuján -, a szolgálatra nevelik. A jó értelemben vett szolgálatra, s arra szoktatják, Jut eszembe! Azt mondja a minap az egyik olvasónk: - Ide figyeljen, miért nem írnak maguk mostanában valami vicces dolgot? Nem is hiszik, mennyire ki vannak az emberek éhezve a humorra. Ettől kezdve máson sem törtem a fejem, minthogy valamilyen kacagfató írással előrukkoljak. Kapóra jött egy másik ismerősöm, aki hitelesen dokumentálta az alábbi történetet. Kezdetnek hirdetést olvasott lapunkban: „Akar Ön könnyen, gyorsan pénzt keresni otthoni munkával? Válaszborítékját várom, amelyben tanáccsal szolgálok. ’ ’ Ment a válaszboríték, érkezett a válasz: „Amennyiben 500 forintot postáz a fenti címre, úgy olyan információhoz juttatom, amivel hamarosan szép summára tehet szert.” Ment a pénz, és jött az őszinte válasz: „Ma tizenkét helyről kaptam 500-500 forintot, és ez holnap, meg holnapután is így folytatódik. A kérdésére, hogy miként lehet otthoni munkával szép pénzt keresni, erre a válaszom: így.” Vicces, nem?-pbhogy a törvénytisztelő állampolgárt teljes erejéből segítse, ugyanakkor a törvényszegőkkel szemben a rendelkezésre álló eszközeivel keményen lépjen fel. Náluk például a rendőriskolán önálló tantárgyként oktatják, hogy ha az utcán rosszul lesz valaki, vagy a sarkon tétován körbe néz egy ember - mit kell tennie a rendőrnek. Szóval a vérükben van, hogy segíteniük kell.- Hollandiában milyen a rendőrség felépítése?- Odakinn kétféle rendőrség létezik: az önkormányzati és az állami.- Ezek miben különböznek egymástól?- Egyenruhában, rendfokozatban, s egyik nem alárendeltje a másiknak. Tehát jól elkülönülten tevékenykednek, s nem zavarják egymás munkáját. Már csak azért sem, mert a 25 ezres lélekszámnál nagyobb településeken önkormányzati rendőrség dolgozik, ez alatt viszont állami.- Van ebben valami logika?- Hogyne. Az önkormányzati rendőrségek felállításának főleg történelmi előzményei vannak. Ez pedig - a kinti kollégák elmondása szerint - egészen az 1940-es évekre, vagyis a német megszállás idejére vezethető vissza. Akkoriban ugyanis csak központilag irányított, állami rendőrség működött Hollandiában. De miután az a testület a mindenkori hatalmat, így a németeket is különösebb teketória nélkül alázattal kiszolgálta a négy-öt éves megszállás alatt - így a háború után létrehozták az önkormányzati rendőrségeket. Ám úgy tűnik, hogy ezek is hamarosan megszűnnek, mert éppen most folyik a holland rendőrség átszervezése. Mert eddig nem léteztek megyei főkapitányságok úgy mint nálunk, de nemsokára az országon belül 25 tartományt alakítanak ki, s így nyilván tartományi főkapitányságokat hoznak majd létre. Mindez azzal jár együtt, hogy fölszámolják a kétféle rendőrséget, éppen azért, hogy egy kézbe kerüljenek az őket foglalkoztató ügyek.- Bizonyára a bűnözési adatokra is rákérdeztek...- Hát persze, de érdekes, hogy őket számszerűen nem foglalkoztatja ez a dolog úgy mint minket. Például, amikor a közlekedési balesetek éves száma felől tudakolódtunk, akkor a parancsnok kereste a papírjait, hogy válaszolni tudjon. Azért is volt ez furcsa számunkra, mert nálunk ha egy rendőri vezetőt álmából fölriasztanak, már akkor is betéve fújja, hogy mondjuk szeptember 30-ig mennyire rúgott az ismertté vált bűncselekmények száma. De mint mondtam, a hollandokat ez nem érdekli különösebben. Annyit azért csak elmondhatok, hogy egy 150 ezer lélekszámú városban - ahol jártunk -, tavaly 11 ezer bűncselekmény történt, s ennek tükrében az eredményességi mutatójuk mindössze 25 százalék körül mozgott. Ez persze nem mérhető a hazai adatainkhoz, mert ehhez képest mi legalább kétszer jobban dolgozunk.- Elég furcsa amit mond, mert ennek ellenére itthon lassan már másról sem hallani csak arról, hogy itt megint betörtek, amott meg megöltek valakit...- Ez Magyarországon valóban így van, de nekem meggyőződésem, hogy a rendőrségi munka eredményessége nem csak attól függ elsősorban, hogy mit mutatnak a bűnügyi statisztika adatai, hanem az a lényeg, hogy az állampolgárok hogy érzik magukat és mi a véleményük a rendőrségről. Egyébként az itthoni vizsgálatok is azt mutatják, hogy kettéválik a valós helyzet és az emberek szubjektív biztonságérzete. Ez utóbbi pedig attól is függ, hogy milyen a civil lakosság és a rendőrök egymáshoz való viszonya. Apróságnak tűnik - odakinn nagyon sok rendőr jár biciklivel, mivel azt mondják, hogy a rend őrei akkor kezdtek elszakadni igazán az állampolgároktól, amikor kocsiba ültek. Vagy megemlíthetném, hogy a holland rendőrség létszámának 30-40 százaléka nő, de ők is ugyanazokkal a feladatokkal birkóznak mint a férfiak. Tehát nincs különbség közöttük. S mivel abban az országban nagyon sok nemzetiség él együtt, mármár szinte kínosan ügyelnek arra, hogy minden nációból legyenek olyan emberek, akik vállalják ezt a munkát. Ezek lehet, hogy így első hallásra apróságoknak tűnnek, ám éppen azért fontosak, hogy jó kapcsolat alakulhasson ki a lakosság és a rendőrség között. Erre kell nekünk is törekedni,- Köszönjük a beszélgetést! N.T. Gyógyítás zseblézerre
