Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

2 Körkép 1991. OKTÓBER 25. REUTLINGENBEN JÁRT A TISZA KLUB (Folytatás az 1. oldalról) pasztalataikat az alábbiakban fog­lalták össze:- Nagyon fontos és hasznos volt számunkra ez a látogatás, egyrészt azért, mert a Tisza Klub még alig egyéves, fiatal szervezet, Magyar­­országon nehéz olyan szervezetet találni, akitől akár működési, akár financiális kérdésekben tapasz­talatot szerezhetne. Másrészt a né­metek környezet- és termé­szetvédő munkája az európai élvo­nalban áll, nekünk sem árt, ha mi­nél előbb követni tudjuk őket. Rá­adásul a reutlingeni BFU (Bund für Umweltschutz) a nagy német környezetvédő szervezetnek, az ún. BUND-nak (Bund für Um­weltschutz und Naturschutz Deutschland) fiókszervezete. Érdemes néhány szót szólni ar­ról, milyen széles körű tevékeny­séget folytat a reutlingeni Termé­szetvédő Központ. A németek komolyan veszik a természet- és környezetvédelmet. Ezt az is bizonyítja, hogy csak a helyi szervezetnek 200 rendes tag­ja van, nem beszélve a pártoló ta­gokról és az alkalmankénti támo­gatókról. Tevékenységük egy ré­szét állatvédelem, madárvédelem, valamint az emberi környezet vé­delme teszi ki. Általában sikeres állatmentő akciókkal igyekeznek helyreállítani a természet civilizá­ciós ártalmaktól meg-megbomlott egyensúlyát. Jellemző és tanulságos az a mód, ahogyan a környezet- és ter­mészetvédelem érdekében próbál­nak hatást gyakorolni az önkor­mányzati és parlamenti képvise­lőkre. A választás előtt több kér­désből álló kérdőívet küldenek va­lamennyi jelöltnek, akik aztán írás­ban válaszolnak a feltett kérdések­re. Megválasztásuk után a BUND számon kéri tőlük ígéreteik meg­valósítását. De nemcsak a környe­zetvédők, hanem az állam is komo­lyan veszi a kérdést, akár úgy, hogy például új autóutak építése előtt kikérik a termé­szetvédelemmel foglalkozó szak­emberek véleményét, akár úgy, hogy rendeletekkel szabályozzák az állatvédelmet. Az „Akció a bé­kákért” országos megmozdulás például miniszteri kezdeménye­zésre történt. Harc a környezetért, a termé­szetért - vagyis önmagunkért! - fent és lent egyaránt. Nagyon ko­molyan. Bennünket a „hogyan és mit?” módszertani kérdésein túl az érde­kelt, különböző tevékenységüket hogyan finanszírozzák, milyen a viszonyuk a sajtóval, a polgármes­teri hivatallal és a polgárokkal. Alapvető különbség a Tisza Klub és a reutlingeni Természetvédő Központ között, hogy ők sokkal jobb anyagi háttérrel dolgoznak. A tagdíjakból származó bevételt je­lentős adományokból egészítik ki. Minden valamit magára adó válla­lat Németországban támogat vala­milyen környezetvédő szerveze­tet. Az állampolgárok adományai­nak begyűjtését is nagyon érdekes, és szellemes módon oldják meg. Előre meghirdetik az akciót újság­ban, tévében, majd gyerekek csen­getnek be a házakhoz, s gyűjtik be a pénzt. A befolyt összeg fele az iskoláé, amely azt környezetvéde­lemre fordíthatja. A helyi környe­zetvédő szervezetek kb. 35 ezer márkát kapnak az országos Bund­­tól, valamint a környezetvédelmi szabálysértésekből befolyt összeg­nek mintegy 20 százalékát. Ebből az összegből azután kerék­párutakat építenek (Németország­ban nagyon sokan kerékpárral jár­nak dolgozni még a nagyobb váro­sokban is), vagy tudományos kí­sérleteket folytatnak a környezeti ártalmak kivédéséért és ehhez ha­sonló célokra. Szeretnék a tömeg­­közlekedést egyre kultúráltabbá tenni. Fel sem tudnánk itt sorolni mindazt a rengeteg tapasztalatot, amelyet Reutlingenben szerez­tünk. Ami a Tisza Klubot illeti, a tár­sadalomra gyakorolt hatását nem politikai, hanem elsősorban szak­mai tanácsadással fejti ki. A szol­noki önkormányzat például a Ti­sza Klub tanácsára hozza nyilvá­nosságra a környezetvédelmi mu­tatókat. A megyei önkormányzat szintén településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi kérdésekben tart igényt a Tisza Klub munkájára. K. Sz. Munkahelyteremtő pályázatok (Folytatás az 1. oldalról) szálláson egy panzió és étterem, Fegyvemeken egy ABC, Öcsödön egy üzemanyagtöltő állomás, Tö­­rökszentmiklóson egy faipari kis­üzem, Öcsödön fóliaház, Vezse­­nyen, Tószegen egy textilüzem lé­tesítése. Mindez nem azt jelenti, hogy a többi pályázat teljes egé­szében el lett volna utasítva, bár olyan javaslatokat az MMT to­vábbra sem támogat, ahol a mun­kások „rabszolgamunkájára” ala­poznak, mert volt ilyen pályázat is. Az MMT úgy döntött, hogy a munkahelyteremtés támogatása a korábbiaknál is nagyobb hang­súlyt kap. Ezért a többlet támoga­tásokat, valamint az egyéb terüle­teken megmaradó pénzeket is itt szeretné felhasználni. Úgy ítélte meg, hogy a megyé­ben egyre súlyosabb a helyzet fog­lalkoztatási téren, sokkal súlyo­sabb, mint az az utóbbi minisztéri­umi intézkedésekből és vélemé­nyekből kiderül. Az MMT emiatt felhatalmazta az egyes oldalak ügyvivőit, hogy egy közösen meg­fogalmazott felhívást juttassanak el a munkaügyi miniszterhez, a tá­mogatások növelése érdekében - egyidejűleg feltárva a megye való­ságos helyzetét. F. I. Akar Ön sikeres vállalkozó lenni? Ha igen, jelentkezzen a Svájci-Magyar VállalkozásfejlesZ' tési Alapítvány által támogatott, és a „TRÉNING” Oktatási BT. által szervezett Vállalkozóképző 144 órás kurzusra. A kurzust sikeresen elvégzők a svájci NEUCHATEL-i Egyetem vállalkozói oklevelét kapják kézhez. Bővebb információ: a 06-56/30-111/248-as telefonon. Jelentkezési határidő: 1991. október 31 SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Szolnok, Ady Endre utca 22. Tel.: (56)-36-473 Megyei „szemle” a francia-angol alagútnál Az évszázad vállalkozása: Eurotunnel Amint arról lapunk egy ko­rábbi számában már beszámol­tunk, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatok Köz­gyűlésének elnöke, Boros Lajos nemrégiben Franciaországban folytatott gazdasági tárgyaláso­kat. Ott-tartózkodásának ideje alatt alkalma nyílott megtekinte­ni a jelenleg is épülő Eurotun­­nelt. A lenyűgöző méretű építke­zésről az alábbi adatokat, érde­kességeket mondotta el: A franciákat évszázadok óta foglalkoztatta egy, az országukat Angliával összekötő alagút épí­tésének gondolata. Az első terv mintegy kétszáz évvel ezelőtt ké­szült, sőt: 1880-ban hozzá is kezdtek az építkezéshez, de - nem rendelkezvén a megfelelő technikai felszerelésekkel - ez az álom nem válhatott valóra. A kö­vetkező megvalósulatlan terv dátuma: 1972 - míg végül 1986 decemberében végre megkez­dődhetett egy reális terv megva­lósítása: megkezdődtek az Euro­tunnel építésének monumentális méretű munkálatai. Az alagút el­készítéséhez szükséges összeget, 87 milliárd frankot kétszázhúsz nemzetközi pénzintézet bocsá­totta az építkezők rendelkezésé­re; az intézetek húsz százalékát japán bankok teszik ki. A hatal­mas összeghez az állam nem já­rult hozzá. Első lépésként a két szemköz­ti parton egy-egy 55 méter szé­les, 70 m mély aknát készítettek; ezekből kezdődött azután a víz­szintes irányú fúrás egyszerre mindkét irányban. A hatalmas, Kawasaki típusú japán fúrógépe­ket műhold közbeiktatásával lé­zerrel vezérelték, Amerikából importált technológia szerint. Az Eurotunnel voltaképpen három alagutat foglal magába: a két, 7,6 m átmérőjűben közle­kednek majdan a szerelvények; a középső, kisebb átmérőjű alagút a szerviz célját szolgálja. Benne speciális, e célra készülő jármű­vek közlekednek majd, s rajta ke­resztül az esetleges mentés is megoldható. Az építők minden elképzelhető veszély elhárításá­ra felkészültek különböző biz­tonsági berendezések elhelyezé­sével. De itt található a légnyo­más-kiegyenlítő szerkezet, s in­nen biztosítják a másik két alagút szellőztetését is. A megfelelő hő­mérsékletet szintén a szerviz­­alagútban elhelyezett berendezé­sekkel biztosítják: a levegő fel­­forrósodását vezetékekben ára­moltatott jéggel ellensúlyozzák. A Kawasaki fúrófejek csak egy irányba: előre képesek ha­ladni, ezért - dolguk végeztével - az egyiket szétszerelve távolítot­ták el az alagútból, a másikat pe­dig az alagút szintje alá, a tenger­fenékbe vezérelték, s ott is marad mindörökre. Az utolsó 50 métert hagyományos technológiával fúrták; a munkavégzés precíz volta mi sem fémjelezhetné job­ban, mint az, hogy a találkozás­hoz a vízszintes irányú eltérés mindössze 47 cm, a függőleges irányú pedig 65 cm volt. Még egy, szinte felfoghatatlan adat: a munkálatok során hatmillió-öt­százezer köbméter földet termel­tek ki az építők. Az alagút - átlagot tekintve - 100 méterrel fekszik a tenger­szint alatt; a vízoszlop magassá­ga 60 m, a tengerfenék alatti mélység pedig 40 m. Az alaguta­­kat vasbetonelemekkel bélelik; egy-egy gyűrűt hat részből sze­relnek össze, melyeknek hossza 160 cm, vastagsága pedig 40 cm. A tenger alatti szakasz 50 km; a teljes vasútvonal 67 km hosszú lesz; ebbe természetesen beleér­tendő a két szárazföldi szakasz is. A francia oldalon lévő állo­más 700 hektáros, grandiózus méretű személy- és teherpálya­udvar - ugyanez az angol parton mindössze 300 hektáron épül fel. Az Eurotunnelben kizárólag vasúti szerelvények közleked­hetnek; a személygépkocsikat kétszintes vagonokban, a nagy­méretű járműveket - elsősorban kamionokat - e célra készült te­herkocsikban repítik majd át a vonatok a La Manche alatt 130 km/óra sebességgel. Óránként húsz vonat indul majd egy irány­ban; egy-egy szerelvényt hu­szonnyolc kocsiból állítanak össze. A tervek szerint gyorsvasút közlekedik majd Párizs és Lon­don között, mely a két főváros közötti távolságot mindössze három, óra alatt teszi meg. A francia szakaszon 330 km/óra, az alagútban 160 km/óra, az an­gol szakaszon 110 km/óra sebes­séggel haladnak majd a szerel­vények. Az építkezés jó ütemben ha­lad: a különböző feladatok vég­rehajtásán több ezer szakember munkálkodik éjjel-nappal. A hajóstársaságok máris ag­gódnak a konkurencia megjele­nésétől - bár vélhetően mindig akadnak majd szép számmal olyanok is, akik a jóval romanti­kusabb hajózást részesítik majd előnyben az átkelés két lehetsé­ges módja közül. Az állam ötvenöt évi kon­cessziót adott az építtetőknek; ez alatt az idő alatt térülnek meg a költségek, bizonyára hasznot is hozva a beruházók számára. A koncesszió lejártával az Euro­tunnel az állam tulajdonává vá­lik. Az évszázad egyik legna­gyobb vállalkozása 1993. június 15-re készül el, s áll majd az utazóközönség rendelkezésére. Szathmáry Judit DAYKA GÁBOR PORTRÉJA ISMÉT A MAGYAROKÉ Egy szobor új életet kezd ... Petronyák László ország­­gyűlési képviselő nemrég ismét Kárpátalján járt, s ottani tevékeny­sége most nem csupán gazdasági hasznot hozott a mi régiónknak, hanem kulturális értékeinket is gyarapította! Ugyanis sikerült a múltból „előásnia” Day ka Gábor neves lőcsei és ungvári pedagógus századelőn készült mellszobrát - melyet Finta Sándor túrkevei szobrászművész hozott ismét „lát­ható állapotba” -, s ezt az Ungvári Magyar Gimnázium portáján he­lyezik majd el nemsokára. Ezt a szobrot 1944-ben ledön­­tötték az oda bevonuló szovjet csa­patok, ám a hálás utókor (és a KMDSZ) megőrizte napjainkig. A helyén eddig Lenin-szobor állt, melyet időközben eltávolítottak. Időközben megkerült az eredeti felirat is, melyet hamarosan a Jász­Nagykun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat anyagi támogatásával he­lyeznek el a történelmi helyén. A „Kevi Kör” pedig, amelynek a szobrot helyreállító művész is tag­ja, közös ukrán-magyar alkotótá­bort rendez Túrkevén, ezentúl rendszeresen, minden nyáron! A képviselő ungvári látogatásá­nak egyébként más haszna is volt régiónk művészeti életére nézve, mert az ottani illetékesekkel meg­állapodtak abban, hogy több kiál­lítást rendeznek itthon is és Ung­­váron is, amelyekhez hathatós Se­gítséget nyújt a Kárpátaljai Ma­gyarok Demokratikus Szövetsége is. így kelhet új életre egy szobor - jó szándékból -, s így ismerhetjük meg egymás kultúráját hetven év után ismét, fenntartások nélkül! L. Gy. ^ HAMBI BÁR — JÁSZ VENDÉGLŐ PARK PRESSZÓ Jászapáti, Kossuth L. út 3. T.: 133. SZUPER DISCO SHOW JÁSZAPÁTIN a CASANOVA CLUB-ban minden pénteken és szombaton 21,00-03,00 óráig. Go-go, sztriptíz, tánc! Zene: Nagy Tibor (péntek) Baranvi István országos disc jockey győztes (szombat) Szeretettel várunk mindenkit! Jut eszembe! Igazán lelkendezve figyelem, mire viszik a lakótelepek éjjel­nappal nyitva tartó boltjai. Szur­kolok nekik szívemből, hogy si­kerük legyen, ámbár úgy látom, az én drukkolásom nélkül is meg­élnek, hiszen e parányi magazi­nok nem kevesebbet vállaltak fel, mint azt, hogy a panelgalambdú­cok egy helyiségét, a szekrény nagyságú kamrákat vagy miket helyettesítik. Nem kell most már hűtőszekrényeket erőltetni a szegletekbe, hosszú távra elraktá­rozott liszteszacskókban sem kö­telező zsizsikeket tenyészteni, ha valamire szükség van, elég leug­rani az éjjel-nappaliba. Csak hát kevés, ha a vevő hozsannázik va­lamiért. A tej, a kenyér nagyüze­mi előállítói egyelőre nem haj­landók tudomást venni ezekről az üzletekről. Lám, október 23-án hiába járta végig a panelek népe a „huszonnégy órás” boltokat, a legalapvetőbb betevők bizony hi­ányoztak. Biztos, hogy nem is tu­dunk mi, polgárok ezen változtat­ni. Fontosabb dolgokban is le­gyintenek a véleményünkre. így hát azt gondolom én, hogy a ma­szek éjjel-nappali partnere - mint azonos áttétel - a maszek pék le­hetne. A tejet pedig talán azoktól kellene igényelniük a boltoknak, akiknek az is tétel, ha egy-két kannányit el tudnak adni. A tehe­nek ugyanis nem tartanak szün­napot. És sajnos mi, vásárlók is ezekkel a jámbor négylábúakkal pendülünk egy húron: enni bi­zony ünnepnapokon is szere­tünk! - pb -_________________J KEDVES VÁSÁRLÓINK! A Házépítők Üzletháza 1991. október 28. - november 2-ig minden nyílászárót 10% árengedménnyel értékesít. Therwolin hőszigetelő anyagok 30% -os árengedménnyel kaphatók AMÍG A KÉSZLET TART. Fehér csempe 20 x 25 méretben 456 Ft/m2 Várjuk kedves vásárlóinkat! Telefon: 56/42-903, telex: 23-514. íoOD-INVEST KERESKEDELMI PT. SZOLNOK Címünk: Házépítők Üzletháza Szolnok, Téglagyári u. 13. *67654/1= Az épülő alagút keresztmetszete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom