Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
2 Hazai tükör 1991. OKTÓBER 24. Az 1956-os forradalomra Dr. Mizsei Bélát 1956-os Emlékéremmel tüntették ki emlékezett az ország (Folytatás az 1. oldalról)- A forradalmárok nem fegyveres harcot, hanem reformokat akartak. Igaz, a forradalmat akkor leverték, de nem tiporhatták el. A forradalom elbukott, de nem fejeződött be. Most kell befejeznünk, amikor olyan útra léptünk, amelynek a célja: Európa. Dr. Böjthe Lajos beszéde után az ünneplők a hála, a tisztelet és a megemlékezés koszorúit helyezték el a kopjafánál. Szolnok önkormányzata nevében König László és az önkormányzat frakcióvezetői koszorúztak. A megyei önkormányzat koszorúját Boros Lajos és Ferenczy György helyezte el. Ezt követték a Magyar Honvédség, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ, a Vállalkozók Pártja, az Agrárszövetség helyi szervezetének, majd a megyei munkástanács-szövetségnek, az MSZOSZ megyei szervezetének és a 169. sz. Damjanich cserkészcsapatnak a koszorúi. Végül a lakosság járult virágaival az emlékműhöz. A kopjafánál Szolnok lakói gyertyagyújtással emlékeztek meg az 1956-os forradalom hőseiről. P. É. Fotó: M. J. Csapatzászló a szolnoki tüzérdandárnak A városi önkormányzat nevében Kéri József alpolgármester nyújtja át a zászlót Sárközi István mérnök ezredesnek, parancsnoknak Kedden átnyújtották a Damjanich János légvédelmi tüzérdandárnak azt a csapatzászlót, amelyet a megyei jogú városi önkormányzat adományozott az állománynak. Az eseményen megjelentek a pártok képviselői, vezetői is. Kéri József polgármester-helyettes rövid köszöntőjében szólt arról, hogy ez a zászló nemcsak felségjel, de kifejezi az együvé tartozást, azt, hogy a laktanya kötődik a városhoz. Reményét fejezte ki, hogy az ünnepség is erősíti a megyeszékhely és az alakulat kapcsolatát. Ezt követően Gacsári Kiss Sándor kanonok felszentelte a lobogót, majd Sárközi István mérnök ezredes, parancsnok méltatta az esemény, a nap jelentőségét. Szólt arról, hogy 1956. október 23-a jelentős dátum a magyarság léte, fennmaradása szempontjából, mivel ezen a napon vette kezdetét a diktatúra elleni forradalom. Sokféle életkorú, foglalkozású embert sodort egymás mellé ez a küzdelmes, dicsőséges néhány nap. A birodalom és kiszolgálói kezdetben védekezni kényszerültek, majd az óriási túlerő legyőzte a magyar forradalmat. Pár évtized teltével mégis diadalmaskodott az eszme, és a harmincöt évvel ezelőtti események is segítették a szabad, demokratikus és független jogállam létrejöttét. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a körülöttünk zajló viharos változások, polgárháborús mindennapok többek között arra is figyelmeztetnek, hogy a kivívott függetlenséget elsősorban saját magunknak, a honvédségnek kell védelmezni, biztosítani. A csapatzászló-átadási ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. D. Sz. M. Fotó: T. Z. Az ’56-os Szövetség helyi szervezete A városban délelőtt 1Ö órakor került sor az első eseményre, az ’56-os Szövetség helyi szervezetének megalakulására. Dr. Magyar Levente polgármester a városházán bensőséges ünnepség keretében köszöntötte a 35 évvel ezelőtti napok résztvevőit, az egykori Forradalmi Tanács és a munkástanácsok megjelent vezetőit és tagjait. A résztvevők elhatározták, hogy a szövetség a Jászberényben továbbiakban kezdeményezi 1956 jászberényi eseményeinek pontos feltárását, illetve az igazság helyreállítását. A találkozón Szigeti István alpolgármester alapítvány létrehozását kezdeményezte egy ’56-os emlékmű felállítására, melyhez maga 100 ezer forinttal járul hozzá. A város közönsége számára meghirdetett megemlékezések keretében a Nagyboldogaszszony-templomban gyászmisét celebráltak az elesettek emlékére, majd a városháza falán lévő emléktáblánál rendeztek gyűlést, melynek szónoka Somogyi Jenő ezredes, egykori laktanyaparancsnok volt, aki a 35 évvel ezelőtti összefogásra és a magyar függetlenség kivívásába vetett hitre emlékeztette a résztvevőket. P. L. Rehabilitált rendőrtisztek a megyei és a városi kapitányságon A megyei és a Szolnok városi rendőrkapitányság közös ünnepségén, október 22-én délután emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. Az ünnepségen részt vett Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, Czitán Mátyás, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága képviselője, Szabó István, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége megyei elnöke, valamint a köztársaság kikiáltása után rehabilitált nyugállományú tartalékos tisztek is. A megemlékezés a belügyminiszter parancsának ismertetésével kezdődött. Legyen ez az ünnep a nemzet főhajtása hőseink előtt - hangzott dr. Boros Péter parancsának egyik részlete. Vörös Miklós rendőr őrnagy, a városi rendőrkapitányság vezetője mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett arról, hogy 1956. október 23-án emberek ezrei vonultak az utcákra. A remény menetei voltak ezek, a független, demokratikus Magyarország reményének menetei - mondta. Majd fölelevenítette az október 23-án és az azt követő napokban történteket. Beszédét így fejezte be: Mi az üzenete 1956 őszének? Mindenekelőtt a szabadság, a nemzeti egység gondolata és a megbocsátás szelleme. Ezután Kálmán Jenő rendőr alezredes, főkapitány-helyettes jutalmakat és kitüntetéseket adott át. Megjárta az árnyékos oldalt is Dr. Mizsei Béláról, a Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjéről sűrűn eszembe jut az az állítás, amellyel a vele nagyjából egykorú egyik boldogházi ember fogadott: engem már aligha lehet meglepni, mivel megértem ebben az országban mindent, és annak az ellenkezőjét is. Valahogyan így vagyok én ezzel a deres hajú képviselővel is, hiszen járt ő a napfényes oldalon, ámbár kijutott neki az árnyékból is. Már húsz-egynéhány évesen országgyűlési képviselő, de ahogyan egyre vörösebbre színeződött a politikai paletta, Ortutayékkal nem akart közösséget. Jogtudományi egyetemet végzett, lehetett volna bíró, viszont a Rákosi-rendszerben nem vállalta a parasztok megnyomorítását, a beszolgáltatások kipréselését. A forradalom Mezőkövesden érte, ahol a tizenhárom nap ottani szellemi irányítója. Nem bántott senkit, de a szellemi vezérség is elég volt ahhoz, hogy első fokon halálra, majd életfogytiglanra ítéljék. Le is ült hat év négy hónapot, és a rácsok mögött csodálatos emberekkel, fordítókkal, nyelveket beszélő tanárokkal hozta össze a véletlen. Időközben, amíg raboskodott, a felesége és az apósa nevelte három gyerekét. Kiszabadulása után 1963-ban jogi doktori diplomával csak segédmunkásnak fogadták, innen, a szolnoki városi kertészettől került nyugdíjba tíz éve. Nyugdíjba, de nem nyugállományba, mert tavaly - életében másodszor - ismét országgyűlési képviselő lett. Járja a megyét, választókörzetét: gyűléseket tart, közmeghallgatásokon, különböző összejöveteleken vesz részt. Nem akarjuk szépíteni a tényt, ezért azt sem hallgatjuk el, hogy a párton belül nem konfliktusmentes a kapcsolata. Lehet őt szeretni, lehet nem szeretni, egyet nem lehet: nem tisztelni emberi erőfeszítéseit, tisztaságát. A Kádár-korszak egykori halálraítéltje - ki tudja, hányadszor az életében - megint rendhagyó napokat tudhat maga mögött. Ugyanis szerdán vehette át a Parlamentben a köztársasági elnöktől azt a kitüntetést, amely indoklása hosszú lenne. Helyette ebből egy sor: a Magyar Köztársaság köszöni a nemzet sorsát és történetét formáló nehéz időszakban tanúsított példamutató helytállását. Másképpen fogalmazva, azt, hogy ember maradt, igyekezett ember maradni a kötéllel, majd az életfogytiglannal a feje felett is. Aki ismeri az elmúlt hetven esztendő honi históriáját, bizonyíthatja: ez nem kis dolog. D. Sz. M. KINEVEZÉSI ÜNNEPSÉG A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI FŐISKOLÁN S Uj igazgató a szolnoki tagozat élén Új igazgató került a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának élére. Az eddigi vezetőnek, Bagi Károly né dr.-nak a kinevezési ideje lejárt. A főiskola főigazgatója, Horn Miklós személyesen utazott a megyeszékhelyre, hogy a tagozat oktatóinak, dolgozóinak jelenlétében elbúcsúztassa a főiskolai docens asszonyt. Meleg szavakkal méltatta érdemeit, elmondta, hogy nehéz szakaszban, a gazdasági, társadalmi átalakulás idején vezette az intézmény munkáját, szívügyének tekintette a tagozat érdekeit. Ezt követően átadta az ezentúl oktatóként dolgozó Baginé dr.-nak az írásbeli főigazgatói dicséretet. Egy korszak lezárult a tagozat életében, egy másik viszont elkezdődött, hiszen a főigazgató hivatalosan is bejelentette, hogy a tagozati tanács javaslata és a főiskolai tanács határozata alapján 1996. augusztus 31-ig kinevezte a tagozat igazgatójának dr. Barta Árpád főiskolai tanárt, eddigi igazgatóhelyettest. Bizakodását fejezte ki, hogy az új vezetőnyugalmával, szervezőkészségével, humorával leküzdi majd a gazdasági és társadalmi adottságokban rejlő nehézségeket. Az új tagozatvezető „bemutatkozó” beszédében kifejtette igazgatói elképzeléseit. Ezekre a közeljövőben egy interjú keretében visszatérünk.-b-Győzelem a hajrában Tüntetés a Rádiónál Tegnap délután több száz fős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió előtt. „Éjjel-nappal hazudtok!”, „Hazudtatok eleget!”, „A Magyar Rádió a magyar népé!”, „Kommunista árulók!”, „Nemzeti rádiót!” - kiabálta a tömeg. Ezután egy 16 pontos petíció szövegét olvasták fel. Ébben követelik, hogy a Magyarország tönkretételében bűnös vezetőket vonják felelősségre, a honvédség, rendőrség megbízhatatlan vezetői helyébe nevezzenek ki új parancsnokokat. A követelések szerint a toldozottfoldozott alkotmány helyett új magyar alkotmányra van szükség, igazi magyar történelemtanításra, tárgyilagos magyar sajtóra. A diktatúra agitátorai tűnjenek el, nemzeti rádió szükséges, skandálta a tömeg. El kell távolítani a régi szobrokat, emlékműveket, a vállalatok, intézmények kapjanak új vezetőket. A petíciót egy küldöttség átadta a rádió vezetőjének. Ezt követően a tömegből egyre többen próbáltak behatolni a rádió épületébe. A tömeg skandálta, hogy „Gombár, gyere ki!”. Interpellációdömping (Folytatás az 1. oldalról) korlati kérdést felvető interpellációra. Ezután az Országgyűlés módosította az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatban már korábban megalkotott jogszabályt. November 30-áig lehetővé teszi új vagyonelszámolás vagy hiánypótlás benyújtását mindazon szervezeteknek, amelyek még nem tudtak pontos és hiteles elszámolást készíteni. A módosítás előírja a kötelességét nem teljesítő szervezet költségvetési támogatásának felfüggesztését. A törvényhozás megkezdte az 1992-es költségvetési irányelvek általános vitáját, de több képviselő együttes javaslatára - tekintettel a hézagos padsorokra - az elnöklő Dombach Alajos a vitát ismét felfüggesztette, és a tervezettnél mintegy 20 perccel korábban berekesztette a parlament keddi ülésnapját. (Folytatás az 1. oldalról) nagy részük még tinédzser korúnak vallhatta magát. Tévesen mérték fel az erőviszonyokat Tóth Zoliék, túlzott önbizalommal, lezseren kezdték a játékot, ennek megfelelően az első négy percben csupán Hosszú triplája révén találtak a kosárba. Ellenfelük ezzel szemben a válogatott Svoboda és Jerabek dobásaival sűrűn gyűjtögette pontjait (3-12). Rezák László időkéréssel próbálta kizökkenteni a BVC-t. Egy ideig úgy tűnt, eredményes volt az edzői fejmosás, hiszen Tóth A. és Berkics kosarai a felzárkózást jelentették, s a legveszélyesebb cseh, Svoboda már a 8. percben begyűjtötte negyedik személyijét. Mindenki azt várta, fordul a kocka, az Olajbányász elsöprő lendületének nem tud majd ellenállni a vendég sereg. Nem ez történt. Továbbra is fegyelmezetlenül, sok hibával játszott a Tiszaparti együttes, s mind futógyorsaságban, mind gondolkodásban elmaradt a bmoi gárdától. A folytatásban szemmel láthatóan nagyobb vehemenciával vetették magukat a küzdelembe Berkicsék, de a vendégek át tudták venni a felpörgetett tempót. A hazaiak ziccerek tömkelegét hagyták ki, ennek eredményeként a 30. percre eldőlni látszott a találkozó sorsa (63-72). Ekkor azonban némiképp váratlanul elkapták a ritmust a szolnoki bedobok, sorozatban szórták a hárompontosokat. Tóth Attila és Hosszú István triplái, Tóth Zoli labdaszerzései és Berkics hajrában látott parádés szerelése révén a találkozó folyamán először, a 39. percben vezetést szerzett az Olajbányász (85-84). Ugyan Svoboda kiverekedett magának még egy kosarat, de a hazaiak csapatkapitánya az együttes tizennegyedik „hármasát” elérve bebiztosította a nehezen kivívott győzelemét. A kedden este látott teljesítmény félő, kevés lesz a soron következő, Tungsram elleni rangadón. Leckének - senkinek nem szabad 35 percnyi előnyt adni - talán jó volt a csehek elleni összecsapás, remélhetően mindenki leszűri belőle a tanulságot. Géléi
