Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
1991. OKTÓBER 24. Megyei körkép 3 Premier a színházban Csehov: Cseresznyéskert Holnap, október 25-én, pénteken mutatja be a Szigligeti Színház Csehov Cseresznyéskert című drámáját Fodor Tamás rendezésében. Csehov egyik leghíresebb darabja a Cseresznyéskert. Ebben hangzik el ez a mondat: „Bolond világ a mi világunk.” Fodor Tamást évek óta izgatja ez a bolond világ, ahol is az emberek önmagukat kivéve mindenkit bolondnak tartanak, s pusztán már ez is mulatságos szituáció. Csehov figurái többnyire kisemberek, vidékiek. Távol élnek az orosz arisztokrácia fényűző világától, legfeljebb álmodoznak egy ahhoz hasonló élet-Együtt az egész álmodozó kompánia Reményvesztettségükben sem drámai módon reménytelenek eközben minden valami halk beletörődést áraszt. „Most minden összekeveredett, senki sem tud kikeveredni belőle” - hangzik el az öreg inas szájából. Készül a családi tragédia, a birtok teljes összeomlása, közben azonban mindenki jókedvű, hatalmas bál folyik. Kicsit infantilisek a szereplők, s ez a gyerekesség, ez a gügyögés átszeli az egész előadást. Andrejevna, a cseresznyéskert tulajdonosa Törőcsik Mari. Gajev, a fivére Kézdy György, Ánya, a leánya Kiss Andrea (fh.), Varja, a másik lánya Császár Gyöngyi, Lopahin, a sikeres vállalkozó Kozák András, Frisz, az öreg inas Győry Emil, Piscsik, a szomszéd Kátay Endre, Trofimov egyetemista Mészáros István, Sarlotta, az illúzionistanő Meszléry Judit. A további szerepekben: Mucsi Zoltán, Illés Edit, Kerekes László, Czákler/Kálmán, Váry Károly, Árva László, Czakó Jenő. Kátai Szilvia Fotó: Mészáros Pénz, money, das Geld • • Önkormányzatok a költségvetés szorításában A települési önkormányzatok számára október hónap már a jövő évi költségvetésről való gondolkodás hónapja. Ahogy sárgulnak a levelek, kopaszodnak a fák, úgy szaporodnak a feladatok - a gondokkal együtt - ezen a területen. Az első feladat mindenképpen az, hogy felmérjék, milyen kondíciókra számíthatnak, milyen külső tényezők határozzák meg lehetséges elképzeléseiket. A legfontosabb ezek közül az állam, annak költségvetése, s az ebben közvetítődött alapelvek. A fentiek néhány szempontjának elemzésére kértük fel Kéry Józsefet, Szolnok város alpolgármesterét, aki hivatalból is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Az alpolgármester mindenekelőtt Kupa Mihály egy évvel ezelőtti szavaira emlékeztetett, mely szerint még egy ilyen költségvetés nem lesz. A feladatokat, a lehetőségeket a hosszú távú szabályoknak kell egyértelműsíteni. Kell továbbá egy olyan gazdasági program, amelyből levezetődhet a fogyasztás, annak nagyságrendje, meghatározó elvei, szabályai. Mindezt az államháztartási törvény foglalhatná keretbe. A gazdasági program elvileg megvan, de ha az önkormányzatok gazdasági önállóságát hirdető jogszabályokat összehasonlítjuk az eddig bevezetett struktúrákkal, akkor azt látjuk, hogy a jövedelmek centralizációja igen erős. Az önkormányzatok bevételeinek kétharmada, 80 százaléka ma is a központtól származik, így van ez az SZJA esetében is, amely megosztott bevétel ugyan, de a központ csatornáin keresztül osztják el. Az önkormányzatok önállósága helyett tehát egy erős függés létezik. El kell viszont ismerni, hogy a központ is erősen függ a gazdaság állapotától. Ez ugyan némi javulást mutathat a jövő évben, így a kormányzati elképzelések szerint némi élénkülés is várható a GDP egy-két százalékos növekedésével, de összességében a költségvetés pozíciója nem fog lényegesen megváltozni. A jövő évi költségvetés fontos alapelve, hogy a kiadások növekedési üteme a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen, így is csak azt lehet elérni, hogy a tervezett hiány 60-80 milliárd forintos sávon belül maradjon. Visszatérve a települések szintjére, a fentiek fényében végül is az a célszerű magatartás, hogy - elfogadva a kötöttségeket - a lehető legjobb kompromiszszumokat kössük. A függőség ugyanis az önkormányzatok oldaláról keményen gátol, blokkol folyamatokat, most nem is beszélve a hiányos törvényi feltételekről. A legnagyobb gond, hogy több a feladat, mint a pénz, nem érvényes teljes egészében az az elv, hogy aki a feladatot adja, az finanszírozza is. A függés azt is eredményezi, hogy az önkormányzatok feladatellátása igencsak hsonlítani fog egymásra. Egyedivé ugyanis ebből a szempontból akkor válhatna egy önkormányzat, ha az önállóan meghatározott feladataihoz önálló forrásokat tudna teremteni. Az igaz, hogy a szabályok megadják ennek elméleti lehetőségét. Ez a helyi adó. Nagy kérdés azonban, hogy egy pótadó milyen fogadtatásra talál. A lakosság ma fizeti az állami adót, s mai helyzetben könnyen elképzelhető, hogy többet nem nagyon lesz hajlandó fizetni. A helyi önkormányzatok egyik fő feladata a gazdasági térteremtés is - folytatta Kéry alpolgármester. Vonatkozik ez úgy a lakosságra, mint a vállalkozókra, a tudományra, a művészetekre, az oktatásra, a sportra stb. El kellene indítani a polgárosodást, amely olyan jövedelem- és szellemi érték tulajdonosokat hozna létre, amely a mai értelemben vett virilis-rendszer alapja lehetne. Ha ezt nézzük, az önkormányzat megint csak kutyaszorítóban van, mert ez a terület is pénzigényes, de erre kevés a tényleges lehétőség. Itt ugyan önállóak az önkormányzatok, de inkább magára hagyatottnak kell őket tekinteni. További gond, hogy a legújabb elképzelések magukban hordozzák a régi tanácsi rendszer visszatérésének csíráit, ahol is a tanács nem önálló hatalmi ág volt, hanem a központi igazgatás része. A kakukktojás a tervezett gépjárműadó, amelyet az állam megbízásából a helyiek szednének be, s „jutalmul ’ ’ a felét megkapnák. Reméljük, hogy a parlamenti bizottságok ennek a „trójai faló”-nak ellent tudnak állni. Miként remélhető az is, hogy az elosztás rendszere tovább tisztul azáltal is, hogy a pénzt a közvetlen felhasználók kapják, s ne a minisztériumok osszák tovább. Mert erre is volt példa 1991-ben. Füle István A LUXUS Export-Import Kft. megkezdi október 24-én nagykereskedelmi tevékenységét. Import koporsók és temetkezési kellékek, szarkofágok, síremlékek extra kivitelben. Szeged, József A. sgt. 68. Telefon: (62) 24-215. *67573/ 1* A kiváló hasbeszélő (Meszléry Judit) és a szomszéd birtokos (Kátay Endre) Hogyan tovább, CSÉB? Hétfői számunk 10. oldalán nem számtáblával mutattuk be az Állami Biztosító 1991. első negyedévi káreseteit és kártérítési kifizetéseit. Ezért az alábbiakban közöljük a táblázatot: Biztosítási forma Káresetek száma Kifizetések összege Életbiztosítás 56.119 507.755.926 Ft Balesetbiztosítás 40.107 115.299.125 Ft Betegségbiztosítás 185.936 273.254.234 Ft PALYAZAT VÁLLALKOZÓKNAK! A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész 1991. november 1-jétől 1996. október 30-ig bérbe adja: Tiszaföldváron, a Döbrei J. út 3. sz. alatti NÖVÉNYVÉDŐSZER-BOLTJÁT és a 27. SZ. HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJKÚTJÁT. A pályázati feltételekről tájékoztatást az áfész kereskedelmi osztálya ad. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. október 30. Cím: Áfész, 5431 Tiszaföldvár, Rákóczi út 5. sz. rvS [smeri már Jászberény legújabb üzletét? Érdemes felkeresni a A GOLDSTAR teljes árukínálatával várjuk kedves vásárlóinkat. Ajánlatunk: színes televíziók, videók, mikrohullámú sütők, rádiók, magnók, egyéb elektrotechnikai berendezések és ruházati cikkek. Jászberény, Gyöngyösi út 32. á V állalkozásfej lesztési PALYAZAT! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda pályázatot hirdet egyéni és társas vállalkozók részére, akik saját szervezésben biztosítják a kis- és közepes vállalkozások:- szaktanácsadását,- szakértői tevékenységét,- tolmácsolást, ill.- oktatását, továbbképzését. A pályázatokat- Jászberény - Kunszentmárton- Karcag - Tiszafüred- Kisújszállás - Túrkeve városokból és vonzáskörzeteiből várjuk. A pályázati kiírások 1991. október 25-től személyesen vehetők át az irodán. A pályázatok beküldési határideje 1991. november 1- jén 16 óráig. Az iroda címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda, 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 4. Telefon: 56/43-122, /fax is/; 43-134.*67642/1* *67609/1* 1 alapítvány w ről. Az író azonban ezeket a reményvesztett alakokat utolérhetetlen szeretettel ábrázolja, s ezzel a kedves megbocsátással viszi színre Fodor Tamás is a Cseresznyéskert hőseit. A darabot sokszor játsszák drámának, a fodori Cseresznyéskert azonban játékos, helyenként szándékosan zavarba ejtő. Egyszerre fognak el bennünket különböző érzések a darab szereplői iránt. A mű a mai ember számára is könnyen átélhető, hiszen régen fennálló értékek pusztulásáról van szó benne. A mai élet jellegzetes figuráival szemben is a kettősség érzése van bennünk: egyrészt kinevetjük őket, másrészt drukkolunk nekik. Ez az az alap, amelyre a fodori koncepció szerint felépül a „társas-játék’ ’, Ennek lényege a drámaiatlan dráma. Ami történik benne, az „víz alatti áramlásként’ ’ történik, alig észrevehetően. Ami látszik: a család ügyei, jelen esetben a Cseresznyéskert elárverezése, melyet azonban a líra és az irónia szimbolikus fénybe emel, s A gyerekszobában középen Törőcsik Mari és Kozák András, balra Kiss Andrea (fh.), jobbra Császár Gyöngyi Helyenként mulatságos, helyenként bosszantó, de hogy milyen szinten tudunk mulatni vagy bosszankodni, az már a színészek „társas-játékától” függ majd, s kiderül a bemutatón. A dísztelek is ezt a rózsaszín-kék világot szimbolizálják. Minden kicsit furcsa, a gyerekszoba bútorai is az aránytalanságot fejezik ki. A jelmezek ezzel összhangban szintén babásak, porcelánszerűek. A díszleteket Karátson Gábor, a jelmezeket Németh Ilona tervezte. A parádés szereposztás önmagában is sokat ígér. Ljubov
