Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-06 / 208. szám

Hazai körkép 1991. SZEPTEMBER 6. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Kizárt az ^dkoönánvos vakig" lehetősbe (Folytatás az 1. oldalról) A kormány álláspontja szerint nem tekinthető „alkotmányos válságnak” azaz állapot, amikor az alkotmányban meghatározott szervek, így a Magyar Köztár­saság elnöke, az Országgyűlés, illetve az Alkotmánybíróság fel­adatkörének megfelelően eljár. A legkevésbé sem tekinti alkot­mányos válságnak azt, amikor az Alkotmánybíróság a számára törvényileg rendelt hatáskörében eljárva határozatokat hoz, ame­lyek mindenkire kötelezőek. 6. Ezért teljességgel megala­pozatlanok, sőt felelőtlenek mindazok a megnyilvánulások, amelyek bármilyen politikai in­díttatásból az „alkotmányos vál­ság” lehetőségének kifejezésé­vel - akár szándékosan, akár aka­ratlanul - megingatják a közvéle­mény hitét a parlamentáris de­mokrácia működő intézmény- rendszerében, vagy indokolatla­nul teremtenek aggodalmakat, sugallnak rossz politikai hangu­latot az állampolgárok körében. Ugyanakkor le kell vonni a Szovjetunióban lezajlott sikerte­len puccskísérlet valamennyi ta­nulságát, természetesen össz­hangban a magyarországi viszo­nyokkal. Semmiképpen sem sza­bad az ezzel összefüggő tudati­érzelmi elemeket bármilyen vo­natkozásban is összekeverni köz- és alkotmányjogi kérdések­kel. 7. Összefoglalva: A kormány az alkotmány rendelkezései sze­rint jár el mindazokban az ese­tekben, amikor kezdeményezi az Alkotmánybíróság jogértelme­zését annak megállapítására, hogy meghatározott döntések megfelelnek-e az alkotmány ren­delkezéseinek, illetőleg elkerül­hetők legyenek az egyes hatás­körök átfedésére visszavezethe­tő problémák. A kormány, illető­leg egyes miniszterek ez irányú kezdeményezésénél semmilyen összefüggésben nem vetődött fel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes álláspont. A kormány szilárd meggyőződése, hogy va­lamennyi szervezetet és sze­mélyt, így a Magyar Köztársaság elnökét és az egyes minisztereket is ezek a meggondolások vezet­ték, amikor jogaikkal élve indít­ványt tettek az Alkotmánybíró­sághoz. A tiszta szándék és az alkotmányos rend szerinti eljárás pedig eleve kizárja az „alkotmá­nyos válságnak’ ’ még a lehetősé­gét is. Fél évszázad elteltével. Isaac Merkt Singer felfogása szerint a varrógép egy segédeszköz, mely arra szolgál, hogy segítse valóra váltani tulajdonosának elképzeléseit. Az amerikai feltaláló 140 éve ezekkel a gondolatokkal bocsátotta útjára találmányát, a varrógé­pet. Fél évszázad után Budapesten újra lehet kapni Singer varrógépet az Astoriánál augusztus 30-án megnyílt szalonban. MTI-Fotó: Asztalos Zoltán Holland- j magyar tárgyalások Az Európai Közösség által a szovjet puccs idején a társulási tárgyalások meggyorsítására és mielőbbi befejezésére vállalt kö­telezettség változatlanul érvény­ben van, s Hollandia, úgy is mint az Európai Közösség miniszteri tanácsának soros elnöke, azon dolgozik, hogy a Tizenkettek mi­niszteri tanácsának pénteki ülé­sén olyan új tárgyalási felhatal­mazást hagyjanak jóvá, amely le­hetővé is teszi e megbeszélések gyors befejezését - jelentette ki csütörtökön Hans van den Broek holland külügyminiszter Je­szenszky Gézával folytatott meg­beszélésén. A magyar külügyminiszter, aki szerda óta tartózkodik hollandiai hivatalos látogatáson, kiemelte annak fontosságát, hogy a közös­ség rugalmasabb álláspontot fo­gadjon el a magyar termékek, kü­lönösen a mezőgazdasági termé­kek piacra jutásának elősegítésé­ben. Van den Broek érdeklődés­sel fogadta a Jeszenszky Géza ál­tal ismertetett új elképzeléseket a közösség és a három társuló kö­zép-európai állam közötti politi­kai együttműködés erősítéséről. A két külügyminiszter részle­tesen megvitatta a jugoszláviai helyzetet, illetve a küszöbönálló békekonferencia előkészítését. Van den Broek elmondotta, hogy az európai közösségi, illetve a holland diplomácia nagy erővel dolgozik e tanácskozás megszer­vezésén. A megbeszélésen kitűnt, hogy mind a jugoszláviai helyzet, mind a rendezési lehetőségek megítélésében lényegében azo­nos az Európai Közösség és Ma­gyarország álláspontja. Egyetér­tenek abban is, hogy a rendezés során garantálni kell valamennyi nép, nemzetiség és kisebbség jo­gait is. A tét: a Szigligeti Színház Legyen vagy ne legyen - ez itt a kérdés (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét bizottság egyetértett abban, hogy a városnak szüksége van színházra. Mint azt többen hangoztatták, egy jó színház a vá­roshoz köti az embereket, polgár­ságot teremt, várossá teszi a várost. Ha a négyes út elkerüli majd Szol­nokot, az kiesik az ország vérke­ringéséből, ám egy ilyen neves színtársulat, mint amilyen Schwaj- da György vezetésével ma is van Szolnokon, betérésre bírja a város mellett elhaladókat. A színház kul­turális életben betöltött szerepe nem mérhető forintban, de feltéte­le a város további kulturális fejlő­désének - hangzott el az ülésen - akár még abban is része lehet, hogy főiskolák, esetleg egyetemek idetelepüljenek, mint rangos kul­turális centrum köré. A két bizottság közül tegnap a kulturális bizottság hozott döntést: legyen a színház a városé. A költ­ségvetési bizottság e határozatot elvben támogatta, a kérdés anyagi feltételeinek megvitatása céljából viszont hétfőn ismét összeül, és az ott hozott döntését tárja a keddi közgyűlés elé, melyen nem kisebb horderejű kérdésről döntenek a vá­rosatyák, mint arról, hogy támo­gatják-e a két bizottság által előter­jesztett javaslatot, hogy tudniillik Szolnok város vegye át a megyétől e méltán jó nevű színházat, s azt 1992-től önállóan üzemeltesse. A színházak támogatásáról jelenleg az a kormány határozata, hogy a színházak évi összköltségvetésé­nek hatvan százalékát az állam, 30 százalékát a két önkormányzat (megyei, városi), tíz százalékát a színházak saját erőből fedezik. Tegnap világossá vált: minden valószínűség szerint városunk igent mond a színházra, már csak a „hogyan” kérdését kell megbe­szélni, amely hétfőn el fog dőlni a költségvetési bizottság asztalán, míg az „i”-re a pontot város­atyáink teszik rá kedden. K. Sz. Új hatalmi szervek a Szovjetunióban Az átmeneti korszak első törvénve (Folytatás az 1. oldalról) illetve autonóm területek - is egy-egy képviselőt delegálhat­nak. Az Oroszországi Föderáci­ónak lesz a legtöbb képviselője - 52 -, hogy a területén lévő 31 autonóm formáció, illetve az au­tonóm területtel nem rendelkező nemzeti kisebbségek is képvise­letet kapjanak. Az egyes köztár­saságok által delegált küldöttek számától függetlenül, minden küldöttségnek csak egy szava­zata lesz. A Szövetségi Tanács képvise­lőit a köztársaságok parlament­jei választják, számuk attól függ, hány törvényhozójuk van most a Népi Küldöttek Kongresszusá­ban. Rendszerváltás a takarmányozásban (Folytatás az 1. oldalról) Az Aprotex számos állattartó nagyüzemben és magángazdá­nál bizonyított, s ezért nem is csoda, hogy az évi 5500 tonnás gyártókapacitást gyakorlatilag az utolsó kilóig leszerződték. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet által is elismert és enge­délyezett Aprotex legnagyobb vásárlói jelenleg a Békés, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei GMV. Mindkét gabonaipa­ri vállalat elsősorban a hízósertés és a baromfitápok gyártására használja fel a készítményt. Az egyébként gazdaságosan alkalmazható takar­mánykiegészítő egyetlen szép­séghibája, hogy az idén, piaci be­vezetésének évében az előállítá­sa még veszteséges. Szabó Sán­dor üzemigazgató szerint azon­ban már a jövő esztendőben nye­reségessé teszik az Aprotex „üz­letágat”. Jut eszembe! Azt mondják, a téma az utcán hever. Egy frászt: már meg is van írva az újságban, cSak egy­más mellé kell tenni két hírt. A csütörtöki Néplap utolsó olda­lán olvasom, hogy a rendőrség egy furfangos, ám szerény ha­szonkulccsal dolgozó „vállal­kozót” keres. Az illető vas­utasruhában járta a vonatokat, és bírságolt, bírságolt. A saját zsebére. Hát kérem . . . Akit megbüntetett, az biztos, hogy meggondolja, felszálljon-e még egyszer a vonatra! Mert az álmatag kalauz ugyan nem csí­pi nyakon a bliccelőt, ám a vál­lalkozó igen, így aki jól jár, az csak a MÁV. Arról nem is szól­va, hogy az illető a testi épségét is kockáztatja ezért a csekély összegért. Mert ugyané lap ugyaneme oldalán olvasom, hogy Zsákai Tibomé szolnoki lakos a 24-es buszon alaposan elagyabugyálta az ellenőröket, akik olyan aprósággal zaklat­ták, hogy ugyan, mutatná meg a jegyét, netán a bérletét. így hát érthető, miért szunyókál­nak békésen a szolgálati fülké­jükben a vonatok jegyvizsgá­lói, másrészt meg felértékelő­dik a keresett emberünk akció­ja. Aki bátran jelentkezhet, mert alighanem dicséret várna rá a vasútnál. Csak azt nem ér­tem, a cikk címe miért: Rend­őrségi felhívás. pb Pályázat A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport, az Egészséges Életmódért Alap Kuratóriuma pá­lyázatot hirdet az Országgyűlés által a társada­lombiztosítási alapból ifjúsági és szabadidősport célokra elkülönített 450 millió forint felhaszná­lására. (1) A pályázat célja: az ifjúsági és szabadidő- sportban résztvevők folyamatos tevékenységé­nek támogatása és a tevékenységi feltételek ki­egészítése az egészség megőrzéséért. Az Alap költségvetési feladatot nem vállal át. (2) Pályázhatnak: az ifjúság testedzésében, a diák- és szabadidősportban konkrét és ellenőriz­hető feladatot vállaló helyi szervezetek, jogi sze­mélyek, kisközösségek, egyesületek. (3) Főbb támogatandó tevékenységi területek: 3.1. Szervezetek és közösségek tevékenysége 3.1.1 Diáksport kiegészítő támogatása mind­három iskolafokon. 3.1.2 Helyi közösségek (ezen belül munkahe­lyi és lakóközösségek) természetjáró, szabad­idő-rekreációs tevékenységének támogatása. 3.1.3 Mozgássérültek, fogyatékosok, külön­böző idült betegségben szenvedő csoportok sporttevékenységének támogatása. 3.1.4 A sportolást az egészséges életmód egyéb elemeivel összekötő tevékenységet fel­vállaló kezdeményezések támogatása. 3.1.5 Óvodás és iskolás gyerekek játékos sport, tánc és mozgáskultúrája megalapozása. Óvodás és iskolás úszásoktatás támogatása. 3.2. Egyéb 3.2.1 Feledésbe merült vidám játékos, eszköz nélküli vagy minimális eszközigényű - elsősor­ban szabadtéri - játékok, vetélkedők, sportok visszahonosítása és elterjesztése. 3.2.2 Tudományos és gyakorlati sporttal kap­csolatos orvosi tevékenység feltételeinek javítá­sa, továbbá a diák- és szabadidősport terén hasz­nosítható módszerek kidolgozása, amelyeknek eredményei közvetlenül alkalmazhatók a gya­korlatban. (4) A pályázatnak az alábbi sorrendben tartal­maznia kell: 4.1. A megvalósításért felelős személy neve, személyi száma, foglalkozása és címe. 4.2. A közösség eddigi tevékenységének leírá­sa, legfeljebb egy oldalon. 4.3. A megvalósítandó program és célkitűzé­se. 4.4. A programban részt vevők köre, létszáma. 4.5. Jelenleg rendelkezésre álló saját pénzesz­közök. 4.6. Pályázott összeg és felhasználásának rész­letezése. 4.7. Az ellenőrzés lehetséges módjának meg­jelölése. 4.8. A szervezet (vagy pénzeszközt kezelő egyesület, intézmény) megnevezése, címe, fo­lyószámlaszáma. 4.9. Várható eredmény. Megjegyzés: A pályázat folyamatos és nyitott, a kuratórium ez évben az október 31-ig beérke­zett pályázatokat bírálja el. Előnyben részesül­nek a helyi erőforrásokat is mozgósítani képes pályázók. (5) A pályázat az Alap kuratóriumához írás­ban, a pályázatnak megfelelő feltételek szerint nyújtható be, rendszeresített adatlapon. Az adat­lapok a megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ságoknál ingyen beszerezhetők. A kuratórium titkárságának címe: Budapest, Váci út 73. 1565 A Köztársasági Tanács és a Szövetségi Tanács együttesen dönt az alkotmányban végrehaj­tandó változásokról, e testületek fogadják be az új szövetséghez csatlakozni kívánó államokat, meghallgatják az elnök beszá­molóját a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről, jóvá­hagyják a szövetségi költségve­tést, döntenek hadüzenetről és békekötésről. A Köztársaságok Tanácsa dönt a szövetségi szervek szer­vezeti felépítéséről és tevékeny­ségéről, ratifikálja és érvényte­leníti a szövetség nemzetközi szerződéseit. A Szövetségi Tanács által el­fogadott törények akkor lépnek hatályba, ha azokat a Köztár­saságok Tanácsa is jóváhagyta. A Szövetségi Tanács vizsgálja meg az állampolgári jogok és a szabadságjogok tiszteletben tar­tásával összefüggő kérdéseket. A szövetségi köztársaságok legfelső államhatalmi szervei a köztársaság területén csak abban az esetben függeszthetik fel a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa által hozott törvények ha­tályba lépését, ha azok ellent­mondanak a köztársasági alkot­mánynak. Minden köztársaságnak jóvá kell hagynia a Legfelsőbb Ta­nács által a szovjet alkotmány­ban eszközölt változásokat. 2. ) Államtanács: A legfelső kormányzati szerv, amelyet a szövetség elnöke vezet, tagjai pedig a (szövetséget alkotó) köztársaságok vezetői. Az Államtanács hangolja össze a köztársaságok közös ér­dekeit érintő bel- és külpolitikai döntéseket. Ez a testület irányít­ja a védelmet, a biztonságot, az igazságszolgáltatást és a kül- ügyeket. Döntései törvény­erővel bírnak. Nem lesz többé alelnök; ha az elnök nem képes ellátni munkáját, tagjai közül az Államtanács megbízott elnököt választ. E választást a Legfel­sőbb Tanácsnak három napon belül jóvá kell hagynia. 3. ) Köztársaságközi Gazdasá­gi Bizottság: Paritásos alapon a köztársasaságok hozzák létre, a nemzetgazdaság összehangolá­sa végett. A bizottság elnökét - az Államtanács egyetértésével - a szovjet elnök nevezi ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom