Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-06 / 208. szám

1991. SZEPTEMBER 6. Hazai körkép 3 Nyereséges ipari ágazat. Évek óta nyereséges a jászladányi Egyetértés Tsz ipari ágazata. A gumi- és müanyagüzem, valamint a kiszerelő részleg 60 embert foglalkoztat folyamatos munka mellett. A gumiüzemben a jászberényi hűtőgépgyárnak műszaki gumicikkeket gyártanak. Felvéte­lünkön a hengerszék látható, melyen a nyersgumit állítják elő. Fotó: Mészáros Bányászat és villamos energia Közelít a két ágazat Első alkalommal hívta közös szakmai tanácskozásra az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a szénbányák és a villa- mosenergia-ipar képviselőit. A teg­nap délelőtt Alsóörsön megkezdő­dött országos eszmecsere célja - mint arra a megnyitón rámutattak hogy közelítsen egymáshoz a két ágazat, s az 50 éves értelmetlen szétválasztás után végre mindkettő számára előnyös gazdasági társulá­sok alakuljanak. Ennek mintegy szakmai és politikai előkészítése az alsóörsi tanácskozás, amelyre meg­hívták 10 politikai párt, szakmai szervezet, a munkástanácsok és szakszervezetek képviselőit, vala­mint a bányavidékek, erőműközei­ben lévő területek országgyűlési képviselőit. Gazdasági folyamatok A Kupa-programnak megfelelően Az első hét hónapban alapve­tően a Kupa-programnak megfe­lelően alakultak a gazdasági fo­lyamatok Magyarországon - tá­jékoztatta az újságírókat tegnap a Pénzügyminisztériumban Ko­vács Almos államtitkár-helyet­tes. Elmondotta: a kereslet elsősor­ban attól függően alakult, ho­gyan változott az export, miként tudták a vállalatok külföldi érté­kesítésüket bővíteni. A gazdasá­gi növekedés legfontosabb meg­határozójává a külkereskedelem vált. Tovább folytatódott a szer­kezetváltás, mégpedig a privati­záció révén és a magánvállako- zások növekvő száma következ­tében. Úgy tűnik, sikerül az inf­lációs folyamatot is megtörni, ami fontos része a Kupa-program célkitűzéseinek. Az első hét hónapban a keres­kedelmi mérlegben az export el­érte a 4,9 milliárd dollárt, az im­port pedig 5,8 milliárd dollár kö­rül alakult. így az áruforgalmi passzívum közel egymilliárd dollár. Ennek azonban jóval kisebb része jelenik meg a folyófizetési­mérlegben, mivel számos olyan tétel van, amely nem terheli az ország pénztárcáját. így az első hét hónapban a folyófizetési­mérlegben 100 millió dolláros aktívum keletkezett. Készül az új telefonkönyv December elejétől ingyen vehetik át a budapesti telefonelőfize­tők az új fővárosi telefonkönyvet, melyet a Magyar Telefonkönyv Kiadó Társaság egy német céggel együtt készít. A több mint félmillió példányban megjelenő kötet tartalmazza majd a ma­gán- és közületi előfizetők abc-rend szerinti adatait és hirdetéseit. A német cég különleges papírt és csúcsszínvonalú nyomdatech­nikát biztosít a telefonkönyvek kiadásához. Képünkön: szerkesztők munka közben. Változatlanul húzóágazat az idegenforgalom Továbbra is az idegenforgalom járul hozzá a legnagyobb mérték­ben a költségvetés fizetési mérle­gének javításához - jelentette ki Kardos Kázmér, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, aki csütörtökön Nyíregyházán, az Országos Idegenforgalmi Ta­lálkozó nyitónapján tartott előa­dást az ágazat eredményeiről, gondjairól és terveiről. A hivatalvezető kiemelte: a ta­valyi rekordév után ugyan csök­kent a Magyarországra látogatók száma, de ezt a dollárelszámolás­ra való áttérés miatt visszaesett keleti személyforgalom okozta. Elmaradtak az egy napra, több­nyire bevásárlási céllal érkezők, helyettük viszont - július végéig - 9 százalékkal több turista jött. Ők mintegy 17 szálékkal hosz- szabb időt, öt-öt és fél napot töl­töttek el átlagosan hazánkban. Ez Több mint 19 ezer határsértő Több mint 19 ezer határsér­tővel akadt dolga augusztus végéig a magyar határőrök­nek, s ez majdem háromszo­ros növekedést jelent az el­múlt év hasonló időszakához képest - mondta az MTI-nek Zubek János, a határőrség szóvivője. A legtöbb határsértés, több mint 11 ezer az osztrák határ- szakaszon történt, illetve a ro­mánon majdnem 5 ezer. To­vábbra is legnyugodtabb a magyar-szovjet határ, ahol mindössze 21 illegális átlépőt fogtak el. A magyar állam határait 78 ország állampolgárai sértették meg, közülük több mint 13 ezren Romániából érkeztek. Rajtuk kívül több mint ezer volt a pakisztáni és a török határsértők száma. Vala- mennyiüket kiutasították az országból, illetve megvonták tartózkodási engedélyüket. Az elfogott közel 300 ember- csempész jelentős részével pedig a rendőrség foglalko­zik. Az év első nyolc hónapjá­ban a határőrök 68 millió út­levelet kezeltek, 8 millióval kevesebbet, mint 1990 au­gusztusának végéig. Az idén mindössze az osztrák határ- szakaszon nőtt meg a forga­lom, több mint 25 millió átke­különösen örvendetes azért, mert a politikai konfliktusok - az Öböl-háború, a jugoszláviai har­cok és a szovjet puccs -, valamint a környezeti károk miatt a vilá­gon mindenütt kevesebben utaz­tak egyik országból, a másikba. Magyarország iránt változatla­nul nagy a nyugat-európai turis­ták érdeklődése. Látlelet Elveszett illúziók A társadalmi változások feldol­gozásának nemcsak gazdasági, ha­nem belső, lelki ára is van. S egyál­talán nem mindegy, hogy ezt az árat hogyan és milyen részletek­ben fizetjük meg. Mert egy pilla­natra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a rendszerváltozás ugyan a lehetőségek valóban szé­les terét nyitotta meg, de elsősor­ban azok számára, akiket az átala­kulás hétköznapi valósága nem túlságosan érintett. Vagy leg­alábbis nem szembesültek azokkal a kényszerekkel, melyek például az egzisztenciális félelemmel és létbizonytalansággal függnek össze. Mozgósítható anyagi-morális- szellemi tartalékok híján ugyanis előbb-utóbb a kétségbeesés lesz úrrá. Nem a méltósággal átélt két­ségbeesés, hanem inkább az, ame­lyik apátiába sülyeszti az állam­polgárokat. S ebben az esetben a bizakodás, az optimizmus aligha lehet magatartásformáló erő. Sok­kal inkább a bizonytalanság tuda­ta, mely azért is veszélyes, mert tétlenségre kárhoztat. Ha pedig a cselekvésképtelenség lesz általá­nossá, újra felerősödhet a gondos­kodó államhatalom iránti igény, melyet az átalakulás fájdalmas pontjai csak tovább fokoznak. Az egyenlőtlenségek látványos újra­termelődése ugyanúgy, mint a gyors gazdagodás és poziciószer- zés. A helyzeti előnyök olyasfajta ki­használása, mely a legtöbb esetben politikai elkötelezettségen alapul. Csakhogy a társadalmi biztonság elérése a többség elemi igénye. így a középkorosztályé is, amelynek az elhúzódó átalakulás vajmi ke­vés reményt ígér. Vagy azoké, akik - egyre nagyobb számban - munka nélkül tengődnek. Mert senki sem kételkedhet abban, hogy a kialakult viszonyok keveseket tölthetnek el örömmel, s az elége­detlenség is jóval nagyobb annál, mint amennyire tudomást veszünk róla. A félreismerhetetlen bizony­talanságérzés és illúzióvesztés is ennek jele. Hiányzik a bizalom fontos ele­me, s a növekvő érdekellentétek csupán a türelmetlenséget, a szoli­daritáshiányt táplálják. De jelent­kezzék bármily indokoltan az ál­lampolgári passzivitás és elégedet­lenség, az mégis csak elgondol­koztató lehet, hogy a bomlás és az építkezés egymás mellett zajló fo­lyamatában a távlattalanság érzése vált meghatározóvá. Legalábbis abban a széles társadalmi körben, melyben a vállalkozások szabad­sága nem hozta magával a meg­gazdagodás szabadságát. Hogyan is hozhatta volna, mikor azokról van szó, akik - ha bevall­juk, ha nem - az új társadalmi rend­nek csupán kiszolgáltatottjai lehet­nek. Másként, mint az államszo­cializmusban, ám abban mégis ha­sonlóan, hogy anyagi és kulturális megfosztottságukat lépten-nyo- mon érzékelniük kell. Kerékgyártó T. István Támogatás a tanulóknak A kisújszállási önkormányzat az 1991/92-es tanévben támo­gatja a város gyermekeinek be­iskolázását, iskolai, óvodai ét­keztetését és az intézmények tanszerellátását. A támogatás következtében a város általános iskoláiban ingyen, a középisko­lában részbeni, 40 százalékos térítés ellenében juthattak tan­könyvhöz a helybeli diákok. De hozzájárul az önkormányzat az óvodában, oktatási intézmé­nyekben tanuló helybeli diákok étkeztetéséhez is. A hátrányos helyzetű, illetve többgyermekes családok a tanév kezdetén külön beiskolázási segélyben része­sültek. A városon kívül tanuló hely­beli középiskolás diákok tan­könyvvásárlásának támogatá­sához a polgármesteri hivatal kéri a gyermekek iskolalátoga­tási és tankönyvvásárlási igazo­lását, mely alapján a támogatás utólag kifizethető. Az érintett családok ilyen jellegű igényük­kel - az igazolások birtokában - a polgármesteri hivatal pénz­ügyi osztályához fordulhatnak. Az önkormányzat „Kisúj­szállás Városi Ösztöndíj Alapít­vány ”-t hozott létre, melyhez bárki csatlakozhat, aki a kisúj­szállási gyermekek továbbtanu­lását támogatni szeretné. Az alapítványra való befizetéshez befizetési lapot az OTP fiókjá­ban vagy a polgármesteri hiva­tal pénzügyi osztályától lehet kérni. Három megyében először Ma jelenik meg a Rendőr-kék Ma három megye területén - Nógrádban, Hevesben és Jász- Nagykün-Szölnókban - megjele­nik a Rendőr-kék című havi újság első száma.- Honnan az ötlet? - kérdeztük dr. Jónás Pál nyugalmazott rendőr ezredest, a lap főszerkesztőjét.- A gondolat, hogy mindenkép­pen jó lenne egy lapot csinálnunk, még a rendszerváltás idejéből va­ló. Akkortájt ugyanis különböző okok miatt a rendőrség és a lakos­ság közötti kapcsolat alaposan megromlott. A köztudatban olyan vélemény alakult ki a rendőrség­ről, hogy túlzott misztifikáció öve­zi ezt a tevékenységet, rengeteg titkos módszer és eljárás jellemzi munkánkat. Persze, ez utóbbi megállapításban is van valami igazság, hisz a bűnüldözés termé­szetéből fakad, hogy nem lehet mindent nagydobra verni. Ám ami közkinccsé tehető, azt célszerű, ha megismerik az emberek. A lap egyebek közt ezt a feladatot szeret­né félvállalni, mert meggyőződé­sünk, hogy a rendőrség csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha nyitott az emberek felé. Szóval az elvesztett bizalmat akarjuk vissza­szerezni, s idővel erősíteni.- Miben különbözik majd ez az újság központi lapjuktól, a Ma­gyar Rendőrtől?- Én azt hiszem, hogy az embe­reket zömében inkább azok az ese­tek, ügyek érdeklik, amelyek köz­vetlen környezetükben fordulnak elő. így természetesen a három megye területén megtörtént bűn- cselekményekről tájékoztatjuk őszintén és tényszerűen olvasóin­kat.- A sajtónak egyebek közt jellem­zője az is, hogy keresi a szenzációt. A Rendőr-kék mennyire követi majd ezt a gyakorlatot?- Mi nem szeretnénk szenzációt hajhászni, mindig a lényeget - ha kell a jegyzőkönyv hitelességével - akarjuk megírni. S ezzel úgy gon­dolom, hogy nemcsak a lakosság tájékoztatását, hanem a bűnmeg­előzést is szolgáljuk, mert a múlt­ban történt esetek elemzésével, azok tanulságainak közkinccsé té­telével mindenképpen tanulhatnak az emberek.- Egy ilyen lapot gazdaságilag is fenn kell tartani. . .- így igaz. Ezért elsősorban a három megye és Eger bűnmegelő­zési alapítványait, valamint három olyan gazdasági vállalkozást ke­restünk meg, amelyek nagy gya­korlattal rendelkeznek a szakmá­ban. Mindegyikük hajlandónak mutatkozott, s így létrehoztunk egy héttagú betéti társaságot, csak­nem félmillió forintos törzstőké­vel. Hát így próbáljuk a lap gazda­sági stabilitását megteremteni.- A terjesztést hogyan oldják meg?- A postát ki kellett hagynunk, mivel ott olyan magas jutalékot kértek, hogy ezt az egyelőre ki­lencezer példányban megjelenő újságnál nem vállalhattuk. Éppen ezért igyekszünk saját magunk ter­jeszteni, mégpedig úgy, hogy a rendőrség ügyfélfogadóiban árul­juk, de az önkormányzatok segít­ségére is számítunk. Ugyanakkor a tanulók bevonásával valamiféle amatőr rikkancshálózat kiépítését is tervezzük a három megye tele­pülésein.- Mennyibe kerül az újság?- Huszonnégy forint ötven fillér­be.- Milyen terjedelmű a lap?- Harminckét oldalas.- Miről írnak a most megjelenő első számban ?- Bemutatjuk például Jász- Nagykun-Szolnok megye rendőr- kapitányait. Ugyanakkor a három megye főkapitányai köszöntik az olvasókat, és két megtörtént bűn- cselekmény krimiszerű feldolgo­zását is közreadjuk. De írunk a pá­palátogatásról, és természetesen a legaktuálisabb rendőri híreket is közöljük.- n.t. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom