Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-15 / 190. szám
1991. AUGUSZTUS 15. Hazai körkép A szandaszőlősi idősek klubját a Radnóti utca 40. alatti családi házból alakították ki. Az idejáró idős asszonyok a tévénézés, újságolvasás mellett nagyon szívesen és szépen kézimunkáznak. Eddigi munkájukból kamarakiállítást rendeztek, s egész augusztusban szívesen látják az érdeklődőket, akik megtekinthetik második otthonukat és munkáikat is. - nzs Nem árt tudni a pápa érkezése előtt Katolikusok Magyarországon Az anyakönyvi adatok és a statisztikák bizonyítják, hogy Magyarország lakosságának 66,2 százaléka, azaz valamivel több mint 7 millió honfitársunk római katolikus felekezetű, s csak a fennmaradó rész oszlik meg a más vallásúak és a vallástalanok között. Igaz, más felmérések azt bizonyítják, hogy sokak számára katolikusnak lenni csupán egyfajta tradíciót vagy kulturális kötődést, illetve még azt sem jelent. Tomka Miklós „Magyar katolicizmus 1991” című könyvéből kitűnik: a magukat római katolikusnak valló emberek közül csupán 23 százalék hisz feltétel nélkül Istenben, s 30 százalék azoknak az aránya, akik nem tudják eldönteni, van-e Isten. Több mint 20 százaléka a katolikus vallásúaknak nem hisz Istenben. A püspöki kar sajtóirodájának adata: a megkeresztelt katolikusoknak csak 12 százaléka rendszeres látogatója a vasárnapi miséknek. Érdekes egybeesés, hogy szintén 10-12 százalékra becsülik azoknak a katolikusoknak az arányát, akik feltétlenül részt kívánnak venni a pápa látogatásának valamelyik eseményén. A magyar katolikusok vallási szokásairól sokat elárul, hogy egyházi házasságot közülük 58,3 százalék köt, egyházi temetésben 78 százalék részesül, de ez utóbbi szám fokozatosan csökken. A katolikus szülők gyermekei közül 54,4 százalék járul első áldozáshoz, 33,2 százalék bérmálkozik. A katolikus vallású általános iskolások közül az 1980-1981 -es tanévben mintegy 52-55 ezer részesült hitoktatásban, a rendszerváltást követő első tanévben számuk megkétszereződött, de arányuk még mindig csak 16 százalék körül volt. A katolikus iskolákat és gimnáziumokat 1948-ban államosították. Csak három szerzetesrend (bencések, ferencesek, piaristák) és egy apácarend (szegény iskolanővérek) tarthatott meg két-két gimnáziumot. Ezek működnek ma is, s noha tavaly óta történnek előkészületek újabb egyházi iskolák megnyitására, az 1945 előtti helyzethez képest (3000 katolikus általános iskola, 184 középiskola és 2 tanárképző főiskola) a változás egyelőre jelentéktelen. A lakosságon belüli számarányokhoz képest viszonylag szerény a katolikus egyház sajtója is. Nyolc hetilap és folyóirat közül egyedül az Üj Ember rendelkezik jelentős olvasótáborral - százezer példányban jelenik meg. A püspöki karnak, melyet dr. Paskai László bíboros, prímás esztergomi érsek vezet, tizennyolc tagja van. Egyházi vezetők szerint „Rettenetes hiány” mutatkozik papokban és hitoktatókban. A világi papok száma 2663, a szerzeteseké 211, vagyis háromszor annyi katolikus jut egy papra, mint az európai átlag. Igaz, nálunk fele annyi a templomjáró katolikusok száma, mint a kontinens átlagában. A hiányokat a szemináriumok és a szerzetesrendek hivatottak pótolni. Előbbiekből kilenc, utóbbiakból nyolc működik, de az új szerzetesrendek (Jézus Társasága, ciszterci rend, pálos rend, Jézus Szíve Népleányok Társasága), egyelőre nem hoztak számottevő változást. (Atlantic) ''én?,, mcnty, das Geld Sok hűhó semmiért avagy a vagyonért? Forr a levegő a szakszervezetek körül. Legfőbb oka ennek, hogy hatalmas vagyonról van szó, nem mindegy, ki fogja kezelni, ki fogja és kinek a javára hasznosítani. A vagyon egyébként tulajdonosa kezében hatalom. Jól tudják ezt az MSZOSZ hívei, de az ellenpárnak is. Nem véletlenül avatkozott be a parlament - szűkre szabott idejét erre fordítva - a vagyoni osztozkodásba. Az MSZOSZ válaszlépése a bank- és biztosítóalapítás bejelentése volt. A törvény és a bejelentés egybeesése kétségtelenül felvet olyan kérdéseket, amelyek válaszra várnak. Ezeket a válaszokat Tóth István, az MSZOSZ Jász-Nagykun-Szol- nok megyei képviseletének vezetője adta meg számunkra. A szakszervezeti bank létrehozása nemcsak magyarországi jelenség, s nem most született meg itthon sem az alapítás gondolata. Az okok szerteágazóak. A szakszervezeti tagok életszínvonala évek óta romlik. A legújabb kimutatások szerint a reálbérek ma már az 1972-es szinten vannak. így a szakszervezeteken belül is megnőtt a segélyek, támogatások iránti kérelem, ugyanakkor az ezt szolgáló forrásokkal jórészt a szervezetek rendelkeznek. Az MSZOSZ központi szervei a tagdíjbevételek 5 százalékával rendelkeznek, ami világviszonylatban is alacsony. Ezzel párhuzamosan, részben az előző ok miatt, a szakszervezeti székházak „kiürültek”, ezeket valamilyen formában hasznosítani kellett. További szempont, hogy a szak- szervezet pénzeit - beleértve a KST-t is - olyan kereskedelmi bankok kezelik, amelyeket terhelnek a tulajdonosok felé az osztalékfizetés kötelezettségei is. A nyereséget is természetesen saját céljaikra használják fel. A szakszervezeti banknak éppen az az előnye, hogy a szervezet a tulajdonos, nem kell osztalékot fizetnie, tehát olcsóbb, s a nyereséget is a tagság érdekében lehet felhasználni. Az első részletes koncepciót már 1990 áprilisában kidolgozták. Eddig tulajdonképpen azért nem léptek, mert nem szerettek volna senkit kizárni a szakszervezetek közül. Bár ez most is így van, mégis az MSZOSZ véleménye szerint tovább nem lehetett várni. A veszteségek így is elérik a 100 millió forintot, amelyek a szükségszerű lépések megtételének hiányából fakadtak. A további halogatás ezen veszteségek növekedését jelentenék. Menet közben szükségessé vált egy tőkeerős külföldi partner bevonása is. A részletesebb tárgyalások ezen a területen 1990 decembere óta zajlanak. A jelenlegi elképzelések szerint a szak- szervezetek 40 százalék tulajdonhányaddal, a külföldiek 60 százalékkkal rendelkeznek. Mindezzel párhuzamosan a banki épületeszközök felhasználásával egy biztosító létrehozása is napirenden van. A halogatás továbbfolytatását az MSZOSZ vezetősége a tagsági igények miatt sem teheti meg. Ezzel együtt is volt egy kísérlet június vége felé, egy újabb fordulója a szakszervezeti tárgyalásoknak. A Liga otthagyta a tárgyalásokat, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig a már aláírt dokumentumot visszavonta. A „vagyonátmentésről’’ szóló vádakat mi sem hagyhattuk ki a kérdések közül. Az ellenérvek között fontos szempont, hogy itt nem álla. ni tulajdonról van szó. Ezt a vagyont nem „dugták” el senki és semmi elől, így az úgynevezett szakszervezeti törvény elől sem. A leglényegesebb szempont azonban az, hogy itt tulajdonosváltás nem következik be. A szakszervezet - mint tulajdonos - keresi a vagyon működtetésének leghatékonyabb formáját önmaga, tehát ezzel minden egyes tagja számára. A szerződések biztosítják, hogy ez így is legyen. A konkrét működés során a munkavállalóknak kedvező hitel- és betétfeltételeket alakítanak ki, kölcsön felvétele esetén a bank eltekinthet kezesek megnevezésétől, olyan konstrukciókat kreálhat, amelyekkel más kereskedelmi bankok nem foglalkoznak: a munkavállalók számára kis címletű részvényeket bocsátanak ki; tanulmányi kölcsönöket, családalapítási kölcsöntranzakciókat dolgoznak ki. Mindemellett részt vehetnek a szakszervezeti érdekeket szolgáló feladatok végrehajtásában is. Füle István Segítsd a királyt! Előadások a pápai misére érkezőknek Színházi előadások is várják az augusztus 18-i, máriapócsi pápai szentmisére a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe érkezőket, köztük több tízezer keletszlovákiai, kárpátaljai és erdélyi magyar anyanyelvű hívőt. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata augusztus 16. és 20. között, a város szapadtéri színpadán öt alkalommal játssza Ratkó József: Segítsd a királyt! című történelmi drámáját. A nagy sikerű darabot öt évvel ezelőtt mutatta be a társulat! Egyetemi, főiskolai pótátjelentkezések Az egyetemek és a főiskolák összesen csaknem 850 helyre hirdettek pótátjelentkezést. Ebből - a jelentkezők eredményei alapján - megközelítőleg 800-at töltöttek be, közölte az MTI érdeklődésére tegnap Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán 110 hallgatónak kínáltak lehetőséget, amelyből csak 71-et sikerült betölteni. Esztergomban pedig a Vitéz János Tanítóképző Főiskola 50 helyére mindössze kilencen kerültek be. A Kossuth Lajos Tudományegyetem 70 helyet kínált fel, de a kérvényezők eredményei alapján csupán huszonkettőt vettek fel. Néhány felsőoktatási intézmény viszont a tervezettnél több kérvényzőnek adott lehetőséget a továbbtanulás megkezdéséhez. Gyorsan nőtt az idén a munkanélküliek száma A tartós válság az alapvető ok Az idén a munkanélküliek száma gyors ütemben növekedett, és június végén meghaladta a 185 ezer főt. Egyes térségekben, mikro- körzetekben súlyos foglalkoztatási feszültségek alakultak ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliek aránya meghaladta a 9,5 százalékot. Az átlagosnál nagyobb gondot okoz a munkanélküliség Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes területein is - állapítja meg a Munkaügyi Minisztérium most elkészült tanulmánya. Az ugrásszerű növekedés okait kutatva megállapítható, hogy csak kis részben következik az a gazdaság szerkezetének változásából, és sokkal inkább a különféle ágazatokat sújtó, tartós válság az alapvető ok. A keleti piacok beszűkültek, az állami támogatás leépült, és a nagy szervezetek képtelenek a piachoz alkalmazkodni. Az évek óta válsággal küzdő ipari ágazatok, mint például a vaskohászat és a bányászat mellett a munka- nélküliség a járműgyártásban és a műszeriparban is tapasztalható. Sok helyütt a rövidített munkaidő bevezetésével, kényszerszabadságolással igyekeztek áthidalni a gondokat, ám végül is - a konzervipar, a baromfi- feldolgozó ipar és a boripar egyes területeit is beleértve - elkerülhetetlenné vált a tömeges elbocsátás. A szaktárca azzal számol, hogy az év végéig a munkanélküliség tovább nő, és meghaladja a 300 ezer főt. A már említett gondok mellett a privatizáció is bizonyos elbocsátásokkal jár. A becslés szerint a privatizáció során eddiig mintegy 30-50 ezer dolgozótól váltak meg a gazdálkodók. A tulajdonváltás a mező- gazdaságban is a termelés átszervezéséhez vezet. Várhatóan az idén emiatt több mint 100 ezer mezőgazdasági munkás kénytelen megválni munkahelyétől. A Munkaügyi Minisztérium szakemberei úgy vélik, hogy az idén a privatizáció és a tulajdon- váltás, valamint a kárpótlásból eredő önfoglalkoztatás határozza meg a munkaerő-piaci viszonyok alakulását. Igaz, ennek lehetnek kedvező hatásai is, hiszen az idén az év első négy hónapjában a vállalkozások száma 11 ezerrel nőtt, és jelenleg 460 ezer a nyilvántartott egyéni vállalkozó száma. Ugyanakkor nehezen prognosztizálható, hogy a vállalkozói szféra milyen arányban képes és alkalmas a munka nélkül maradottak foglalkoztatására. Kis-Balaton Sürgető a védőrendszer teljes befejezése Éppen hat év óta működik hazánk egyik legnagyobb környezetés vízvédelmi beruházása, a Kis- Balaton védőrendszerének első egysége. Legfőbb szerepe, hogy a Zala folyóval a Balatonba jutó hordalék- és tápanyagterhelést csökkentse, a folyó vízgyűjtőjének 1900 négyzetkilométernyi területéről visszatartva ezeket az anyagokat. Az üzemelés óta, illetve az utóbbi fél évben végzett mérések, laborvizsgálatok kettős tendenciát mutatnak: a foszfát-foszfor 95 százalékát, a hordaléknak 68, a nitrátnitrogének 62 százalékát tartja meg a tározó, ugyanakkor a bejutó összes nitrogénnek csak a 20 százalékát; ez a foszforterhelés pedig már most nagyobb, mint amennyit a vízrendszer feldolgozni képes. Emellett nagy mértékben nőtt a bejutó és tóból távozó szerves anyag mennyisége is. A védőrendszer tehát már csak rövid ideig képes tartani szennyezettségfékező hatását. Ugyanakkor a jelenlegi kis-balato- ni tározó és a Balaton között még további 700 négyzetkilométeres olyan vízgyűjtőterület húzódik, amelyről évente 4-6 ezer tonna hordalék - benne 40-50 tonna foszfor és 500-700 tonna nitrogén - jut akadálytalanul a Keszthelyi-öbölbe. Ezért is sürgető a betervezett második kis-balatoni tározórendszer teljes és végleges kiépítése, valamint a Zala és a Balaton menti összes szennyvíz kémiai foszforta- lanítása. A kis-balatoni beruházás második ütemének jelenlegi állása szerint 320-340 millió forintra lenne szükség, hogy a készülő új tározó- medernek legalább egy részén, mintegy 16 hektárnyi területen is átvezethessék a Zala vizét, ami egy időre ismét megoldaná a Keszthelyi-öbölbe kerülő folyóvíz tisztítását. Még egyszer Szóvá tesszük A tegnapi számunkban Szóvá tesszük címen megjelent glosszá- hoz fűzött magyarázó, kiigazító jegyzetet Dani Csaba, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese. A törvény szerint a családi pótlék a gyermek 16. életévének betöltéséig jár, ezen túl - legfeljebb a 20. életév betöltéséig - annak folyósítható, aki középfokú oktatási intézmény - ideértve a szakmunkásképzőt is - nappali tagozatán tanul. Nem jár tehát ha főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytat a gyermek! Nincs olyan általános gyakorlat sem, hogy a 18. életév betöltésekor automatikusan leállítanánk acsalá- di pótlékot. A családi pótlék a középfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamának végéig, általábanjú- nius hónapig jár, mivel akkorra a gyermek az iskolai tanulmányait befejezte. Ha a gyermek szeptembertől más középfokú oktatási intézményben kezd ismét nappali tagozaton tanulmányokat, a szülőt a családi pótlék folyósítása megilleti. Ezt azonban a beiratkozáskor kért igazolással bizonyítani kell. Végül megjegyzem, hogy általában nem az a jellemző, hogy az érettségit követően más középfokú oktatási intézményben tanulnak tovább a gyermekek, így ha június hónapban a családi pótlékot nem állítanánk le, sok szülőnek kellene szeptemberben nem kevés összeget visszafizetnie.
