Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-10 / 186. szám

1991. AUGUSZTUS 10.

Családi körben

11

A pszichológus válaszol

Receptötletek

„Hátha végre én nyerek...”

Málna és meggy

Kedvelt szezongyümölcsökből készülő recepteket adunk közre.

Azzal a mejegyzéssel, hogy szezonon kívül mirelit vagy befőtt gyümölcsből is elkészíthetők az alábbi ételek.

E sorok írásakor a közel kétszáz- milliós álomnyeremény tartotta lázban az országot. Szegényeket, gazdagokat egyaránt. Mert nyerni mindenki szeretne. Az egyik pszichológiai teszt-kérdőívben van egy kérdés: „A játékban nyerni sze- ret-e?”. Aki erre nemmel válaszol, arról joggal gondoljuk, hogy nem őszinte, vagyis szebb színben próbálja feltüntetni magát a vizsgálati helyzetben (esetleg saját maga előtt is).

Kétségtelen, hogy honfitársaink százezreinek anyagi helyzete olyan, hogy azon úgy istenigazából már csak egy nagy nyeremény segíthetne. Amellett nagy a tét, ettől szökik égbe a nyerési vágy, ettől fokozódik szívdobogtatóvá az izgalom. Hogy jobban megközelíthessük a nyerés lélektanát, kisebb és nem létfontosságú nyerési lehetőségeket gondoljunk végig elsősorban.

Az ember szeret kapni, és szereti érezni, hogy jól járt valamiben. Ezért fáradságot, időt nem kímélve (néha közlekedésre több pénzt kiadva) elvándorol a város másik végébe vásárolni, ahol az automata mosógéphez egy doboz mosóport adnak. Ha talál egy húszforintost vagy valami apróságot, jó napja van. Elégedettséggel tölti el, hogy utolsó pillanatban sikerült elcsípnie az autóbuszt.

Az ember szeret ügyesnek látszani. Amikor a céllövöldében lő, vagy dobozt dobál, igyekszik jól csinálni. Bántja a kudarc, sikerének viszont örül és büszke rá, főleg ha látja valaki. A kiérdemelt apró ajándék sikerességének jelképe.

Az ember szeret vetélkedni. A páros játék izgalmasabb, mint a magányos. Társasjáték, sakk, szembekötősdi, sport, szellemi párbaj és a többi - mind a megmérettetés eszköze. Melyikünk gyorsabb, erősebb, szemfülesebb, okosabb, azaz: melyikünk értékesebb? Ha csak egy órára is, ha csak a malomjáték méreteiben is - nagy érzés nyertesnek lenni.

Az ember szeret álmodozni. „Ha én gazdag lennék...” - ez így irreális gondolat. Mitől lennék gazdag? De ha úgy fogalmazom: „ha nyernék a lottón”, akkor valahogy reálisbbá, testközelibbé válik a vágy.

Az embernek szüksége van a kellemes izgalomra. Ha megunja a munkát, ha belefáradt a szürkeségbe, játékkal dobja fel magát. Végigizgulja a meccset, végigkacagja a zálogkiváltósdit, és közben jól érzi magát.

Az ember optimizmusra éhes. Még ha személyiségétől fogva alapjában (és a körülmények hatására) pesszimista is, szüksége van néha egy kis „lazításra”, a sok ború után egy kis derűre. Aki lottózik, totózik vagy sorsjegyet vesz, nemcsak váija, de úgy is érzi, rámosolyoghat a szerencse.

A szerencsejátékokban minden együtt van, ami kell. Nem túl nagy ráfordítással (néhány forintos költség, néhány perces elfoglaltság) megkapjuk az izgalmat, gyakorolhatjuk maradék optimizmusunkat, álmodozhatunk a gondtalan életről, próbára tehetjük ügyességünket (hiszen jól kell tippelni), vetélkedhetünk (egyszerre százezer más emberrel), és talán kaphatunk is valamit.

Vannak emberek, akik józanul és hűvösen távol tartják magukat az efféléktől. Vannak viszont, akik túlzásba viszik, és rabjaivá válnak a kártyának, a lóversenynek, a játékautomatáknak. Amikor az időtöltés már mindennapossá válik, amikor valaki könnyelműen ráteszi a kenyérre való pénzét, amikor szinte semmi mással nem foglalkozik gondolatban, akkor az már nem játék, hanem gyilkos szenvedély, mely testet-lelket tönkretesz.

Az emberek többsége szerencsére játéknak tekinti a játékot, tud veszíteni, és - remélhetőleg - e- lőbb-utóbb nyerni is.

Dr.Ignácz Piroska

Málnakrém

15-20 déka jól megmosott, lecsurgatott csümölcsöt szitán áttörünk, ízlés szerint cukrozzuk 10-15 deka cukorral, s elkeverjük fél liter tejszínből vert habbal. Egész szem gyümölcsökkel díszítjük, jól lehűtve fogyasztjuk. Piskótatésztát adunk mellé. Készíthetjük őszibarackból is.

Málnahab

30-40 deka gyümölcsöt porcelán tálban jól összetörünk, ízlés szerint 15-20 deka cukorral édesítjük. Öt tojásfehérjéből kemény habot verünk, s hozzávegyítjük a gyümölcspéphez. Poharakba vagy mély üvegtálkákba rakjuk, a tetejét tejszínhabbal vagy cukrozott tojáshabbal és málnaszemekkel díszítjük. Lehűtve tálaljuk. Készíthetjük ribizliből, őszibarackból is. Babapiskótát vagy házi készítésű piskótatésztát adhatunk mellé.

Habos

gyümölcslepény

Másfél pohár lisztet, egy pohár cukorral, egy pohár tejjel, egy egész tojással, öt deka vajjal s egy fél adag sütőporral jól ösz- szedolgozzuk. A tésztát vajjal kikent tepsiben félig megsütjük. Közben 30-40 deka gyümölcsöt megtisztítunk - lehet eper, meggy, málna, sárga- vagy őszi-. barack. Szép sorjában, hogy az egész tésztát egyenletesen beborítsa, rárakjuk a félig megsült tésztára. Meghintjük egy kevés zsemlemorzsával, és a gyümölcstől függően cukorral. A tetejét 2 tojásból készült, megcukrozott habbal borítjuk, s nem túl meleg, sütőben szép pirosra sütjük.

Meggyes lepény

Tíz deka vajat tíz deka porcukorral és négy tojássárgájával habosra keverünk. Lassan hozzávegyítünk 10 deka lisztet (a fele lehet szitált zsemlemorzsa is). Egy csepp fahéjat vagy citromhéjat is teszünk bele. Egy késhegynyi szódabikarbónát és végül a tojások kemény habját vegyítjük hozzá. Kivajazott, meglisztezett tepsibe öntjük, a tetejére rászórjuk a gyümölcsöt, és lassú tűznél megsütjük. Meggy helyett készíthetjük cseresznyével vagy ribizlivel is. A kisült tésztát vaníliás porcukorral meghintjük, s hosszúkás darbokra vágjuk.

Meggyszósz

Hozzávalók 4 személynek: negyed kiló meggy, 1 kávéskanál fahéj, 5 dkg cukor, másfél dl fehérbor, kevés mandula likőr, liszt, tejfel.

A meggyet kimagozzuk, cukorral, fehérborral és fahéjjal 2 percig pároljuk lassú tűznél. Kevés liszttel elkevert tejfellel behabarjuk. Mandulalikőrrel ízesítjük.

Kantáros

vászonszoknya

Tavalyi gloknis szoknyánkat, maradék anyagból, - de ennek hiányában, színben harmonizáló textíliával is - felfrissíthetjük az idei divat szerint. Vidám divat ugyanis a széles kantár, amely a magas derekú szoknyához két „füllel” csatlakozik. Bontsuk le az eredeti derékpántot, és varrjunk sötét színű széleset (karcsúsít!) „Füleket” rollniszerűen készítünk, de megtakaríthatjuk ezt a munkát, és nadrágtartócsiptetővel is hozzáerősíthetjük a kantárt a derékhoz. Ha nincs gloknis szoknyánk, a rajz szerinti módon körcikket szabunk a kettéhajtott kelméből, amelynek felső köríve a derékbőség felével megegyezik. A hossz tetszés szerint 60-70 centi.

Szöveg és rajz:

Pálffy Judit

Mitől „ritkul” a csont?

Az emberi test szilárd vázát alkotó csontozat életünk során - egyéb szöveteinkhez hasonlóan - állandó változáson, átépülésen megy át. Alkalmazkodik a szervezet fejlődéséhez, a terhelésekhez, függ a táplálkozástól, erősen befolyásolja a terhesség és sokféle betegség, végül pedig a korral járó leépülési folyamat is.

Ebben a változásban fő szereplők a kalcium, a foszfor, néhány hormon és vitamin. Normális táplálkozás, egészséges életmód, mozgás, levegő, napfény segít előkészíteni és felhasználni ezeket az alapanyagokat.

A kalciumnak legfontosabb szerepe a csontok és a fogak szervetlen vázának kialakításában van, de fontos a véralvadás, az idegizom-ingerlékenység, a sejthártyák permeábilitása (átjárhatósága) területén is.

Elfogyasztott élelmiszereink általában fedezik a szervezet kalciumszükségletét, hacsak nincs olyan többletre igény, mint például a fejlődésben lévő szervezet, terhesség, szoptatás vagy csonttörés esetén. A kalcium hasznosítását az élelmiszerekből a mellékpajzsmirigy hormonja, nemi hormonok és a D-vitamin szabályozzák. Kiválasztása a vesén keresztül történik. A folyamat bonyolult, lényeges a szabályozók összehangolt működése, mert az egyensúly többféle módon is felborulhat. Ezek részletezése meghaladja egy rövid ismertetés kereteit.

Kalciumszükségletünk nagy részét tejből-tejtermékekből, továbbá sovány húsokból, halakból, tojásból fedezzük. Fontos hangsúlyozni, hogy mindezekből a sovány változatok előnyösek, s azt is tudni kell, hogy a kalcium csak napfény segítségével, mozgás közben épül be a csontokba. A szobában üldögélő, tejet szürcsölő, sajtot rágcsáló és vajas kenyeret evő ember csak kövér lesz, de egészséges csontú, erős fogazató sohasem.

Sokféle csontelváltozás jöhet létre a fent vázolt működési zavarok következtében, most a közép és időskorú emberek betegségeit, a csontritkulást kíséreljük meg bemutatni. Leginkább a változás korába lépő nőknél, a nemi hormonok csökkenő termelése indítja el a betegséget. Idősebb korban a kevesebb mozgás, emésztési és táplálék-felszívódási zavarok és néhány betegség már a másik nemet is érinti, nem csupán a nőket.

Fő tünete a fájdalom, mely elsősorban a gerincből indul ki, leginkább derék- és hátfájdalom. A csontok teherbírása csökken, elformátlanodnak, törékennyé válnak, a gerinccsigolyák összeroppanhatnak. Mivel a mozgásszervek csontok, inak, izmok, erek és idegek együtteséből állnak, ennek megfelelően, esetünkben csontból kiinduló elváltozásnak is sokféle megjelenési formája lehet. Legjobb útmutatónk a röntgenvizsgálat, mely kimutatja az üvegesen átlátszó, ténylegesen „ritka’ ’ csont képét.

Az állandó fájdalom sok szenvedést okoz, mely korlátozza mozgásában, gátolja éjjeli pihenésében a beteget, és a külsőleg látható elváltozások esetén lelkileg is megviseli.

Mi a teendő?

Orvosi kezelés szükséges! Kalcium, hormonok, vitaminok és gyógyszerek sokat segíthetnek, de alapos vizsgálat és ellenőrzés nélkül minden gyógyszeres beavatkozás visszaüthet. Mást ne mondjak, még vesekő- képződés formájában is, mert említettem, hogy a kalcium a vesén keresztül ürül ki a szervezetből. Hasznos a gyógyfürdő és fizioterápia is, de a mértékre itt is ügyelni kell. Ne végezzünk öngyógyítást, s ne hallgassunk a szomszédasszony tanácsára. Vigyázzunk magunkra, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól, az eséstől, mert látszólag kis sérülés is csonttörést okozhat (csukló, combnyak, bordák). A gyógyszeres kezelés a klimaxkor kezdetén, a vérzés kimaradása utáni években a leghatásosabb.

A legfontosabb a megfelelő táplálkozás, az egészséges mozgás, a napfény és a szabad levegőKálmán doktor

Kozmetika

Nyári hajápolás

Napfény, víz, szél, szétzilált haj - ezek is hozzátartoznak egy szép nyaraláshoz. Gondoljunk azonban arra, hogy ilyenkor még fontosabb a megfelelő hajápolás, mert a változó időjárás, az intenzív napozás, a sós és (vagy) klóros víz, de a helytelen hajápolás (például túl forró hajszárítás, hajsütés, frottírtörülközővel való dörzsölés, stb.) tönkre teheti a hajat. Mindennek az lehet a következménye, hogy hajunk kiszárad, töredezik, elveszti fényét. A protein-lipidfilm, mely az egészséges hajat bevonja, megsérül.

Ha azt akarjuk, hogy hajunk a nyaralás alatt és után is szép, egészséges maradjon, ügyeljünk a következőkre:- A nyaralás alatt is ugyanolyan gyakran mossunk hajat, mint egyébként szoktunk. A hajmosás megtisztítja a hajat és a fejbőrt a piszoktól, portól, zsírtól, napolaj és krémmaradványoktól. Ügyeljünk azonban arra, hogy hajtípusunknak megfelelő sampont használjunk.- Hajmosáskor ne dörzsöljük, tépjük a hajat.- A sampont alaposan öblítsük ki a hajból.- Mosás után használjunk hajbalzsamot. A hajbalzsam simává teszi a hajat, ezenkívül a megsérült, porózus hajrészeket elzárja.- Óvatosan itassuk le hajmosás és öblítés után a hajunkat, soha ne dörzsöljük, tépjük.- A hajszárítót ne állítsuk túl forró fokozatra.- Ha hajunk túl száraz, lestrapált, nem szabad túl gyakran kefével fésülni.-vMeddig nő a hajunk?

Egy-egy hajszál két évig nő, három naponként körülbelül egy millimétert.

A férfiak hajlamosabbak a hajhullásra, náluk egy-egy hajszál növekedési ideje három-négy évre tehető. Általában száz hajszálunk hullik ki naponta.

Szőkéknek finomabb szálú a hajuk, és több hajszáluk van, körülbelül 140 ezer, barnáknál ez a szám 100 ezret tehet ki. A vörös hajúaknak még vastagabbak a hajszálaik, és körülbelül 85 ezer a számuk.

Ha a férfiak nem vágatnák le hajukat, az 40-50 centiméter hosszúra is megnőne. Nőknél a haj hossza a 70-80 centimétert is elérheti.

Folyadékszükségletünk: két liter

A felnőtt emberi szervezetnek legalább napi 1,8 liter folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezet anyagcserefolyamata zavartalan legyen. Ezen folyadékmennyiség felét a vesék használják fel, ennek segítségével a mérgező anyagokat kiválasztják, és ezek a vizelettel távoznak a szervezetből. A folyadékmennyiség másik fele lélegzéssel, izzadással és a széklettel távozik a szervezetből.

Folyadéktartalmú ételekkel - például gyümölcs, leves - körülbelül 0,7 liter folyadékot veszünk magunkhoz. Ezenkívül a táplálékok lebontásával a szervezetben még 0,3 liter folyadék keletkezik. Tehát csaknem 1 litert kell még meginnunk naponta azért, hogy szervezetünk ne károsodjon.

Ajánlatos naponta általában 2 liter folyadékot magunkhoz venni, mert ha többet mozgunk vagy nagy a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkívül a veséket is tehermentesítjük a bőséges folyadékfelvétellel.

Á nők általában kevesebbet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők általában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfogyasztják a szükséges 1,8 literes mennyiséget. Az idős emberek azonban általában kevesebbet isznak. Ennek az az oka, hog; idős korban kevésbé lép fel szomjúságérzet.

Ha naponta a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztunk, kiszárad a szervezet, emésztési problémák lépnek fel, túl sűrű lesz a vér, és szédülés is tapasztalható. Megnövekszik a trombózisra való hajlam.

Idős korban a vese méregtelenítő funkciója csökken. Nagyobb mennyiségű folyadék- felvétel kiegyenlítené ezt a csökkenést. De általában az ellenkezője történik. Idős korban kevesebbet iszunk, így a mérgező anyagcseretermékek bekerülnek a vérbe, és még értelmi zavarokat is okozhatnak.

A folyadékhiány által fellépő zavarokat sokszor gyógyszerekkel próbálják ellensúlyozni. Ugyanakkor sokkal egyszerűbben és egészségesebben megoldható lenne ez a probléma. A nap különböző szakaiban fogyasszunk el néhány pohár ásványvizet. A szükséges folyadékmennyiség mellett az ásványvíz fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, például kalciumot, magnéziumot, fluort amire a szervezetnek szintén szüksége van. Keverhetjük az ásványvizet kalciumdús tejtermékekkel, például kefirrel, joghurttal, így a kalcium- és fehérjeszükségletünk is fedezve lesz. Ha gyü- mölcsleveket keverünk az ásványvízhez, akkor még vitaminokkal is ellátjuk a szervezetet. A szénsav pedig természetes módon szabályozza a székletet. Ezek a kevert italok kevesebb energiát tartalma- zak, mint a szokásos üdítők. Ez fontos, mert idősebb korban a szervezet energiaigénye csökken, és gyakori a kellemetlen súlygyarapodás. A sima ásványvíz viszont egyetlen kalóriát sem tartalmaz.- vas Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet