Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-10 / 186. szám

12 Azt beszélik a faluban... 1991. AUGUSZTUS 10. Abádszalóki Mi lesz veled, Lenin Téesz? Ahány ember, annyi vélemény erről a több mint nyolcezer hektár területről: egyesek szerint haldoklik a Lenin Téesz, mások már a temetés időpontját is tudni vélik, és akadnak, akik azt mondják, valamilyen szövetkezésre a privatizáció után is szükség lehet. Utánajártunk a mendemondáknak, és kiderült: tavaly valóban vesz­teségesen zárták az évet. Ezzel szemben úgy néz ki, hogy 1991 nyereséges lesz. A helyzetet bonyolítja, hogy ők is tartoznak, ugyan­akkor jó néhány adósuk nekik sem fizet. Ami a jelenlegi állapotot illeti, a búza felét már betakarították, és az eddigi eredmények öt tonna körüli hektáronkénti átlagot sejtetnek. Egy biztos: nehéz hetek, hónapok elé néz a szövetkezet, hiszen nemcsak termelnie meg beta­karítania szükséges, de valahonnan pénzt is szerezni. Ami a kárpótlást illeti, 107 ezer aranykorona értékű az összes terület, és eddig itt 800 aranykoronára jelentettek igényt. Azaz a földek nem egészen egy százalékára - sem. Igaz, a parasztság itt is bizalmatlan, egyrésze várakozó álláspontot képvisel, hiszen a mosta­ni kusza gazdasági helyzetben világosan szinte senki se látja, merre fordul a mezőgazdaság szakerének a rúdja. Magyarul mondva: mi­képpen változnak az adótörvények, éppen ezért megéri-e maszeknek lenni, vagy ... Sátortábor a templomkertben Községjáró kőr­útunk során érdekes je­lenségre akadtunk a katolikus plébánia kertjében. Odabenn a gyepen színes sátortá­bor virított. Megtud­tuk, hogy a hetven mis­kolci gimnazista, szak­munkástanuló és álta­lános iskolás nevelőik kíséretében Miskolcról érkezett, és egy hetet tölt a településen. Va­lamennyien az egyház- kerület vendégei, na­ponta tartottak nekik lelki gyakorlatokat, ugyanakkor megis­merkedtek a környék nevezetességeivel, fü- rödtek a mini Balaton­ban, sőt ellátogattak az erőműbe is. A nagyob­bak pedig még a disz­kóba is elmehettek. Egy szó mint száz: a katolikus egyház jóvoltából ezek a hittan­csoportos gyerekek hét érdekes, és az időjárás kegyéből kánikulai napot tölthettek a tározótó mel­lett. Ami szintén nem mellékes: korántsem csillagászati össze­gért, hanem olcsón, hiszen a szállás nem került pénzbe. Ami pedig az étkezést illeti, ezt oly módon oldották meg, hogy sza­kácsot, jobban mondva szakács­nőt is hoztak. így azután szegény asszony meglehetősen elfáradt a nyaralásban, noha a napi menü elkészítésében váltakozva segí­tett neki két-három önként je­lentkező ... Elmegy a szépségkirálynő? Szóbeszéd tárgya, hogy a Tisza-tó néhány napja megválasztott szépe máris kedvező ajánlatot ka­pott, és hátat fordított Abádszalóknak. Mint kide­rült, ebből vajmi kevés igaz, hiszen a 19 éves, 169 centi magas, 61 centis derékbőségű, jelenleg pla­tinaszőke hölgyet a diszkontáruházban talajom, ahol eladóként dolgozik. Ami az első helyét illeti, ezért 30 ezer forintos letéti jegyet, 5 ezer forintos utazási csekket, virágcsokrot és vázát kapott. Té­vedések elkerülése végett az érdeklődő rajongók, fiatalemberek figyelmébe ajánlom azt is, hogy Besenyei Éva karácsony óta menyasszony. Tisza- burai vőlegénye nála is jobban izgult az eredmény- hirdetés előtt. Ami viszont tény, azóta ismét elkez­dődtek a szürke hétköznapok, és reggel 7-3-ig, illetve 8-5-ig Éva az ottani diszkontáruház udva­rias, kedves eladója. Noha egyelőre nincs szándé­kában máshová költözni, távtali elképzelései kö­zött szerepel: egyszer majd felcseréli nagyközségi otthonát egy fővárosi lakással. De hogy ez mikor következik be, még a jövő titka ... Kánikula a parton Vízibiciklik, szörfök. Körben vaskerítés. A távolban hajó úszik. Mellettem kukoricát esznek. Csámcsog, pedig nem hízó. Holott lehetne, mert van vagy 120 kiló. A csúszdától nem messze mutatós, félmeztelen, cicis lányok. Kissé odébb szintén mutatós, félmezte­len cicis lány - lehetett ötven éve. Kellene egy tükör, de az nincs. Csúcsforgalom a csúszdán. A ku­koricát ropogtató kövér is belefér. Néhány fruska visít. Izgatott hang: hol a bugyid, Enikő? Nem látod, felvettem? Tényleg akkora az ár­tatlan lélekmelegítő, hogy alig le­het látni. Srácok éviekéinek a víz­ben, hiába ez az alföldi stílus. Ma­gányos öregúr figyel: jó a felhoza­tal. Látszik, szívesen ismerkedne, de hát az ő évjáratára már kevés a „vevő”. Mindenki (majd) mezte­len. Egy komoly idegen végre ing­ben, zakóban, pantallóban araszol lefelé a gáton. Köjálos lehet, vagy adóellenőr, súgják mellettem. Egyik sem. Komótosan lerakja a nadrágot, az inget, lehúzza a cipő­ket, bele a zoknikat - és irány a víz. Mire visszajön, a cipőkből kapufa lett, négy tíz év körüli lurkó fejel. Veszekszik velük, pedig örülnie kellene, hogy minden ruhafélesége megvan. Gyorsan szedelőzködik, azután irány a kijárat. Onnan eset­leg valamelyik itteni vagy távolab­bi hivatal. Hiába no, meleg van, dögmeleg ... Kapósak a horgászbotok Pecázók, figyelem! Vigyázza­nak a horgászfelszereléseikre: minél márkásabbak, drágábbak, annál jobban, mert úgy tűnik, ezen a nyáron a pecabotok meg- lovasítása a sikk. Elég, ha a vad­kempingező kiveti a csal it, és pár percre bearaszol valamiért a sá­torba. Mire ismét kibukkan, sok­szor bottal ütheti a botja nyomát. Persze, ezen kívül „kelendő” a bukósisak is, nem beszélve az éjszaka kinn száradó ruhafélesé­gekről. Legyenek azok bugyik, gatyák vagy melltartók. Elvégre ha elég nagy a család, valakinek csak jó lesz?! Most kaptak el két cigánygyereket, akik jelenleg a tiszafüredi fogda hűvösén elmél­kedhetnek arról, hogy addig jár a korsó a kútra ... Az is kiderült, hogy az elköve­tők főleg a jó helyismerettel ren­delkező ottaniak közül kerülnek ki. Noha jelenleg itt hat rendőr teljesít szolgálatot, talán ha min­den igaz, ez a létszám húsz fölé emelkedik, hiszen szeptember elsejére az önkormányzat épüle­tében - a másik szárnyon - átad­ják a rendőrségnek azokat a he­lyiségeket, amelyeknek a kiala­kítását az önkormányzat is egy­millióval segítette. Némi szépséghiba, hogy a több rendőr valószínűleg már csak az új szezonban tud hatha­tósabban segíteni. Addig is min­denki vigyázzon a saját botjára, főleg, ha az peca ... Munkát keresve Azt beszélik a tározótó fő­városában, hogy növekszik a munkanélküliek száma, ami, sajnos, igaz. Ottjártunkkor százhetvennyolcan voltak, és zömüket Budapest, Szolnok, Tiszafüred üzemeiből bocsá­tották el. Sajnos túlnyomó többségük szakma nélküli se­gédmunkás, akikre egyre ke­vesebb szükség van, bár akad közöttük pár érettségizett ifjú hölgy is. A címhez visszatér­ve, az kissé hibádzik, hiszen költői túlzás, hogy mind a százhetvennyolc személy munkát keres, elvégre néhány tucat közülük szívesen elmen­ne az élet anyjának a temeté­sére. A döntő többség viszont dolgozni szeretne. Ezért az ér­dekükben az önkormányzat pályázatot adott be tizenegy hektár erdő felépítésére, ami további harminc munkás sze­mély hároméves foglalkozta­tottságát biztosítaná. Eddig tíz közmunkás tevékenykedik a településen, és ha ez az el­képzelés sikerülne, akkor a nagyköíség csinosításáért szorgoskodók száma egyszer­re negyvenre emelkedne. Se nem falu, se nem város Utunk végső állomása a tele­pülés első emberéhez, Vincze Ferenchez vezetett.- Polgármester úr, jártunkban, keltünkben tapasztaltuk: itt-ott még porzik az „aszfalt”.- Értem a célzást, hiszen tény, hogy 40 év alatt három út épült, az idén pedig már a hatodik út­alapját kezdték. Kettő készen van, de a többi is meglesz hama­rosan. Ezek mintegy 8 millióba kerülnek.- Láttuk, sokfelé feltúrták az utcákat.- Folyik a csatornázás, hiszen Kisgyócson átadták a szennyvíz- telepet. 1993-ra szeretnénk, ha a csatornarendszer behálózná a te­lepülést.- Megtudhatnánk, mennyiből gazdálkodnak?- Az éves költségvetésünk 94 milió, amelyből 18,6 jut fejlesz­tésre. Az utakon, csatornázáson kívül új kutat fúrattunk a derzsi határ mentén. Ez a hónap végére üzemel. Szükség is lesz rá majd a csúcsszezonban, hiszen nya­ranta olykor napi tízezer vendég­re is számítunk. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez az egy kút 7,8 millióba kerül.- Mi lesz a rendőrséggel?- Az épületet a hónap végére, jövő hónap elejére átadjuk, és ko­moly ígéretet kaptunk, hogy nem hat, de ennél jóval több egyenru­hás vigyáz majd a közbiztonság­ra.- A segélyekről hallhatnánk?- 1,6 millió forintunk van erre a célra, de kevés lesz. Nem be­szélve arról, hogy az önkormány­zat az első lakáshoz jutókat is százezer forinttal támogatja.- Polgármester úr! A jelen pil­lanatban milyennek ítéli Abád- szalókot?- Olyan településnek, amelyik se nem falu, se nem város. Lehet szidni vagy áldani a helyi veze­tést, de az azért látható, hogy va­lami elkezdődött. Ezt szeretnénk folytatni, hiszen megítélésem szerint 7-8 év szükséges ahhoz, hogy minden területen behozzuk a lemaradást. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom