Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-04 / 154. szám

1991. JULIUS 4. Megyei körkép Párizs sok misét megér 1. Utazás a katedrálisok mentén Pénz, money, das Geld Adótervek Szolnokon Art ’92 Art’92 néven meghirdette a mozgáskorlátozottak jövő évi második országos kulturális fesztiválját a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületeinek Országos Szövetsége. A fesztivál célja - csakúgy, mint az első, székesfe­hérvári találkozóé - felkutatni a tehetséges mozgáskorlátozotta­kat és szereplési, bemutatkozási lehetőséget biztosítani számuk­ra. A szövetség irodalmi, képző- művészeti, gyermekrajz, kézmű­ves, népművészeti és videofilm- pályázatot írt ki; irodalom, ének, zene és egyéb kategóriában pe­dig művészeti szemlét hidetett. A legjobb irodalmi művekből el­őadásokat szerveznek, majd azo­kat kiadványban jelentetik meg, a képzőművészeti, népművésze­ti és iparművészeti alkotásokat pedig kiállítják. A fesztivált három időpontra ütemezték. A megyei felkészülés és válogatás szeptember 30-ig tart. A hét csoportba osztott szomszédos megyék közös ren­dezvényét a jövő év március 31 - éig bonyolítják le. E vetélkedők legjobbjai szerepelhetnek az 1992. június 18. és 21-e között Tatabányán sorra kerülő orszá­gos fesztiválon. Az IBUSZ Szolnoki Irodája nagy fába vágta a fejszéjét. Hat­napos utat szervezett - első ízben - nem Szlovákiába és nem Hor­vátországba, hanem Párizsba. Mintegy negyvenen vágtunk ne­ki az útnak, s tulajdonképpen csak a híres, bűvös város járt az eszünkben, az, amit korábban el­érhetetlennek hittünk. Vártuk a csodát. Aztán következett a meg­lepetés. Idegenvezetőnk, mind­annyiunk Béla bácsija gondosko­dott arról, hogy a megadott prog­ramnál jóval többet is kaphas­sunk. Első komolyabb megál­lónk még Németországban, Ulm városában volt. Ezzel kezdődött a varázslatok sora. Tengersík vi­dékhez szokott honfitársaink úgy álltak és bámultak a gótikus ka­tedrálisok legmagasabbikára, mint a hangyák. Szinte összenyo­mott bennünket a látvány. S alig pár óra utazás után már francia Strandavatás Szelevényen napló Abonyi meglepetés Az élet mindig tartogat valami meglepetést. A meglepetést ezúttal Tyukodi Lászlónak hívták. Évek óta ismertem őt, tudtam róla ezt-azt, de csak felszínesen, ahogy az lenni szokott. Néhány hete kaptam tőle egy levelet „Karcagon születtem, an­nak is a déli részén, 1950-ben. Őseim cigány zené­szek, jómagam 1965-től igen sokféle munkával ke­restem a betevő falatot. Voltam csilletoló téglagyári munkás, kubikos, zsákoló, formázó, műtős, ápoló, felszolgáló - ez utóbbi szakmából szakvizsgát sze­reztem 1982-ben. 1983-től kiskereskedő voltam 1989 decemberéig, ettől kezdve a szó szoros értel­mében munkanélküli, mivel a munkanélküli segélyt sem kapom. Ugyanis a feleségem kereskedő, és én családtagként voltam bejelentve, és úgy látszik, ne­kem nem járhat segély, hiába fizette a feleségem értem is a nyugdíjjárulékot. Számomra ez érthetet­len. Mint munkanélküli, mostanáig több időt szen­telhetek kedvenc időtöltésemnek, a fafaragásnak. 1971-ben a véletlen úgy hozta, hogy a kezembe akadt egy kis gyertyánfa darab, és mivel mindig szerettem rajzolni, rárajzoltam Petőfit a papír tízfo­rintosról. Akik ezt látták, azt mondták, miért nem faragom ki? Megpróbáltam és sikerült. Ez a siker biztatás volt a többi, szinte megállás nélküli faragás­ra. Az 1974-ben megalakult karcagi amatőr művé­szek csoportjának a tagja lettem, nagyon sok zsűri­zett kiállításon vettem részt például Budapesten, Cegléden, Szolnokon, Túrkevén, Karcagon és Kecskeméten. Ez utóbbi, az országos népi faszob­rász pályázaton való részvételem áprilisban. Szob­raim elkerültek az ország sok részére, sőt még kül­földre is. Sajnos szűkebb hazám, Karcag nem gon­dol rám. ’ ’ Eddig a levél. Azóta már gondolt Karcag Tyukodi Lászlóra: kiállítást rendeztek szobraiból a szakmunkásképző intézetben. És itt jött a meglepe­tés. Ezek a szobrok valóban tehetséges munkák, sokkal jobbak, érettebbek annál, mint amire az em­berek számítottak. „Hogy lehetett ilyen kitűnő szobrokat ilyen sokáig eltitkolni?” - kérdezték töb­ben is a kiállítás látogatói közül. Ha másra nem volt jó ez a mostani társadalmi változás, minthogy ilyen tehetséges embereket dobjon a felszínre, már meg­érte. Tyukodi László esetében többszörösen is. Hát­ha lesz néhány cigánygyerek, aki az ő példáját látva az értelmes, alkotó jellegű munkát választja! Körmendi Lajos Biokenyér születőben A Kék Láng Gmk. Abonyban épített egy sütödét, melynek épü­letében mintaboltot is nyitott. Kovács Tibor, a gmk. közös kép­viselője tájékoztatott arról, hogy 1983-ban négy alapító taggal, központi fűtés, vízvezeték és belső gázszereléssel kezdtek. Később tevékenységi körüket külső gázszereléssel is bővítet­ték. Mi már régóta diszkontárral dolgozunk.- Hogyan jutott eszébe, hogy éppen sütödét és élelmiszer-min­taboltot nyisson?- Ezt a gondolatot már néhány éve dédelgetem, gondoltam, megcsinálom kisebb méretben magam is. Aztán megemlítettem a társaimnak az ötletet, akiknek tetszett a dolog. Nekünk is több lábon kell állni ahhoz, hogy tal­pon maradhassunk. Pályázatot nyújtottunk be a szolnoki OKHB-hoz a Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány hitelkonst­rukciójára. Hitelkérelmünket tá­mogatták, s a tízmillió forint hi­telből és a gmk. tarta- lékvagyonából sikerült felépíte­ni a létesítményt. Jelenleg három műszakban tizenöt személyt al­kalmazunk, ebből három pék­szakmunkás, a többiek betanított és segédmunkát végeznek. Szak­mai tanácsadónk Pálfistyák Já­nos tiszakécskei mesterpék, aki bemutatóként indította a sütödét. Legfőbb célunk, hogy jó minősé­gű, igazi foszlós magyar kenye­ret süssünk, s az sem mellékes, hogy kilónként két forinttal ol­csóbban adjuk. Régen dédelge­tett álmunk a biokenyér. Remél­jük, hogy hamarosan védjeggyel ellátott biotermékek sokaságát tudjuk majd gyártani. B. Zs. Navarrai Henrik (később IV. Henrik francia király) állítólag azt mondta: Párizs megér egy misét. így aztán áttért - nem első ízben - a katolikus hitre, s vér nélkül egyesíthette Franciaországot. Nem hiva­talos források szerint viszont a vallási ellentéteket azzal sikerült kibékítenie, hogy hugenottáknak és katolikusoknak egyaránt felaján­lotta a Szajna-parti lenge lányokat. Évszázadok távolából nehéz meg­ítélni, hogy melyik változat volt az igaz. Egy valami azonban tény: a város ma is áll, s ha földrajzilag Európa nyugati részén van is, mégis a fővárosok fővárosának számít. mire. Mi pedig Párizs keleti ka­pujánál, Chelles-ben szálltunk meg. Gyors pihenő, fürdő és ki­pakolás után indultunk a város­ba. Mondanom sem kell: egy­szerre akartunk mindent látni, érezni, befogadni. S az pedig ma­gától értetődő, hogy ez lehetetlen volt. Párizsban - elővárosait is beleértve - annyi ember él, mint Magyarországon együttvéve. El­ső benyomásaink éppen ebből fakadtak. A méretek nem a mi arányérzékünk szerintiek. A Na­póleonok által átépített Párizs su­gározza a nagyságot. Egy-egy tér néha akkora, mint fél Szolnok. Először a Bastille térre mentünk. Itt egy érdekes - és sajnos jellem­ző - eset történt. Hallván, hogy magyarul beszélgettünk, egy ha- zánkbeli házaspár lépett hoz­zánk, s élénken érdeklődött arról, hogy hol van az a Bastille. A helyét azért könnyen meg tudtuk mutatni. A sodródó arab, néger, ázsiai, francia és turistatömeget látva kezdtük érezni Párizs sajá­tos hangulatát. (folytatása következik) Budai Mátyás Az újságok sorra hozzák a hírt, hogy egyre több városban veze­tik be a helyi adókat, illetve azok egyes fajtáit. Ez érthető is, hiszen az első félév letelt, s legtöbben a második félévre időzítették a be­vezetést. A lakosság tájékoz­tatásának igénye mellett a fentiek vezettek el dr. Vargáné Bodor Katalinhoz, a megyei jogú város csoportvezetőjéhez, akivel a szolnoki adótervekről beszélget­tünk. Szolnokon - mint megtud­tuk -, az előkészületeknél tarta­nak. Folyik az adatgyűjtés, az el­vek egyeztetése az önkormány­zat illetékes bizottságával. Az már ma kikristályosodott, hogy a lakosságot a jelenlegi mértéken felül nem lehet terhelni. Ez azt is jelenti, hogy 1992-ben a rájuk kivetett adómérték nem lesz na­gyobb mint a jelenlegi. Mindeb­ből az is következik, hogy az új adók bevezetése Szolnokon csak a jövő év elejétől várható. A la­kosságot leginkább a lakásokra és családi házakra is vonatkozó építményadó terhelhetné, de ott a jelenlegi és korábbi mentességek miatt az adóztathatók köre igen szűk. Jellemző tény, hogy Szol­nok 24 ezer 119 lakásából, csalá­di házából a tényleges adófizetők száma várhatóan 128 lehet. A vállalkozói szféra már in­kább terhelhető, bár itt is igen óvatosan kell fogalmazni. Szol­nokon - úgy tűnik -, igen hasz­nálható alapelvet sikerült találni, s ez nem csak a vállalkozói szfé­rára igaz. Elsőként ugyanis azt szeretnék meghatározni, kik azok, akik nem terhelhetők. Utá­na határozzák meg az adóalanyo­kat, s végül azok terhelhetőségét. A helyi adók természetesen nem öncélúak. Erre a város költségve­tésében a kiadási oldalon is nagy szükség van. Fontos szempont az is, hogy bármelyik adónemmel jó várospolitikát, iparpolitikát le­het folytatni. A helyi adó kiveté­sével, vagy elengedésével lehet orientálni a vállalkozókat. így a helyi adó alóli mentesítéssel pél­dául lehet preferálni a kezdő vál­lalkozókat, azokat, akik munka­helyeket teremtenek. De ellenke­ző irányú preferenciákat is lehet érvényesíteni. Ha például túl so­kan dolgoznak egy-egy terüle­ten, máshol pedig kevesen, az adó jó eszköz arra, hogy terelje a vállalkozókat. Szolnokon négy féle adó lát­szik be vezethetőnek. Az egyik terület a nem lakás céljára szol­gáló építmények utáni adó, amely részben érinti a lakossá­got, de leginkább a jogi szemé­lyeket, a vállalkozói kört. Az adóalanyok és az adótárgyak szá­mából ítélve az e kört érintő adó­alap mindenképpen jelentős nagyságrendű lehet. A további adónemek között megemlíthetjük a kommunális adó két fajtáját. Itt ki kell hang­súlyozni, hogy ez céladó, azaz a bevételeket az infrastruktúra fej­lesztésére, valamint a környezet­védelmi feladatok finanszírozá­sára kell fordítani. Külön szabá­lyozzák a magánszemélyekre és a vállalkozókra megállapítható kommunális adót. A magánsze­mélyek esetében a mentességet az önkormányzat határozhatja meg. Már most elmondható, hogy a nagycsaládosokat, az ala­csony jövedelmű családokat vár­hatóan mentesítik. Az adóztatás kiinduló pontja itt az SZJA alsó határa lehet, ami azért is jó lenne, mert így a két adófajta szinkron­ba kerülhetne. Végül a helyi adók sorában Szolnokon is az iparűzési adó lehet az egyik leg- jelentőseb bevételi forrás. Itt is az önkormányzat feladata a men­tességek meghatározása. A leír­tak ma még értelemszerűen csak tervezet szintjén léteznek. A feladat az, hogy az adatokat a fentiek alapján összegyűjtsék, majd ezek alapján lehet megha­tározni hol érdemes és milyen adónemeket lehet bevezetni. Ezt követi az önkormányzat politikai döntése. Feladata annak megha­tározása is, mennyire terhelhető a lakosság, a társadalom. Várha­tóan nem lesz könnyű döntés. Füle István A világ egyik legszebb katedrálisa Reimsben „Jaj, úgy élvezem én a strandot”. A valaha népsze­rű sláger állítása a szelevény i Körös-partra is érvényes lehet, feltéve ha a borongós július nem szegi kedvét a fürdőzni vágyóknak. j > , / ü , A strandolás hagyományos e$ legfontosabb kellé­kei, a víz és a homokos part változatlanok maradtak, de július elejére elkészültek a partrendezéssel, öltöző­ket építettek, és a legfiatalabbak részére hálóval biz­tonságos „medencét” kerítettek el a Körös vizében, így bátran mondhatjuk: július elején új élő vízi strand avatására került sor Szelevényen. A folyó tisztasága ezen a szakaszon még alkalmas a kellemes fürdőzésre, bár a közeli város, Kunszent- márton kommunális és ipari szenyvíz „termelése” egyre növekszik. földön, Reims katedrálisa tövé­ben találtuk magunkat. S a szé­kesegyházak sora még nem ért véget. A kronológiát megszakít­va itt van az alkalom arra, hogy megemlítsük: még további há­rom dómot láthattunk utunk so­rán, Párizsban a Notre Dame-ot, a helyiek kedvelt „Öreg höl­gyét”; a metzi katedrálist, me­lyet Chagall színekben pompázó üvegablakai díszítenek, s végül a strasbourgi székesegyházat. Ha csak ennyit láttunk volna az út során, már az is épp elég lett vol­na. Ezek a középkori, évszázado­kon keresztül épült épületek az­óta is az emberi nagyság, kitartás és zsenialitás hirdetői. Az életben mindig a legszebb időszak, amikor készülünk vala­Emlékoszkop a Bastille hült helyén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom