Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-29 / 175. szám

1991. JÚLIUS 29. 5 Az Üj Néplap Jászárokszálláson Piacot keresnek és alkalmazkodnak A szovjet piac összeomlása és a volt szo­cialista országok gazdasági nehézségei a ha­zai ruhaipar számára foglalkoztatási gondo­kat okoz. A készruha előállításával foglalko­zó üzemek termelőkapacitásának jelentős ré­sze lekötetlen. Jászárokszálláson a Háziipari Szövetke­zet konfekcióüzemét ugyanezek a gondok sújtják. Az itt dolgozó harminc fő foglalkoz­tatása veszélybe került. A szövetkezet el­nök asszonya, dr. Búzás Józsefné és vezető­társai piackutató tevékenységük során két lehetőséget fedeztek fel. Egy francia érdek­lődő kért mintakollekciót gyermekruhákból, Ausztriából szintén érdeklődnek. A konfek­cióüzem mintakollekciói minőségben és ár­ban is megfelelőek ezeken a kényes piaco­kon. Az osztrák fél július 29. és augusztus 10. között látogat el Jászárokszállásra. A piackutatást a szövetkezet tovább foly­tatja, minden lehetséges megrendelés érdekli őket. Szakképzett dolgozóik réVén képesek igazi minőségi munkát végezni. Az önköltség csökkentése érdekében át­szervezéseket, ésszerűsítéseket hajtanak végre, melynek kivitelezésére hétfős bizott­ságot választottak. A Háziipari Szövetkezet kollektívája mindent elkövet a talpon maradás érdeké­ben. Kitartásukhoz még egy kis szerencsé­nek és egy igényes megrendelőnek kellene társulni, hogy továbbra is foglalkoztatni tud­ják dolgozóikat. Élővé válik a Peres-laposi tó A városi horgászegyesület kezdeményezésére az önkor­mányzati testület döntést hozott a Peres-laposi elposványosodott Ilyen volt.. A Magyar Horgász Szövet­ség Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Szervezetének támogatásá­val sikerült elkezdeni a kotrási munkákat. A Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat a tó kitisztításával párhuzamosan végzi a Peres-laposi tavat a Szar­vágy patakkal összekötő ér mé­lyítését. A jászárokszállási strandfürdőnél ez évben beveze­tett naponkénti vízcsere ugyanis töbszörösére növelte az összekö­tő árok vízhozamát, és a környé­ket elmocsarasodással fenyeget­te. A városi önkormányzat táv­lati elképzelései közt szerepel, hogy az „újjáélesztett” tavon csónakázási lehetőséget teremt­senek és a partok mentén vonzó sétányokat alakítsanak ki. Az egyesületek és a demokrácia Az önigazgatáson alapuló köz- igazgatás és a többpárti politikai berendezkedés kialakításával Ma­gyarország megtette a polgári de­mokratikus berendezkedés létre­hozásához szükséges közjogi jelle­gű lépéseket. A több évtizedes bénultság idő­szakában generációk nevelkedtek fel úgy, hogy nem volt részük a társadalmi nyilvánosság alakításá­ban. A jelenkor és az elmúlt évek közösségi formái nem alakították ki a polgári értékrend tévesztésé­hez szükséges csatornákat, nem erősödött a társadalom egyedeinek szolidaritása. Az igazán önszervező módon létrejött egyleti, egyesületi formák a századfordulón már pótolni tud­ták az élet minden területén a hi­ányzó állami gondoskodás külön­féle formáit. A különböző társadalmi rétegek sajátos szervezetű közösségeket teremtettek, és ezek az egyesületek mindig ennek a rétegnek az érde­keit képviselték. Ilyenek voltak a casinók, gazdakörök, közbirtokos- sági körök. Az érdekvédelmi és társasélet-szervező feladatok mel­lett önsegélyező jellegű feladato­kat is betöltötték. A hitfelekezetek is alapítottak egyesületeket, részint hitbuzgalmi, részint segélyezési szándékkal. Az iskolán kívüli művelődés nagy része is egyesületi keretek között folyt. Minden kerületnek s tanyáknak is külön olvasókörei voltak. A Közbirtokossági Kör, az Ipartestület és a Keresztény Szo­cialista Munkáskor jelentős nagy­ságú könyvtárral rendelkezett. Az egyesületek jóváhagyott alapszabályok szerint működtek. Vezetőségeiket szava­zattöbbséggel választották. Költ­ségvetéseiket az évenkénti köz­gyűlések fogadták el. A demokrá­cia iskolái voltak ezek a körök, ahol erénynek számított a szorga­lom, a türelem és a műveltség. Tu­lajdonképpen a nemzet egész testét behálózó hajszálérhálózatként igyekeztek a polgári értékrendet a magyarság közös kincsévé tenni. Legnagyobb hatékonysággal a du­alizmus korában dolgoztak. „ Romló életviszonyaink és az egyre demagógabb módon ordító szélsőségesek miatt is újra indo­kolt ezeknek a közösségeknek az újjáélesztése. Jászárokszálláson különösen aktívan működtek ezek az önszer­vező módon létesült közösségek. Az Ipartestület alapszabályát 1910. szeptember 4-én, a Tűzoltó Egyesületét 1891. április 30-án hagyták jóvá. A' közbirtokosság tulajdonkép­pen 1745 óta működött, alapszabá­lyai 1880-ban készültek. Az ozorai fegyverletétel árokszállási tanúja Az 1848-49-es szabadságharc egyik legfényesebb és legtöbbet idézett eseménye 1848. október 7- én történt. A hazánkra támadó Je- lacic horvát bán vezette sereget a honvéd haderő szeptember 29-én Pákozd és Sukoró közt legyőzte. Az országból Bécs felé vonuló se­reg hátrahagyta oldalvédjét, Roth és Filipovics tábornokok vezetésé­vel. A források hét- és tízezer fő közé teszik a seregtest létszámát, amely tizenkét ágyúval rendelke­zett. Görgey Arthur emlékirataiban őszintén leírta, hogy az ozorai be­kerítő hadmozdulat igazi hősei a Csapó Vilmos vezette népfelkelők voltak. A Kiskőrösről érkezett nemzetőrök közt szolgált Major Endre gyógyszerész. 1880-ban, az akkor épülő háza alapjában elhe­lyezett, a késői utókornak szóló le­velében elbeszéli ezeknek a napok­nak az eseményeit. A körösi önkéntesekkel részt vett a szerinte körülbelül tízezer fős sereg lefegyverzésében. Ezt köve­tően az elfogott Roth és Filipovics tábornokot és törzskarukat kísérő egység tagjaként a fővárosba érke­zett. Major Endre innen Nagykőrös­re került, és az ott működő katonai kórházban teljesített szolgálatot. 1854-ben Esser Károly gyógy­szerész jótállása mellett négyezer pengő forintért megvásárolta Árokszállás gyógyszertárát, majd hatszáz forintért lakóházat vásá­rolt. Árokszálláson alapított csalá­dot, felesége Világhy Júlia volt. 1861-ben a város főbírójává vá­lasztották. Az új városháza 1863-ban az ő kezdeményezésére épült. 1865 és 1880 közt több fontos tisztséget töltött be, például megyei közigaz­gatási bizottsági tag és templombí­ró volt. Az életrajzát tartalmazó írás megemlíti, hogy 1870 körül hozzáláttak a település belső utcá­inak kikövezéséhez. Név szerint felsorolja a város tisztségviselőit és egyházi személyeit. Büszkén emlékezik meg Árok­szállás gyarapodásáról. A korszak politikai harcairól jó­val kiábrándítóbb képet fest, szinte látnoki módon jövendöli meg ha­zánk későbbi katasztrófáit. , jegyen áldott és boldogabb az utókor, szeretnék akkor feltámad­ni, mikor e levél napvilágot lát, de lélekben az olvasó mellett leszek’ ’ - zárta sorait Major Endre gyógy­szerész és közbirtokos. AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN Jászágó 910 lakosú község. 1990 előtt Jászárokszállás társköz­sége, napjainkban közigazgatási szempontból csupán a közjegyző- ség intézménye fűzi össze őket. Jászágó lakói egykor Jászárok- szállásról települtek ide, így a ro­koni, családi kapcsolatok szálai tartják össze az anya- s leánytele­pülés polgárait. Az önkormányzati választások után Jászágón önálló képviselő-testület alakult, hét fő részvételével. A polgármesteri posztot Szabó Gyula tölti be, aki évtizedekig tanított a helyi iskolá­ban, és rendkívüli tekintélynek ör­vend. A legutóbbi hónapok ered­ményei imponálóak. Sikerült a pormentesített aszfaltozott utak hosszát 1,2 kilométerrel növelni. Az újra önállósult általános iskola 87 tanulója számára a tanulás összes feltételei biztosítottak. Az idősek napközi otthonát, az iskolát és az óvodát kiszolgáló konyha működtetését az áfésztól a polgár­mesteri hivatal vette át. Megala­kult a 62 tagú polgárőrség Nemoda Béla parancsnokságával. A szol­gálati vezénylés havonként készül, s a polgármester is alapító tagja a testületnek. Jászágó polgárai szinte vala­mennyien foglalkoznak fóliázó kertészkedéssel. A Tiszai Vegyi Kombinát visszavásárolja a terme­lőktől az összegyűjtött elhasznált műanyag fóliát, 80 mázsánál na­gyobb mennyiség elszállításáról az üzem gondoskodik. A használt műanyag fóliák értékesítéséből keletkezett jövedelemből tartják rendben a községi szeméttelepet. A lakosság és az önkormányzat számára óriási problémát jelent, hogy a közutaknak csak körülbelül 10 százaléka burkolt. Az ivóvíz egyre rosszabb minőségű, új szű­rőberendezésre lenne szükség. A zöldség, gyümölcs felvásár­lása helyben megoldatlan, pedig a község területén 70 hektárnyi fó­liafedésű melegházterületen fo­lyik a gazdálkodás. Az ágóiak né­ha egész éjszakákat kénytelenek a fővárosban, a Bosnyák téri piacon eltölteni, hogy termékeiket értéke­sítsék. A távhívásos telefonhálózat hiánya nehézkessé teszi a kapcso­latok tartását az ország nagyvárosi zöldségpiacaival. Az önkormány­zat a felvásárlás megoldatlansága miatt, mivel eddig komoly vállal­kozó nem jelentkezett, egy kft. megalakítását tervezi. Ez az ön- kormányzati vállalkozás gondos­kodna a zöldség, gyümölcs korrekt minősítéséről és piacra szállí­tásáról. A zöldségpiaci viszonyok alakulása alapvetően határozza meg a község kertészkedő gazdái­nak életviszonyait. Jászágó polgá­rai napi 12-14 órás munkával és erős lokálpatriotizmusukkal ebben a nehéz gazdasági helyzetben is biztosítani tudják egy önálló köz­séghez méltó intézményrendszer műköképességét. Dóka Sándorék a fólia alatt paprikát és tököt termelnek. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Mészáros János tó medrének kitisztításáról. A munkálatok elvégeztetéséhez a városi önkormányzat három- százezer forinttal járul hozzá. ...ilyen lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom