Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-29 / 175. szám
1991. JÚLIUS 29. 5 Az Üj Néplap Jászárokszálláson Piacot keresnek és alkalmazkodnak A szovjet piac összeomlása és a volt szocialista országok gazdasági nehézségei a hazai ruhaipar számára foglalkoztatási gondokat okoz. A készruha előállításával foglalkozó üzemek termelőkapacitásának jelentős része lekötetlen. Jászárokszálláson a Háziipari Szövetkezet konfekcióüzemét ugyanezek a gondok sújtják. Az itt dolgozó harminc fő foglalkoztatása veszélybe került. A szövetkezet elnök asszonya, dr. Búzás Józsefné és vezetőtársai piackutató tevékenységük során két lehetőséget fedeztek fel. Egy francia érdeklődő kért mintakollekciót gyermekruhákból, Ausztriából szintén érdeklődnek. A konfekcióüzem mintakollekciói minőségben és árban is megfelelőek ezeken a kényes piacokon. Az osztrák fél július 29. és augusztus 10. között látogat el Jászárokszállásra. A piackutatást a szövetkezet tovább folytatja, minden lehetséges megrendelés érdekli őket. Szakképzett dolgozóik réVén képesek igazi minőségi munkát végezni. Az önköltség csökkentése érdekében átszervezéseket, ésszerűsítéseket hajtanak végre, melynek kivitelezésére hétfős bizottságot választottak. A Háziipari Szövetkezet kollektívája mindent elkövet a talpon maradás érdekében. Kitartásukhoz még egy kis szerencsének és egy igényes megrendelőnek kellene társulni, hogy továbbra is foglalkoztatni tudják dolgozóikat. Élővé válik a Peres-laposi tó A városi horgászegyesület kezdeményezésére az önkormányzati testület döntést hozott a Peres-laposi elposványosodott Ilyen volt.. A Magyar Horgász Szövetség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének támogatásával sikerült elkezdeni a kotrási munkákat. A Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat a tó kitisztításával párhuzamosan végzi a Peres-laposi tavat a Szarvágy patakkal összekötő ér mélyítését. A jászárokszállási strandfürdőnél ez évben bevezetett naponkénti vízcsere ugyanis töbszörösére növelte az összekötő árok vízhozamát, és a környéket elmocsarasodással fenyegette. A városi önkormányzat távlati elképzelései közt szerepel, hogy az „újjáélesztett” tavon csónakázási lehetőséget teremtsenek és a partok mentén vonzó sétányokat alakítsanak ki. Az egyesületek és a demokrácia Az önigazgatáson alapuló köz- igazgatás és a többpárti politikai berendezkedés kialakításával Magyarország megtette a polgári demokratikus berendezkedés létrehozásához szükséges közjogi jellegű lépéseket. A több évtizedes bénultság időszakában generációk nevelkedtek fel úgy, hogy nem volt részük a társadalmi nyilvánosság alakításában. A jelenkor és az elmúlt évek közösségi formái nem alakították ki a polgári értékrend tévesztéséhez szükséges csatornákat, nem erősödött a társadalom egyedeinek szolidaritása. Az igazán önszervező módon létrejött egyleti, egyesületi formák a századfordulón már pótolni tudták az élet minden területén a hiányzó állami gondoskodás különféle formáit. A különböző társadalmi rétegek sajátos szervezetű közösségeket teremtettek, és ezek az egyesületek mindig ennek a rétegnek az érdekeit képviselték. Ilyenek voltak a casinók, gazdakörök, közbirtokos- sági körök. Az érdekvédelmi és társasélet-szervező feladatok mellett önsegélyező jellegű feladatokat is betöltötték. A hitfelekezetek is alapítottak egyesületeket, részint hitbuzgalmi, részint segélyezési szándékkal. Az iskolán kívüli művelődés nagy része is egyesületi keretek között folyt. Minden kerületnek s tanyáknak is külön olvasókörei voltak. A Közbirtokossági Kör, az Ipartestület és a Keresztény Szocialista Munkáskor jelentős nagyságú könyvtárral rendelkezett. Az egyesületek jóváhagyott alapszabályok szerint működtek. Vezetőségeiket szavazattöbbséggel választották. Költségvetéseiket az évenkénti közgyűlések fogadták el. A demokrácia iskolái voltak ezek a körök, ahol erénynek számított a szorgalom, a türelem és a műveltség. Tulajdonképpen a nemzet egész testét behálózó hajszálérhálózatként igyekeztek a polgári értékrendet a magyarság közös kincsévé tenni. Legnagyobb hatékonysággal a dualizmus korában dolgoztak. „ Romló életviszonyaink és az egyre demagógabb módon ordító szélsőségesek miatt is újra indokolt ezeknek a közösségeknek az újjáélesztése. Jászárokszálláson különösen aktívan működtek ezek az önszervező módon létesült közösségek. Az Ipartestület alapszabályát 1910. szeptember 4-én, a Tűzoltó Egyesületét 1891. április 30-án hagyták jóvá. A' közbirtokosság tulajdonképpen 1745 óta működött, alapszabályai 1880-ban készültek. Az ozorai fegyverletétel árokszállási tanúja Az 1848-49-es szabadságharc egyik legfényesebb és legtöbbet idézett eseménye 1848. október 7- én történt. A hazánkra támadó Je- lacic horvát bán vezette sereget a honvéd haderő szeptember 29-én Pákozd és Sukoró közt legyőzte. Az országból Bécs felé vonuló sereg hátrahagyta oldalvédjét, Roth és Filipovics tábornokok vezetésével. A források hét- és tízezer fő közé teszik a seregtest létszámát, amely tizenkét ágyúval rendelkezett. Görgey Arthur emlékirataiban őszintén leírta, hogy az ozorai bekerítő hadmozdulat igazi hősei a Csapó Vilmos vezette népfelkelők voltak. A Kiskőrösről érkezett nemzetőrök közt szolgált Major Endre gyógyszerész. 1880-ban, az akkor épülő háza alapjában elhelyezett, a késői utókornak szóló levelében elbeszéli ezeknek a napoknak az eseményeit. A körösi önkéntesekkel részt vett a szerinte körülbelül tízezer fős sereg lefegyverzésében. Ezt követően az elfogott Roth és Filipovics tábornokot és törzskarukat kísérő egység tagjaként a fővárosba érkezett. Major Endre innen Nagykőrösre került, és az ott működő katonai kórházban teljesített szolgálatot. 1854-ben Esser Károly gyógyszerész jótállása mellett négyezer pengő forintért megvásárolta Árokszállás gyógyszertárát, majd hatszáz forintért lakóházat vásárolt. Árokszálláson alapított családot, felesége Világhy Júlia volt. 1861-ben a város főbírójává választották. Az új városháza 1863-ban az ő kezdeményezésére épült. 1865 és 1880 közt több fontos tisztséget töltött be, például megyei közigazgatási bizottsági tag és templombíró volt. Az életrajzát tartalmazó írás megemlíti, hogy 1870 körül hozzáláttak a település belső utcáinak kikövezéséhez. Név szerint felsorolja a város tisztségviselőit és egyházi személyeit. Büszkén emlékezik meg Árokszállás gyarapodásáról. A korszak politikai harcairól jóval kiábrándítóbb képet fest, szinte látnoki módon jövendöli meg hazánk későbbi katasztrófáit. , jegyen áldott és boldogabb az utókor, szeretnék akkor feltámadni, mikor e levél napvilágot lát, de lélekben az olvasó mellett leszek’ ’ - zárta sorait Major Endre gyógyszerész és közbirtokos. AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN Jászágó 910 lakosú község. 1990 előtt Jászárokszállás társközsége, napjainkban közigazgatási szempontból csupán a közjegyző- ség intézménye fűzi össze őket. Jászágó lakói egykor Jászárok- szállásról települtek ide, így a rokoni, családi kapcsolatok szálai tartják össze az anya- s leánytelepülés polgárait. Az önkormányzati választások után Jászágón önálló képviselő-testület alakult, hét fő részvételével. A polgármesteri posztot Szabó Gyula tölti be, aki évtizedekig tanított a helyi iskolában, és rendkívüli tekintélynek örvend. A legutóbbi hónapok eredményei imponálóak. Sikerült a pormentesített aszfaltozott utak hosszát 1,2 kilométerrel növelni. Az újra önállósult általános iskola 87 tanulója számára a tanulás összes feltételei biztosítottak. Az idősek napközi otthonát, az iskolát és az óvodát kiszolgáló konyha működtetését az áfésztól a polgármesteri hivatal vette át. Megalakult a 62 tagú polgárőrség Nemoda Béla parancsnokságával. A szolgálati vezénylés havonként készül, s a polgármester is alapító tagja a testületnek. Jászágó polgárai szinte valamennyien foglalkoznak fóliázó kertészkedéssel. A Tiszai Vegyi Kombinát visszavásárolja a termelőktől az összegyűjtött elhasznált műanyag fóliát, 80 mázsánál nagyobb mennyiség elszállításáról az üzem gondoskodik. A használt műanyag fóliák értékesítéséből keletkezett jövedelemből tartják rendben a községi szeméttelepet. A lakosság és az önkormányzat számára óriási problémát jelent, hogy a közutaknak csak körülbelül 10 százaléka burkolt. Az ivóvíz egyre rosszabb minőségű, új szűrőberendezésre lenne szükség. A zöldség, gyümölcs felvásárlása helyben megoldatlan, pedig a község területén 70 hektárnyi fóliafedésű melegházterületen folyik a gazdálkodás. Az ágóiak néha egész éjszakákat kénytelenek a fővárosban, a Bosnyák téri piacon eltölteni, hogy termékeiket értékesítsék. A távhívásos telefonhálózat hiánya nehézkessé teszi a kapcsolatok tartását az ország nagyvárosi zöldségpiacaival. Az önkormányzat a felvásárlás megoldatlansága miatt, mivel eddig komoly vállalkozó nem jelentkezett, egy kft. megalakítását tervezi. Ez az ön- kormányzati vállalkozás gondoskodna a zöldség, gyümölcs korrekt minősítéséről és piacra szállításáról. A zöldségpiaci viszonyok alakulása alapvetően határozza meg a község kertészkedő gazdáinak életviszonyait. Jászágó polgárai napi 12-14 órás munkával és erős lokálpatriotizmusukkal ebben a nehéz gazdasági helyzetben is biztosítani tudják egy önálló községhez méltó intézményrendszer műköképességét. Dóka Sándorék a fólia alatt paprikát és tököt termelnek. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Mészáros János tó medrének kitisztításáról. A munkálatok elvégeztetéséhez a városi önkormányzat három- százezer forinttal járul hozzá. ...ilyen lett
