Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-20 / 168. szám

... Megyei kór 1991. JULIUS 20. Tovább dúl a gabonaháború (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a tanácskozá­son Benedek Fülöp, a megyei szövetség titkára a megyei ga­bonaforgalmi vállalattal kiala­kult helyzetről elmondta, hogy e hét elején fölkeresték a cég vezetőit, s néhány olyan kérdés­re - mint például, mi indokolta, hogy a korábbi évek gyakorla­tától eltérően a vállalat egyol­dalú árcsökkentést hajtott vég­re, vagy hogy kompromisszu­mos javaslataikra miért nem ad­nak egyértelmű választ - sem­mitmondó feleleteket kaptak. Hisz a GMV-sek állítólag né­hány termelőszövetkezet anyagi helyzetét olyannak minősítet­ték, hogy gyakorlatilag - véle­ményük szerint - mindegy, hogy most vagy két hét múlva mennek csődbe. S a szóban for­gó árcsökkentés már nem oszt, nem szoroz. Ezek után - mint Benedek Fülöp hangsúlyozta - nem lát­ták értelmét a további tárgyalá­soknak. Tehát úgy tűnik, hogy patthelyzet alakult ki. A baj csak az, hogy a várható gabona- termés mindössze 30-40 száza­lékának átvételére van csupán érvényes szerződésük a terme­lőknek, már most is olyan ár­szinten, amely még tán az ön­költségeiket sem fedezi. S a ga­bonaipar most teljesen jogelle­nesen ezek módosítására, az árak leszállítására próbálja őket kényszeríteni. S ugyanakkor már most is akadnak üzemek, ahol csak nagy nehézségek árán tudnak bért fizetni, ősszel pedig szóba sem jöhet, hogy vesse­nek. Legfeljebb csak bukfencet - mondta az egyik tsz-elnök. Ebben a helyzetben persze már akadt a megyében is né­hány olyan termelőszövetkezet, amely kénytelen volt elfogadni a gabonaforgalmi vállalat diktá­tumát, s tulajdonképpen odaad­ja 7-8 üveg jobb minőségű sör áráért a búza mázsáját. De akik nem hajlandók kötélnek állni, azoktól a termelőktől a GMV nem is veszi át a gabonát. Csak­hogy ez fölvet újabb gondokat. Mert mint mások mellett, a túr- kevei téesz elnöke is elmondta, jelenleg ezer vagon terményük van raktáron. S így a 600-800 vagon learatott búzát nem tud­ják hová tenni. Valamilyen megoldást igyekeznek persze találni, mert a szabad ég alatt nem tárolhatják. A GMV mos­tani egyoldalú és drasztikus ár- csökkentése náluk összesen 17 millió forintos árbevétel-kiesést jelent, s ez az összeg az 1010 dolgozó tagjuk kéthavi munka­bére. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy megyénk több termelő- szövetkezete igyekszik kitarta­ni, amit az is bizonyít, hogy a tegnapi tanácskozás végén har­minc gazdaság vezetője úgy döntött, hogy közösen ahhoz a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak, amelynek többek kö­zött éppen az a feladata, hogy árgus szemmel figyelje a mono­polhelyzetből, az erőfölényből adódó visszaéléseket, s gátat szabjon áz egyoldalú szerző­désszegéseknek. Emellett me­gyénk tizenegy mezőgazdasági nagyüzeme még ennél is tovább akar menni, mert hajlandóak egy pertársaságot létrehozni an­nak érdekében, hogy bírósági úton érvényesítsék igazukat. Erre úgy tűnik, hogy a GMV is hajlandónak mutatkozik, mi­vel nemrégiben a megyében ki­alakult gabonahelyzetről szóló, és lapunkban július 13-án meg­jelent cikkben is valami ilyen­ről beszéltek. A helyes nyilat­kozat a következőképp hang­zott: „Amennyiben a termelők­kel nem tudunk az általunk ajánlott értékesítési árakban megegyezni, úgy hajlandóak vagyunk vállalni, hogy a bíró­ság előtt bizonyítsuk intézkedé­sünk megalapozottságát és tör­vényességét.” nt Megszépülő iskolák Felújítások, bővítések nagy erőfeszítések árán Körképet szerettünk volna készíteni az iskolák nyári felújí­tásáról, karbantartásáról. A me­gyei önkormányzat azonban a korábbi tanácsi gyakorlattal el­lentétben, nem tartja nyilván, hogy hol, milyen munkákat vé­geznek el a vakáció idején. Néhány évvel ezelőtt készült a megyében egy igen alapos vizsgálat az iskolaépületek álla­gáról. A vizsgálódás eredménye egyáltalán nem volt szívderítő, az intézmények igen jelentős hányada alapos felújításra szo­rulna, sok esetben pedig új is­kola építése lenne a legjobb megoldás. Megyei összesítés híján fel­hívtuk néhány település polgár- mesteri hivatalát, illetve a ga- meszokat, de sajnos így sem lettünk sokkal tájékozottabbak, az önállóan gazdálkodó iskolák ugyanis maguk döntenek ab­ban, hogy mikor, mit újítanak fel, kifestetik-e nyáron a tanter­meket avagy nem. így körké­pünk igazából csak részképeket villant fel, annyi azonban érzé­kelhető, hogy az önkormányza­tok a nehéz gazdasági helyzet­ben igen nagy erőfeszítéseket tesznek az iskolák csinosításá­ra, s a feltételek lehetőségekhez mért javítására. így például bő­vítik a tiszaderzsi, a nagyrévi, a nagykörűi, a tiszavárkonyi is­kolát, tornaterem készül Ken­gyelen, Jászjákóhalmán, Alaty- tyánban, folytatódik a szeptem­berben újra megnyitott szász­berki iskola felújítása. Az idén szeretnék visszaállítani az isko­lát Mezőhéken, Hunyadfalván, Csataszögön is. A megyeszékhelyen az alsó- fokú oktatási intézmények fel­újítására a tavalyi maradvány­nyal együtt 12 millió 32 ezer, karbantartásra pedig 9 millió 887 ezer forintot terveztek az idén. A valós szám azonban va­lószínűleg több lesz, hiszen az iskolák mondjuk az eszközbe­szerzés terhére elvégeztetik a karbantartást, ha úgy ítélik meg, az utóbbi most a fonto­sabb. Jászberényben már biztos, hogy többet költ az önkormány­zat az intézményeire, mint amennyit először jóváhagyott. A tervezéskor 5 millió 510 ezer forintot szántak nyolc intéz­mény nagyobb felújítására. Közben balesetveszélyessé vált a Szövetkezet úti óvoda, s en-_ nek kijavítása 400 ezer forintba került. Ugyancsak 400 ezer fo­rintot igényel a zeneiskola bő­vítése. így a felújítások összege meghaladja a 6 millió forintot. A munkálatokat a gamesz tartja kézben, s mint megtudtuk, a pi­ac kedvező hatással van a fel­újítás minőségére, árára. Több mint ötven kivitelező dolgozik ugyanis az intézményeken, s mindenki tudja, hogy munkája minősége a további megbízások záloga. Három felújítás már be­fejeződött, a többi eddig hetven százalékban készült el, s elkép­zelhetetlen az a korábban nem ritka eset, hogy a tanévkezdés­kor még ott kopácsoljanak az iskolában az építők, karbantar­tók. Mezőtúron a Rákóczi úti is­kola tetejét, a gimnázium torna­termének, valamint az általános iskolai diákotthon fűtését újít­ják fel. Víztelenítik a Kossuth úti iskola falát, az Újvárosi is­kolában pedig vizesblokkot ala­kítanak ki. Törökszentmikóson, a Refor­mátus Ének-Zene Tagozatos Is­kola és Diákotthont korszerűsí­tik 1,2 millió forint értékben, a Rózsa téri iskola felújítására 1 millió 180 ezer forintot fordíta­nak. Több mint 600 ezer forint­ba kerül a Hunyadi úti iskola világításának korszerűsítése, s az ajtók, ablakok javítása, a Pe­tőfi úti iskolában pedig négy tanterem burkolatcseréjét vég­zik el 800 ezer forintos költség­gel. Az ipari szakmunkásképző és szakközépiskola fűtésre­konstrukciójára, valamint egy 140 négyzetméteres tanműhely építésére összesen 5,5 millió fo­rintot fordítanak. Az utóbbi be­ruházás megvalósításához a szakképzési alap, valamint pá­lyázaton nyert pénz is segített. Tiszaföldváron hét oktatási intézményben térnek át a gázfű­tésre, renoválják három iskola homlokzatát, s elvégzik egy is­kolában a tető felújítását, s va­lamennyi tantermet kifestik a tanévkezdésig. Karcagon megújulva, meg­szépülve várja majd a diákokat a mezőgazdasági szakközépis­kola. Központi fűtésre térnek át a Kiskulcsosi Általános Iskolá­ban. A Kálvin úti iskolában ki­cserélik a nyílászárókat, az ipari szakmunkásképzőben átépítik a fűtésrendszert, kicserélik, kifes­tik a gimnázium kollégiumának homlokzati ablakait. A város több iskolájában a szülők vál­lalták, hogy a nyáron kimesze­lik a tantermeket. Tál Gizella Cigány tagszervezet Szolnokon , .Értsük meg egymást a másságban” Állítólag Szolnokon még nem volt cigány szervezet Az idén, április 14-én alakult meg az első, a Lungo Drom Érdek- védelmi Cigányszövetség Szolnok Városi Tagszervezete. Leg­nagyobb bánatukra, minden erőfeszítésük ellenére, mindmá­ig nincs székhelyük, így lapunk szerkesztőségében beszélget­tünk Kozák Istvánnal, a tagszervezet elnökével és Kozák Lászlóval (Grofo), a tagszervezet kulturális ügyekkel megbí­zott felelősével.- Milyen célokat tűzött maga elé a szervezet?- Lényegében a cigányság helyzetén szeretnénk segíteni - mondja a csaknem kétszáz tagot számláló szervezet elnöke. - Ki­dolgoztunk egy részletes prog­ramot is, de úgy látom, ennek a megvalósítása egyik napról a másikra nem megy. Elsősorban a hátrányos helyzetű cigány la­kótelepeket, a Motor, a Hangya és az Üteg útiakat szeretnénk rendbe tenni, ehhez kértük az önkormányzat segítségét is. Na­gyon nehezen jutnak el a ci­gánygyerekek ezekről a tele­pekről az iskolába, mert az messze van, vagy nagyon rossz, esős időben járhatatlan az út. Sokan éppen ezért inkább nem is járnak iskolába. Szeretnénk még szakképző tanfolyamokat indítani a cigány fiatalok szá­mára. Célunk, hogy a cigányok be tudjanak illeszkedni a társa­dalomba, dolgozhassanak. Fő­leg politizálni akarunk...- Jó-jó, politizálni sokan akarnak, de arra gondolt-e a szervezet, hogy tenni kellene va­lamit a cigányság nevetési hiá­nyosságainak pótlására, a kö­rükben gyakori alkoholizálás visszafogásáért, a bűnözés meg­előzéséért és hasonlókért? Ért­hető, hogy a cigányság támoga­tást, anyagi segítséget kér az országtól, hogy kiemelkedjen ebből a helyzetből, ugyanakkor önmaga is sokat tehet, hisz - gondolom - a cigányság jobban hallgat saját vezetőire. Természetesen vannak ilyen elképzeléseink - válaszol ezúttal a társai előtt Grofo né­ven közismertebb fiatalember -, hogy esténként összehozzuk a cigányságot, és ne menjenek el lopni vagy inni. Csinálni kelle­ne egy klubot, ahova a cigány­fiatalok, ne adj’ Isten, az idő­sebbek is eljöhetnének és eléne­kelhetnék magukat, mesélhetné­nek, beszélgethetnének. Terve­zünk egy olyasmit is, hogy táncházat csinálnánk havonta kétszer, a cigányok hadd táncol­ják ki magukat, az érzelmeiket, a bánatukat ott kitáncolhatnák, elénekelhetik. Akár szendvicset is ehetnek és egy üveg sört is megihatnának, miközben egy­mással a gondjaikat megoszt­hatják. Mert ha valami gondja van a cigánynak, ott azt mond­hatná nekünk, vezetőiknek, hogy hé, öcsém, gyere már, mert nekem az a problémám van... Gondoltunk arra is, hogy fó­rumokat szervezzünk legalább havonta egyszer. Ezeken értesít­hetnénk a cigányságot, hogy körülbelül hol tart a helyzetünk. Mondhatnám, a cigányok már fel vannak bőszülve, mert nem tudják, kire szavazzanak. Egy szervezet általában csak addig foglalkozik velük, amíg aláírat­ják a belépési nyilatkozatot, utána el van felejtve. Ezt ta­pasztalom én. A tájékoztatásuk, az összefogásuk miatt kellene megszervezni ezeket a fórumo­kat. A szervezet tagság nélkül szerintem nem létezhet... Visz- szatérve a klubra, mi nem sze­retnénk ott elkülönülni, nagyon szeetnénk, ha magyarok is el­jönnének oda, és jól éreznék magukat, akár magyar népi tán­cot is lehetne tanítani a cigá­nyoknak, ne csak a cigány kul­túrát tanulják meg, hanem a ma­gyart is... Szeretnénk létrehozni egy bűnmegelőző csoportot, amennyiben a rendőrkapitány­ság is hozzájárul. Esténként, je­les napokon, amikor fizetés van, olyankor, amikor verekedés szokott lenni (mi tudjuk, mi­kor), ellenőrzést tartanánk a szórakozóhelyeken, ha a rend­őrség adna mellénk két rendőrt. Körbejárnánk a várost, és ha va­lami probléma van, azt mi, a ci­gányvezetők megoldanánk. Úgy érezzük, hogy a cigányság min­ket ismer nagyon, és talán a szavunkra is hallgatna... Kozák István elmondta még, hogy most épp a Magyarországi Roma Parlamentnek a Magyar Országgyűléshez és a magyar kormányhoz intézett petíciójá­hoz gyűjtik a szolnoki cigányok aláírását. Ennek a petíciónak idézem néhány figyelemre mél­tó mondatát: „Mi, cigányok, szeretnénk a többség segítségére sietni egy demokratikus jogállam felépíté­sében. De ehhez nincs érdekér­vényesítési lehetőségünk, csak igazságérzetünk. Nem vagyunk szervezettek, de nagyon sokan vagyunk. Egy hazánk van, és mi is akkor tudunk e hazáért többet tenni, ha lehetővé válik, hogy tanulhassunk. Ha fizikai­lag és lelkileg egészségesek le­hetünk. Ha büszkén vállaljuk magunkat és egymást. Ha be­csülhetjük a nem cigányokat, és ők is becsülhetnek minket... Ha valódi értékeinket tudhatjuk magunkénak és nem azt kell tudnunk magunkról, amit a többség elfogult ítélete ránk kényszerít. Mindez nem sok, csak emberi, demokratikus...”- molnár ­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat igazgatói állására A pályázatot meghirdető szerv: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat Közgyűlés Meghirdetett munkahely: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat, 5000 Szolnok, Gyermekváros u. 14. Képesítési és egyéb feltételek:- egyetemi vagy főiskolai végzettség az alábbi típusú diplomákkal: tanítói, általános vagy középiskolai tanári, gyógypedagógiai tanári, pedagógiai szakos előadói, pszichológusi;- legalább 5 éves szakmai gyakorlat az intézmény jellegének megfelelő területen. Bér közös megegyezéssel A pályázat beadásának határideje: 1991. augusztus 10. Az állás elfoglalásának ideje: a közgyűlés döntését követően azonnal A pályázat benyújtásának helye: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzati Közgyűlés elnöke, 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt: dr. Györgyi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodájának a vezetője Telefon: 56/43-203 A pályázathoz csatolni kell:- a pályázó eddigi szakmai tevékenységét is tartalmazó önéletrajzot,- a szolgálat tevékenységével kapcsolatos szakmai programot, az elképzelések felvázolását,- az iskolai végzettséget tanúsító oklevél (oklevelek) másolatát,- hatósági erkölcsi bizonyítványt. A megbízás 5 évre szól. *59458/1* PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat igazgatói állására A pályázatot meghirdető szerv: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzati Közgyűlés Meghirdetett munkahely: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat, 5000 Szolnok, Hild tér 1. Képesítési és egyéb feltételek:- népművelés szakos egyetemi végzettség (az idegennyelv-ismeret előnyt jelent);- legalább 5 éves közművelődési szakmai gyakorlat Bér: közös megegyezéssel. A pályázat beadásának határideje: 1991. augusztus 10. Az állás elfoglalásának ideje: 1991. október 1. A pályázat benyújtásának helye: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzati Közgyűlés elnöke, 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítást nyújt: dr. Györgyi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodájának a vezetője Telefon: 56/43-203 A pályázathoz csatolni kell:- a pályázó eddigi szakmai tevékenységét is tartalmazó önéletrajzot,- a szolgálat tevékenységével kapcsolatos szakmai programot, az elképzelések felvázolását,- az iskolai végzettséget tanúsító oklevél (oklevelek) másolatát,- hatósági erkölcsi bizonyítványt. A megbízás 5 évre szól. *59454/1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom