Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-17 / 165. szám
1991. JÚLIUS 17. Gazdasági tájoló 3 A piac nélküli munkaerőpiac Sajnos így lehet tömören jellemezni a megye első félévi foglalkoztatási helyzetét. 1991. január és június hó között megduplázódott az állást keresők, a munkanélküliek, a segélyben, illetve járadékban részesülők száma, miközben a munkaerőigény tovább zsugorodott. Helyzetük rosszabb az országosnál. Röpke öt hónap A Phare-program Jász-Nagykun-Szolnok megye történetében Okok és következmények A munkaerőpiac negatív tendenciáinak hátterében a belső és külső piac visszaesése, az ágazatok többségében - a gépiparban, a könnyűiparban, az építőanyagiparban, az építőipari kivitelezésben - a termelés csökkenése és a mezőgazdaság válsághelyzete áll. A termelőágak teljesítménycsökkenése a szolgáltatóágazatokban is érezteti hatását. Mindezek objektív következménye a foglalkoztatás csökkenése, munkahelyek felszámolása. Év elejétől június végéig több mint 5 ezer munkahely megszüntetését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi központnak. A létszámleépítések kétharmada az ipari, építőipari, 20 százaléka a mezőgazdasági és mintegy 15 százaléka az egyéb ágazatok munkahelyeit érinti. Nagyobb arányú - 150 fő feletti - leépítést eddig nyolc gazdálkodószerv jelzett, 50-150 fő közötti létszámelbocsátás van folyamatban tizenegy szervezetnél. Leggyakoribb a 10-50 főt érintő leépítés, ezekről a félév végéig 71 munkáltatótól érkezett bejelentés. A 10 fő alatti, 30 napon belül megvalósuló létszámleépítések bejelentése nem kötelező, ugyanakkor jelentős nagyságrendet képvisel a „létszámcsö- pögtetés eredményeként’ ’ a közvetítő szervek ügyfélforgalmában. A létszámleépítések több mint egyharmada a szolnoki körzetben, 10-10 százaléka a tiszafüredi és a mezőtúri körzetben jelentkezett, amelyekhez az utóbbi két hónapban felzárkózott az eddig viszonylag kiegyensúlyozottabb Nem kell Pestre utazni... Az UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. harmadik éve jelenteti meg vezető szakértők szerkesztésével az érvényes és hatályban lévő jogszabályokat, témacsoportok szerint (1991. évben lila könyvek). Az ő gondozásukban jelent meg a 22 kötetes Magyar Törvénytár is 1991-ben. Eddig a gazdálkodószervezetek az UNIÓ Kft.-től postán rendelhették meg a kiadványokat. 1991 júliusától Szolnokon helyben, a Mikszáth Kálmán út 3-5. szám II. emelet 220-as szobájában (KI- SOSZ megyei szervezete) megvásárolható készpénzért az UNIÓ Kft. valamennyi kiadványa. A megyei szervezet vállalja, hogy megbízásból kellő mennyiségben, rövid határidővel beszerzi a kiadványokat. így az érdeklődők a posta- költséget megtakarítva juthatnak a mindenképp hasznos és fontos munkát segítő könyvekhez. A jelenleg kapható kiadványok száma több mint tizenhárom, de előzetes megbeszélés alapján egy héten belül beszerzik a Magyar Törvénytár eddig megjelent köteteit is. Kiadványok értékesítésével Holecz Jánosné foglalkozik. Telefon: 38-111/54. helyzetű jászberényi körzet is. A leépítések folyamatában szintén jelentős aránnyal (8-8 százalékkal) részesedik Kunhegyes és Törökszentmiklós térsége. E munkavállalók egyre kisebb arányban - június hónapban 0-10 százalék közötti területi szóródással - tudnak elhelyezkedni, így döntő többségük a munkanélküli-ellátások igénybevételére kényszerül. Változások egy év alatt Tavaly június hóban a megyében nyilvántartott 3,1 ezer munkanélküli részére több mint 2 ezer álláshelyet tudtak ajánlani a közvetítő szervek. Ez év júniusában 11,3 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ezzel szemben az álláskínálat nem érte el a nyolcszázat. A munkanélküliség munkaerő-állományon belüli mértéke (a munkanélküliségi ráta) egy évvel ezelőtt 1,6 százalékos volt, jelenleg a megyei átlag 5,6 százalék, amely jelentős területi szóródást takar. Tíz százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta Karcag és Tiszafüred körzetben, a megyei átlagot meghaladta Kunhegyes, Mezőtúr és Törökszentmiklós térségében. (Az országos ráta 3,4 százalék volt 1991. május hóban.) 1991. júniusban mért adatok alapján a segélyben és járadékban részesülők száma meghaladta a 9 ezer főt, egy év alatt ötszörös az igénybevétel növekedése. A megyei munkaügyi központ és tizenegy kirendeltsége fél év alatt közel 100 ezres ügyfélforgalmat bonyolított le, amely az elmúlt év hasonló időszakához képest háromszoros növekedést jelentett. A Magyar Gazdasági Kamara a kis- és közepes, valamint újonnan alakuló vállalkozások piaci esélyeinek javítása céljából megalapította a HUNGINFO Kft.-t, amely kiindulási pontjául szolgálható a különböző kooperációs, illetve vállalkozási' kapcsolatok elősegítésének. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében érvényesülő gazdasági folyamatok tendenciái, ágazati, strukturális és foglalkoztatási feszültségek is indokolttá tették, hogy a megyei önkormányzat is tevékenyen közreműködjön a megye gazdasági potenciáljának megerősítésében, vállalkozási lehetőségek feltárásában. Ezért a megyei önkormányzat is bekapcsolódott a HUNGINFO Kft. számítógépes információsrendszerébe. Az információsrendszer közel húszezer hazai gazdálkodószervezet fontosabb adatait tartalmazza, amely kiterjed a céginformáció, a termékinformáció és Szervezet- és eszközrendszer A bővülő humánszolgáltatásokra, az ellátásokra és a foglalkoztatás bővítését szolgáló eszközökre egyre nagyobb az igény a munkavállalók, a munkáltatók és a helyi önkormányzatok részéről is. Az 1991. március 1-től hatályos foglalkoztatási törvény bővítette az eszközrendszert, megteremtette a munkanélküliség kezelésének központi és megyékre decentralizált pénzügyi forrásait, amelyek felhasználásáról a háromoldalú érdekegyeztetés fóruma (a megyékben a munkaügyi tanács) dönt. A foglalkoztatást elősegítő eszközök között a megyei alapból a munkaügyi tanács döntése alapján ez évben a munkahelyteremtés, az átképzés, a közhasznú foglalkoztatás támogatása kap elsőbbséget, de adott a lehetőség az indokoltan felmerülő igények alapján a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának, valamint a korengedményes nyugdíjazás támogatására is. 1991 első félévében átképzésben 395 fő részesült, ebből 320 fő szakképesítést nyújtó tanfolyamon vett részt. A pályakezdők létszáma a tanfolyamokon összesen 169 fő volt. A képzés elsősorban konkrét munkáltatói igényekre épült, ahol biztosított az elhelyezkedés. A közhasznú munka a hagyományos formájában 33 településen folyik az önkormányzatok támogatásával, a foglalkoztatott havi átlagos létszám 408 fő volt. Ezen felül támogatásban részesült havonta 100 fő pályakezdő, akik pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgoznak. A munkahelyteremtés és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására az első félévben nem történt kifizetés. A munkáltatóktól beérkezett pályázatok és kérelmek alapján jelentős támogatási igény van mindkét esza partnerkereső szolgáltatásokra. Célunk, illetve jövőbeni szándékunk, hogy a meglévő adatbankot folyamatosan karbantartsuk, valamint a gazdálkodók, vállalkozók, minél szélesebb körét bevonjuk a már működő és nyugati befektetők érdeklődését is felkeltő információs rendszerbe. Amennyiben e rövid tájékoztató felkeltette érdeklődésüket, úgy további részletes felvilágosítással is rendelkezésre áülunk: JNK-Szolnok Megyei Önkormányzat Koordinációs és Területfejlesztési Irodánál, 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Telefon: 56/35-103, telefax: 56/37- 006. HUNGINFO Kft. Budapest I., Krisztina krt. 99. Telefon: 155- 7648, telefax: 175-0401 A Gazdasági tájoló a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készült. Szerkesztette: Nagy Tibor Talán érdemes időrendi sorrendben felidézni a „múltat”, pedig csak néhány hónapja született meg a gondolat, és hamarosan valósággá lesz a segítő kéz, a „fényforrás” (Phare francia szó fordítása) a vállalkozók sötét buktatókkal teli útján. 1991. március 8-a a pályázat leadási határideje, március 14-e az eredményhidetés napja. Negyvenkét pályázatból hat elfogadásra került, köztük harmadik helyen a Szolnok megyei pályázat. Március 22-én történt a szerződés aláírása a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnyal - továbbiakban MVA - az Kemény, munkával teli egy hónap, rengeteg látogatás, tárgyalás, utazás, időpont-egyeztetés és még sok minden, amiről a szervezők tudnának beszélni, hiszen nekik ez alatt az egy hónap alatt 24 órából és egy éjszakából állt a nap. Eljött május 17-e, az anyagleadás napja. Az olaszok hazautaztak, és a pályázat készítői pedig várakoztak, hogy első lépcsőben az MVA kuratóriuma elfogadja-e az üzleti tervet, az egy hónap munkáját. 1991. május 28-án az MTESZ, a megyei önkormányzat, a Szolnok Városi Önkormányzat és a megyei KI- SOSZ kezdeményezésével 18 alapítóval aláírásra került a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és annak kuratóriuma megválasztása. Az alapítvány iroda formájában fog működni az alapítók támogatásával és segíti a kezdő- és már működő kis- és középvállalkozókat az Európai Közösség Phare-programja alapján a Szolnok megyének biztosított pénzekből és hitelekből, mely utóbbit pályázat útján az OTP megyei igazgatósága folyósít. Május 30-a: az MVA Kuratóriuma a hat leadott üzleti tervből hármat nem fogadott el, sajnos köztük a 3. számút, a Szolnok megyeit sem. Ismét jöttek az olaszok, egyetértés, leadás és várakozás. Június 3-a: ismét tanácskozik a megyei alapítvány kuratóriuma. Megválasztották a tisztségviselőket, akik az igen fontos és felelősségteljes munkát társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, és kinevezték az iroda vezetőjét. A kuratórium elnöke: Temesvári Lajos, a KiSOSZ megyei titJúlius 5-én ülésezett a kuratórium, még mindig nem volt magyar nyelvű fordítás - műszaki problémákat jelez telefaxon az ÉRVÉT cég vezetője -, de jelen van Simon Amstrong úr, a Phare-program egyik magyarországi vezetője és Baracs Anna, az MVA titkárságvezetője. A kuratóriumot tájékoztatták, hogy az angol nyelvű üzleti tervet ismerik, ebben a formájában már elfogadásra ajánlják az Európai Közösség Igazgató Tanácsának, amely a nyári szünetet követően meghozza a döntését, ami igen lényeges, hisz csak ezután folyósíthatok az üzleti tervben jóváhagyott összegek. A kuratórium döntött, az iroda megkezdheti a munkát, pályázat alapján munkatársakat vehet fel és kialakíthat a megyében négy régióban a helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal irodákat. Július 8-val a munka beindult, kialakult a négy helyszín, az iroda hely? és itt-ott a személyek is üzleti terv elkészítésére. Március 27-e tenderbontás, Szolnok megyében az olasz ÉRVÉT nyert. Itt a folytonosság és a gyorsaság kicsit megszakadt, illetve alábbhagyott, mivel az Európai Közösség Igazgató Tanácsának jóváhagyása a szükséges, és ott is mindennek megvan a a maga módja. De végül is április 17-én megérkezett az olasz szakértőcsapat négytagú előőrse, de napokon belül követték őket a többiek, összesen tizenhármán, és hetente két napon a főnök is jelen volt, hogy rendben menjenek a dolgok. kára, társelnökei: Bolyós István magánvállalkozó, az IPOSZ jászberényi elnöke; Gyulai Lajos, a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezet elnöke. Tagjai: Barcsik Tibomé, a megyei munkaügyi központ képviselője; Erdei András, az abádszalóki téesz elnökhelyettese, a megyei önkormányzat társelnöke; dr. Halmai László, az MTESZ titkárságvezetője; Kéri József, Szolnok város alpolgármestere; Országh László, GATE Mezőtúri Főiskola adjunktusa, inkubátorház vezetője; Sas János, a Középtiszai Állami Gazdaság gazdasági igazgatóhelyettese; Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója; Fügedi László, a Vállalkozásfejlesztési Iroda igazgatója. Június 20-ra elkészült az átdolgozott üzleti terv, ám nem volt magyar nyelvű fordítás, így nem volt véleményezési lehetőség, de várakozni lehet... Közben az alapítványt bejegyezte a megyei bíróság, megnyitásra került az alapítvány számlája a JNK-Szolnok Megyei OTP-nél, melynek száma: 820-051529. Szép lassan csordogálnak a támogatások. A mai napig 7,1 millió forint van a számlán, amelyet többnyire az alapítók fizettek be, de már van néhány önkormányzat és vállalkozó, akik erejükhöz mérten támogatták az alapítványt. Itt is és most is kérjük Szolnok megye polgárait, vállalkozóit, vállalatait, szövetkezeteit, önkormányzatokat és külföldi képviseleteket, magánszemélyeket, hogy ki-ki lehetőségéhez mérten járuljon hozzá a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány gyarapításához. meglettek. A négy iroda, amelyek teljesen önállóan működnek a régiók irányításával és anyagi támogatásával, a szolnoki iroda szakmai és tárgyi (hardver + softver + stb.) segítségével. Jászberény: Önkormányzati Hivatal, Lehel Vezér tér 18., Kiss- né Kohári Erzsébet, telefon: 57/12-228. Kunhegyes: Középtiszai Á. G. Központja, Szabadság tér 9-10., Sas János, Tar Istvánná, telefon: 59/26-226. Kun- szentmárton: Önkormányzati Hivatal, Köztársaság tér 1. Telefon: 1, 30. Mezőtúr: Inkubátor Ház, Szabadság tér 15. Országh László, telefon: 67/31-212. Július 12-én futár hozta a magyar nyelvű fordítást, ám azt (ékezet nélküli és magyartalan megfogalmazásai miatt) újra kell írni, hogy a kuratórium és az irodák dolgozni tudjanak belőle. Még nem telt el öt hónap, hogy elindult valami, ami új dolog - ennek nálunk nincs előzménye, de a nyugati világban bevált, hiszen 15-20 éve működnek eredményesen -, ami nagy lehetőség sikerre és bukásra egyaránt. De reméljük, hogy megyénkben és a másik öt megyében (BAZ, Szabolcs, Tolna, Somogy, Fejér) és az országban sikeres lesz, hiszen már most, a kezdet kezdetén megindult egy megyei összefogás (lásd: alapítvány), ami biztosan újabb támogatókra, netán szponzorokra talál, a másik támasz az első évben az Európai Közösség Phare- program keretében nyújtott sokféle támogatás, és ha ezekkel jól gazdálkodunk, akkor a további években bizton számíthatunk rá, és ők is ránk. Hiszen ha itt, Magyarországon beválik a Phare-program, a mi segítségünkkel kívánják mindezt a többi volt szocialista orszgába bevezetni, hogy minél előbb csatlakozni tudjunk a fejlett Európához. Mit várhatunk a Phare- programtól? Amit a betűk is jelentenek: gazdasági segítségnyújtást. Ez konkrétabban Szolnok megye vállalkozóinak a következőket jelenti: 1. A nemzetközi kapcsolatok kialakítását, együttműködést olyan szervezetekkel, amelyeknek gyakorlata van kis- és közepes vállalkozások területén. Ezen belül: kockázati tőke feltárását, technológia transzfert, közös fellépést a világpiacon, kereskedelmi cserefolyamat elősegítését együttműködéssel. 2. Feltárni az emberi erőforrásokat, piaci és vállalkozói kultúrát fejleszteni, ösztönözni minden szinten a gazdasági tevékenységek minőségi javítását. 3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztését a piac és a gazdasági értékelések által kiválasztott térségekben és ágazatokban. Például: technikai és egyéb támogatás különféle termelési ágazatokban (idegenforgalom, termálvizek hasznosítása, vadászat, élelmiszeripar, kertészet, szolgáltatás stb.); üzleti tervek kifejlesztése, amelyek helyi szabadalmak és a termelés értékesítését irányozzák elő. 4. Különféle együttműködési módszerek kialakítása a helyi önkormányzatokkal, főleg az infrastruktúra fejlesztésében a kis- és közepes vállalkozások környezetének megteremtése érdekében. 5. Állandó együttműködés a sajtóval, tévével és a rádióval a fenti célok sikeres megvalósítása érdekében és a vállalkozóbarát környezet kialakításában. Címszavakban így lehetne összefoglalni mindazt, amit az ÉRVÉT a Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda üzleti tervében megfogalmazott. Azt gondoljuk, hogy mindezek megvalósításhoz pénz szükséges. Éppen ebben van a Phare-program nagyszerűsége, hogy ezt is biztosítja, az irodának a terhek elkészítéséhez, a képzéshez, átképzéshez, reklámhoz és a vállalkozóknak a kedvezményes hitel formájában. A hitelek igénylésének rendszeréről, az üzleti tervek elkészíttetéséről ebben a rovatban rendszeresen beszámolunk, és tájékoztatást adunk az éppen legaktuálisabb feladatokról, célokról. Annyit azonban már most elmondhatunk, hogy mindent csak pályázat útján lehet elnyerni és kérni, amiről a szolnoki és a négy régióban lévő irodákban kaphat pontos felvilágosítást a vállalkozó, augusztus második felétől folyamatosan. közre. Czakóné Tari Mária Tisztelt Gazdálkodók, Vállalkozók! Másodszorra sikerült Négy iroda a megyében
