Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-15 / 163. szám

1991. JÚLIUS 15. Megyei körkép 3 Vasutasok baráti körben Szolgálat egy életen át Rendkívül alkalmas a MÁV Jár­műjavító szolnoki gyárának tisza- ligeti üdülőtelepe a családias ren­dezvények lebonyolítására. Az idei, a 41. vasutasnapot pedig ilyen formában kívánták az érdekeltek megünnepelni. Igazából a péntek volt a szakma napja. Budapesten fogadták azo­kat, akik valamilyen díjazásban ré­szesültek kiemelkedő munkáju­kért. A legbecsesebb Kiváló Vas­utas címet Csömör József, a kocsi­javító gyáregység vezetője érde­melte ki, Laurincsik János jármű­lakatos vezérigazgatói dicséretet kapott. Igazgatói dicséret 69 dol­gozót illetett meg, 29-en soron kí­vül előléptek. A szolnoki gyárban tizenharmadik havi bérként 26 millió forintot fizettek ki. Szombaton mintegy 250 ünne­pelni vágyó jelent meg a Tiszali- getben a családi, baráti találkozón. A „régiek” még emlékeztek, amikor még a kertbe is asztalokat kellett állítani az ézerötszáz fős tö­megnek az ebédhez. Ha ekkora tö­meg az idén nem is jelent meg, a hangulat legalább olyan kelleme­sen alakult, mint annak idején. Gondoskodott erről a babgulyás vagy a pörkölt, no és a sör. A kul­turális műsorra, melyben a Jármű­javító férfikórusán kívül nótaéne­kesek is felléptek, a csereüdülésen részt vevő dunakeszi vasutasok is részt vettek a szórakozásban. Ezen a délutánon nem hangoztak el jel­szavak, egymás társaságának örül­tek a dolgozók. A MÁV Szolnoki Állomásfő­nöksége szombaton estére szer­vezte szakmai napját. Szűk körben ünnepeltek a forgalom lebonyolí­tásán fáradozók. Előszóra tizenhét igazgatói dicséretet adták át, majd halk zeneszó mellett a vacsorához láttak. A szolnoki mellett a megye többi állomásfőnöksége is megtar­totta a maga rendezvényét. Ma már nem a külsőségekkel kívántak ün­nepelni, az összekovácsolódás fontosságát emelték ki. Kreiter János szolnoki állomás­irányító pénteken Debrecenben vette át vezérigazgatói dicséretét. Harmincegy évet töltött a MÁV- nál, de kapcsolata a vasúttal 1956- ig nyúlik vissza, hiszen ekkor irat­kozott be a szegedi technikumba.- Nálunk ez már családi hagyo­mány. Édesapám és nagyapám nyomdokait követem. Legfonto­sabb számomra a lelkiismeretes munka és a vasút szeretete. Igaz, ahogy az egyik író mondta, ,,aki a vasútnál dolgozik, az vagy hülye, vagy megszállott.” Azt hiszem, az utóbbiak közé tartozom. Én nem dolgozni járok a munkahelyemre, hanem szolgálni.-b­Hogyan kamatoztassuk pénzünket? (Hl.) További rövid távú lehetőségek Ez itt nem a reklám helye - a tények mégis arra ösztönöznek, hogy papírra vessük a reklámízű mondatot: akinek van megtakarí­tott pénze, érdemes betérnie a Ta­karékbankhoz. Náluk ugyanis - ahogyan hirdetik is - nincs lekötés, s az 5000, a 10.000 és a 100.000 forint címletű letéti jegyet fél éven belüli időtartamra érdemes igény­be venni. A 30 napig benntartott pénzre bruttó 20 százalékot, 31 naptól pedig bruttó 31 százalékot adnak. Viszont a lekötés nélkül, de fél évnél tovább folyamatosan benntarott pénzre az értékjegy fi­zet jobban: 3 havonta - kamatos kamattal számolva - éves hozam­ban 33,5 százalék a hozam. Ennél a konstrukciónál nincs címletre vonatkozó előírás; az az egyetlen megkötés, hogy százasra kell kere­kíteni a betett öszeget. Az érték­jegy mellett szól az is, hogy tulaj­donosa - 10.000 forintonként 1-1 sorsjeggyel - általában fél éven­ként húzáson vehet részt. (Ta­vasszal 1 millió forintos fődíjat és nyugati gyártmányú műszaki cik­keket sorsoltak ki.) A látra szóló kategóriába tartozik az úgyneve­zett könyves betét, amely azonban aligha kerül a népszerűségi lista élére, mert a többi befektetési for­mához viszonyítva keveset, bruttó 17 százalékot fizet. Mellette szól­hat azonban, hogy tulajdonosa részösszegeket is fölvehet, pénzki­vételkor nem kell egyszerre az egész betétet megszüntetni. Az újonnan megalakult OTP Bank is nyújt ügyfeleinek lekötés nélküli betéti szolgálatásokat. Az egyik legismertebb az átutalási betét­számla, ami a havi (azaz a tárgyhó­nap 26-i) egyenleg után, adólevo­nás nélkül 17 százalékot fizet. Ez ugyan nem a pénzpiacon elérhető legmagasabb kamat, de időt rabló díjbefizetésektől, számlakiegyen­lítésekről mentesíti tulajdonosát. A lekötési idő körültekintő megvá­lasztására újra és újra fel kell hív­nunk olvasóink igyelmét, a bünte­tőkamat ugyanis igencsak „zseb­bevágó” szankció. Érzékeltetésül egy példa: akit - érthetően - elcsá­bít mondjuk a takaréklevél 1 évi lekötésre ígért bruttó 33 százalék fölötti kamata, ám a lejárat előtt 48 vagy akár csak 24 órával kiveszi a pénzét, csupán 7,5 százalék kama­tot kap az egész időszakra! K A. HAUMANN, MIKO MEG A TÖBBIEK már nem is nagyon kellett strapálnia magát. Nyári vándortársulatuk egyébként Radnóti Színház néven járja az országot - úgy mond házalnak a humorral -, ha nem is ökrösszeké­ren, de mikrobusszal. A siker azóta sem hagyja békén őket, hisz kétség­telen, ők tudják ezt a legjobban csi­nálni. técsi Létszámcsökkentés Utasellátó-módra © A MÁV Utasellátó szol­noki kirendeltség vezetőjé­nek, Szarvas Imrénének az irodájában ülünk (a falon dísznövények között Kádár János képe), ahova kéré­semre a vezetőnő behívja a 36-os üzlet vezetőhelyette­sét, Somosi Vilmosnál. Az újságíró nem vitatkozhat, nem bizonygathat (esetleg véleménye lehet), csak kér­dez, felsorolja néhány dol­gozó panaszát, észrevételét.- Igaz-e, hogy két éve azzal a feltétellel vettek fel egy üzletve­zetőt, hogy megszabaduljon egy bizonyos listán szereplő néhány dolgozótól? Sz. L: - Amikor egy új vezetői gárda feláll, ekkor van lehetősé­ge, hogy ha változtatni akar, ak­kor meg tudja csinálni. De ha már átveszi a körülményeket, úgy, ahogy vannak, utána már csak az egyéb munkáltatói jogok alapján lehet a dolgozók beosz­tási helyén vagy egyeben változ­tatni.- Tehát nem egy kész listát ad­tak neki?- Nem. Ez nem felel meg a valóságnak.- Hát az megfelel-e a valóság­nak, hogy utasítás van arra a módszerre, hogyan szabadulja­nak meg a dolgozóktól? Konkré­tan: mivel a vállalat nem akar végkielégítést adni, hát elkerü­lendő az, hogy Önök mondjanak fel. Inkább vagy igyekeznek tet­ten érni a dolgozót és fegyelmi­vel elbocsátani, vagy belekény- szerítik abba, hogy ő mondjon fel?- Ez olyan formában felel meg a valóságnak, hogy én, illetve a személyzetis kolléganő felhív­tuk a vezetők figyelmét arra - miután előírt létszámcsökkentés van -, hogy lehetőség szerint ügyeljenek, hogy azok, akik be­lekerülnek a létszámcsökkentés­be, ne abból a körből kerüljenek ki, akikkel szemben tíz vagy húsz év után különféle végkielé­gítési és egyéb kötelezettségünk van.- Hogyan fordulhat elő, hogy az üzletvezetőnek és négy helyet­tesének nagyrészt nincs megfele­lő szakképesítése?- Az üzlet jelenlegi vezető gar­nitúrájából tudomásom szerint egyetlen egy van, aki nem ren­delkezik szakképesítéssel, egyébként a többi négynek a be­osztása betöltéséhez szükséges szakképesítése megvan. Tehát vagy üzletvezetői tanfolyama és vizsgája vagy szakmai végzett­sége van.- Demeternét két napja bocsá­tották el fegyelmivel. Sérelmes­nek tartja, hogy ez akkor történt meg, amikor még az előző fe­gyelmi ügyében a Munkaügyi Bí­róság nem hozott döntést. Más­részt a 2,70 forintos fogyasztói megkárosításról szóló jegyző­könyvben és az ezzel kapcsolatos fegyelmi határozatban nem sze­repel, hogy ez tulajdonképpen I százalékos megkárosítást jelent, és az ellenőrzés egyébként is sza­bálytalanul volt lefolytatva. Harmadszor: a kávémintát a sa­ját számára főzött, szívbaja miatt szándékosan felhígított kávéból vették, nem pedig abból, amit azelőtt főzött a fogyasztónak, bár erre felhívta a figyelmet.. .- Az ilyen dolgokban figye­lembe kell venni, hogy rendkívül rossz helyzetben vagyunk a fo­gyasztói érdekeket tekintve. Az év első felében 29 fegyelmi eljá­rás zárult határozattal a mi kiren­deltségünk területén, és mind a 29 fogyasztói megkárosítás volt. Mivel a fogyasztói megkárosítás a vállalatra és a szakmára egyre erőteljesebben jellemző, úgy ítéltük meg, hogy szigorítani kell a felelősségre vonásokat. Az tény, hogy az említett megkáro­sítás 1 százalék, de ez a vevőnek 100 százalék... A kávémintavé­tellel kapcsolatban behívom az ellenőrömet. (Bejön az ellenőr, és lényegében azt mondja el, hogy a kávé, amiből mintát vett, a szabályos kávékiöntő edény­ben volt, és hiába szólt Demeter- né, hogy az a saját kávéja, ezt akkor lehetett volna figyelembe venni, ha be is írja a jegyzőkönyv Megjegyzések című rovatába.)- Demeterné személye ellen irányuló sorozatos zaklatásnak tekinti a nála a másokénál sokkal gyakoribb ellenőrzést, és ezért elsősorban Önt (Somosinéhoz fordulok) okolja. S. V.: - Demetemével nekem személyes problémám soha semmilyen formában nem volt. Ő egy nagyon jó eladó volt. Az alapvető problémák az árjelzés hiányából és idegen személyek ott-tartózkodásából adódtak. Hozzá kell tennem, hogy én csak egy helyettes vezető vagyok, ne­kem is vannak főnökeim. A ve­zető tudja meg legutoljára, hogy ellenőrzés történik. Ennél az ominózus kávévételnél is, ami­kor beléptünk az ajtón, akkor kö­zölte velem a két ellenőr, hogy miért megyünk. A tények magu­kért beszélnek. Amikó’ jön a Mikó A humor a reménytelenség udva­riatlansága - sütötte ki (gondolom) valamelyik öreg kínai „nagyotmon- dó”, s bizony isten, tudta mit beszél. Mindazonáltal a humor veszedel­mes terület olyan korokban, amikor pocsék az emberek közérzete, nyű­gös az egész ország. Valahogy köny- nyebben lefülelik a „döglött” poé­nokat, bizalmatlanok, van, hogy az istennek nem hajlandók akárcsak el­mosolyodni is. így volt ez nemrég, mikor Maikos meg Nádas ripacsko- dott össze másfél órát a képernyőn, megünnepelve saját magukat. Né­hány gellert kapott geg után pillana­tokra meg is ritkult a levegő, voltak pillanatok, mikor már hallani vértem „lelki füleimmel”, ahogy szégyen­szemre kifütyülik a bizony szebb na­pokat is látott „hárompetéjű iker­párt”. Hiába, nem ment a fiúknak!. . . Megvallom őszintén, valami ha­sonlótól féltettem Mikó színiigazga­tó urat és alkalmi csapatát, mikor minap ellátogattak Szolnokra - pe­dig nekik aztán nem vonom kétség­be humorcsináló érdemeiket. Rossz ómen volt a szörnyű kánikula is, ami befűtött előttük rendesen a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba. Ám egy röpke sanzon után nem is­mertek kegyelmet, ontották a mar­haságot, ami csak belefért. Leporol­tak néhány századeleji vérbő bohó­zatot, Mikó - az óriáscsecsemő - „megcsárdáskirálynősödött” per­cekre (bár mint hozzátette, tudja, hogy nem egy Fred Aster... viszont az illető sem egy Mikó!), s az utolér­hetetlen Haumann is ujja köré csa­varta a közönséget. Pedig nemcsak meleg, de telt ház is volt. A nézőtér kedvence azon a csütörtök estén mégis Hacser Józsa lett, aki sramplis házvezetőnőtől házsártos vén sza­tyorig mindenféle bőrbe belebújt. Benkő Péternek és Balogh Erikának napló Vigasztalan látványt nyújtanak a tavasszal ül­tetett fácskák. Igaz, több eső volt, mint máskor, mégis szárazon, élettelenül ácsorognak a rekke- nő melegben. Nincs senki, aki gondozza őket? Más. Megyek az egyik karcagi utcán. A város hirdetési újságja behajítva az egyik kertbe, jó sok példányban. Megunta a terjesztő, meleg volt, bedobta, leg­följebb néhány házhoz nem jut. De a pénzt nyil­ván felvette érte. Egy másik utcán az árokparti fű leöntve festékkel, vastagon, elég nagy területen. Odabent a házban festés volt. Más. Beszélgetés a gyepmesterrel.- Ki hozta ide a dögtérre ezt a sok fát, betont, sódert? - kérdezi az egyik férfi.- Az igazgató úr.- Itt tilos tárolni.- Tudom. De ő az igazgató. Már én is mond­tam, hogy tilos.- Na, azért maga se egy angyal!- Én? Miért?- Árulja még a döghúst?- Én? Nem is árultam. Itthon se voltam, amikor egy cigányember vitt belőle vagy húsz kilót a kutyájának. Ezért kaptam fegyelmit.- Tudják, az uram gyengeelményű - mondja a gyepmester felesége. Jól megnézi a három férfit, rámutat az egyikre. - Maga orvos, ugye?- Az.- Hát akkor maga tudja, hogy az uram gyenge­elményű. Beteges. Van hat gyerek. Az egyiket felvágták a nyakától a hasáig. A másik gyenge­elményű. A harmadik is beteges ...- Igaz, hogy adtak ötvenezer forintot az igaz­gatónak?- Kölcsönkérte. Menni akart Törökországba.- Megadta már?- Nem.- Papír van róla?- Nincs.- Mi lesz?- Ugye mondtam, hogy gyengeelményű az uram! így odaadni... Reszket a levegő a hőségtől. Már-már idilli a kép. Körmendi Lajos- Szóval olyan súlyosnak tet­szik ítélni (Szarvasnéhoz fordu­lok) a Demeterné által elkövetét- teket, hogy nem is mérlegelte, hogy három kisgyerekét egyedül neveli és több mint tíz éve van a vállalatnál. Sz. I.: - Nincs tíz éve . . . (Megnézi a dossziét, kiderült, hogy mégis megvan a több mint tíz év, ezt nem is tudta.) A két forint hetven volt a sornak a vé­ge. Volt már olyan fegyelmije, amiért kapott három hónap le- minősítést. Különféle okoknál fogva, ő ebből a három hónapból egy napot nem teljesített. Á ta­vaszi fegyelmijénél méltányol­tam mindazt, amit elmondott, alapbére meghagyása mellett minősítettem le takarítónőnek meghatározatlan időre. Ő ezt megfellebbezte, tegnap tudtam meg. Közben ettől függetlenül beadta a felmondását, a vissza­minősítést nem lehetett végre­hajtani ... És méltányoltuk oly- formán is, hogy amíg ő nálunk dolgozott, arról az eladási hely­ről elmozdítva nem volt ponto­san azért, mert a vezetés méltá­nyolta, hogy nagyon tud dolgoz­ni, ez soha kétségbe vonva nem volt.- Barta Éva helyettes üzletve­zető mutatott nekem egy jegyző­könyvet a Demeterné ügyével kapcsolatos meghallgatásról, melyben ő állítja, hogy egy veze­tői értekezleten utasítás történt Demeterné eltávolítására, amit titkosan kell kezelni.- Az a harci helyzet, hogy ezen a megbeszélésen, egyebek mel­lett, az üzlet létszám-leépítési helyzetét tártam eléjük. Éelso- roltam azt a listát, akikről már a döntés olyan értelemben meg­született, hogy rajtuk kezdjük a leépítést. (Tehát mégiscsak volt valami lista.) Többek között el­hangzott az is, hogy Demetemé- nek is kitelt, mert akkor már a kezemben volt ez a 2,70-es, előző nap történt ellenőrzés, te­hát a fegyelmi eljárást megindí­tottam. (Sokatmondó sietség.) Mivel az előző fegyelmi még joghatályában van, egyszerűen nem fogok tudni más büntetést kiszabni, mint az elbocsátást, hi­szen a MÁV-nál jelenleg megál­lapított 7000 forintos minimum­béren van, azt megvonni nem tudom, áthelyezést előtte alkal­maztam, egyszerűen a sorban már nem volt tovább. Akkor már én tudatában voltam annak, hogy persze hogy menni kell. És valóban felhívtam a titoktartásra a vezetők figyelmét azért, mert sajnos nem egy olyan tapasztalat volt, hogy amikor a dolgozó megtudta, hogy a vállalat fel akar mondani neki, akkor hasfá­jással, megfázással, kutya fülé­vel elment betegállományba, ha még 15 napot várunk, akkor megint valami történik ...- Azért furcsának tartom, hogy az egyik személynél, talán a trafikosnál 24 forintos árdrá­gítást fedeztek fel az ellenőrök, ezért kapott egy ötszáz forintos bírságot. Demeterné meg egyet­len százalékos megkárosításért elbocsátást. Nincs itt arányta­lanság?- A pavilonosnál valóban 28 forint 80 filléres többszámolása volt a március 20-i központi el­lenőrzés során (tehát öt nem a helyiek ellenőrizték, mint Deme­ternét, akinél a központi ellen­őrök - állítása szerint - hibát so­ha nem találtak), de talán 30 éve áll a vállalat alkalmazásában, és a munkájával kapcsolatban ed­dig soha semmi nem volt, és az alapbérét csökkentettem le négy hónapra, tehát négyszer ötszáz forint büntetést kapott. (Folyt, köv.) Molnár H. Lajos Humorkereskedők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom