Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-15 / 163. szám
4 1991. JÚLIUS 15. A szerkesztőség postájából A szövetkezeti tagok belátását, megértését kérik „Házi versenyen zárnák ki a betolakodókat?” Míg nem látnak tisztán, nem fizetnek címmel adtuk közre (VI.27.) a szolnoki Széchenyi Lakásszövetkezet tagjaitól érkezett levelet, amit negyvenhetén írtak alá. Kifogásaikra, kérdéseikre a szövetkezet elnöke válaszolt. Többek között az alábbiakról tájékoztat: Gazdálkodásunk alapját a tulajdonosi befizetések adják. Tavaly az üzemeltetési költségeink meghaladták az erre a célra befolyt összeget, ezért visszapótlási kötelezettséggel - a felújítási alapból - kellett átcsoportosítanunk pénzt a finanszírozására. (Ez az összeg a 13-15-17-es számú épületnél 159,8 eFt volt.) Semmilyen „pénzügyi büntetés” nem volt a szövetkezettel szemben, amely kárt okozott volna a tagoknak. A múlt évben egymillió forint kamatmentes kölcsön nyújtásával 3,2 mFt értékű részvényre tettünk szert az Első Szövetkezeti Vagyonkezelő Rt-ben (COOPHOLDING) - növelve szövetkezetünk vagyonát. A PROTECTOR Kft. - melyben 1990-től 400 eFt-os törzsbetéttel rendelkezünk -az 1990. évi, adózás utáni tőkearányos nyeresége meghaladja a 28 %-ot. Tehát nem tartjuk rossz befektetésnek. Az alagsorban található helyiségek bérbeadásának, hasznosításának kérdését ketté kell választanunk: 1. Azokat a közös használatú helyiségeket (lépcsőház, az alagsor egy része), melyeket lakásaikkal együtt megvásároltak a szövetkezeti tagok, a szövetkezeti törvény és az alakuló közgyűlés határozata alapján, a belépésükkor a lakásszövetkezet tulajdonába adták. Ettől függetlenül ezeknek a helyiségeknek a bérbeadásából származó bevétel teljes egészében az adott tagépület bevétele. 2. Az úgynevezett diszponíbilis helyiségek tulajdonjogát és használati jogosultságát a lakásszövetkezet az illetékes megyei és városi tanács szakigazgatási osztályai, a Jubileum és Gagarin Lakásszövetkezet, az IKV, a MÉSZÖV 1981. november 5-i egyeztető tárgyalásának állásfoglalása alapján szerezte meg. Az 1983. március 18-i küldöttgyűlés döntött arról, hogy a diszponíbilis helyiségek bérbeadásából származó bevétel 70 %-a az adott lakóépület tulajdonosi közösségét illesse meg - bérlőt tűrő magatartásukért, 30 %-a pedig a lakásszövetkezeti bevétel legyen. A lakásszövetkezet munkaszervezetének bevételei végső soron a tagok által fizetendő általános költségeket csökkentik. A szövetkezet által az épületük alagsorában használt helyiségekre (műhelyek, raktárak) megállapodást kötöttünk, mely a bérleti díjat is tartalmazza. A bérleményi részben egy WC, egy kézmosó és egy használaton kívüli zuhanyállás található, mint vízvételi hely. A viták elkerülése érdekében hamarosan vízórát szerelünk fel. A szövetkezet egyetlen tagépületénél sem akadályozza (sőt ösztönzi) a pincehelyiségek bérbeadását. A Jászi F. u. 15. sz. alatti 80 m2-es, bérbe adható alagsori részt legutóbb, 1991. június 19-én az Új Néplapban hirdettük meg, melynek bérleti jogát versenytárgyaláson ítéljük oda. így kívánjuk elősegíteni, hogy magasabb bérleti díj bevételhez jusson a tagság. Úgy gondoljuk az, hogy a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészekben versenytárgyalás nélküli helyeztük el munkaszervezetünket, a tagság egészének érdekeit szolgálja. Sosem zárkóztunk el a tagépületek tulajdonosi közösségei által felvetett kérdések megbeszélése, megválaszolása elől. Kérjük, hogy a jövőben félinformációk, téves információk alapján ne döntsenek, ne ítélkezzenek elhamarkodottan. Megértjük, hogy minden szövetkezeti tagnak - a megélhetési gondok mellett - nehézséget okoz a növekvő közös költség fizetése. Be kell látni azonban, hogy az épületek üzemeltetését a tulajdonosi befizetésekből tudjuk biztosítani. Az április 18-i és május 13-i küldöttgyűlés elfogadta az ez évi gazdálkodásra vonatkozó tervet, illetve azt, hogy a költségek fedezetének biztosítására május elsejétől lépjen életbe a megemelt közös költségek fizetése. Szíves tudomásulvételét kérem és a közös költségek folyamatos befizetését. Bóka Gábor elnök A Kedvező döntésre várnak a karcagiak című, július 8- i levélhez az alábbi észrevételt fűzöm: Lépten nyomon azt hallják ma az építőipari kivitelező szervezetek, hogy akik ezt a dekonjunktúrát túlélik, talpon maradnak. Valódi harc folyik egy-egy munka elnyeréséért, s ezt olykor tisztességtelen korrupció, személyi kapcsolatok igénybevétele, megvesztegetés jellemzi. Létezik ugyan verseny- törvény, van piacfelügyelőség, de van úgynevezett versenyeztetés is, amely felügyelet nélkül zajlik. A Szolnok „KAS” Kft. is átéli ezt az időszakot, tudjuk, mit jelent veszíteni, hiszen az idei 120-130 milliós ajánlatunkból - a most nekünk ítélt karcagi bíróság 10 milliós munkájával együtt is - csupán 50-55 milliót nyertünk, így az ötven fős részlegünk foglalkoztatása talán biztosítva látszik. Annak ellenére, hogy sok munkát vesztettünk, a nyilvánossághoz még nem fordultunk, noha sok esetben joggal érezhettük, érdekeinket és igazságérzetünket sérti a döntés. Úgy véljük, ha piacgazdaságról, versenyről beszélünk, számolni kell ezek törvényeivel, és nem volna szerencsés az olyan jellegű öntörvénykezés bevezetése, miszerint egy-egy önkormányzat „házi versenyben zárná ki a betolakodókat”. Egyébként a házi verseny máról holnapra monopolhelyzetbe hozhatná a meglévő potenciális esélyes helyi kivitelezőket, és lehetne a háttérben osztozkodni, majd netán felfelé licitálni? A versenytörvény a mérvadó, s ezt vegyük tudomásul mint kivitelezők. A „KAS” Kft. a karcagi bíróság felújítására szabályosan pályázott, bemutattuk szervezetünket, miszerint: 1990. április 2-án a SZOÉV tetőfedő építésvezetősége kivált és két jogi személy által kft.-vé alakult; magastető-felújítást 4 éve, a szolnoki Újvárosi Iskolánál kezdtünk, a múlt évben mi végeztük az MTVB tetőfelújításán a bádogos munkát - hatmillió forint értékben. A megpályázott munkához szakmai, személyi feltételeink biztosítottak a karcagi illetékességű üzemmérnök (ács alapszakmájú) művezetőnk személyében, valamint a nyolc fős karcagi ács brigád tagjaiban. E brigád végezte a megyei önkormányzat székházának faszerkezeti munkáit, a teljes tető- felújítást. Úgy véljük, ezek után nem vádolható a bíráló bizottság elfogultsággal és körültekintően járt el, hisz a „KAS” Kft. által is helyi dolgozók jutnak munkához, akik szakmai értékét a múlt évben végzett munkájuk - mint referencia - jól példázza. A „KAS“ Kft. nem lehet idősebb mint általában ma a kft-k. Van viszont egy javára írható sajátossága: e kollektívának 15 éve egy vezetője van és többnyire volt SZOÉV-dolgozókból áll, akik közül számosán 20-25 éve e cégnél voltak (többek között a fent említett ács brigád is). Magam, mint volt epítésvezető, 30 éve jöttem az AEV-hez és már a karcagi kórház építésében is részem volt. Talán nem kell felsorolni, hogy az ÁÉV mit épített Karcagon és függetlenül attól, hogy sokak fülét bántja a kft. kifejezés, e szervezet munkavállalói nem az újgazdagok soraiba tartoznak. Jelenleg a társaság fizikai dolgozóiból húszán Karcagon, illetve a környékén élnek. (Tiszagyendár. ti- zenketten, s e falu is lássa el lakóit munkával?) A munkához ezek után is ragaszkodunk és bízunk benne, hogy a helyi indulatok alább hagynak, különös tekintettel arra, hogy e munka 90 %-ban továbbra is helybelieknek ad megélhetési lehetőséget. Engler Ferenc ügyvezető igazgató /\ Köszönet Annak idején beszámoltunk a kiskörei 2. Sámson Tisza-tó Triatlon versenyről. Most megkereste szerkesztőségünket a szervező bizottság elnöke, Kovács Márton azzal a céllal, hogy tolmácsoljuk köszönetét a tiszafüredi és a kiskörei vízirendészetnek. A két szervezet ugyanis nagyban hozzájárult a triatlon sikeres és eredményes lebonyolításához. A kórházakban soron kívül javítják a telefont Levelekből - sorokban cím alatt, június 17-én Várhelyi László panaszolta, hogy a Hetény i Kórházból nem tudnak telefonálni a betegek, mert a nyilvános telefonfülkékből vagy hiányzik a készülék, vagy süket. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adom. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Távközlési Üzem a nyilvános telefonok teljes körű ellenőrzését június 14-én (pénteken) tartotta Szolnokon. A Hetényi Kórház területén tíz nyilvános állomás van, a parkolóban pedig kettő. A vizsgálat napján csak a bőrgyógyászaton felszerelt 33- 908-as telefonszámú készülék volt üzemképtelen, s ezt június 17-én megjavítottuk. A hibabejelentések és vizsgálataink szerint soha nem fordult elő, hogy a kórház területén minden készülék üzemképtelen lett volna. Bár a megyeszékhelyen a nyilvános készülékekben okozott kár sokkal több mint más településeken, az egészségügyi intézményeknél szétvert, megrongált telefonokat soron kívül javítjuk. A gyors segítség érdekében ezúton is kérjük, ha bárki hibát, telefonrongálást tapasztal, a távközlési üzem 03-as, ingyen hívható számán jelentse. Köszönjük. Balogh Imre fenntartási osztályvezető Éjjel lubickolnak, piszkolnak a medencében Rendet kellene tenni a jászkiséri iskola úszómedencéjében, ahol éjjelente - a kerítésen átmászva - egy törpe kisebbség elítélendő módon szennyezi, piszkolja a vizet és a környéket. A medence 315 köbméteres és minden nap 6-tól 20 óráig forgatják, fertőtlenítik benne a vizet; az iskolás gyerekek 99 százaléka tanul meg itt úszni. Érthető az oktatók, tornatanárok aggodalma, bosszúsága, de sajnos az önkormányzat is tehetetlen a garázdákkal szemben - panaszolta Tánczos Alajos. - Úgy véljük, lakossági-rendőrségi összefogással lehetne nyakon csípni a környezet- szennyező garázdákat, s mielőbb változtatni az áldatlan helyzeten. (T.A.) A Kisújszállási Polgármesteri Hivataltól július 2-án kaptam egy levelet, aminek a tárgya figyelmeztetés. Aláírója egykori főtanácsos elvtárs, ma osztályvezető úr. (A dolog lényegéhez tartozik, hogy állattartással foglalkozom, korábban egy tanyát vásároltam, ami az erdőgazdaság területén van.) A levél így kezdődik: Tudomásunkra jutott, hogy az Ön tulajdonában lévő őrizetlenül hagyott állatok kárt okoznak a szomszédos területek növénykultúrájában. Arra a kérdésemre, hogy kinek okoztam kárt, kitől jutott a tudomásukra, nem kaptam választ. A főtanácsos azt mondta, nem kell ebből ügyet csinálni, vigyázzak az állatokra és kész. Nem értem, hogy egy titkos feljelentés alapján - anélkül, hogy utánajártak volna, valóban kárt okoztam-e valakinek, buzgón és határozottan figyelmeztet?! Talán azt akarta bizonyítani, hogy van még hatalom a kezében? Ezek után kérdezem: történt-e vagy lesz-e valami változás, netán csak a megszólításban? Az a tapasztalatom, a módszer a régi, vagy annál is rosszabb. Horváth György Kisújszállás A cukorbetegek érdekében A szolnoki cukorgondozó és a Vöröskereszt megyei szervezete hívta találkozóra június 27-én a cukorbetegeket. A szép számú közönséget hasznos tanáccsal látták el, segítettek a diéta összeállításában - figyelemmel a gyógyszerekre, inzulinra, s nem utolsósorban az igen magasra szökött élelmiÉn vagyok a kunsági fi! - Felvételünk Kunhegyesen készült. (Fotó: Mészáros.) szerárakra is. Szó volt a cukorbetegség szemészeti szövődményeiről, s mindarról, ami lelkileg is igen megviseli az embereket. Tehát érdemes volt beszélni a problémákról, oldani a betegek feszültségét és jó volt érezni az egymás iránti aggódást, segítő szándékot. A segítségnyújtásban jelentős szerepe van a megyei cukorbeteg egyesületnek, akik a cukorbetegek érdekeit képviselik. Az összejövetel alkalmából a Centrum étterem kóstolóval egybekötött ételbemutatón látta vendégül a megjelenteket, mely igen ízletes, változatos volt, azonban a pénztárcánk már nemigen bírja az egyre változó árakat. A találkozó megszervezéséért, a sok hasznos tanácsért és segítségnyújtásért ezúton szeretnék köszönetét mondani a rendezőknek és dr.Cza- kó László megyei cukorgondozó főorvosnak. Végezetül megemlítem, jó lenne, ha azt a pár forint támogatást, ami a cukorbetegeknek jár, már nyugdíjazásukkor megkaphatnák - bizonyos összeghatár alatt. A cukorbetegek nevében: Molnár Ferencné A tárgyalóteremből Kórházi túsz Ez év márciusában városszerte szóbeszéd tárgya volt a Hetényi Kórházban történt eset, amely tulajdonképpen a helyi Pelikán terrorelhárító csoport első éles bevetése volt. Szolnoki László fiatal kora ellenére már két ízben járta meg a büntetés-végrehajtási intézetet. Először súlyos testi sértés, majd rablás bűntette miatt. Három évvel ezelőtti szabadulása óta élete még jobban vakvágányra siklott, kapcsolata megszakadt a családjával, majd céltalanul kóborolt az ország területén. Február végén Szolnokra is cél nélkül érkezett, ahol - hajléktalan lévén - kapualjakban húzta meg magát. Életét teljesen kilátástalannak látva, először a Zagyvába akarta ölni magát, de talán a hideg víz végül visszariasztotta. Hajnalban félmeztelenül állított be egy kevés élelemért, melegért könyörögve a szolnoki lovardába, ahol az éjjeliőr szíve megesett rajta: ellátta szalonnával meg egy régi rossz kabáttal, nehogy megfagyjon. Két-három nap múlva egy kapualjból szállították be a mentők a kórházba - nagyon rossz fizikai és pszichikai állapotban. Kezelőorvosa szerint szinte lehetetlen volt vele kontaktust teremteni, nem evett, folyadékot sem vett magához. A kórteremben ágyszomszédja volt egy 71 éves, gyomorműtét után infúzióra, katéterre kötött, lerögzített kezű idős ember. Március 1-jén este Szolnoki számot vetett addigi életével, és úgy döntött, elég volt belőle. Öngyilkossághoz azonban nem volt mersze, azt akarta, mások tegyék meg helyette. Huszonegy óraikor magához vett egy literes kólás- üveget, s amikor az ügyeletes ápolónő az idős beteget el akarta látni, a nővért nem engedte be a kórterembe - azzal fenyegetőzve, ha belépnek, az üveggel szétveri a magatehetetlen idős ember fejét. Ezt megismételte az ügyeletes orvos előtt is, aki látva Szolnoki pszichés állapotát, értesítette a rendőrséget. Intézkedésükre érkezett a helyszínre a terrorelhárító csoport, hogy végső esetben - az idős ember megmentése érdekében - közbeléphessen. A csoporthoz tartozó tárgyalótiszt lélekjelenlétén és ember- ismeretén múlott, hogy Szolnoki végül hajlandó volt beszélgetni, majd megengedte, hogy az események hatására komoly pszichikai traumába esett szobatársát a kórteremből kivigyék, és sürgős orvosi, ápolói ellátásban részesíthessék. Végül a kórház pszichológus szakorvosnője is megérkezett, akinek hatására Szolnoki önként megadta magát, így szerencsére komolyabb következmények nélkül fejeződött be a dráma. Sajnos az idős ember néhány nap múlva elhalálozott, s bár sem közvetlen, sem közvetett orvosi összefüggés nem mutatható ki az esemény és a halála között, a bírósági tárgyaláson megjelent belgyógyász szakorvos nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a beteg állapotán sokat rontott az őt ért pszichikai megterhelés, a közel három órán keresztül tartó halálfélelem, amit a vádlott okozott. A Szolnoki Városi Bíróság dr. Szilágyi Béla bíró vezette büntetőtanácsa 1991. július 2-án Szolnoki Lászlót kényszerítés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért egy év 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott beletörődve tudomásul vette, így az ítélet jogerős. Bence „Ha megdobnak tetűvel, dobd vissza betűvel” Válasz egy bordó színű Dácia tulajdonosának. Tisztelt Uram! Június 2-án, 13.30 körül a szolnoki autómosó melletti benzinkútnál ért az a megtiszteltetés, hogy megismerhettem. Még sehol nem volt látható, amikor - az akadályok miatt - megkezdtem a tolatást is igénylő sorbanállást. A manőver utolsó fázisában, nagy fékcsikorgás közepette érkezett, majd mellém érve több, nyomdafestéket nem tűrő szitkozódást zúdított rám, s így fejezte be: Tetves trabantos! - Olyan fensőbbséges méltósággal, mintha egy hófehér Mercedesben ülne. Miközben „embarbaráti’ ’ intelmeit hallgattam, harcedzett Trabantom hangosan felröhögött, Dáciája pedig mintha egy kicsit sötétebb pirossá vált volna. így elálltam a felebaráti megnyilvánulástól. S bár gondolataimat szóba öntöttem, azt csak a Trabant és Dácia érthette meg. így utólag azért engedje meg, hogy megjegyezzem: Ne tegezzen le valakit azért, mert „csak” Trabantja van. Nekem eszem ágába se jutna, hogy Önt és kocsiját koszos jelzővel illessem, netán a Dáciával hozzam összefüggésbe balkáni eredetű szólamait. Béler Gyula Hozzászólás cikkeinkhez Az erőltetve szerzett érem hamisan csillog A „Régi dicsőségünk, hol késel . . .” című, június 28-i számban megjelent cikkhez kívánok néhány megjegyzést fűzni. Az „Éneklő Ifjúság” minősítőt természetesen jónak és hasznosnak tartom, azonban nem véletlen a karvezetők megfutamodása, vagy a különböző magyarázkodás azok részéről, akik most nem tudtak részt venni a rendezvényen. S hogy miért sikertelen sok helyen ez a mozgalom? Az elmúlt évtizedekben nagyobb volt a tanárok befolyása a gyerekek szabadidejére, minden ellenvetés nélkül megtehették, hogy akár hétvégén, akár szünetben elvitték a gyerekeket például kórusra. Tudok olyan gyerekről, aki - noha jó hangja volt, direkt rosszul énekelt, hogy ne kelljen a kórusban szerepelnie. Előfordult, hogy az iskolai furulyaverseny miatt - amit a gyerek egy héttel az időpont előtt tudott meg - nem mehetett el a tavaszi szünetben a már több hónappal korábban befizetett és részben jutalomként kapott kétnapos honismereti kirándulásra. Az igazgató ugyanis közölte, hogy a versenyen való részvétel iskolai érdek, s ha nem jelenik meg, igazgatói büntetést kap. A gyerek - jól nevelt lévén, -, elment ugyan a versenyre, de a következő héten kilépett a furulyaszakkörből. Azt látom, hogy a gyerekek ma szívesen vesznek részt sok minden hasznos megmozdulásban, de elsősorban olyanokban, ami érdekli őket. Ha valakinek jó hangja van, még nem biztos, hogy szeret is énekelni. Mindezek alapján az a véleményem, hogy diktatórikus módszerekkel nem szabad a gyerekeket éneklésre serkenteni, mert az így szerzett érem hamisan csillog. Szerintem ott alakul ki igazi kórusmozgalom, ahol az éneklés és az azt tanító pedagógus szeretete CINKÉNT vonzza a gyerekeket. így - ha kevesebben is maradnak - a színvonal biztosan magasabb lesz. Fodor István Ferenc Jászjákóhalma Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné Figyelmeztettek...
