Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-08 / 132. szám

1991. JÚNIUS 8. 11 Családi körben Sokszemközt a logopédiáról Az olvasás és helyes­írászavarok megelőzése Megdöbbentő adatokat olvasha­tunk az olvasási-helyesírási nehéz­ségekkel küzdő gyermekek számá­ról. Ezért szükséges a problémára felfigyelni és közös erővel, a szak­ember irányításával csökkenteni, megszüntetni az olvasás- helyes­írási zavarokat előidéző részképes­ség gyengeséget. A tanulás, az olvasás-írás tanulás sokféle pszichikai működés össz­hangját, alapkészségek meglétét kívánja meg. Ezek kialakulása már kisgyermekkorban kezdődik. A születés pillanatától figyelemmel kell kísérni a fejlődés menetét, s irányítással megsegíteni. így a kis­gyermek rövidebb idő alatt jut el arra a kívánt szintre, amely az adott életkorra jellemző. Ha magára ma­rad az út hosszabb és nehezebb lesz, esetleg elmaradhat a fejlődés­ben. Már óvodáskorban előtűnnek a gyermekek közötti fejlődésbeli eltérések. Elengedhetetlen, hogy a lassúbb fejlődésű gyermekeket ne segítsük elmaradásuk megszünte­tésében. Hogy ezt a megsegítést tudatosabbá tegyük, közöljük me­lyek azok az alapkészségek, ame­lyek az olvasás, helyesírás elsajátí­tásához szükségesek. A téri tájékozódás kialakulását és a téri irányok stabilizálódását meghatározza a mozgásfejlődés milyensége és a testséma tudatos­ságának alakulása. A térben való pontos eligazodás, a téri irányok helyes észlelése az olvasás-írás ta­nulás egyik elengedhetetlen felté­tele. A nyelvi kifejezőképesség fej­lettsége az egymásközti érintkezés, a megismerő folyamatok, a gon­dolkodás fejlődésének fontos esz­köze. A gyermek beszédfejlettsé= gét környezetének beszédkultúrája határozza meg. A szép beszédpél­da segíti a tiszta beszéd kialakulá­sát. Fontos, hogy a gyermek képes legyen a különbségtételre. Felis­merje a hasonlóságokat, különbsé­geket, tudjon megkülönböztetése­ket végezni. A fogalmak kialakulásához a lá­tási, hallási, tapintási érzékelés út­ján jut el a gyermek. Meg kell is­mernie közelebbi, távolabbi kör­nyezetét, fel kell ismernie az ösz- szefüggéseket, következtetéseket kell tudni levonni, s képessé kell válnia csoporosítási feladatok megoldására. Vizuális (látási) funkciók fejlett­sége szükséges a szín, alak, forma, nagyság szerinti megkülönbözte­tésre.- az alaklátás, az összetartozó ré­szek egységes egészként való fel­fogása, az egész és részek össze­függésének helyes felismerése te­szi lehetővé az olvasás-írás tanulá­sát.- 5-6 éves korra a gyermek ké­pessé válik a különböző formák biztos felismerésére.- fontos a színek megkülönböz­tetése is. Fontos az egyoldalú dominan­cia, a balról-jobbra történő haladá­si irány kialakulása. A látási,.hallási emlékezet fej­lettsége segíti az ismeretek repro­dukálását. A fejlett fonémahallás (hangki- hallás) nélkül a gyermek szómeg­találási nehézségekkel küzd. A jó ritmusérzék segíti a szóta­gokra bontásban, a helyesírásban. A fejlett rajzkészség az írástanulás alapja. A jó ceruzafogás, biztos vo­nalvezetés megkönnyíti a helyes betűalakítás, betűkapcsolás megta­nulását. A gyermek szórakoztató, öröm­teli, önfeledt játéktevékenység ke­retében könnyedén megszerezheti azon ismereteit, amelyek a későbbi tanulási tevékenységének alapját képezik, s a játékos foglalkoztatás közben kialakulnak azon alapké­pességek, amelyek a tanulás alap- feltételei. A mi feladatunk segíteni ezen alapképességek kialakulását, ré­szünkről tudatos, a gyermek szá­mára játékos módon. Patakvölgyi Jánosné logopédus Barkácstanács Kerti zsámoly lécekből Nem túlságosan kényelmes a földön ülve, guggolva vagy né­hány egymásra rakott téglán kupo­rogva szalonnát sütni a kertben. Ér­demes olyan egyszerű kialakítású zsámolyt készíteni, amely nem­csak az említett helyzetben hasz­nos ülőbútor. A rajzon bemutatott, puhafa-léc anyagú ülőalkalmatos­ság amolyan kerti „modul”-szék lehet. Egy nagyobb asztal körül el­helyezve székeket, egymás mellé állítva kerti padot helyettesíthet. Rövid idő alatt több darab is elké­szíthető, egyenes lécekből szinte sorozatban szabhatjuk le az alkat­részeket. A gyalult léc beszerzése sem gond: különböző szélességben és vastagságban kapható a barkács- boltokban, Tüzép-telepeken és más, faanyagot árusító üzletben. További előnye a zsámolynak, hogy csupán fűrész, csiszolóvá­szon, kalapács és szög kell az elké­szítéséhez. Egy zsámolyhoz a következő méretű lécek szükségesek: 4 db 315 mm hosszú és 4 db 480 mm-es, egyformán 50x20 mm keresztmet­szetű a két lábkerethez; 11 db 500 mm hosszú és 80x20 mm kereszt­metszetű léc az ülőfelület és a két oldal kialakításához. Mindegyik lécet (az éleket kissé lekerekítve) gondosan csiszoljuk le. Mérjük össze a darabokat, ellen­őrizzük, hogy az azonos rendelte- tésűek pontosan egyforma hosszú­ak-e. Először a két oldalsó keretet szegeljük össze (A elölnézet). Eh­hez fektessük le egymással párhu­zamosan a két, 480 mm hosszúsá­gú lécdarabot. A két léc végeire helyezzük rá a 315 mm hosszú, függőleges lábakat. A négy lécet a sarkokon ragasztással és 2-2 szeg­gel erősítsük össze. A másik lábke­retet ugyanúgy készítsük el, majd a kettőt ellenőrzésképpen helyezzük egymásra. A sarkoknak derékszö- gűeknek, az azonos hosszúságú lé­ceknek pedig egymással párhuza­mosaknak kell lenniük. Ezt követően az öt ülésdeszka közül a középsőt (E felülnézeten x-szel jelölt darab) szegeljük a két lábkerethez. Ezzel beállítottuk a szükséges távolságot, s összekap­csoltuk a két lábat. A keretek élét ragasztóval is kenjük be, s csak azután szegeljük rá a többi, 80 mm széles lécdarabot. Az ülőfelület és a két oldal léceinek felszegelése után hagyjuk megszáradni (illetve megkötni) a ragasztót. A szegfeje­ket (a munkához bognárfejű szege­ket használjunk) lyukasztó hegyé­vel, kalapáccsal megütve sül­lyesszük a lécek felületébe. Ha a zsámoly (vagy több darab belőle) elkészült, hozzáfoghatunk a felület kezeléshez. Ha biztosak vagyunk benne, hogy nem marad­nak a szabadban eső esetén sem, elegendő tetszőleges színárnyalatú páccal vagy lazurral átvonni a szé­keket. Tartós igénybevételre aján­latos a faanyagot több rétegben először erősen hígított, majd sű­rűbb) színtelen lakkal bevonni. Az egyes rétegek felhordása közben hagyjuk az előzőt megszáradni. A mélyedéseket, sarkokat, a csatla­kozó darabok szegleteit alaposan lakkozzuk be. Még kényelmesebb kerti szé­künk lesz, ha az ülőlap méretével azonos nagyságú (50x50 cm-es) textíliával bevont habszivacs lapot helyezünk a zsámolyra. B S.M. Hasznos kozmetikai tanácsok Ha szempillánkat tussal húzzuk ki, akkor előtte zsírtalanítsuk, így nem mázolódik el. Sűrűbbnek hat a szempillánk, ha festés után bepúderozzuk, majd ismét átfestjük. Szempilla festésénél az első réteget csak a szempillánk hegyére tegyük, majd száradás után a tövétől végig fessük. így egy természetes görbületet érünk el, és szemünket nagyobbnak tün­teti fel. Szemöldökszedés előtt bőrünket kenjük be zsíros krémmel, így rugalmasabb lesz a bőr, és nem fáj annyira. A szőrszál kitépése is könnyebb. Hozzávalók: 35 dkg világos­kék Róma fonal, a hímzéshez né­hány méter piros, rózsaszín, arany, narancssárga, lila, olaj­zöld selyemfényű hímzőfonál, 2,5-es kötőtű, körkötőtű, merke- lőtű. Kötésminták Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra for­dított szemet kötünk. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Szempróba: 28 szem x 42 sor = 10 centiméter. Munkamenet Háta: 2,5-es kötőtűvel 135 szemre kezdjük, patentmintával Sirályos pulóver 5 centimétert = 25 sort kötünk. A munkát alapmintával folytatjuk. A karkerekítés részére, 35 centi­méter = 148 sor elérése után, mindkét oldalszélen lefogyasz­tunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2 x 2,6 x 1 szemet. 56 centiméter = 236 sor elérése után a munka­darab középrészén, a nyakkere­kítés részére tartaléktűre ve­szünk 39 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 3x2 szemet. A nyakke­rekítéssel azonos magasságban, a külső oldalszéleken vállfo- gyasztást kezdünk, minden 2. sorban lefogyasztunk 7, 3 x 6 szemet. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A karkerekítéssel azonos magas­ságban, a munka középrészén le­fogyasztunk 1 szemet, majd ez­után az oldal vállrészeket azonos szem- és sorszámmal, a belső ol­dalszélen nyakfogyasztással, de külön munkadarabban folytat­juk. A nyakfogyasztás: minden 2. sorban 3x1, minden 4. sorban 22 x 1 szem. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint alapszínű és alapvastagságú vonallal ösz- szedolgozzuk. A háta nyakszél tartalékszemeit körkötőtűre (mb 96 cm) vesszük - az eleje oldalnyakszél szélszemeire, mindkét oldalon azonos szemszámmal felszedjük a szemeket, 215 (82-51-82) met simán összekötünk. Végül a szemeket az alapszemnek meg­felelően lefogyasztjuk. Az ujja- széleken 155 szemmel, azonos sorszámmal, patentmintával ha­sonló pántrészt kötünk. Az eleje munkafelületre, az alapfonal vastagságánál kissé vastagabb, selyemfényű színes fonaldarabokkal, a leszámolható ábra szerint, szemet utánzó ölté­sekkel sirálymadarakat hímez­zünk. Biokertészet Június 8. szombat. Gyökér­nap 15 óráig -16 órától levél­nap Ez a nap a gyökémövényeink számára kedvez. Magasabb fek­vésű helyeken éjszakai fagyot is hozhat a Merkur-bolygó, míg a Bika régiója előtt tartózkodik. Vethetünk még nyári retket, téli eltevésre szánt karalábét, kelká­posztát, kelbimbót. Reteknek a levét a népi gyógyászat régóta javasolja máj- és hólyagbeteg­ségek kezelésére. A retekolaj ugyanis serkenti az emésztő­nedvek kiválasztódását, egy­szersmind a bélműködést. A re­tekszörp szintén ismert orvos­ság köhögés, légcsőhurut ellen. Június 9. vasárnap. Ter­mésnap 1 órától Június 10. hétfő. Termés- nap 13 óráig Termésnapok a terméséért termesztett növényeink számá­ra kedveznek. De például ilyen napokon érdemes végezni a ka­pálást, talaj lazítást, ez növeli a termést és minőségét. A paradi- csomnövényeinket rend­szeresen öntözzük hígított tejjel és csalánlével. Az üvegházi molytetű a fóliaházban paprika, paradicsom és a dísznövény­kultúrákban is rendkívüli káro­kat okozhat. A növényeink elle­nállóbbakká tehetők rendszeres csalánlé permetezéssel. A fertő­zés megjelenésekor telepítsünk üvegházi molytetű fürkészt! Beszerezhető a Csongrád Me­gyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomáson. Agrotechni­kai védekezési módszerek is elősegítik a betegségek elkerü­lését, ilyen a talajtakarás, kom- posztozás, agyagkapázás, talaj­lazítás. Biotermesztés nem léte­zik vetésforgó alkalmazása nél­kül. A több éven át ugyanazon a területen termesztett növény­faj a talajból kiveszi a tápanya­gát és kórokozói-kártevői elsza­porodnak. Ezért váltakozó ter­mesztéssel „forognak” a nö­vényfajok az adott gazdasági te­rületen. A vetésforgó talajjavító hatását, a növények számára kedvező előfeltételek megte­remtését más módszerekkel, eszközökkel megközelítőleg sem lehet biztosítani. A talajerő fenntartása mellett igen fontos szempont még a növénytársítás, megfelelő módon, az ellenálló fajták előnyben részesítésével. Június 11. kedd. Gyökér­nap 16 órától Június 12. szerda. Gyökér­nap 22 óráig Gyökérnövényeinket is ter­mésnapon kapáljuk. Az öngyó­gyító kiskertek biokertek elma­radhatatlan fontos növényei a hagymafélék. Sokáig virágzik ilyentájban a snidling hagyma virágja, csalogatva a hasznos rovarok seregeit, riasztva a kár­tevőket. Fejesedik a fokhagyma és a vöröshagyma is. Legjobban kedveljük a póréhagymát. Nem tévesztendő össze a gazdasági hagymával! A póréhagyma őrzi fajtáját palántázni érdemes, ak­kor a legjobb mikor ősszel-télen megfagy, ettől nem károsodik, sőt növeli értékét. Rendkívül magas C-vitamin tartalma mel­lett előnyös tulajdonsága, hogy nem csípős és nincs illata, nem okoz gyomorégést, bármennyit is eszünk belőle. Főzésre, ételek készítésére is kitűnően használ­ható. Június 13. csütörtök. Virág­nap 13 órától Június 14. péntek. Virág­nap Tizenharmadika az ültetési idő kezdete (25-éig tart). Most ültessük ki az egynyári virágo­kat, ültessünk tagotest a virágok és zöldségfélék sorai közé, va­lamint a fák tányérjába is. Szé­pen virítanak a rózsák és a petú­niák, liliomok. Kántor István Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet szemmel, patentmintával 3 cen­timéter = 15 sort kötünk. Az ele­je-mélységben, a középszemre, a 3. sortól, minden sorban 3 sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom