Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-06 / 130. szám
1991. JÚNIUS 6. Hazai körkép 3 A felkínált kártya A Szolnoki Könyvtáros Kör meghívottjaként vendégünk volt minap Szilágyi Ákos József Attila- díjas író, aki készségesen adott kü- löninterjút lapunknak.- Hogyan ítéli meg Közép-Kelet- Európa jövőjét a kialakult helyzetben, különös tekintettel arra, hogy a régió országaiban számos nemzetiség van alaposan összekeverve?- Abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy éppen holnap a Bibó István Kollégiumnak a rendezésében egy kétnapos konferencia egyik ülésszakán veszek részt egy hasonló előadással. A konferenciának az a címe, hogy Csendes? Forradalom? Volt?, és az egész kelet-európai régióban az elmúlt két évben lezajlott fordulatokat próbáljuk ott értelmezni, úgyhogy én valamelyest készültem ebből, bár nem sajátságosán a nemzeti kérdésből, igaz, ez nem választható el... Talán egy saját szlogenemmel kezdem: Jaltán túl vagyunk, de Lajtán változatlanul innen. Tehát a Jaltában megtestesített szovjet országiás véget ért, nincs vasfüggöny, nincsenek politikai határok, amiket nem tudunk átlépni, nincs államrendőrség és gondolatrendőrség, amelytől nehezebben lélegzőnk, és így tovább, de ez csupán láthatóvá tette számunkra, hogy nem csak egy jaltai törésvonal választotta el Keletet és Nyugatot, hanem egy lajtai törésvonal is, amelyen még innen vagyunk. Az a feneség, hogy az volt a látszat, ha végre kivonulnak a szovjet csapatok, az állampárt hatalma megszűnik, akkor itt pillanatok alatt egy olyan fogyasztói paradicsom lesz, amilyen Nyugaton van, illetve lett az elmúlt 30-40 évben. Ez sajnos nem várható éppen azért, mert ez a törésvonal mélyebb, és a világgazdaságba csak azon a szinten lehet integrálódni, amilyen szinten mi vagyunk. Tudjuk, hogy e pillanatban ez munkanélküliséget, igen nagy társadalmi egyenlőtlenségeket, relatív elnyomorodást és hasonlókat fog hozni, tehát a szociális konfliktusoknak egy tömegét. Ezeket a konfliktusokat igen gyakran úgy vezették le, hogy megpróbálták nemzeti, faji, felekezeti ellentétekbe öltöztetni a szociális feszültséget. Ebben a régióban erre jó esély van, s ha körülnézünk, annál inkább fennáll a veszélye annak, hogy a modernizációs válság, vagy a világgazdaságba való beilleszkedés válsága átmenjen egy nemzetek közötti ellentétbe, egy kelet-európai háborús tűzfészekbe (amitől a nyugatiak állandóan rettegnek), minél kevésbé volt sikeres, vagy relatív sikeres az elmúlt 15-20 évben az egyes közép-európai meg kelet-európai országokban, vagy a Szovjetunióban az egyes köztársaságokban egyfajta modernizáció, amely egy középréteget hozott létre, amely egy viszonylagos jólétet hozott létre. Mondhatjuk, Magyarország e tekintetben vezette ezt a régiót, egy kicsit abból élünk a mai napig, ami ezalatt a 15-20 év alatt létrejött, amilyen ügyesen a magyar társadalom itt ki tudta magának lavírozni ezt a legjobb helyzetet, és amilyen türelmesen, bölcsen, fogcsikorgatva - mindegy - ez a pártállami elit, nomenklatúra ezt eltűrte, részben maga is részt vett benne, haszonélvezője volt. Ebből élünk, és én attól félek, hogy ha nem sikerül ez a beilleszkedés, mégpedig rövid időn belül, ha túlságosan nagy árat kell ezért fizetni szociális értelemben, hát akkor bizony a magyar demokráciát is fenyegetik komoly válságok, egy nacionalista kisiklás veszélye is. Nem önmagában a nacionalizmussal van baj, mert látható, hogy Magyarországon ma alig hat a nacionalizmus, egyáltalán semmi nem hat, ami ideológia. Ez a társadalom annyira modernizálódott, hogy mindenféle ideológia uralmát megsemmisítette, mindenféle ideológiával szemben immunis a magyar társadalom, nincs tombolás, nincs zász- lólobogtatás, mert azt nézi mindenki, hogy az én kis életemben tulajdonképpen ez mit is jelent? Most privatizálnak, reprivatizálnak, mit tudom én, mit csinálnak..., de hogy ennek konkrétan mi az ideológiája - hogy a magántulajdon szabadságát akarjuk, vagy keresztény Magyarországot, Mária országát s a többit - igazából a társadalom többségét nem mozgatja meg, irritálja, ellenszenvezik vele. De ha a válság felfalja a középrétegeket, ha elpusztítja ezt a relatív-gazdagságot (amit kétségkívül külső eszközök bevonásával teremtett meg a kádárizmus), akkor megnövekszik az ideológiák iránti éhség. Ez a társadalom most nem akar forradalmat, fél tőle a szónak az erőszakos felfordulás értelmében, ezért a lassú jogi átalakulás mellett van.- Lépjünk túl a határokon: a közös sors és sorsforduló ellenére úgy tűnik, növekszik a feszültség a kelet-európai országok között. Kissé paradox helyzet...- Nagyon úgy néz ki a dolog, hogy megismétlődhet az, ami egyszer már a közép-európai monarchiák felbomlása után bekövetkezett, hogy a helyükön keletkezett kis nemzetállamok az elnyert függetlenséggel valójában az egymással szembeni háborúskodás jogát vélték elnyerni, tehát nem demokráciák jöttek létre, hanem kis kaliberű zsarnokoknak vagy diktátoroknak, kormányzóknak a tekintélyuralmi rendszerei. A mai helyzetben új elem, hogy egy bonyolult egyezkedési folyamat eredményeként nyerhette vissza Közép- Kelet-Európa a függetlenségét, ebben a szovjetek tevőlegesen I benne voltak, ebben a két szu- perhatalom megegyezése döntő szerepet játszott, és vé- I gül is a Szovjetunió, mint hatalom is megmaradt, a másik oldalon egy egységesülő Nyu- gat-Európa van, amely nem érdekelt abban, hogy tovább bomoljanak ezek az államok...- Pedig ez történik, ugye, Szlovénia is most jelentette be kiválási szándékát Jugoszláviából, és ez csak egy példa...- Igen, ennek az esélye abszolút mértékben megvan, de meglepődhetünk azon, hogy a Nyugat csakis az egységes Jugoszlávia, Szovjetunió vagy Csehszlovákia fennmaradásában érdekelt. Sajnos, nem a modernizáció, a nagyobb szabadság, a demokrácia felé mutatná ezek az állapotok, hanem polgárháborús tűzfészkek felé, leépülés, szétesés felé, és természetesen a létező piacok elvesztését is jelenti ez. Tehát, maradjanak csak együtt! Ami majdnem a végünk volt, Trianon, a csonka Magyarország most ebből a szempontból előny. Ha valakit beemelnek ebbe a nyugat-európai integrációba, akkor nyilvánvaló kicsisége, meg a nemzetállami egység okán elsősorban Magyar- ország jön számításba.- Összegezve: borúlátó avagy derülátó a kelet-európai országok hosszú távú jövőjének tekintetében?- Sajnos, én hosszú távon pesszimistán látom a dolgokat. Azt nem mondtam el, hogy globális vízióban látom az egészet: mi világtársadalomban élünk, ott vannak gazdagok, szegények, mi ott a kettő között vagyunk, és azt tudom elképzelni, hogy kölcsönös erőfeszítéssel - a gazdagok bizonyos lemondások árán, mi pedig regionális szinten bizonyos politikai-nemzeti önkorlátozással - létre tudunk hozni valamilyen egységet. Ha ez nem következik be, én egy világ- polgárháborútól félek nem is olyan hosszú távon. Mert 2010-re megkétszereződik a Föld lakossága, és most is az a helyzet, hogy a megtermelt javak 80 százalékát a Föld lakosságának egynegyede sajátítja ki, és csak 20 százalékot a háromnegyed. Ez még rosszabb lesz, tehát itt éhséglázadások, rettenetes dolgok várhatók, ha nem alakul ki rövidesen egy világ-jóléti állam. Ez az átmenet egy kiváló alkalom, fel van kínálva a Nyugatnak a kártya, ha csak ezt látom, akkor optimista vagyok. Ha ezt nem tudják kihasználni, akkor viszont nagyon pesszimista vagyok, akkor nem csak a mi régiónk pusztulhat. Lejegyezte: Molnár H. Lajos napló Még egyszer a könyvhétről Az egyik napilapban fotókat látok: írók árválkodnak a képeken olvasókra, vevőkre várva - hiába. Esetleg egymással diskurálnak. Most került volna igazi helyére az irodalom? Bibliakiállítás Szolnokon. A könyvek könyvének számtalan kiadása díszük a gyermekkönyvtár vitrinéiben, dr. Ötvös László kunmadarasi lelkipásztor gyűjteményének egy töredéke. Az egyik első könyv A Müncheni Kódex. Egy emlék. Néhány esztendővel ezelőtt egy kiváló tatár költő járt Karcagon. Megízlelte a magyar nyelvet, megtetszett neki, bámulatos gyorsasággal kezdte elsajátítani. Szerzett egy ösztöndíjat, egy évre szólót, remekül megtanult magyarul. Ült a könyveim között, kezében A Müncheni Kódex, ízlelgette a régies kifejezéseket. Ravil Buharáj, mert hiszen ő az a tatár költő, gondosan válogatta a magyar nyelv gyöngyszemeit, s a pontos jelentésük felől érdeklődött, íme néhány: ajéjt „áhít, óhajt”; akcsa „fillér”; alad „alud(ik)”; aláh „gondol”; alejtat „szándék”; alot „vél, gondol”; általgyakdos „átdöf”; általkod(ik) „megszégyenül”; ápol „csókol”; aszju „aszott, elszáradt”; azannye „ugyanany- nyi”; belendesől „tobzódva”; belendezkedik „házasságot tör, paráználkodik”; derhenyő „derűs, szép idő”; dicsővejt „dicsőít”; égödösz „gerjedez”; egybeszorejt „egybeszorít”; eh- nyejt „fékez, megfékez”; elfordejt „félrevezet”; előlett „első(szülött fiú)”; esmég „ismét”; fal- dokló „nagyétkű”; farcsok „csípő, derék”; fer- tezetes „tisztázatlan”... íme, a Könyv. A könyvheti könyvek előtt ácsorgott eg borostás, szegényesen öltözött férfi. Órákig nézegette a könyveket. Olvasott az egyikből is, a másikból is. Az eladó rendes volt, nem szólt rá, pedig tudta, ebből nem lesz üzlet. A tavaszi levegőégen „mennyei repesők”, de a borostás férfi csak a könyvekre figyelt. Mintha a könyvek megszólították volna, mondjuk, imigyen: „Kinek kedig vadnak hallandó fülei, hallgassa”. Könyvhét. Már csak keveseknek ünnep, úgy tűnik. Körmendi Lajos Pénz, money, das Geld Telefonhiány: az ügy halála Amikor az Expóról vitatkoznak a pártok, bizony gyakran elfelejtik, hogy Magyarország sok területén a vállalkozás elemi feltételei sincsenek meg. Ilyennek kell tekintenünk a telefont is, mert miként azt Deák Márton, a rákóczifalvai községfejlesztési bizottság tagja többször is hangsúlyozta, sok vállalkozó kijelentette, addig nem jön a településre, még csak tárgyalni sem, amíg telefon nem lesz. Ő pedig, lévén maga is vállalkozó, gyakran találkozik ilyen helyzettel, megszenvedve annak minden kínját. Mindezt a polgármester, Bodács István is tanúsította, hiszen ő talán a leggyakoribb szenvedő alanya annak, hogy a település nincs bekapcsolva a távhívásba. Hasonló település megyeszerte igen sok van, akiknek ráadásul a Távközlési Vállalat pénz híján, sok esetben ígérettel sem szolgált. Az egyébként is hátrányos helyzetben lévő települések tehát a telefonhiány miatt további lesüllyedésre számíthatnak, minthogy feltételek híján a tőke nagy ívben elkerüli őket, a helyi vállalkozások egy része pedig emiatt nem bontakozhat ki. Ha csak nem tesznek valamit maguk. A leírtak önmagukban is elegendő indokul szolgálnak arra, hogy tegyenek valamit, s ez a valami ebben az esetben mindenekelőtt a térség összefogását jelenti. Esetünkben ráadásul nem is járatlan útra térnének rá, hiszen van már egy példa, a nagykovácsiaké, ahol létrehozták az Első Magyar Telefon Rt.-t, s amelyhez való csatlakozás ötlete teljesen kézenfekvőnek tűnik. Ezzel együtt is az ötlet Deák Mártoné, aki utánanézve a dolognak, kész elképzeléssel késztette a polgármestert munkára, ő pedig a környéken lévő kollégáit. Végül is itt két dologról van szó, s a kettő akár el is válhat egymástól, bár ez nem szükség- szerű. A részvényt vásárolni szándékozók egyrészt egy jó befektetési lehetőséget találnak, másrészt, nem mellékesen persze, telefonhoz is juthatnak, ráadásul egy olyan vidéken, amely egy monopolszervezet számára nem túl gazdaságos. A távközlésbe való befektetés a világon mindenütt gazdaságos, rövid idő alatt megtérül. Jelen helyzetben a 30-40 ezer forintra becsült részvények árfolyama várhatóan rövid idő alatt megtöbbszöröződhet. Aki nem akarja eladni, az pedig tisztességes osztalékban reménykedhet. A befektetési lehetőség mellett a másik előny a telefon. A telefon, amely ebben a rendszerben valóban a tulajdonosé, ellentétben aTávközlési Vállalat telefonjaival. Ott ha valaki elköltözik, az esetek nagy részében ugrik a pénz. Az rt.-ba belépők esetében viszont nem. További előny, hogy a részvényesek számára, mai árakat figyelembe véve, az egyszeri telefonálás díja 4 forint, a távközlési 5 forinttal szemben. A rendszeresen kívülre is az alaptarifa 4 forint, a külsők a rendszerbe viszont 5 forintért telefonálhatnak. A leírtakból az is kiderül, hogy a két rendszer összeköthető, nyugaton is így működnek egymás mellett a különböző rendszerek. Optimális működéshez 15-20 ezer vonal kiépítésére lenne szükség. Ezt abban a 25-30 kilométeres sugarú körben - amelyet figyelembe lehet venni - meg is lehet valósítani. Déli irányban Kunszent- márton, keleten Kisújszállás, északon Törökszentmiklós, majd nyugaton a Tisza vonala a lehetséges határpontok. Ennek a körnek a közepén, talán éppen Mesterszálláson lehetne kiépíteni a központot, amely digitális rendszerű, üvegszálas kábellel működne, amelyre a számítógépes hálózatot is lehet csatlakoztatni. Fontos tudnivaló, hogy körrendszerről van szó, amely két irányból táplálható. Hiba esetén tehát gyakorlatilag a rendszer tovább él. Jövő hétre tervezik az összejövetelt az érintett polgármesterek, képviselőtagok bevonásával. Összefogással egy év múlva már telefonálni lehetne. A vegyes tulajdonú, 30 százalékban most külföldi részvétellel működő rt., amely már sikeresen működik, 120 százalékos kiépítettséget tervez. A továbbfejlesztésnek sem lesz tehát akadálya. A helybeliek a leírtakon túl munkához is juthatnak, mint alvállalkozók. A tervezett kiépítettségi szint egyébként azt is jelenti, hogy öt órán belül - ha a rendszer kész lesz - bárhol, bárkinek be tudják szerelni az új telefont. Mindez nem azt jelenti, hogy olcsó lesz a beruházás. A lakosság mellett azonban a helyi cégek is vásárolhatnak részvényt, miként ebbéli szándékukat a nagykovácsi vásárlásból kimaradottak is jelezték. Maga a fenntartás már jóval olcsóbb, a bevétel, a dolog természeténél fogva folyamatos, és jóval biztosabb a termelő cégekénél. Mindez ma még csak lehetőség. Tudni kell azonban, hogy a helybélieken kívül más ezt nem csinálja meg. Aki pedig kimarad belőle, elveszti jogalapját arra, hogy panaszkodjék sanyarú sorsa miatt. Füle István A takarékos kisvállalkozó autója: OLTCIT CLUB 11 RL TRANSIT A megfelelő kisáruszállító az Ön megbízható társa a vállalkozásban- kis fogyasztás: 90 km/óránál 6,6 liter,- kényelmes raktár: 400 kg (619 liter)- kedvező ár: 299 000 Ft + áfa Megveheti Lízingelheti és most meg is nézheti Szolnokon a Pelikán Szálló és a művelődési központ közötti területen 9-éig, naponta 14 órától 19-ig Nézze meg, rendelje meg! 13-áig 13 000 Ft kedvezmény! Várja Önt a: Szolnokon pediga:/^ LEASING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1121 BUDAPEST, XII. kér. Eötvös út 13-15. Tel.: 1564726, 1564731 Tel fax: 156-3818 Postacím: 1539 Budapest, Pl.: 630. ’Kfrtskfdebtú is Információs Iroda 5000 Szolnok Verseghy park 8. Tel /Fax.: (56) 44-905
