Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-06 / 130. szám

1991. JÚNIUS 6. Hazai körkép 3 A felkínált kártya A Szolnoki Könyvtáros Kör meghívottjaként vendégünk volt minap Szilágyi Ákos József Attila- díjas író, aki készségesen adott kü- löninterjút lapunknak.- Hogyan ítéli meg Közép-Kelet- Európa jövőjét a kialakult helyzet­ben, különös tekintettel arra, hogy a régió országaiban számos nem­zetiség van alaposan összekever­ve?- Abban a furcsa helyzetben va­gyok, hogy éppen holnap a Bibó István Kollégiumnak a rendezésében egy kétnapos konferencia egyik ülésszakán veszek részt egy hasonló elő­adással. A konferenciának az a címe, hogy Csendes? For­radalom? Volt?, és az egész kelet-európai régióban az el­múlt két évben lezajlott for­dulatokat próbáljuk ott értel­mezni, úgyhogy én valame­lyest készültem ebből, bár nem sajátságosán a nemzeti kérdésből, igaz, ez nem vá­lasztható el... Talán egy saját szlogenemmel kezdem: Jal­tán túl vagyunk, de Lajtán változatlanul innen. Tehát a Jaltában megtestesített szov­jet országiás véget ért, nincs vasfüggöny, nincsenek poli­tikai határok, amiket nem tu­dunk átlépni, nincs állam­rendőrség és gondolatrendőr­ség, amelytől nehezebben léleg­zőnk, és így tovább, de ez csupán láthatóvá tette számunkra, hogy nem csak egy jaltai törésvonal vá­lasztotta el Keletet és Nyugatot, hanem egy lajtai törésvonal is, amelyen még innen vagyunk. Az a feneség, hogy az volt a látszat, ha végre kivonulnak a szovjet csapa­tok, az állampárt hatalma megszű­nik, akkor itt pillanatok alatt egy olyan fogyasztói paradicsom lesz, amilyen Nyugaton van, illetve lett az elmúlt 30-40 évben. Ez sajnos nem várható éppen azért, mert ez a törésvonal mélyebb, és a világgaz­daságba csak azon a szinten lehet integrálódni, amilyen szinten mi vagyunk. Tudjuk, hogy e pillanat­ban ez munkanélküliséget, igen nagy társadalmi egyenlőtlensége­ket, relatív elnyomorodást és ha­sonlókat fog hozni, tehát a szociá­lis konfliktusoknak egy tömegét. Ezeket a konfliktusokat igen gyak­ran úgy vezették le, hogy megpró­bálták nemzeti, faji, felekezeti el­lentétekbe öltöztetni a szociális fe­szültséget. Ebben a régióban erre jó esély van, s ha körülnézünk, annál inkább fennáll a veszélye an­nak, hogy a modernizációs válság, vagy a világgazdaságba való beil­leszkedés válsága átmenjen egy nemzetek közötti ellentétbe, egy kelet-európai háborús tűzfészekbe (amitől a nyugatiak állandóan ret­tegnek), minél kevésbé volt sike­res, vagy relatív sikeres az elmúlt 15-20 évben az egyes közép-euró­pai meg kelet-európai országok­ban, vagy a Szovjetunióban az egyes köztársaságokban egyfajta modernizáció, amely egy középré­teget hozott létre, amely egy vi­szonylagos jólétet hozott létre. Mondhatjuk, Magyarország e te­kintetben vezette ezt a régiót, egy kicsit abból élünk a mai napig, ami ezalatt a 15-20 év alatt létrejött, amilyen ügyesen a magyar társa­dalom itt ki tudta magának lavíroz­ni ezt a legjobb helyzetet, és ami­lyen türelmesen, bölcsen, fogcsi­korgatva - mindegy - ez a pártálla­mi elit, nomenklatúra ezt eltűrte, részben maga is részt vett benne, haszonélvezője volt. Ebből élünk, és én attól félek, hogy ha nem si­kerül ez a beilleszkedés, mégpedig rövid időn belül, ha túlságosan nagy árat kell ezért fizetni szociális értelemben, hát akkor bizony a magyar demokráciát is fenyegetik komoly válságok, egy nacionalista kisiklás veszélye is. Nem önmagá­ban a nacionalizmussal van baj, mert látható, hogy Magyarorszá­gon ma alig hat a nacionalizmus, egyáltalán semmi nem hat, ami ideológia. Ez a társadalom annyira modernizálódott, hogy mindenfé­le ideológia uralmát megsemmisí­tette, mindenféle ideológiával szemben immunis a magyar társa­dalom, nincs tombolás, nincs zász- lólobogtatás, mert azt nézi min­denki, hogy az én kis életemben tulajdonképpen ez mit is jelent? Most privatizálnak, reprivatizál­nak, mit tudom én, mit csinál­nak..., de hogy ennek konkrétan mi az ideológiája - hogy a magántu­lajdon szabadságát akarjuk, vagy keresztény Magyarországot, Má­ria országát s a többit - igazából a társadalom többségét nem moz­gatja meg, irritálja, ellenszenvezik vele. De ha a válság felfalja a kö­zéprétegeket, ha elpusztítja ezt a relatív-gazdagságot (amit kétség­kívül külső eszközök bevonásával teremtett meg a kádárizmus), ak­kor megnövekszik az ideológiák iránti éhség. Ez a társadalom most nem akar forradalmat, fél tőle a szónak az erőszakos felfordulás értelmében, ezért a lassú jogi átala­kulás mellett van.- Lépjünk túl a határokon: a kö­zös sors és sorsforduló ellenére úgy tűnik, növekszik a feszültség a kelet-európai országok között. Kissé paradox helyzet...- Nagyon úgy néz ki a dolog, hogy megismétlődhet az, ami egy­szer már a közép-európai monar­chiák felbomlása után bekövetke­zett, hogy a helyükön keletkezett kis nemzetállamok az elnyert füg­getlenséggel valójában az egy­mással szembeni háborúskodás jo­gát vélték elnyerni, tehát nem de­mokráciák jöttek létre, hanem kis kaliberű zsarnokoknak vagy diktá­toroknak, kormányzóknak a tekin­télyuralmi rendszerei. A mai hely­zetben új elem, hogy egy bonyo­lult egyezkedési folyamat eredmé­nyeként nyerhette vissza Közép- Kelet-Európa a függetlenségét, ebben a szovjetek tevőlegesen I benne voltak, ebben a két szu- perhatalom megegyezése döntő szerepet játszott, és vé- I gül is a Szovjetunió, mint ha­talom is megmaradt, a másik oldalon egy egységesülő Nyu- gat-Európa van, amely nem érdekelt abban, hogy tovább bomoljanak ezek az államok...- Pedig ez történik, ugye, Szlovénia is most jelentette be kiválási szándékát Jugoszlá­viából, és ez csak egy példa...- Igen, ennek az esélye ab­szolút mértékben megvan, de meglepődhetünk azon, hogy a Nyugat csakis az egységes Ju­goszlávia, Szovjetunió vagy Csehszlovákia fennmaradásá­ban érdekelt. Sajnos, nem a modernizáció, a nagyobb sza­badság, a demokrácia felé mu­tatná ezek az állapotok, ha­nem polgárháborús tűzfész­kek felé, leépülés, szétesés felé, és természetesen a létező pia­cok elvesztését is jelenti ez. Tehát, maradjanak csak együtt! Ami majdnem a végünk volt, Trianon, a csonka Magyarország most eb­ből a szempontból előny. Ha vala­kit beemelnek ebbe a nyugat-euró­pai integrációba, akkor nyilvánva­ló kicsisége, meg a nemzetállami egység okán elsősorban Magyar- ország jön számításba.- Összegezve: borúlátó avagy derülátó a kelet-európai országok hosszú távú jövőjének tekinteté­ben?- Sajnos, én hosszú távon pesszimistán látom a dolgokat. Azt nem mondtam el, hogy globá­lis vízióban látom az egészet: mi világtársadalomban élünk, ott van­nak gazdagok, szegények, mi ott a kettő között vagyunk, és azt tudom elképzelni, hogy kölcsönös erőfe­szítéssel - a gazdagok bizonyos le­mondások árán, mi pedig regioná­lis szinten bizonyos politikai-nem­zeti önkorlátozással - létre tudunk hozni valamilyen egységet. Ha ez nem következik be, én egy világ- polgárháborútól félek nem is olyan hosszú távon. Mert 2010-re meg­kétszereződik a Föld lakossága, és most is az a helyzet, hogy a meg­termelt javak 80 százalékát a Föld lakosságának egynegyede sajátítja ki, és csak 20 százalékot a három­negyed. Ez még rosszabb lesz, te­hát itt éhséglázadások, rettenetes dolgok várhatók, ha nem alakul ki rövidesen egy világ-jóléti állam. Ez az átmenet egy kiváló alkalom, fel van kínálva a Nyugatnak a kár­tya, ha csak ezt látom, akkor opti­mista vagyok. Ha ezt nem tudják kihasználni, akkor viszont nagyon pesszimista vagyok, akkor nem csak a mi régiónk pusztulhat. Lejegyezte: Molnár H. Lajos napló Még egyszer a könyvhétről Az egyik napilapban fotókat látok: írók árvál­kodnak a képeken olvasókra, vevőkre várva - hiába. Esetleg egymással diskurálnak. Most került volna igazi helyére az irodalom? Bibliakiállítás Szolnokon. A könyvek könyvé­nek számtalan kiadása díszük a gyermekkönyv­tár vitrinéiben, dr. Ötvös László kunmadarasi lelkipásztor gyűjteményének egy töredéke. Az egyik első könyv A Müncheni Kódex. Egy emlék. Néhány esztendővel ezelőtt egy kiváló tatár költő járt Karcagon. Megízlelte a magyar nyelvet, megtetszett neki, bámulatos gyorsasággal kezdte elsajátítani. Szerzett egy ösztöndíjat, egy évre szólót, remekül megtanult magyarul. Ült a könyveim között, kezében A Müncheni Kódex, ízlelgette a régies kifejezése­ket. Ravil Buharáj, mert hiszen ő az a tatár költő, gondosan válogatta a magyar nyelv gyöngysze­meit, s a pontos jelentésük felől érdeklődött, íme néhány: ajéjt „áhít, óhajt”; akcsa „fillér”; alad „alud(ik)”; aláh „gondol”; alejtat „szán­dék”; alot „vél, gondol”; általgyakdos „átdöf”; általkod(ik) „megszégyenül”; ápol „csókol”; aszju „aszott, elszáradt”; azannye „ugyanany- nyi”; belendesől „tobzódva”; belendezkedik „házasságot tör, paráználkodik”; derhenyő „de­rűs, szép idő”; dicsővejt „dicsőít”; égödösz „gerjedez”; egybeszorejt „egybeszorít”; eh- nyejt „fékez, megfékez”; elfordejt „félrevezet”; előlett „első(szülött fiú)”; esmég „ismét”; fal- dokló „nagyétkű”; farcsok „csípő, derék”; fer- tezetes „tisztázatlan”... íme, a Könyv. A könyvheti könyvek előtt ácsorgott eg boros­tás, szegényesen öltözött férfi. Órákig nézegette a könyveket. Olvasott az egyikből is, a másikból is. Az eladó rendes volt, nem szólt rá, pedig tudta, ebből nem lesz üzlet. A tavaszi levegőégen „mennyei repesők”, de a borostás férfi csak a könyvekre figyelt. Mintha a könyvek megszólí­tották volna, mondjuk, imigyen: „Kinek kedig vadnak hallandó fülei, hallgassa”. Könyvhét. Már csak keveseknek ünnep, úgy tűnik. Körmendi Lajos Pénz, money, das Geld Telefonhiány: az ügy halála Amikor az Expóról vitatkoz­nak a pártok, bizony gyakran el­felejtik, hogy Magyarország sok területén a vállalkozás elemi fel­tételei sincsenek meg. Ilyennek kell tekintenünk a telefont is, mert miként azt Deák Márton, a rákóczifalvai községfejlesztési bizottság tagja többször is hang­súlyozta, sok vállalkozó kijelen­tette, addig nem jön a település­re, még csak tárgyalni sem, amíg telefon nem lesz. Ő pedig, lévén maga is vállalkozó, gyakran ta­lálkozik ilyen helyzettel, meg­szenvedve annak minden kínját. Mindezt a polgármester, Bodács István is tanúsította, hiszen ő ta­lán a leggyakoribb szenvedő ala­nya annak, hogy a település nincs bekapcsolva a távhívásba. Hasonló település megyeszerte igen sok van, akiknek ráadásul a Távközlési Vállalat pénz híján, sok esetben ígérettel sem szol­gált. Az egyébként is hátrányos helyzetben lévő települések te­hát a telefonhiány miatt további lesüllyedésre számíthatnak, minthogy feltételek híján a tőke nagy ívben elkerüli őket, a helyi vállalkozások egy része pedig emiatt nem bontakozhat ki. Ha csak nem tesznek valamit ma­guk. A leírtak önmagukban is elegendő indokul szolgálnak ar­ra, hogy tegyenek valamit, s ez a valami ebben az esetben minde­nekelőtt a térség összefogását je­lenti. Esetünkben ráadásul nem is járatlan útra térnének rá, hi­szen van már egy példa, a nagy­kovácsiaké, ahol létrehozták az Első Magyar Telefon Rt.-t, s amelyhez való csatlakozás ötlete teljesen kézenfekvőnek tűnik. Ezzel együtt is az ötlet Deák Mártoné, aki utánanézve a do­lognak, kész elképzeléssel kész­tette a polgármestert munkára, ő pedig a környéken lévő kollégá­it. Végül is itt két dologról van szó, s a kettő akár el is válhat egymástól, bár ez nem szükség- szerű. A részvényt vásárolni szándékozók egyrészt egy jó be­fektetési lehetőséget találnak, másrészt, nem mellékesen per­sze, telefonhoz is juthatnak, rá­adásul egy olyan vidéken, amely egy monopolszervezet számára nem túl gazdaságos. A távköz­lésbe való befektetés a világon mindenütt gazdaságos, rövid idő alatt megtérül. Jelen helyzetben a 30-40 ezer forintra becsült részvények árfolyama várhatóan rövid idő alatt megtöbbszörö­ződhet. Aki nem akarja eladni, az pedig tisztességes osztalék­ban reménykedhet. A befektetési lehetőség mel­lett a másik előny a telefon. A telefon, amely ebben a rend­szerben valóban a tulajdonosé, ellentétben aTávközlési Vállalat telefonjaival. Ott ha valaki elköl­tözik, az esetek nagy részében ugrik a pénz. Az rt.-ba belépők esetében viszont nem. További előny, hogy a részvényesek szá­mára, mai árakat figyelembe vé­ve, az egyszeri telefonálás díja 4 forint, a távközlési 5 forinttal szemben. A rendszeresen kívül­re is az alaptarifa 4 forint, a kül­sők a rendszerbe viszont 5 forin­tért telefonálhatnak. A leírtakból az is kiderül, hogy a két rendszer összeköthető, nyugaton is így működnek egymás mellett a kü­lönböző rendszerek. Optimális működéshez 15-20 ezer vonal kiépítésére lenne szükség. Ezt abban a 25-30 kilométeres suga­rú körben - amelyet figyelembe lehet venni - meg is lehet valósí­tani. Déli irányban Kunszent- márton, keleten Kisújszállás, északon Törökszentmiklós, majd nyugaton a Tisza vonala a lehetséges határpontok. Ennek a körnek a közepén, talán éppen Mesterszálláson lehetne kiépíte­ni a központot, amely digitális rendszerű, üvegszálas kábellel működne, amelyre a számítógé­pes hálózatot is lehet csatlakoz­tatni. Fontos tudnivaló, hogy körrendszerről van szó, amely két irányból táplálható. Hiba esetén tehát gyakorlatilag a rendszer tovább él. Jövő hétre tervezik az össze­jövetelt az érintett polgármeste­rek, képviselőtagok bevonásá­val. Összefogással egy év múlva már telefonálni lehetne. A ve­gyes tulajdonú, 30 százalékban most külföldi részvétellel műkö­dő rt., amely már sikeresen mű­ködik, 120 százalékos kiépített­séget tervez. A továbbfejlesztés­nek sem lesz tehát akadálya. A helybeliek a leírtakon túl mun­kához is juthatnak, mint alvállal­kozók. A tervezett kiépítettségi szint egyébként azt is jelenti, hogy öt órán belül - ha a rendszer kész lesz - bárhol, bárkinek be tudják szerelni az új telefont. Mindez nem azt jelenti, hogy olcsó lesz a beruházás. A lakos­ság mellett azonban a helyi cé­gek is vásárolhatnak részvényt, miként ebbéli szándékukat a nagykovácsi vásárlásból kima­radottak is jelezték. Maga a fenntartás már jóval olcsóbb, a bevétel, a dolog természeténél fogva folyamatos, és jóval bizto­sabb a termelő cégekénél. Mind­ez ma még csak lehetőség. Tudni kell azonban, hogy a helybélie­ken kívül más ezt nem csinálja meg. Aki pedig kimarad belőle, el­veszti jogalapját arra, hogy pa­naszkodjék sanyarú sorsa miatt. Füle István A takarékos kisvállalkozó autója: OLTCIT CLUB 11 RL TRANSIT A megfelelő kisáruszállító az Ön megbízható társa a vállalkozásban- kis fogyasztás: 90 km/óránál 6,6 liter,- kényelmes raktár: 400 kg (619 liter)- kedvező ár: 299 000 Ft + áfa Megveheti Lízingelheti és most meg is nézheti Szolnokon a Pelikán Szálló és a művelődési központ közötti területen 9-éig, naponta 14 órától 19-ig Nézze meg, rendelje meg! 13-áig 13 000 Ft kedvezmény! Várja Önt a: Szolnokon pediga:/^ LEASING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1121 BUDAPEST, XII. kér. Eötvös út 13-15. Tel.: 1564726, 1564731 Tel fax: 156-3818 Postacím: 1539 Budapest, Pl.: 630. ’Kfrtskfdebtú is Információs Iroda 5000 Szolnok Verseghy park 8. Tel /Fax.: (56) 44-905

Next

/
Oldalképek
Tartalom