Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-29 / 150. szám

1991. JÚNIUS 29. 11. Érdekességek a nagyvilágból Robbantsuk fel a Holdat? Johnny nem tud írni... Hogyan lehetne változtatni azon, hogy az északi féltekén hosszú, kemény, zimankós tél, a délin állandó, perzselő hőség ne­hezíti az emberiség életét? Ale­xander Abian amerikai profesz- szor szerint a megoldás viszony­lag egyszerű: fel kell robbantani a Holdat... Annak vonzása tor­zítja ugyanis el a Föld pályáját: Hold nélkül bolygónk egyenlete­sebben forogna tengelye körül, s a szélsőséges időjárási változá­sok helyébe egyfajta örök tavasz lépne - ígéri a kétségkívül eredeti ötlet atyja. Abian az iowai egyetem 68 éves tanára, korábban Oxfordban is oktatott. Nem holmi holdkó­ros, hanem nemzetközileg ismert matematikus, akinek nevéhez tu­dományának több felfedezése fű­ződik. A professzor szerint atom­töltetű rakétákkal a Hold két-há- rom darabra robbantható, még­pedig veszélytelenül, a távolság kizárja, hogy nukleáris hulladék érje el a Földet. A kopár égitest feldarabolása után a Föld éghaj­lata igen előnyösen változna ­Nem elég a jogosítvány Egy angliai kisvárosba tartott és Hollandiában kötött ki lan Muir brit autókereskedő, aki frissen szerzett repülői engedélyét fel­használva helikopterrel indult el üzleti ügyeinek intézésére.- Összezavarodtam, nem tud­tam, hol vagyok, ezért leereszked­tem, hogy lássam az útjelző táblá­kat. A Rotterdam feliratot megpil­lantva rájöttem, miért mennek az autók az út rossz oldalán - mesélte az újdonsült pilóta. A 30 éves fiatalember úti célja Londontól 160 kilométernyire nyugatra lett volna, de a sötétben pont az ellenkező irányba haladt, és az Északi-tenger felett átrepül­vén a hollandiai Delfinéi kötött ki. Végül egy benzinkút melletti par­kolóban szállt le 360 kilomé­ternyire kiindulópontjától. Innen egy rendőr kíséretében repült át a rotterdami repülőtérre, majd komppal utazott haza, és profi pi­lótát bízott meg a helikopter haza- szállításával. Ígéri Abian. Az északi és a déli sarkvidék jege egyenletesebben olvadna, s kiegyensúlyozottabbá válna a dagályok és apályok vál­takozása is. A professzor elmélete a szak­sajtóból eljutott a napilapokba is - ahol természetesen nem maradt válasz nélkül. A NASA, az Ame­rikai Űrkutatási Hivatal tudósai a „holdrobbantás” veszélyeire fi­gyelmeztettek: évtízmílliókkal ezelőtt egy, a Földre zuhant asz­teroida kiirtotta a dinoszauruszo­kat - ki ad biztosítékot, hogy most nem szakad ránk a Hold egy Miután a La Manche-csatorna alatt létrejött az alagút a brit szigetország és az öreg a kontinens között, Alasz­kában is felmerült agondolat: hasonló módon össze lehetne komi a Szovjet­uniót az Egyesült Államokkal. Alagút a Bering szoros alatt - röppent fel az ötlet a tengeri átjáró amerikai oldalán. Ez lehetővé tenné, hogy a fém- és olajszállítmányok akkor is átjussanak a tengeren, amikor az a vastag jégpán­cél miatt nem hajózható. Elsősorban az ásványkincsek szállításában volna tehát nagy jelentősége. Azonban a csatorna - megvalósulá­sa esetén - a személyforgalomban is darabja? S ki tudja biztosítani, hogy valóban szét lehet robban­tani a Holdat - hol próbáljuk ki? . . . A környezetvédők arra fi­gyelmeztettek, hogy különböző kukac- és halfajták csak hold­fényben párosodnak, míg egy hölgy olvasó feltette a lényeges kérdést: mi lesz a szerelemmel holdfény nélkül? ... Alexander Abian a bírálatok, támadások ellenére kitart elgon­dolásai mellett. - Annak idején Galilleités Kopernikuszt is kine­vették - emlékeztetett „némi” szerénytelenséggel. új távlatokat nyithatna. Lehetővé len­né például azt, hogy a szárazföldi uta­zást előnyben részesítő utas. miután New Yorkban vonatra szállt, a dél-af­rikai Fokvárosban szálljon ki. Már ebből is látszik, hogy az elgondolás egyelőre egy Veme-regény fantaszti­kumával vetekedik. Ez a képzeletbeli út ugyanis még távolról sem volna elintézve a Bering-alagúttal. Az elha­gyatott alaszkai és szibériai pályákon hat és fél ezer kilométernyi sínpárt kellene még lefektetni. A föld alatti átjáró és a vasút együttes költségeit potom kilencmillíárrl dollárra teszik. Megépülése esetén a Beríng-alagút volnaa világ leghosszabb tengeralatti átjárója. Kilencven kilométer hosz- szan nyújtózna a tengerfenék alan. Ez tíz kilométerrel több, mint a francia és brit partokat összekötő alagút. Az elképzelést máris jelentős alaszkai üzleti körök támogatják. A helyi kormányzó azonban még nem foglalt állást. Alaszkában eddig ugyanis olyan milliárdos beruházá­sok merültek fel, mint a Dél-Kaliför- niába irányuló édesvízvezeték, vala­mint a Távol-Keletre irányuló gáz­szállítások ügye. Közzétették az ENSZ-jelentését a világ népességének alakulásáról. Kihalástól nem kell tartanunk, de attól igen, hogy élelem-, energia- és helyszűkében leszünk. Bolygónk lakosságának száma eb­ben az évben, csaknem öt és fél mil- liárdra növekszik. Ami ebben ag­gasztó, az a növekedés üteme, amely­nek következtében 2075-re több mint 10 milliárd ember él majd a Földön. A feltartóztathatatlannak tűnő gyara­podás 95 százaléka a gazdaságilag elmaradott, szegény országokat érin­ti. Afrikában a jelenlegi 650 millióról 900 millióra nő a népesség a század- fordulóra. A kontinens legsűrűbben lakott országában, Nigériában 20 év alatt megduplázódik a lakosság szá­ma. Még gyorsabb a számbeli gyara­podás különösen Szíriában és Jemen­ben, ahol ma is természetesnek szá­mít hat-hét gyerek családonként. La­Ha meg csak Johnnyról lenne szó! De vele együtt évente há­romnegyed millió ameri kai fiatal kerül ki úgy az iskolapadból, hogy a bizonyítványát is alig tud­ja kibetűzni. A tizenéves ameri­kaiak tizenhárom százaléka hi­vatalosan analfabétának számít; több százezer fiatal munkás nem tud összeadni vagy kivonni. Az amerikai hadsereg - amely tud­valevőleg nem a kultúra felleg­vára - évente hatszázezer önkén­test kénytelen visszautasítani, mert műveltségi szintjük nem üti meg a mértéket. Kodak - digitális i»' ____■ '______u Új rendszerű fényképezőgépet fejlesztett ki az amerikai Kodak vállalat. Az új modellhez nincs szükség negatívra, mert digitális úton raktározza el az objektívjébe érkező jeleket, amelyeket később számítógépen lehet megjeleníteni. A digitális felvevőrendszer Ni- kon-alkatrészcket tartalmaz, és ára jelenleg 20 ezer dollár. Az. új eljá­rást mindenekelőtt a sajtó képto­vábbítási rendszerében javasolják hasznosítani, s mint Raymund De moulin, a vállalat egyik vezetője elmondta, nem kell attól tartani, hogy találmányuk kiszorítaná a ha­gyományos fényképezőgépeket a piacról, mivel azokkal sokkal jobb minőségű képeket lehet készíteni. A rendszernek mintegy 2,5 má­sodpercig tart a képek kirajzolása. A gép tárolóegységében egyszerre 150 kicsinyített képet lehet elrak­tározni, s a rendszer magában fog­lal egy kicsiny billentyűzetet is, amely mintegy 10 ezer jel egy ide­jű megjelenítését teszi lehetővé. Az új felvevő az Egyesült Ál­lamokban augusztusban, Euró­pában és Japánban jövőre kerül a piacokra. tin-Amerikában és a Karib-tenger térségében a századfordulóra, körül­belül 100 millióval többen élnek majd, mint most. Mindössze Észak- Amerikát és - talán Albánia kivételé­vel - Európát nem fenyegeti a túlzott népességgyarapodás réme. Itt a ve­szély máshonnann várható. Feltéte­lezhető, hogy felgyorsul a bevándor­lás üteme a harmadik világ országai­ból, ahonnan a társadalmi zűrzavar és a természeti környezet egyensúlyá­nak felbomlása űzi el a lakosságot. A bejutás - és beilleszkedés - az északi országokba máris nagyon nehéz, mi­vel ott képzetlen vagy félig képzett munkaerőre alig van szükség. Márpedig ha sokkal nagyobb a la­kosság, akkor több a gond: mert több száj többet fogyaszt. A természet tar­talékai kezdenek kimerülni. A talaj­víz gyorsabban fogy. mint ahogy pó­tolni lehet. A vegyi szennyeződés is hozzájárult ahhoz, hogy a megmű­A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az amerikai oktatási rendszer már nem képes ellátni feladatát. A veszély nem csekély: ennek az országnak a gazdagsága nem utolsósorban a lakosság szellemi kapacitására épül, s ha ez csökken, aligha véd- hetőek ki a gazdasági következ­mények. Az évek óta folyamato­san romló helyzet oka az, hogy az oktatási politika a szövetségi államok helyi hatóságainak ille­tékességi körébe tartozik, s az iskolák ellenőrzése igencsak hi­ányos. Senki nem kéri számon sem az iskola vezetésén, sem a tanári karon az eredménytelensé­get. Emellett - bármennyire is furcsán hangzik - az iskolák fel­szereltsége is gyatra, attól függő­en, mennyire szegény vagy gaz­dag közigazgatási központhoz tartozik. Az oktatásra szánt pén­zek gyakran a bürokrácia útvesz­Ha valaki Japánban ismerked­ni vágyik, és a beszélgetéshez témát keres, indító kérdésként a legcélszerűbb a partner vércso­portja iránt érdeklődni. Az ősök­nek és vérvonalaknak hallatlan jelentőséget tulajdonító ázsiai országban napjainkban ugyanis óriási népszerűségre tett szert a vércsoport-teória, amely szerint az emberek jellemét, sorsát alap­vetően az határozza meg, hogy A-s, B-s, AB-s vagy netán 0-ás a vérük. A tudósok szerint az elmélet­nek az égvilágon semmi alapja nincs. A japánok többsége ennek ellenére mély meggyőződéssel vallja, hogy az A-vércsoportú egyének óvatosak, határozatla­nok, konformisták, mindig igye­keznek megfelelni az elvárások­nak. A B-típusúak ezzel szem­ben határozott, eredeti és sokol­dalú személyiségek, időnként ta- szítóan magabiztosak, nem riad­nak vissza a nyilvános szereplés­től. A 0-ás vércsoporthoz tartozók alkalmas vezetők, öntudatosak és hidegfejűek, akik bátran szembenéznek a kihívásokkal. Igaz, hajlamosak a parancsoló fellépésre, és időnként hangula­tuk rabjaivá válnak. Kedvelik a csoportos sportokat, míg a bátor B-sek szívesebben szörföznek, vagy hódolnak a hegymászás ki­hívásainak - vallják az elméiét követői. Az AB-s vércsoporthoz tartozók bonyolult, rejtélyes sze­mélyiségek, akik hajlanak az extravaganciára, és kiemelkedő vélhető földterület állandóan csök­kenjen. A legfelsőbb földrétegből évente 26 milliárd tonna vész el az ENSZ adatai szerint. Terjeszkedik viszont a pusztaság, a sivatag - éven­te 6 millió hektárral. A planétánk tüdejének nevezett trópusi erdők te­rülete ezzel szemben minden évben 1 1 millió hektárral zsugorodik. Mindez részben a népességszaporo­dás következménye. Szerencsére vannak reménykeltő fejlemények is - például az, hogy a világ sűrűn lakott területein egyre többen hajlandók fo­gamzásgátlót szedni, és mind több nő, család tervez a korábbi generáci­ókhoz képest kevesebb gyermeket. Akad néhány olyan ország is, amely képes kordában tartani a számszerű gyarapodást. Az ENSZ által javasolt intézkedésekre még so­hasem voltak ennyire elszánva a vi­lág országai, mint most. A jelenlegi évtized végén dől el, hogy elszántsá­guk eredménnyel jár-e. tőiben eltűnnek vagy megfo­gyatkoznak, s a romló körülmé­nyek elől a pedagógusok is me­nekülnek. Míg 1959-ben az isko­lák alkalmazottainak hetven szá­zaléka tanár volt, ma ez az arány alig negyven százalék. Az oktatóknak meg is van az okuk a panaszra. Az iskolák többségének életét a szegénysé­gen kívül az erőszak, a kábító­szer-fogyasztás - no meg a kilá- tástalanság mérgezi. Az ameri­kai rendőrség minden hetedik percben letartóztat egy-egy dro­gos fiatalt, 135 ezer iskolás rend­szeresen hord magánál lőfegy­vert. Kinek van kedve ilyen kö­rülmények között az oktatás színvonalának emelésén mun­kálkodni? Bush elnök beiktatásakor ha­talmas változásokat ígért az ok­tatás területén - ezek a jelek sze­rint még váratnak magukra. tehetségek lehetnek bizonyos speciális területeken. A teória hívei esküsznek rá, hogy ismereteik birtokában sok­kal eredményesebben tudnak bánni embertársaikkal. Számos folyóirat rendszeresen közöl heti előrejelzéseket, amelyeket ho­roszkópokkal is kombinálnak. Josimasza Szuzuki, aki több könyvet szentelt a vércsoportel­méletnek, állítja, hogy a vércso­portok még a nemzeti jellegze­tességekre is magyarázatot ad­nak. - Az amerikaiknál a 0-ás vércsoport az uralkodó, és nem figyelnek a részletekre. Mindig nyíltan kimondják, amit gondol­nak - mondja Josimasza Szuzuki úr. (jyííkjfi partnerét? Ez természetes! Gyűlöli partnerét? Nyugodjon meg, ez teljesen természetes, és még jót is tesz egy házasságnak - legalábbis ezt állítja Jack Leedy, New York-i pszichiáter, aki eddig hét kötetet írt a gyűlöletről. „Aki házasságban él, az néha gyűlöli hitestársát, és ez teljesen normális. Hiszen néha még magunkat is gyűlöljük, miért ne érezhetnénk olykor az iránt is így, aki hozzánk a legközelebb áll?” - kérdezi az orvos. Az emberek elsősorban azért gyűlölik a partnerüket, mert na­gyon szeretik. Ha valakit szere­tünk, az igen intenzív érzés, és erősebben reagálunk azokra az emberekre, akikkel nagyon sok időt töltünk együtt. A pszichiáter még azt is megkockáztatja, hogy egészségtelen, ha néha nem gyű­löljük hitvesünket, mert ezzel csak elfojtjuk érzelmeinket, és így fennáll a veszélye annak, hogy ér­zéseink veszendőbe mennek. Hogy miért gyűlölünk? Azért, mert kényszerítve vagyunk önál­lóságunk egy részének feladására, mert néha le kell mondanunk ar­ról, amire vágyunk. A szexuális szabadság feladása különösen fér­fiaknál erősítheti a gyűlöletet. Dr. Leedy szerint ismerjük el, hogy néha gyűlölünk, anélkül, hogy vétkesnek éreznénk magunkat emiatt. Koncentráljunk házassá­gunk jó oldalaira. Ha házastár­sunknak valamely tulajdonságát különösen nem állhatjuk, akkor se engedjük, hogy ez gyűlöletté fa­juljon. Próbáljunk arra gondolni, mennyi jó tulajdonsága van. Ha gyűlöletet érez, reagáljon azonnal, ne engedje, hogy a szúnyogokból idővel elefántok legyenek. Ne várjon tökéletességet! Aki egy há­zasságtól ezt várja, csalódni fog. Zenélő melltartó Fudzsiji Aki, a Triumph International cég alkalmazottja megnyomja a melltartó kapcsát, és máris gyönyörű Mozart- dallamok csendülnek fel. Az egy-egy alkalommal mintegy 50 másodpercig zenélő melltartót a jubileumi Mozart-évre fej­lesztette ki a fehérneműmodelljeiről ismert nemzetközi cég. Los Angeles: nagytakarítás a Természettörténeti Múzeumban Alagút a Bering-szoros alatt? Bolygónk lakossága Mondd meg a vércsoportod ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom