Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-29 / 150. szám
12 Azt beszélik a faluban 1991. JÚNIUS 29. Kapcsolatok és távolságok A vállalkozások feltételeinek megteremtése Csak azt szerettem volna telefonon üzenni Rákóczifalvánr hogy fél órát kések. Mivel egy óra várakozás után sem tudtam kapcsolatba lépni a nagyközséggel, személyesen adtam át üzenetemet a rám váróknak. Gyorsabb vagyok ezek szerint, mint a kontinenseket pillanat alatt átszelő telefonjel. A település karnyújtásnyira van a nagyvárostól, ám közművekkel való ellátottságát tekintve évekkel lemaradt az amúgy sem élenjáró hazai és megyei színvonaltól. Nemrég húsz település képviselője tanácskozott itt, hogy a telefonhelyzet együttes javításának lehetőségeiről beszéljenek. Egy részvénytársaság két éven belül megoldást ígér. Szívesen vállalnák az üzemeltetéssel járó feladatokat is. Kedvezőbb árat ajánlottak, mint a piacon lévő többi cég. Lépni kell ebben a kérdésben, mert egyébként a lemaradottságot konzerválják. Kínkeserves dolog telefon nélkül vállalkozni, kereskedni. Szélámyékban vitorláznak a nagyközség vezetői. Szolnok közelsége az itt élők többsége számára előny. Sokan éppen ezért költöztek ki - vagy lokálpatrióta szemszögből -, vándoroltak be Falvára. A nagyközség egészét nézve azonban ennek vannak hátrányos következményei is. E kettőséggel lépten-nyomon szembetalálja magát az ideérkező. Több mint ezren ingáznak. Talán érthető, hogy ezeket az embereket miért nehéz megmozgatni. Tőlük függetlenül is kevesen érdeklődnek azonban lakókörnyezetük élete felől. Jó példa erre, hogy a februári közmeghallgatáson és az áprilisi falugyűlésen szinte ugyanazok vettek részt. Korábban többen is felajánlották segítségüket a tornaterem építéséhez, mégis a vártnál kevesebb férfikézre számíthatnak. A város közelsége miatt kevés a szolgáltató kisiparos.- A termelőtevékenység nem vonzó, igaz, anyagilag gyenge a vásárlóréteg is - állapítja meg Bodács István polgármester. - Mindenki kereskedni akar. Alig találni olyat, aki az igények szerinti szükségletet kielégítő tevékenységet folytatna. Az egyik legnépszerűbb vállalkozási forma az italárusítás. Hatvankét kis üzlet működik! Ezek nem igényelnek különösebb beruházást. Úgy tűnik, megélnek a forgalomból. Mi szeretnénk a volt kulí túrház helyén egy szolgáltóházat létrehozni. A beruházásban az önkormányzat is részt venne. A taxis-blokád alatt mindenki érezhette, hogy a falu milyen szorosan kötődik Szolnokhoz. Kevés volt a kenyér, pedig a pékségben folyamatosan dolgoztak. Itt egy másik példa: egy hentesünk van. Lényeg: olyan feltételeket kell teremtenie az önkormányzatnak, hogy vállalkozásra ösztönözze az embereket. Szeptember elsejétől az önkormányzat átveszi az áfész-től a gyermekélelmezést. Négyszázötven-ötszáz adag ételt kell készíteni az óvodásoknak, iskolásoknak és az öregek napközi otthonának. A nyáron eldől, hogy milyen formában oldják meg az étkeztetést. Már jelentkeztek vállalkozók. Elkészült a tájékoztató a vezetékes gázellátás szervezéséről. Szeretnék mihamarabb megismerni a lakosság szándékát. A költség ingatlanonként várhatóan 33-52 ezer forint lesz.- Mondták, hogy máshol olcsóbb volt a gáz - jegyzi meg a polgármester. - Igen ám, de ott korábban kötötték meg a kivitelezővel a szerződéseket. Akkor még olcsóbbak voltak az anyagok. Hogy mást ne említsek, tavaly óta kétszer emelkedett a csövek ára. Nem akartunk nép- számlálást tartani ebben a témában, nem tudhattuk ugyanis e- lőre, hogy hányán vennének részt benne. Ráadásul még költséges is. Ha meglesz az 51 százalékos részvételi arány, a vezetékhálózat építését 1992-ben elkezdhetjük. Kevesebb, de szebb Legelőterületek- Piriké, nehogy utánam küldje a férjét, mert nem fizetek vissza! - mondta az egyik idős termelő, miután megolvasta a cseresznyéért kapott pénzt. Két nap alatt annyi gyümölcsön szedett le a fáról, hogy annak ára több volt, mint a nyugdíja. Vannak, akik naponta 15-20 ezer forintot visznek haza a nagyközség főutcáján lévő Zöldért-átvevőhelyről. Tábori Béláné 1967 óta foglalkozik felvásárlással. Férjét nem küldi az elégedett ember után, mert az neki segít, meg egyébként sem számolta el senki magát. Az utcára néző táblán öles betűk hirdetik: a ropogós Germersdorfi cseresznye kilója száz forint.- Tavaly húsz vagon gyümölcsöt szállítottak el innen - mondja Táboriné. - Az idén jó, ha felennyi lesz. Egyébként szép a termés. Az árral elégedettek az emberek. Olyannyira, hogy még az éretlent is leszedik. Romlott a termelők ösz- szetétele. Jönnek ide Szolnokról, de még Tiszaföldvárról is. A régiek jobban tudtak minősíteni. A hobbisok azonban arra törekednek, hogy minél hamarabb megszabaduljanak a terméstől. Úgy kétszázötvenen keresik fel a telepet naponta. Hétfőn például hatszáz ládát pakoltak tehergépkocsira. Egy farekeszbe hat kiló cseresznye fér. Az átvevőhelyen pakolják át őket. Ügyelni kell a minőségre. Száz forintért nem kerülhet bele a szemétje.- Ma is volt néhány hangos ember -jegyzi meg a családi vállalkozás nyugdíjas hölgyfőnöke -, de hát rossz minőségű áruért nem adnak pénzt Ausztriában. Nemrég itt járt Kurt, egy darabig ő is nézte az átvételt. Ismerni kell az embereket. Nagyjából lehet sejteni, kinek a ládájába kell belenézni. A szállítmányok Szolnokra, aztán a fővárosba, a Zöldért-központ- ba indulnak. Ezt követően irány a nyugati határ. Azon túl ugyan mennyiért mérik kilóját? Taglétszámát tekintve a falu legerősebb pártszervezete a kisgazdáké.- Milyen a kapcsolatuk a termelőszövetkezettel? - kérdeztük Aszódi Lajostól, az FKgP helyi elnökétől.- A téesz vezetősége és a kisgazdák között vannak ellentétek. Nem értenek egyet a mi követeléseinkkel. A föld, de leginkább az úgynevezett legeltetési bizottsági területek visszaadásában, használatában különböznek nézeteink. Ezek használata megilletné a falu egész lakosságát. A téesztagok között sok kisgazda van. Képviseljük a helyi állattenyésztők érdekeit. Összességében számottevő ez az állomány. A téesz arra hivatkozik, hogy azért nem tud legelőt biztosítani, mert ami van, az nekik kell.- Mi lehetne a megoldás?- Máshol már sikerült olyan megoldást találni, hogy a szántóföldi területeket megfizethető áron bérbe adták. Egyébként az ilyen célra használt földdarab nemcsak az állattartóknak kell, hanem azoknak is, akik többek között konyhakerti növényeket szeretnének termeszteni. Azt látjuk közben, hogy az épületeket, telkeket a téesz igyekszik pénzzé tenni. Aztán nemrég elbontottak egy nagy költségekkel épült növényházat is.- A tagságnak vannak jogai. Miért nem élnek velük?- Sokan megélhetésüket féltik. Másrészt nincsenek olyanok, akik érdekeiket képviselnék vagy menedzselnék őket. Szeretnénk egy információs érdek-képviseleti központot létrehozni, hogy a termelők tisztában lehessenek lehetőségeikkel. Ifi ; „Játékos” szerelés Földrészünkön a legtöbb tojást minden bizonnyal az olasz Ferrero multinacionális cég tojja. Európa- szerte működtetnek leányvállalatokat, melyekben a Kinder-tojás lényegét, az 572 fajta játékot rejtő kapszulákat szerelik össze. A tálján kereskedők nem titkolt szándéka, hogy hazánkat kelet-európai üzleti hódításuk kiindulóállomásává tegyék. E térségből először a Ramexa Kft. vette fel velük a kapcsolatot. Felajánlották, hogy részt vesznek a gyerekek körében igen népszerű termékek gyártásában. Az olasz partner három fokozatot állapított meg: az első, egybeírja legegyszerűbb az elemek „kapszu- 1 ázása’ ’; a másik a játékalkatrészek öntése; a végsőt Torinóban végzik, ott öntik rá a csokoládét. Rákóczifalva határában lévő volt hagymatároló étkezdéjében néhány napja rendezte be és működteti legújabb összeszerelő részlegét a Ramexa. A szerződés értelmében hetente egymillió kis műanyag tojást kell útnak indítaniuk. Tiszajenői és szolnoki üzemük nem tudott volna eleget tenni a vállalt feltételeknek, ezért indították be a két falu között fekvő részleget. Ötven személynek adhatnának munkát, de egyelőre csak huszon- ketten dolgoznak itt. Várják a további jelentkezőket. Az itt dolgozók száma alapján úgy tűnik, az embereket kevéssé érdekli e kereseti forma. A játék csomagolása nem játék. A fizetést teljesítményük alapján kapják. Könnyű kézre, fürge ujjakra van szükség. Figyelemmel kell lenniük a szigorú egészségügyi előírásokra. Férfiak is dolgoznak itt, de az asztalok mellett ülők többsége nő. Egy műanyag tojás megtöltéséért 25 fillér jár. Naponta legalább ezerötszáz- szor kell ezt megismételni, hogy összejöjjön a hét-nyolcezer forintos havi fizetés. Ha több munkás jelentkezik, bővítik az üzemet. Más-más a külföldről érkező szállítmányok tartalma. Ottjár- tunkkor például egy nagy láda ri- nocéroszalkatrész várt arra, hogy darabokban tojásállapotba kerüljön. A megrendelők elégedettek. Értelmezésbeli különbség A gazdasági elemzések arra figyelmeztetnek, hogy tömeges munkanélküliség várható a mezőgazdaságban. A tulajdonviszonyok, a termelés átrendeződésével miként alakul a foglalkoztatottság a Rákóczi Termelő- szövetkezetben - érdeklődtünk Mirák György tsz-elnöktől.- A munkanélküliség itt is valós veszély, de ennek nem az átalakulás az oka, hanem az, hogy a mezőgazdaság egésze lehetetlen helyzetbe került. Szektoroktól függetlenül. Nálunk ráadásul jelentős az állattenyésztés, amely köztudomásúan veszteséges tevékenység. A magángazdálkodóknak is az. Nem szívesen vállalnának állattartást, ezért is tartok a munkanélküliségtől. Keressük azonban a megoldásokat. Tárgyalásokat kezdtünk egy vállalattal azért, hogy az állattenyésztésben dolgozókat - többnyire nőket - a későbbiekben is foglalkoztathassunk.- Milyen előkészületeket tettek az átalakulással kapcsolatban?- Megbíztuk a Közgazdaság- tudományi Egyetem egy munka- csoportját, hogy térképezzék fel az előttünk álló utakat. A tanulmány elkészült. Ebből egy rövi- debb összefoglalót állítottunk össze, hozzá kérdőívet csatoltunk. Több mint kétezer példányban küldtük ki tagjainknak. Július végéig várjuk a válaszokat. A mi feladatunk az lesz, hogy ha szétválásra, osztozkodásra kerül sor, ügyeljünk arra, ne járjon senki rosszul, pontosabban: a terhet igazságosan osszuk el.- Milyen viszonyban vannak a kisgazdákkal?- Néhány kérdést különbözőképpen ítélünk meg. A legeltetési területekkel kapcsolatban - a vitára ez ad legtöbb okot - azt tudom mondani, hogy mi azért nem léphetünk, mert még nem jelentek meg az ezzel foglalkozó jogszabályok. Amennyiben napvilágot látnak, végrehajtjuk őket. A másik ütközőpont az, hogy ennek ellenére legelőt kértek. Nem tudunk adni, mert ami van, az nekünk is kevés. Felkínáltunk szántót, csökkentett bérleti díjjal takarmánytermelés céljára, de az nem kellett. Felfogásbeli, értelmezésbeli különbség van közöttünk. Egyes emberek jogos vagy jogtalan óhaját nem lehet úgy rendezni, hogy a legeltetési bizottsági területeket visszaadjuk. Ez a föld a termelőszövetkezeté. Egyébiránt úgy érzem, egymás mellett kell dolgoznunk. A téesz- nek is érdeke, a magángazdálkodóknak is. Azt szeretnénk, hogy párhuzamosan legyen közös és magángazdálkodás. Nagy üzlet - nyolcszáz négyzetméteren Érdemes megállni a falu után nem sokkal, a 442-es út 12-es kilométerkőnél. Megnyílt ugyanis a nagykereskedelmi eladási áron értékesítő Tisza Áruház. A tervezés, beruházás bonyolítására nemrég alakult Regiterv Kft. tagjai a beruházási piacon tapasztalható visszaesések miatt döntöttek úgy, hogy kereskedelmi tevékenység végzésére módosítják profiljukat. E célból bérelték ki a rákóczifalvi hagymafeldolgozó 800 négyzetméteres raktárcsarnokát. Bár a nyitás utáni áruválaszték az alapvető élelmiszerek, vegyi és italáruk széles körére terjed ki, Csáti Péter ügyvezető már a jövőt vázolta, amikor arról beszélt, hogy termelőberendezések, építőanyagok forgalmazását, külkereskedelmi tevékenységet, vendéglátást is terveznek. No- vák Gyula áruházvezető is bizakodó: - Olcsóbbak kell hogy legyünk a konkurens füszérteknél! Nagy tapasztalatú kereskedelmi vezetőt foglalkoztatunk, aki új piacokat keres. Az áruházban a közületek, viszonteladók mellett kiszolgálnak egyéni vásárlókat is nagy tételben. Hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között tartanak nyitva, de tervezik a szombati bevásárlónap havi egyszeri bevezetését. Miközben őszintén mondják gondjaikat is, a maroknyi kis csapatból sugárzik: ha verseny, legyen hát verseny! Lehet, hogy a nagy hal nem eszi meg a kis halat? Végtére is: ma már nem törvényszerű, hogy megegye. Az oldalt írta és szerkesztette Szurmay Zoltán
