Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-11 / 134. szám

1991. JÚNIUS 11. 2 Hazai körkép Előkészületek a csütörtöki erőpróbára Pannónia-vásár Bécsújhelyen (Folytatás az 1. oldalról) szüntetést azonban elfogadha­tatlannak tarják. Nem túl „pu­hák’ ’ a munkástanácsok?- Ez nem puhaságon múlik, ha­nem a realitásérzéken. Vélemé­nyünk szerint ugyanis az átme­netileg (a következő fűtési idény végéig, 1992. április 15-ig) elfo­gadható akut válságkezelési megoldásokat is csak a kormány­zattal folytatott tárgyalásokon rögzíthetjük. Egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak a kor­mányzat által beterjesztett kom­penzációs módokat, hanem egy, a jövedelmekhez, az egyes réte­gek helyzetéhez idomuló, a la­kosság szélesebb körét érintő tá­mogatási rendszert kívánunk el­érni. Erről viszont tárgyalni kell. És még inkább párbeszédre van szükség a hosszú távú válságke­zelési stratégiáról...- A kormányzat tárgyalókész­ségét nem serkentheti ez a figyel­meztető sztrájk?- Az országnak ebben a gazda­sági helyzetében rettentő kocká­zatos a végső eszközhöz nyúlni. A megye vállalatai közül nagyon sokan a csőd szélén táncolnak, az idén sok helyen csak 10 mil­liós veszteségeket termeltek. Újabb veszteségből fizesse a munkáltató a sztrájk miatt kieső munkaórák bérét? És még vala­mi: ahol eladható terméket gyár­tanak, ott a pár órás „figyelmez­tetés” miatti kiesés is nagyon nagy veszteség. De amitől a leg­jobban félek az, hogy illúziókat keltenek a sztrájkra felhívók, el­hitetik, csak az utcára kell menni, és minden elérhető. Egyetlen rossz szó elég, és a mélyponton lévő gazdaság még szét is zilálódik, kezdődik a ká­osz. Akkor pedig várhatjuk a külföldi tőkét!... Sztráj kkészülődés Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében óráról órára változik a helyzet, újabb és újabb üzemek, vállalatok, intézmények, mező- gazdasági szektorok jelzik, hogy csütörtökön csatlakoznak a Szakszervezetek Országos Szö­vetsége által meghirdetett két­órás figyelmeztető sztrájkhoz. A demonstrációnak két változatát tervezik alkalmazni. Eddig ötven alapszervezet 25 ezer munkavál­lalója, szervezett dolgozója nyil-_ vánította ki, hogy szolidáris a hatpontos követeléssel, és ennek kétórás munkaszünettel ad nyo- matékot. Harminc munkahelyi kollektíva 13 ezer tagja más megoldást választ, aláírást gyűj­tenek, illetve munkásgyűléseken fejezik ki egyetértésüket a sztráj­kot kezdeményező MSZOSZ-el. Több helyen még várakozó állás- ponton vannak a munkahelyi kollektívák, döntésüket attól te­szik függővé, hogy érvényre jut- e a kormánynak az a kompro­misszumkészsége, amelyet az MSZOSZ-el történt tárgyalás fo­lyamán Schamschula György munkaügyi államtitkár ígért. Az iparban a múlt hét végéig a Hűtőgépgyár szervezett dolgo­zóinak 66 százaléka jelezte, hogy részt vesz a sztrájkban. Csatlakozott a Tisza Cipőgyár számos munkahelye, a Május 1. Ruhagyár szolnoki és túrkevei telepe, a Tisza Bútoripari Válla­lat szolnoki gyára, a Tiszafüredi Alumíniumgyár, a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat. A mezőgazdasági üzemek közül egyebek között a héki, a palotási, a jászsági és a nagykun­sági dolgozók fejezték ki abbéli elhatározásukat, hogy követelik a szakszervezetek hatpontos me­morandumának az érvényesíté­sét. A sztrájkok időpontja, pon­tosabban időtartama változó, van, ahol csak harminc percig szüntetik be a munkát, a két órát pedig sehol sem haladják meg. A sztrájktörvényben foglalt egész­ségügyi, szolgáltató és egyéb kulcsfontosságú intézmények kollektívái - fegyelmezetten - tartják magukat az előírás betűi­hez, és folyamatosan dolgoznak, ellátják nélkülözhetetlen teendő­iket. Több helyen úgy döntöttek: kitűzik a szolidaritás kék zászla­ját a munkahelyek homlokzatá­Csatlakozások a sztrájkhoz A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség régióinak és alapszervezeteinek teljes szerve­zettségével csatlakozik az MSZOSZ által kezdeményezett országos figyelmeztető sztrájk­hoz. Felhívja régióinak és alap­szervezeteinek a legutóbbi sztrájk idején létrehozott sztrájk- bizottságait, hogy az MSZOSZ helyi sztrájkbizottságaival mű­ködjenek együtt. Csatlakozik a sztrájkhoz töb­bek között a Demcseri Élelmi­szer-ipari Vállalat Munkástaná­csa. „Ismerjük a követeléseket, egyetértünk vele” - szól üzene­tük. A V asasszakszervezet Szövet­ségi Tanácsa megerősítette az alapszervezetek szándékát a csü­törtöki figyelmeztető sztrájkról. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége, mint a szövetkezeti dol­gozók érdek-képviseleti szerve­zete, szolidaritását fejezi ki az MSZOSZ követeléseivel. A Kereskedelmi Szakszerve­zetek Szövetségéhez tartozó öt szakmai szakszervezet is csatla­kozott a sztrájkfelhíváshoz. A Ház határozott nyári rendkívüli ülésszakáról Alaptőke-emelés A magyar-francia vegyes vállalattá alakult hódmezővá­sárhelyi Alföld Porcelán Edénygyár Rt.-ben 12 száza­lékkal nőtt az I. osztályú por­celántermékek aránya. A részvénytársaság azt tervezi, hogy 1992-ben alaptőke­emeléssel 750 ezer dolláros fejlesztést valósít meg. A gépi beruházás révén nagyrészt az amerikai igényeket is ki tud­ják elégíteni. Megoldódik a sertésválság Megkezdődött a felvásár­lás, s akár egy hónapon belül megoldódhat a sertésválság, melyet a túlsúlyos sertések el- adhatatlansága okozott a gaz­dáknak. A felvásárlás után a vállalatok készletezik majd a többlethúst a hűtőházakban, s a tárolás többletköltségét az állam fizeti az agrárpiaci rendtartás finanszírozására szánt mintegy 29 milliárd fo­rintból. (Folytatás az 1. oldalról) alaptörvény-ellenesnek talált kárpótlási törvényt. Az elnöklő Szabad György ezt követően üdvözölte a vendégpá­holyban helyet foglaló Alar Maaropd urat, az Észt Köztár­saság Legfelsőbb Tanácsa Kül­ügyi Bizottsága titkárát és a ve­zetésével hazánkban tartózkodó észt parlamenti küldöttséget. A szünet előtt Boross Péter belügyminiszter válaszolt a fővá­rosi és a fővárosi kerületi önkor­mányzatokról szóló törvényja­vaslat részletes vitája során a bi­zottságokban és a plenáris ülésen felvetett számos kérdésre, vala­mint részletesen ismertette a tör­vénytervezet körül kialakult po­lémiát. A legfőbb vitatéma a fő­város és a kerületek közötti ha­táskör megosztása volt, de a tu­lajdonviszonyok rendezése sem volt zökkenőmentes. A miniszter visszautasította azokat a vádakat, hogy a kor­mány a fővárost el akarná lehe­tetleníteni, és számokkal bizo­nyította ennek ellenkezőjét. Kü­lön kitért Ráday Mihály (SZDSZ) módosító indítványá­ra, amelyet a kormány is támo­gat: a képviselő a kerületek pon­tos számának elhagyását javasol­ta. Este háromnegyed hétkor az Országgyűlés váratlanul kényte­len volt megváltoztatni tárgyso­rozatát. A képviselők nem kezd­hették meg a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szó­ló törvény határozathatozatalát, mert az ellenzéki képvielők je­lezték, hogy a törvény számos pontja kétharmados szava­zattöbbséget igényel. Mivel azonban e kérdésben az alkot­mányügyi bizottság állásfoglalá­sára volt szükség, az elrendelt szünetben a T. Ház főbizottsága ülést tartott, s megvitatta a kér­dést. Mind kiderült: az ellenzéki képviselők csak szerdára tudják összeállítani a szerintük kéthar­mados többséget igénylő tör­vényhelyek listáját, így bizottsá­gi állásfoglalást sem lehetett hozni, tehát a határozathozatalt kénytelen volt elhalasztani az Országgyűlés. Az idővel való gazdálkodás okán az elnöklő Dombach Ala­jos megpróbálta folytatni az egyes állami ingatlanok önkor­mányzati tulajdonba adásáról szóló törvény általános vitáját, erre azonban - az elfogadott na­pirend alapján - a képviselők nem voltak felkészülve. így a volt egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről kidolgozott jogsza­bály általános vitájával folytatta munkáját a parlament. /-------------------------------------------------------------------------\ Jut eszembe! A megyét járva örömmel tapasztalom, hogy a városházák meg a községházák szépülnek, csinosodnak. Én azért belül is körbe- kémlelek, és megmondom, mit keresek: az első üres szobát. Azt a hivatali helyiséget, amelybe most, a rendszerváltás óta nem jutott íróasztal. Eddig ilyen irodát nem találtam, pedig jó néhány helyen megfordultam. Miként egy-egy rendezvényen az elnöksé­gi asztalok sem lettek rövidebbek. Ugyanannyian ülnek a túlsó oldalán, mint korábban. Ami tehát a mennyiségi változást illeti, az szemmel láthatóan elmaradt. A minőségi pedig? Hál... A bécsújhelyi Pannónia-vásáron a mezőtúri fazekasok standját megte­kintette többek között az osztrák szövetségi kereskedelmi miniszter, a hazai Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyik vezető tisztségviselője, valamint Wiener Neustadt polgármestere. Képünk tanúbizonysága sze­rint mindannyiuknak megnyerte tetszését a túri kerámia. (Folytatás az 1. oldalról) vásárolni. Csakúgy, mint azt a vegyszeradagolószivattyút, amely főként a mezőgazdaságban tehet jó szolgálatot. Gőzön Antaltól, a kisszövetkezet elnökétől megtud­tam, a kerti bútorok eddig a Bene- lux-államokban találtak vevőre, s ezúttal az osztrák piacokon próbál­nak kereskedőkre lelni. Már a vásár első napján is ritka volt az a pillanat, amikor nem volt egyetlen érdeklődő sem a Gép­gyártó és Javító Ipari Szövetkezet standján. A kíváncsi osztrákok ugyan csak kínok árán tudták ki­mondani, hogy Törökszentmiklós, a Dóri, Nóri, Móni és Miklós névre keresztelt fatüzelésű kandalló­kályhák láttán azonban csaknem mindannyian elismerően bólintot­tak. Az igényes kivitelű tüzelőbe­rendezések mellett feltűnést keltett egy márványba öltöztetett kandal­ló, amely Bötös János jászberényi kőfaragó mester és a miklósiak együttműködésének gyümölcse. Minden kétséget kizáróan a me­zőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete „érzett rá’ ’ a legjobban, mire van a legna­gyobb szüksége a sógoréknak. A helyszínen árult kerámiáikra ugyanis állandóan akadt vevő. Ezért nem is csoda,.hogy a vásár megnyitását követő két óra múlva már kétezer schilling kuncogott a kasszájukban.- Egyrészt üzleti partnereket ke­resünk, másrészt pedig árusítjuk a túlnyomórészt zsűrizett népművé­szeti termékeinket - tájékoztatott a szövetkezet szándékairól F. Kiss Gábor műszaki vezető. - Reméljük - folytatta -, hogy a vásár idején akár százezer schillinget is sikerül forgalmaznunk. Nos, számomra úgy tűnt, hogy a mezőtúriak elképzelései reáli­sak, hiszen a megkérdezett osztrák vevők általában vásárfia gyanánt adták ki pénzüket a kerámiákra, de volt, aki a megye népművészeté­nek egy kis darabját születésnapi ajándéknak szánta. Míg a mezőtúriak standja előtt többnyire a középkorú és az idő­sebb generáció tagjai nyitották ki pénztárcáikat, addig a Jászsági Ci­pőipari Kisszövetkezet kínálatát jobbára a fiatalabbak vették szem­ügyre. A jászberényiek sport- és szabadidő, illetve műkorcsolyaci­pőkkel, valamint új termékként fémszálas vászonlábbelikkel igye­keztek megdobogtatni az alpesi or­szág tizen- és huszonéves lakóinak szívét. Csinos bébi-, illetve kisgyer­mekruhák és pizsamák uralták a szolnoki Minőségi Szabó Ruha­ipari Kisszövetkezet kiállítási te­rületét, de nem hiányzott az 1990 schillingbe kerülő, Ausztriában keresett vadászöltöny sem. Ottjár- tunkkor éppen egy butikáruval ke­reskedő, helybéli fiatal hölgy bön­gészett a babaruhák között, és szá­munkra talán még szokatlan mó­don, első kérdése így hangzott: ex­portáras katalógusuk van-e? Ezzel azonban nem tudtak szolgálni a cég képviselői. A hölgy a választ követően távozott, igaz megígérte, hogy vissza fog jönni. Nem maradt hoppon az a szom­széd sem, aki nem vásárolni vagy üzletet kötni jött el a vásárra, ha­nem bővebb információkat akart szerezni megyénk idegenforgalmi lehetőségeiről és kultúrájáról. A TIT megyei szervezete által beren­dezett kiállítási területen a sógorok videofilmét nézhettek többek kö­zött természeti értékeinkről és a Tisza-tóról. E mellett színes kép­összeállítások csalogatták a láto­gatókat, amelyek a Karcagi Geofi­zikai Intézetről, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fürdőiről, szűkebb hazánk mezőgazdaságá­ról és a Lehel Tourist szolgáltatá­sairól nyújtottak érdemi informá­ciókat az érdeklődőknek. A stan­don hamar népszerűvé váltak a prospektusok, különösen a július 9-18-a között Szolnokon megren­dezésre kerülő Harmadik Magyar Gasztronómiai Egyetem esemény- sorozatát beharangozó brosúra. Laczi Zoltán Fotó: Illyés Csaba Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése | PÁLYÁZATOT HIRDET Szolnok város sportalapjából történő támogatásra! A pályázat célja: Szolnok város diák-szabadldö-, Illetve versenysport tevékenységének támogatása. A támogatás kiemelt területei:- Diák sportkörök, diák sportegyesetek, valamint sportszervet nem működtető oktatási Intézmények sportjellegű tevékenységei, szabadi­dős és versenysport események szervezése, sportakciók, próbák, tu­risztika, természetjárás stb.- Kisebb közösségek szabadidősport jellegű tevékenységének támoga­tása: turisztika, szabadidősport események, versenyek támogatása. • Társadalmi sportegyesületek, kiemelten a városban hagyományokkal bíró, tömegeket megmozgató, népszerű sportágak támogatása: atléti­kai, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda. Pályázhatnak:- Diák sportkörök, diák sportegyesúletek, oktatási Intézmények, kisebb közösségek, társadalmi sportegyesületek, Illetve azok szakosztályai. A pályázatnak tartalmaznia kell:- megvalósítandó programok, célkitűzések,- a tevékenységben résztvevők köre, létszáma,- jelenleg rendelkezésre álló pénzeszköz,- a pályázott anyagi támogatás összegének részletes felhasználása. A pályázzat beadásának határideje: 1991. július 15. A pályázat beadásának helye:- Szolnok Városi Sportalap Felügyelő Bizottságának címezve, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Művelődési és Népjóléti Iro­dája. 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.- Az igények elbírálásáról, az 1,5 millió forintos induló tökével rendelke­ző sportalap felosztásáról a felügyelő bizottság 1991. július 31-lg dönt, melyről a pályázókat értesíti. Érdeklődni lehet a Polgármesteri Hivatal sportreferensénél (Urbán Attila, tel.: 40-901.). *56341/v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom