Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-01 / 126. szám

1991. JÚNIUS 1. Szabadidőben—családi körben 11 Sokszemközt: a logopédiáról A pöszeség Élettani pöszeségnek nevezzük azt a jelenséget, amikor a beszélni kezdő gyermek hibásan, pontatlanul artikulál. Ez nemcsak 1-1 hang­ra, hanem rendszerint az egész hangsorra is kiterjedhet. Az élettani pöszeség oka: a beszédmozgások gyakorlatlansága. Nem tekinthető beszédhibának! Javítani nem kell, mert folyamatos, spontán javulás jellemzi, vagyis a beszédfejlődés természetes menetébe beavatkozni hiba lenne. A korai, sokszor erőszakos késztetés a helyes ejtésre inkább vezet a beszédhangok torzulásához, mintsem a tökéletesedé­séhez (főleg az r-sz-z-c-s-zs-cs hangok vannak kitéve ennek a ve­szélynek). De az ilyen erőszakos „beszédnevelés” a környezet ré­széről nem egy esetben beszédfélelmet, beszédgátlást, esetleg dado­gást is kiválthat a gyermekben! Nincs ok különösebb aggodalomra, ha a gyermek 3-4 éves korában még nem mondja tisztán a k-g-l-r-sz-z-c-s-zs-cs-ő-ű-ty-gy-ny han­gokat. A környezet akkor jár el helyesen, ha jól érthető, tiszta kiejtéssel beszél a kisgyermekhez. Sok énekkel, ritmusos versek mondásával, ismételgetésével, mondókákkal, kiszámolókkal, mese­mondással lehet segíteni a kisgyermekeknél a beszédfejlődésben. A szülők számára fontos tanács: sokat beszéljünk gyermekünkhöz és gyermekünkkel! Ne sajnáljuk rá az időt! Annak eldöntése, hogy meddig minősíthetjük élettani pöszeség­nek és mikortól tekinthetjük már beszédhibának a pontatlan („sely­pes”) ejtést, az attól függ, hogy mikor kezdett el beszélni a gyermek. Ugyanis nagyobb gyakorlata lehet a beszédmozgásokban annak, aki már 1-1,5 éves kora óta beszél, mint annak, aki csak 2 és fél éves kora után kezdett el beszélni. Ha határvonalat kellene húzni, akkor ezt a határvonalat a 4 és fél éves, de legkésőbb az 5 éves kornál húzhatnánk meg. Ha a betöltött 5 éves kor után is még pöszén beszél a gyermek, akkor a szülőnek feltétlenül el kell vinni a területileg legközelebbi logopédushoz! Ekkor már nem szabad arra várni, hogy „majd kinö­vi”, ez a magatartás súlyos mulasztás a szülő részéről! Az időben felfedezett és kezelt pöszeség (még az óvodáskorban) tökéletesen javítható, ha a beszédszervek fejlődési rendellenességei nem fordulnak elő. Ezek a rendellenességek lehetnek: a lenőtt nyelv­fék, fognövési, fogsorzáródási rendellenességek, foghiányok, ajak- és szájpadhasadék stb. Ezekben az esetekben legelőször szakorvosi vizsgálat, kezelés, esetleg műtét szükséges, és csak ezután következ­het a logopédiai korrekció. Általános pöszeségről akkor beszélhetünk, ha a rosszul ejtett han­gok száma a beszédben 10 körül, illetve 10 fölött van. Ezeknél a gyermekeknél igen gyakori a zöngétlen ejtés, amikor a zöngés han­gok helyett a zöngétlen párjukat ejtik csak. (Pl.: z helyett sz, zs helyett s, g helyett k, v helyett f stb. hangokat ejtenek.) Ha ez az ún. „zöngétlen” ejtés még fennáll az iskolába kerülő gyermeknél, akkor az írás és az olvasás elsajátítását nagymértékben megnehezíti. Részleges pöszeségről akkor beszélhetünk, ha csak 1-2 vagy né­hány hangot nem képes jól ejteni a gyermek. Leggyakrabban fordul elő a sz-z-c vagy s-zs-cs vagy j-l-r hangok rosszul ejtése, helyettesí­tése, kihagyása a részleges pösze gyermekeknél. Az időben elkezdett beszédjavítás azért nagyon fontos, mert nem­csak a rosszul ejtett vagy nem ejtett hangokat kell kialakítani a gyermek beszédében, hanem azokat be is kell „építeni” a beszédbe, ami a legtöbb esetben hosszabb időt vesz igénybe, mint a hangfej­lesztés. Fülöpné Ferencz Zsuzsa logopédus Jó tudni a tojásról Feltöréskor óvatosan járjunk el! Nyomban szagoljuk meg, mert egyetlen rósz tojás tönkre­teheti a többi jó - már felvert - tojást. A tojást ne tároljuk intenzív illatú élelmiszerek (hagyma, cit­rusféle gyümölcsök stb) mellett; likacsos pórusain felveszi és megőrzi a szagokat. Szellős kamrában két hétig, hűtőszek­rényben 3-4 hétig marad friss a tojás. Érdemes hűtőszekrényben tartani, mert így a sárgája könnyebben elválik a fehérjétől, és gyorsabban készül belőle szebb, keményebb hab. Női dolgok Kézimunka és kreativitás A kézi kötés és horgolás az ősi kézműves mesterségek egyike, mégis nagy népszerűségnek ör­vend. Igaz, szinte kizárólag a nők körében, holott eredetileg férfi­mesterségnek számított. (A 17. század elején a prágai harisnya­kötő férfiak még élesen tiltakoz­tak a női konkurencia ellen, és határozatot hoztak, hogy nem al­kalmaznak női munkaerőt. A ki­látásba helyezett büntetés - úgy látszik - nem bizonyult elég ha­tékonynak, mert a kötős mester­ség az idők folyamán egyre job­ban elnőiesedett.) Ezt a tevékenységet számos országban népművészetnek te­kintik, s ez a megítélés a témával kapcsolatos kiadványok színvo­nalában, minőségében is nyo­mon követhető. Sajnos a kötés­horgolás hazai megítélése nem ilyen kedvező. Sokan csak a kö­tőtűk mechanikus mozgatását látják benne, mások hobbinak, szórakozásnak - esetleg anyagi­lag hasznos időtöltésnek - tekin­tik. Szinte általánossá vált az a nézet is, miszerint a kézimunka kizárólag kézügyesség kérdése. Gyakran hallani ilyen megjegy­zéseket: „De jó neked, hogy ilyen ügyes kezed van! . . .” „Sajnos ehhez nekem nincs elég kézügyességem!...” Ez a leegyszerűsíthető szem­lélet a kézügyességet valamiféle velünk született, megmásíthatat­lan adottságnak tekinti. Pedig ez nem így van. A kedv, az elhatá­rozás, az akarat, vagyis a belső motiváció fontosabb, mint a so­kat emlegetett kézügyesség. Akiben ez megvan, könnyen el­sajátítja a tevékenységhez szük­séges tudnivalókat, a különféle technikai eljárásokat és szakmai fortélyokat. A kezünk önmagá­ban sem nem ügyes, sem nem ügyetlen. Mindig azt csinálja, amit a „fejünk” mond neki. Nem a kézügyesség születik velünk, hanem az alkotókészség, s ez nemcsak egyesek kiváltsága, hanem kisebb vagy nagyobb mértékben mindannyiunkban je­lenlévő emberi sajátosság. „Leg­fontosabb természeti kincsünk kétségtelenül a bennünk levő ér­ték: az emberi alkotóképesség. Emberré és az élővilág urává nem a vas, az arany és az olaj, hanem munkánk és értelmünk tett. E természeti kincsünk vé­delme, emberséges kiaknázása és fejlesztése fontos feladatunk’ ’ - írja Dr. Czeizel Endre. A kézimunka mindenki szá­mára könnyen elérhető lehetősé­get kínál az alkotókészség ki­bontakoztatásához, képességei­nek fejlesztéséhez. Máig tartó népszerűségét is valószínűleg ennek köszönheti. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a kézimunkázó nők közül sokan szívesen fogadnának egy olyan kiadványt, amelyik a kö­tést és horgolást - a népi iparmű­vészet más ágaihoz hasonlóan - értékes alkotó jellegű tevékeny­ségnek tekinti, és a kreativitás fejlesztéséhez kíván sokoldalú, a szakmai és az emberi tényezőket egyaránt figyelembe vevő, át­gondolt segítséget nyújtani. így született meg a Színes Szálak lét­rehozásának ötlete. Reményeink szerint hiánypótló szerepet fog betölteni a negyedévenként megjelenő kiadvány. Tongori Mária Kötött kabát A kabát kétszálas Renáta fonal­ból készül. Vegyünk hatvan dekát, ha netán marad fonal, sapkát ké­szíthetünk a maradékból. A passzérészeket hármas tűvel kös­sük, a kabátot négyes tűvel. Vi­gyázzunk, ne kössük szorosan! Mellékeljük a minta leírását. Méretet nem adunk, a méretet min­denki saját magasságának és test­súlyának megfelelően kötéspróbá­val számítsa ki. A rajzon kérdőjel­lel jelölt rész azt jelenti, hogy a kabátnak ezt a részét bővíthetjük vagy keskenyebbre köthetjük, aszerint, kinek az alakjára készül. Az eleje körüli pánt a kötéssel egybe készül lusta kötéssel. Ha el­értük a kivágást, mindkét pántnál hat szemet hagyjunk a csíknak, és a csík előtt (a bal oldalon) és utána (a jobb oldalon) két szemet fordít­va kössünk össze. A páros sorok­ban visszafelé ezeket az összekö­tött szemeket simán kötjük le. A háta nyakrészére ugyancsak azonos széles pántot kötünk, mint az elejére. A rombuszminta leírása: A jobb felé kötött csík: a soron következő szem utáni szemet élőiről beszúr­juk a szem hátulsó ívébe, lekötjük, majd lekötjük az előző szemet. A balfelé vezető csíknál a kötőtűt há­tulról szúrjuk be a hátsó ívbe, le­kötjük, majd az előző szemet köt­jük le. Mindkét esetben a visszafelé, azaz páros sornál simára simát, fordítottra fordított szemet kötünk. A cakkos csík ugyanezzel a módszerrel készül, mint azt előző­leg leírtuk, csak kétsoronként egy­szerűeket. A rombuszmintánál ter­mészetesen ha jobbfelé kötünk egy szemmel, előbb kezdjük a két megcsavart szemet, ha pedig a bal­felé vezető szemekhez érünk, ak­kor egy szemmel tovább kezdjük a lekötést. Szepes Magda Nadrágból - szoknya Farmernadrágból köny- nyen alakíthatunk át egy szoknyát a következő mó­don: A nadrág külső és belső szélén a zsebmagasságig fölfejtjük a varrást. A nad­rág szárát térd alatt levág­juk. A levágott alsó dara­boktól 2x3, azaz 6 darab - a rajzon látható - három­szöget szabunk ki. Ezeket beillesztjük az ugyanekko­rára kivágott részekbe, rá- férceljük, majd próba után nagyobb léptékű tűzőöltés­sel begépeljük a szoknya aljába. Ilyenformán ezzel a tol­dással újszerű, alul bővülő farmerszoknyát varrtunk magunknak. B. K. Házi varroda A babakelengye A babakelengye sok darabját (például fürdőlepedőket, kapucnis törülközőket, előkéket, hálózsá­kokat) könnyű és célszerű otthon megvarrni. Ä mindennapi haszná­latra válasszunk egyszerű, bő sza­bású darabokat, vegyünk jó minő­ségű anyagot, amelyet könnyű varmi és mosni. A pamut vagy nagyrészt pamutot tartalmazó ke­vert anyagok kiválóak, jól szellőz­nek, nedvszívók és könnyen mos­hatók. Ügyeljünk arra, hogy a vá­lasztott anyag kellemes, puha ta­pintású legyen. A rugalmas, kötött anyagokból készült holmikban a gyerekek jól tudnak mozogni, a növekedés során is jól kihasznál­hatók, és az öltöztetést is meg­könnyítik. A szövött anyagokat, mint például a flanelt, a vékony pamutszövetet, a puplint célszerű a nyakon, a csuklónál és a csípőn bordás passzéval kombinálni. Egy-egy alapfazon kiválasztá­sával, időtakarékos eljárással több ruhadarabot is elkészíthetünk egy­szerre. Ha jó minőségű anyagot választunk, az elkészült kis ruhák olcsóbbak és praktikusabbak lesz­nek, mint a készen vásároltak. A takarók, fürdőlepedők, ka­pucnis törülközők nagyon fontos részei a babakelengyének. Többet is varrhatunk belőlük egyszerre. A kapucnis fürdőlepedő később a strandon is jól használható. Élőkét készíthetünk kisméretű kéztörlőből úgy, hogy csupán passzépántot, megkötőt varrunk a nyaknyílásra. A nagyobbacska csecsemők részére érdemes nagy­méretű, ujjas-zsebes élőkét készí­teni, amelynek színe, mintája összehangolható a gyerek többi ruhadarabjával. A puha flanelből vagy trikóból készült zsákruhák különösen az első hónapokban használhatók ki jól, nyitott alsó szélük megkönnyíti a pelenkázást. Ha a nyak- és a karkivágás elég bő, a későbbiek során ruhaként vagy pólóként tovább lehet viselni. Á hálózsák és a levegőztetőzsák annyiban különbözik a zsákruhá­tól, hogy alul zárt, és gyakran két­rétegű steppelt anyagból vagy más vastag, puha anyagból készül. Ké­szíthetünk gyerekágyba való lepe­dőt, takarót, párnahuzatot, pelen­katartót és sok más, a baba ápolá­sához szükséges holmit. Mindeze­ket vidámmá, változatossá lehet tenni harmonizáló színekkel, kitö­méssel, mintás anyagokkal, fod­rokkal, díszzsinórokkal. Biokertészet Június 1., szombat. Termés­nap 5 órától 20 óráig, 21 órától gyökérnap. Termésnapok a termésért ter­mesztett növényeink számára kedveznek elsősorban. Ebben a hónapban számos hívatlan ven­dég is megjelenik a kertekben; ilyenek a hernyók, levéltetvek és a lisztharmat. A lisztharmat a szép idő gombája, akkor jelenik meg, amikor melegben és párá­ban bővelkedik a nyár. Kora nyári hónapok betegsége a var- rasodás és a rozsda is. Csak sem­mi pánik! A biokertész már jó előre edzi, erősíti a növényeit, különböző természetes eredetű készítményekkel permetezve, öntözve a gombafertőzések el­len. Permetezze meg ön is a ró­zsáit, egresbokrait és az uborkát hetente egyszer zsurló-csalán kombinációval a következők szerint: főzzön 150 gramm szá­ntott zsurlót tíz liter vízben fél­óráig, majd hígítsa ötszörösére esővízzel. Ehhez adjon az 1 kg friss csalánból tíz liter esővízzel kiáztatott kivonatot, amit előző­leg a kétszeresére hígított. A paprikát az Alföldön bakháton érdemes termeszteni és árasztá­sos módszerrel öntözni, így jó­val többet teremhet, főleg ha a sorok közét trágyával takarjuk, így még kapálni sem kell annyit. Június 2., vasárnap. Gyö­kérnap. Június 3., hétfő. Gyökérnap. Június 4., kedd. Gyökérnap 4 óráig - 5 órától virágnap. Gyökérzónában termesztett növényeink számára kedveznek a gyökérnapok. Duggassunk fokhagymát a rózsák köré, védő, riasztó rózsaolaj-növelő hatása miatt. A rózsa akkor hoz mindig új bimbót, ha levágjuk rend­szeresen az elhervadt virágokat. Csak a tövét öntözzük, a levél- zetét nem érdemes, mert az tönk­reteszi a virágokat. Talajtakarás­ra, mulcsozásra használjuk a kissé meghervasztott gyepny íra- dékot, gyökér- és termésnövé­nyeink sora közé szórva. A házi­kertekben nem szükséges vegy­szerekkel védeni a burgonyát, a bogarakat és fertőzött leveleket szedjük össze és a baromfival etessük fel. A paradicsomnö­vény erősebb lesz és a termések is nagyobbak lesznek, ha rend­szeresen kacsozzuk, 3-5 hajtást hagyva meg. Rendkívül vízigé­nyes növény, használ neki az árokszerű öntözés. A hónapos retek és a bokorbab kölcsönösen kedvezően befolyásolják egy­mást, váltakozó sorokba vessük el. Fátyolfólia-takarással is vé­dekezhetünk a rovarok, a mada­rak, a szél és a hideg ellen is, de megvéd a jégveréstől is. Például a szőlő esetében is hasznos lehet az alkalmazása. Gondoljunk csak a darazsakra és egyéb repü­lő kártevőkre. Nem is értem, mi­ért nem forgalmazzák nálunk, pedig jó üzlet lehetne. Június 5., szerda. Virágnap. Virágainknak kedveznek a vi­rágnapok. Most vessük el az egynyári virágok magjait, ha még nem tettük meg. Június 6., csütörtök. Levél­nap. Június 7., péntek. Levélnap. Levélzöldségeink számára kedvez a levélnap. Ültessünk mángoldot, brokkolit, spenótot, rebarbarát, nyári salátát, kínai kelt a vegyes kultúrás háziker­tekbe. Vegyszermentes zöldsé­gekből finom nyári salátát ké­szíthetünk. Mángold gyenge le­veleit apróra vágott uborkával, patiszonnal, hagyma zöldjével, kakukkfűvel ízesítjük. Gyengén sózzuk, tárkonyecettel, hidegen sajtolt olajjal ízesítjük, a finom­ra vágott zsázsaleveleket utoljá­ra adjuk hozzá. Kántor István ( " \ Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet V _______________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom