Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-27 / 121. szám

2 Hazai körkép 1991. MÁJUS 27. A Constantin Általános Iskolában Emléktábla-szentelés Bensőséges ünnepség volt szombaton délelőtt Szolnokon, a Constantin Általános Iskolában (volt Beloiannisz Általános Iskola), amikor az akadályoz­tatása miatt távol lévő váci püspök nevében Barotai Imre kanonok, egyházi személyiségek, a tanintézet tanárai, diákjai, érdeklődők jelenlétében megszentelte Schuster Constantin püspöknek, az iskola építtetőjé- nek emléktábláját. E tábla nemcsak az egykori nagylelkű adományozó emlékjele, hanem kifejezője annak is, hogy az iskola magáénak vallja mindazokat az értékeket is, melyeket hosszú időre száműztek közoktatásunkból. A keresz­tény értékrendet, az egyetemes művészet vallásos ih­letésű alkotásainak ismeretét. E szellem vezérelte őket, amikor évekkel ezelőtt a szobor és az emléktábla visszaállításának - akkor korántsem támogatott - mun­kájába belefogtak. László Árpádné igazgatónő megnyitó szavai és Marosi Izidor püspök levelének ismertetése után Vár­hegyi Attila alpolgármester mondott beszédet. Az ünnepséget szavalatok és az énekkar előadása tették színesebbé. EGYPERCES NÉMA FELÁLLÁS KÁDÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJÁN Munkáspárti nagygyűlés Túrke vén Thürmer Gyula interjúja a párt helyzetéről, céljairól A Magyar Szocialista Mun­káspárt elnöke, Thürmer Gyula mondott beszédet szombat dél­után Túrkevén a strandfürdő melletti kempingben rendezett nagygyűlésen. Az esemény má­sik vendége Benkéné Kiss Valé­ria, az MSZMP titkára volt. A szabadban megtartott találkozó­ra Szolnokról és több kunsági vá­rosból is érkeztek párttagok, ér­deklődők. Az elnök beszédében a tagsá­got foglalkoztató kérdéseket ele­mezte. Szólt többek között a pri­vatizációról, az egyházi tulajdon visszaigényléséről, a termelő- szövetkezetek helyzetéről és jö­vőjéről. Az utóbbi témával kap­csolatban elmondta: nem lehet a véletlennek tulajdonítani a me­zőgazdasági termelést ellehetet­lenítő agrárolló kialakulását. A gépek, az alkatrészek, a műtrá­gya árának növekedése tudatos politika következménye. Össze­függés van e folyamat és az or­szág Közös Piachoz való közele­dése között, mert az élelmiszer- túltermeléssel küzdő nyugat-eu­rópai országoknak nincs szüksé­gük egy jó mezőgazdasággal rendelkező, olcsón termelő part­nerre. E jelenséget a termelőszö­vetkezetek összefogásával, ér­dekvédelmi mozgalmuk életre- keltésével lehetne megszüntetni. Thürmer Gyula kiemelte: a Munkáspárt a baloldal legszer­vezettebb pártja, a parlamenti mandátummal nem rendelkező politikai szervezetek között pe­dig a legerősebb. A gyűlésen több párttag bírálta a hatalom birtokosainak tevékenységét, és kiállt a dolgozók érdekeinek vé­delmében. Az egyik felszólaló javaslatá­ra egyperces néma tiszteletadás­sal emlékeztek meg Kádár János 79. születésnapjáról. Ezt követően a gyűlés szóno­ka kérdésekre válaszolt. Miért félnek az emberek egy demokra­tikusnak mondott országban, és van-e alapja ennek? - hangzott az egyik kérdés. A Munkáspárt vezetője a ki­szolgáltatottság érzésének kiala­kulását anyagi és egzisztenciális okokkal magyarázta. Az előbbi tényező azért erősödött fel, mert az emberek létbizonytalanság­ban élnek, és mint szülők, gyer­mekük jövőjét féltik. A munká­sok munkahelyeik elvesztésétől tartanak, nem mernek kiállni jo­gaik mellett. Ki-ki saját, egyéni túlélésében reménykedik. Szán­dékosan szítják ezenkívül a tár­sadalmi feszültséget a Justitia- terv bevezetésével, a múlt ese­ményeinek újraértékelésével. Különösen aggasztónak találta, hogy az elképzelések szerint végső soron néhány közjogi mél­tóság ítélkezik majd olyan állam­polgárok fölött, akik kapcsolat­ban voltak, akiket kapcsolatba hoztak a titkosszolgálattal. Ezt diktatórikus lépésnek minősítet­te a pártelnök. Az MSZMP külpolitikájáról elmondta, hogy jó kapcsolatokat alakítottak ki az európai munkás­pártokkal, köztük az SZKP-val. A pártelnök a múlt év szeptem­berében találkozott Mihail Gor- bacsovval. Kiemelte annak a diplomáciai gesztusnak a jelen­tőségét, hogy a szovjet vezető Magyarországról egy ellenzéki párt elnökét fogadta először. * * *- Mik a legidőszerűbb felada­taik, milyen közeli célokat kíván­nak megvalósítani a párt tagjai és vezetői? - kérdeztük Thürmer Gyulától.- Szeretnénk az emberekkel megértetni, hogy milyen veszé­lyek fenyegetik az országot. A hivatalos értékelésektől eltérően, súlyos válság alakult ki. Ha nem történnek változások, akkor elő­ször a mezőgazdaság, aztán a többi ágazat sorvad el. Számos, fontos országgyűlési döntés - mint amilyen például a kárpótlá­si törvény - politikai jellegű, ám az egész gazdaságot „padlóra küldheti”. Ide sorolnám a kül­gazdasági orientáció alakítását is. Minél hamarabb új parlamenti választásokat kell tartani azért, hogy az állampolgárok érdekei­nek leginkább megfelelő dönté­sek születhessenek. A parlament jelenlegi összetételében nem képviseli a társadalmi akaratot. Meggyőződésem, ma már töb­ben mennének el szavazni.- Beszédében kiemelte, hogy javult az MSZMP helyzete. Mit ért ezen?- Szervezetileg erősödtünk. Minden nagyobb városban mű­ködik csoportunk. Tisztáztuk azokat a kérdéseket, amelyek a párt jellegével kapcsolatban fel­merültek. Oldódott belpolitikai elszigeteltségünk. Olyan pártok­kal is szót tudunk érteni, amelyek eddig szinte mindenben szembe- nálltak velünk. Nő az érdeklődés rendezvényeink iránt. Ezt iga­zolja a mostani gyűlésen résztve­vők száma is.- Hány tagjuk van?- Negyvenezer. Ez nagyjából állandó. A legidősebbek helyére fiatalok jönnek.- A legutóbbi választásokon az állampolgárok számottevő ré­sze azt mutatta meg, hogy milyen rendszert ellenez. Sokan vannak most, akik nem azt kapták, amire számítottak. Ezzel tisztában van más politikai erő is. Munkás­pártjuk milyen rétegek érdeklő­désére számít?- Bízunk benne, hogy támo­gatóink köre szélesedik. A szel­lemi dolgozók és a kisvállalko­zók érdekeire eddig is tekintettel voltunk. Jó esély van arra, hogy a parasztság, az agrárvállalkozók részéről többen támogatnak majd minket. Bázisunk továbbra is a munkásság, a fizetésből élők, és a dolgozó parasztok.- Most, hogy nem kell válasz­tásokra készülniük, mi mozgósít­ja, ösztönzi politizálásra tagjai­kat, szimpatizánsaikat?- Nem vagyunk olyan válasz­tási párt, amely mindent a man­dátumszerzésnek rendel alá. Ter­mészetesen fontos a szavazók tá­mogatása, de ugyanilyen lénye­ges a napi érdekek megjeleníté­se, a problémák megvitatása és megoldása. Sz.Z. Az erkölcs nevében... Csak tán nem az „Empiriokriticizmus”? Nemrég társaságban barkó- báztunk. És miután egyikünk sem tudta kitalálni a bűvös szót /erkölcs/, rákérdeztem, ámbár kissé félve az oly gyakori és „megszokott’ ’ félreértéstől: csak tán nem valamely klasszikus mű, mondjuk a Biblia vagy az „Em- pirio...” Hogy miért tettem fel eme tiszteletlennek is vélhető „játék-kérdést”, arra az alábbi­akban próbálok választ adni. Mostanában túlságosan is hangos, ezért a gazdasági-meg­élhetési problémáinkról a figyel­met messze elterelő viták dúlnak a legfelsőbb fórumokon is olyan elvi-etikai kérdésekről, hogy mi az érték, mi az erkölcs, ki az ér­tékes /mert nincs „gyanús pártál­lami” múltja stb./, kinek van úgymond kompetenciája köz­tisztséget vállalni /netán csak nem érintkezett-e valaha azzal a hírhedt III/III-as ügyosztállyal stb./, s egyáltalán: kommunista volt-e, még akkor is, ha erről csu­páncsak papírral rendelkezett, és már akkor meghurcolta a „fenn­álló”, mert másként látta a dol­gokat..? Mi, magyarok történelmünk során mindig is - és sajnos elég gyakran - hajlamosak voltunk át­esni ama ló túloldalára, s ezzel együtt „szőrén megülni”a nem- zetiszínű lobogót! Ehhez termé­szetesen/ami szerintem abszolú­te nem természetes/ mindig al­kottunk valamiféle jól hangzó - akkor időszerűnek tűnő - érzel- mi-ideológiai-etikai pressziót is. Mert ha csak zivataros évszáza­dunkat tekintjük, annyi célt, programot és jelszót „fogyasz­tottunk el”, amelyeknek meny- nyiségével messze lepipáltuk a fölösleges közéleti lárma nélkül is jólétet teremtő Nyugatot. De hiába, úgylátszik: ilyen volt és marad a magyar virtus! Attól tartok, ettől most - ez­redfordulónk legújabb rend­szerváltásának kellős közepén - sem vagyunk mentesek. Imá­dunk bűnbakot keresni-képezni- találni; s a tiszta erkölcsiségre /hol van az és milyen?/ hivatkoz­ni; üldözöttként fellépni akkor, amikor az már nem bélyeg, ha­nem „átmeneti” érdem; s néhá- nyunknak oly gazdag a ruhatára köpönyegekből, hogy az ember nem tér magához a meglepetés­től! Mert például hogyan tudta az egyik korábbi merev meggyő­ződésű ismerősöm „egyetlen éj­szaka” alatt megtenni azt a bib­liai damaszkuszi utat, amelyen Saulus is járt. /Mert én a megté- résbeli gyorsaságra gyanak­szom, ahogyan rám is gyanakod- nak/tak/ még azok is, akik nem ismernek, és akkor sem ismertek, amikor úgy tettem a közelgő rendszerváltásért, hogy közben nem kiáltottam világgá dolgai­mat, mert azzal csak ártottam volna!/ De, különben is, ha csakis az a tisztességes ember, aki a „ke­resztényi elveket magáénak vall­ja” - ahogyan fogalmazott a 168 órában az új Orvoskamara egyik vezető személyisége, akkor mi /ki/ a többi milliónyi ember?! Nem szeretnék ebből a disz­kriminatívnak tűnő, bár ma újból igen divatosnak tetsző kijelen­tésből messzemenő következte­téseket levonni, de félek, ha így haladunk, elképzelhető: hamaro­san több volt üldözött és új ke­resztény támad kis országukban, mint amennyi ellenálló volt an­no! /Pedig a történész-szakértők már a hatvanas évek végén meg­állapították, hogy ha az akkor önmagukat ellenállóként „két ta­núval bizonyítóknak” csak a fele tevékenykedik igazán ha­zánkban, ide a fasiszták be nem tehetik a lábukat 1944-ben!/ Szóval, a mostani nyilvános kinyilatkoztatásokat hallva-lát- va, zavarban vagyok! Hová so­roljam önmagam: ide, oda, vagy sehova? Mert, ha az erkölcs és a mondván azt hordozó keresz­ténység nevében lépnek fel ve­lem szemben, indulatossá válók. Ugyanis ha így nem vagyok jó, hogyan legyek /lehetek/ jó?! Mit kell még letennem, bizo­nyítanom, bevallanom? Csak tán nem az empiriokriticizmust, a ta­pasztalat kritikáját? Mert Lenin, rendszerváltástól függetlenül örök érvényű műve, változatla­nul arra figyelmeztet, hogy tet­teink felülbírálásához - még ha nem irracionalista módon is, de - egyszer mindannyian eljutunk, akárhol állunk/álltunk/ is? Sze­rencsére az élet folyama nem is­mer mellébeszélést ebben sem! Tépelődöm, többek között még azért is, mert számomra az erkölcs nem pártállás, nem hit és nem demagóg hangoskodás kér­dése, hanem mindennapi küz­delmes vizsga életvitelből, em­berségből, mások tisztes megbe­csüléséből ! Abban bízom, hogy nem kell túl sokat vitatkoznom a múlta­mat /múltunkat/ megkérdőjelező újkeletű keresztény erkölcsvé­dőkkel, mert a jótékony, objek­tív idő, amely nem ismer sem indulatokat, sem szélsőségeket, sem utólagos önigazoló magya­rázkodást, ebben is meghozza a maga reális, irreverzibilis dönté­sét. Csak legyen időm és erőm kivárni! De addig ne bosszantsanak a vita lehetőségének kizárásával túl sokan! És különben is, uraim, nem lenne jobb keresni, hogy az ország és a nép hogyan boldo­gulhatna végre, mintsem a gerenda elfedése mellett a szálka után matatnunk - az erkölcs jól hangzó nevében?! László Gyula Gáz dolgában nincs gáz, illetve... (Folytatás az 1. oldalról) a szokásos műszeres felül­vizsgálatok, rutinellenőrzések, amelyek esetenként megismét­lődhetnek. E nyombejárások a lakossági bejelentéseken túli szi­várgások felderítését szolgálják, s a közben tapasztaltak függvé­nyében készülnek el a karbantar­tás további menetét meghatáro­zó ütemtervek. Általánosságban elmondható, hogy javul a veze­tékek állapota, - így a hálózat minősége - nagy léptekkel folyik az elavult szakaszok rekonstruk­ciója, teljes cseréje. Tavaly csak A szoborsors jóra fordul Lapunkban is hírt adtunk a tö­rökszentmiklósi Fáy-szobor sor­sáról. A szobrot még a tanács- rendszer idején rendelték meg azzal az elhatározással, hogy fel­állítják a Fáy András lakótele­pen. A rendszerváltás azonban közbeszólt, és az emlékmű sorsá­ról nem döntöttek, mondván, hogy meg kell várni vele az ön- kormányzatot. Addig is, amíg a szobor döntésre várt, a művelő­dési ház pincéjében porosodott. Nos, jó hírrel szolgálhatunk a szobor sorsáért és a lakótelepen felállított üres talapzat jövőjéért aggódóknak. A szobor és a talap­zat most már véglegesen egy­másra talál. A város önkormány­zata ugyanis rendeletet alkotott a Fáy-emlékmű állításáról. Szolnok területén 12 utcában vé­geztek ilyen javításokat, mint­egy 24 milliós beruházással, s ezévre 30 milliót irányoztak elő ilyenfajta rekonstrukcióra, ami újabb 12 utcát érint majd. Ebből hárommal már végeztek. Az ál­talános ellenőrzéseken túl háló­zati szivárgást száznegyven al­kalommal, helyi szivárgást 1600 lakásban hárítottak el. Sajnálatos tény, hogy a válla­lat kintlévőségei növekvő ütem­ben szaporodnak, s már nemcsak családok, hanem cégek is küsz­ködnek fizetésképtelenséggel. (Idén először váltót kény­A játékhét fogadási díjainak megállapítása 1991. május 26-án a következő eredményt mutatja: 2.039.802 darab leadott szelvény összesen 74.508.366 schilling Ausztria Lottó-fogadási díjat je­lent. A teljes Ausztria Lottó- nye­reményösszeg 37.254.183 schil­ling. Ébből hatosra 11.176.255 schilling jut. szerültek felajánlani egyes válla­latok!) A maximális tolerancia mellett eljárva is (körülbelül négy-öt hónapra is kinyúlik a tü­relmi idő) egyre nehezebb tarto- zásaikat behajtani. Mind­azonáltal végső esetben mérőle­szereléssel kénytelenek élni, karhatalmi segítségért folya­modnak, illetve ha másképp nem megy, a külső leágazó vezeték kiásása után lekötik a rend­szerről a - fizetni nem akaró vagy nem tudó - fogyasztót. E bajaik feltehetően csak tovább nőnek az életbe léptetett újabb ötven százalékos áremelés miatt. técsi Az eheti nyerőszámok a követ­kezők: 3,7,9,23,24,35, pótszám: 21 A teljes Joker fogadási díj 16.676.750 schilling. Az első nyerőosztály a Joker 2.501.512 schillingel való dotáci­óját jelenti. Az eheti joker-szám a követke­ző: 915.883 Emlékérmek az olimpiára A Magyar Olimpiai Bizottság újabb kezdeményezéssel állt elő. A Barcelonában rendezendő XXV. nyári olimpiai játékok előtt első alka­lommal bocsátanak ki idehaza öt karikával fémjelzett olimpiai emlékér­meket. A színezüstből készült érmék egyik oldalát az öt karika díszíti, s a Magyar Csapat felirat mellett a hármas jelszó olvasható. Öt különböző érem készült, s azokon öt magyar sikersportág, a birkózás, az öttusa, a torna, a vívás és a vízilabda egy-egy jelenetét örökítették meg. Az érmeket június 3-tól a Mezőbank fiókjaiban lehet megvásárolni. Az érmek kiadásából származó tiszta bevétel a Magyar Csapat olimpiai alapítvány számlájára kerül, s az olimpiai felkészülést segíti. Ausztria Lottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom