Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-23 / 118. szám
4 A szerkesztőség postájából 1991. MÁJUS 23. „Kilövik alólunk a kocsit?” Ötvenkét éves gépkocsivezetői múltammal, sok gyötrődés után szeretném felhívni az autós- társadalom figyelmét a tisztességtelen felelősségbiztosításra. Hosszú vajúdás után szülték meg e törvényt, saza tapasztalatom, hogy a gépkocsi-tulajdonosok részéről igen gyér a visszhang. Miért? Mert ha valami sérelem ér bennünket, már megszoktuk, hogy csak egymás közt suttogunk? Am temetni és siránkozni annál jobban tudunk! Az a véleményem, hogy a károkozót nem biztosítani kellene, hanem az általa okozott kár megtérítésére kötelezni. Ha pedig erre képtelen, ne engedjék a közúti forgalomba; minden járművezető nyilatkozatban ismerje el a felelősségét, s már ilyen szellemben kellene kiadni a vezetői engedélyt. Személygépkocsival, motorkerékpárral jártam szerte a hazában és a világban - a katonaságom alatt gutóbusz- szal is -, de soha közelében se voltam a balesetnek és ma is vallom, hogy figyelmes, udvarias vezetéssel némileg a szabálytalankodók brutalitását is ki lehet védeni. Nyugtalanít, hogy a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatban alig hallani ellenvetést, noha a biztosítótársaságok 8-10 ezer forintot vesznek majd ki a zsebünkből. Ez az összeg másfél havi nyugdíjammal egyenlő! Nesze neked, demokratikus Magyarország! Ahhoz, hogy gépkocsit tartsak, jogom van, s ezt a jogot még 1939-ben szereztem, de ha most nem fizetek, leveszik a rendszámtáblámat! Olvastam: ,Jla nem lesz kötelező biztosítás a magyar utakon, egy nyugati turista sem jön hozzánk". Miért? Nekik bizonyára telik a fizetésükből a több millió forintos kocsijuk biztosítására, mi azonban nem nyugati fizetést kapunk. Az előzőekben idézett sorok folytatásában a szerző sajnálkozását fejezte ki a kispénzűek esetleges benzinárban jelentkező biztosítási díján, ám ezzel szemben íme egy példa: Évi 5 ezer kilométer - kb. 400 liter benzinfogyasztással, 24 ezer forintba kerül. De hol van nekünk ennyi pénzünk benzinre, plusz autórezsire? Ha literenként 6 forint biztosítási pluszt számolunk, az is csak 2400forint. Akkor hol van ehhez az évj csaknem 10 ezer forintos kötelező biztosítási díj? A Magyar Autóklub nagyon helyesen tette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult. Ha már a gépkocsitulajdonosok (egyesek) a mellényzsebből fizetik ki szó nélkül a magas biztosítási díjat, valaki próbálja megvédeni az üres zsebben kotorászok érdekeit. Mert nem igaz a mindenkit érintő szegénységünk. A tisztességtelen kötelező biztosítási díjat a száguldozok könnyen kifizetik. A kispénzűek számára elfogadhatóbb lenne, ha biztosítási díjat a benzinárba építenék, mert ha teszem azt 100 Ét is lenne egy liter benzin, s nekem csupán 10 literre telne egy évben, akkor sem érezném magam megalázva, megszégyenítve. Mert a kötelező biztosítással a kispénzűek alól szinte kilövik a kocsit! Azt a silány értékű, de nagyon megbecsült járművet, amire oly keservesen kuporgottak össze a pénzt. Kérem a gépkocsi-tulajdonos kollégáimat, hogy ne csak fájó sóhajtással, hanem aktívan szóljanak hozzá e témához, hiszen most szabad véleményt mondani - még ha nem is lesz foganatja. Harkay Gyula Vezseny Érthető a kocsmaellenes hangulat Az Új Néplap május 13-i számában megjelent, „Ne legyen kocsma a játszótéren” című olvasói levéllel kapcsolatos tiltakozást - negyvenöt aláírással - én és a területi képviselő is megkaptuk. A kunszentmártoni lakosság kocsmaellens hangulatát megértem, hiszen a városban és az országban is indokolatlanul sok a kocsma, a „bögrecsárda”, ugyanakkor nagyon kevés a normális, kulturált szórakozóhely. A Felszabadulás úti játszótér déli oldalára tervezett söröző leendő gazdája már letette a névjegyét, hiszen városunkban működtet egy sörözőt, ahol nincs részeg ember, sőt dohányzás sem, de van szendvics, hot dog, kóla és video. A hely kijelölése szabályosan történt - a gyermekintézményektől szükséges távolság betartásával. S megjegyzem, hogy a város azon részén egy családi házas lakótelep létesült az utóbbi évtizedben - mindenféle normális szórakozóhely nélkül. Szándékunkban áll, hogy a leendő létesítménnyel kapcsolatban rövidesen összehívunk egy gyűlést a körzetben, melyen ott lesz a területi képviselő, az inkriminált söröző tulajdonosa, s magam is részt akarok venni. Réz László polgármester Legfőbb érték az ember, az egészség! Mély együttérzéssel olvastam e rovatban a Legfőbb érték az ember? című, május 2-i levelet, melyben ,,Egy 42 éves asszony' ’ osztotta meg velünk azt a bánatát, ami a leszázalékolása. majd az újbóli munkába állítása körül zajlott. Soraihoz csatlakozva, hogy olykor miképp járhat egy beteg ember, a testvérem esetét említem, akit 1987-ben leszázalékoltak. A III. rokkantsági csoportba . sorolták és 1988-tól 1991-ig, szinte egyfolytában kórházban volt, sőt két éve ágyhoz kötött beteg. Sajnos mind a két lábát térden felül amputálni kellett. További egészségkárosodása miatt kértem a társadalombiztosítót, hogy változtassák meg a rokkantsági fokozatot, de azt a választ kaptam, hogy jog szerint már nem teljesíthető, mivel időközben betöltötte a 60. életévét. Lelketlenségnek tartom, hogy a leszázalékolásról szóló határozatban erre vonatkozóan semmilyen utalás, tájékoztatás nincs. Vajon kinek a hibájára vezethető vissza, hogy nem ismertették a beteggel: további egészségromlás esetén hol és meddig kérhet, intézhet valamit. Nagyon szomorú, hogy ezt a keserűséget is el kell viselnie egy olyan embernek, aki az életét becsületes munkával töltötte, s aki bőségesen megelőlegezte a nyugdíjjárulékát. Gilszki Irén Kedvelik a „Kosárka” ABC-t A mai világban sajnos nagyon ritkán tapasztalhatjuk, hogy a boltokban is túlhajszolt eladók kedvesek, udvariasak és mosolyognak. A törökszentmiklósi. úgynevezett „Kosárka” ABC dolgozóiról azonban nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a 2-3 évvel ezelőtti nyitása óta csak elismerést érdemelnek. Szinte a legjobban felszerelt bolt a városban, s bár önkiszolgáló rendszerrel működik, úgy az üzlet vezetője mint a személyzet, a vásárlók maximális kiszolgálására törekszik. Nagyon örültünk például a május 12-i, vasárnap délig tartó kedvezményes vásárnak, melyen sok-sok árut kínáltak olcsóbban. Szemtanúi lehettünk, hogy a bolt valamennyi dolgozója a fedélzeten volt, és szinte emberfeletti munkát fejtettek ki - mosolyogva izzadtak annak érdekében, hogy mi, a vásárlók, elégedettek legyünk. Az a véleményünk, hogy kevés elismerésben van része az igazán jó kereskedőnek, ezért mi a nyilvánosságon keresztül szeretnénk köszönetét mondani a bolt valamennyi dolgozójának, s a további lelkiismeretes, fáradságos munkájukhoz erőt és jó egészséget kívánunk. „A törökszentmiklósi vásárlók” Ünnepre készülődve A jászkiséri Fő út az elmúlt év őszén új burkolatot kapott. Nagyközségünk ugyanis ebben az évben ünnepli fennállásának 600. évfordulóját. Ebből az alkalomból csinosítják az utcákat és a parkokat, ahova az ősszel több száz fát is ültettek a település lakói. Mindenki együtt, és szépen rendben akar ünnepelni a jubileum alkalmából. A rendezvénysorozat már április 15-vel megkezdődött és szeptember 21 - ig tart, de a nagy ünnepségre május 25-én, délután kerül sor, amikor emléktáblát avatnak, és a református templomkertben felállított kopjafát leleplezik. Itt meg kell jegyeznem: szívesebben vettem volna részt a régi parókia egyházmúzeummá avatásán, mert felújítva megfelelt volna a célnak, de a „szorgos” kezek lebontották. A három épület: a parókia, a templom és a református kisiskola csodálatos képet nyújtott volna a nagyközségnek - írta Boricsné Mészáros Mária olvasónk, és leveléhez saját felvételét mellékelte. A igazgatóválasztásról Az Új Néplap május 4-i számában Tál Gizellának az ,Jgaz- gatóválasztás - és ami mögötte van” címmel megjelent írása egyoldalúan és több szempontból is pontatlanul tájékoztatta az olvasókat. Pályázóként, önkormányzati képviselőként és bizottságvezetőként egyaránt örülök minden olyan információnak., amely az olvasók tájékozottságát javítja, az érdeklődők eligazodását segíti. Az említett cikket két vonatkozásban kívánom pontosítani: 1. Az oktatási intézmények pedagógusai nem igazgatót választanak, hanem a pályázók alkalmasságáról nyilvánítanak véleményt - titkos szavazással. (Így természetesen több pályázót is alkalmasnak találhatnak.) Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közgyűlésnek és az oktatási bizottságnak kizárólag statisztaszerep jut az igazgatók kinevezésében. A tantestületek által alkalmasnak talált jelölteket az oktatási bizottság meghallgatja, megismerve elképzeléseiket, véleményezi a pályázók alkalmasságát és javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. Az igazgatókat a közgyűlés nevezi ki! (Ha nem lát alkalmas jelöltet, új pályázatot ír ki.) 2. A párttitkárfeleségekre tett és idézőjel nélkül nekem tulajdonított megállapítást visszautasítom. Az összevont városi oktatási intézményvezetői értekezleten valóban keményen szóltam a rendszerváltás szükségességéről, a pártállami gyakorlat mellőzésének fontosságáról, de nem vagyok inkvizítor és bizottságunk, közgyűlésünk sem az. Az igazgatók kinevezésénél kizárólag a felkészültséget és az alkalmasságot mérlegeljük. Így került sor arra, hogy szakmai, pedagógiai és emberi felkészültsége alapján neveztük ki igazgatónak Káplár Józsefet, aki korábban az MSZMP városi titkára volt. Végezetül megjegyzem, hogy az önkormányzati testületben és az oktatási bizottságban - az eddigiekhez hasonlóan - a törvényesség és a szakmai szempontok együttes figyelembevételével, a pedagógusok érdekmegjelenítésének szem előtt tartásával fogok dolgozni. Kovács Libór Szolnok rF ?F # Az első pontosításhoz csak annyit: a kifogásolt cikk a tantestületi igazgatóválasztásokról szólt, s nem állította, hogy az oktatási bizottságnak és a közgyűlésnek statisztaszerepe lenne. Sőt az írás utolsó bekezdésében - bizonyára elkerülte a figyelmét - olvasható, amit Ön is állít, hogy az igazgatókat a közgyűlés nevezi ki. Természetesen, ha alkalmasnak találja, de csak akkor, ha a jelölt a tantestülettől is megkapta a törvény szerinti szavazatszámot. így „első fokon” mégiscsak a tantestület választ! A párttitkárfeleségekről tett kijelentésről nem vitatkozom, de kész vagyok - az érintettekkel együtt - Önnel beszélgetni erről. Tál Gizella A sorok között is olvasva A szovjet katonák újratemetéséről hírt adó, május 17-i írás - simítandó a tény furcsaságát - valóban kegyeletes búcsúztatást interpretál. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés, hogy miért e kunszentmártoni újratemetés? Nem volt méltó a római katolikus templom kertjéhez az emberiségre oly sok borzalmat zúdító fasizmus elleni harcban elesett szovjet katonák sírja? Ahogyan írják, több mint egy éve annak, hogy kezdeményezték: Az elhunyt katonák földi maradványait végtisztességben temessék el az alsó temetőben. Kik kezdeményezték? Csak sejteni lehet, A tárgyalóteremből A börtönévek is a családban „maradtak” Nehéz lenne a számok özöne nélkül bemutatni Vargáné Banya Amália szűkebb családi körének - testvérének, fiának és menyének - életútját. A számoknak ugyanis olyan meghatározó szerepe van a bemutatásnál, hogy például a „hányszor”, a „mennyi” vagy a „meddig” ismerete nélkül Banyáékat sem lehet megismerni. Mert mit mondhat Vargáné Banya Amália Jászberény, Fazekas út 17. szám alatti lakosról az, aki nem tudja, hogy a most 45 éves asszony lopás, rablás, markecolás és más bűn- cselekmények miatt eddig már nyolcszor volt büntetve. Amit ő maga sem tud, hogy a kiszabott több hónapos vagy éves börtön- büntetések összeadva mennyit tesznek ki. Vagyis, hogy összesen hány évet töltött el a börtönben. A nála lakó fia, Varga István sincs könnyebb helyzetben. Még nem érte el a 30 évet, de már hatszor volt büntetve, és ő sem tudja, hogy a kapott hónapokból, esztendőkből hány év börtönbüntetés jött össze. Talán a testvérnek, Banya Sándornak (szintén a Fazekas utcában lakik) könnyebb dolga van. „Csak” háromszor volt büntetve, és pontosan emlékszik, hogy rablás miatt 7 év fegy- házra ítélték. Ezt észben tartja, a másik kettő lényegtelen. Azon a délutánon is négyen - a három Banya és a fiú élettársa, Ürmös Klára Jászberény, Munkás út 1/c. - indultak el az idős M.I. helyi lakos otthonához. Az asszony annak az étteremnek az ivójából ismerte az idős embert, ahonnan az az ebédjét hordta Néhányszor szolgálatait is felajánlotta, az öregúr azonban nem fogadta el. Talán, mert túl idősnek érezte magát, de az is lehet, hogy Amálkát találta kissé korosnak. Jóval a ház előtt Banya Amália azt tanácsolta, hogy a két férfi maradjon le, mert ők - a két nő - jobban szót tudnak érteni az öreggel. A rutinos Árnál tudta, mit kell kérni a házigazdától, hogy az átmenjen a másik szobába. Néhány perces távolléte elég volt az asszonynak ahhoz, hogy kiszemelje a szekrényt és megtalálja a fiókot, ahonnan kiemelte a 18 ezer forint készpénzt. Távozásuk után a nagytemplom melletti parkban - ahol találkoztak - családi alapon osztozkodtak, és mert mind a négyen tudták, hogy lopott pénzről van szó, igyekeztek azt gyorsan elkölteni. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa hozott ítéletet Banyáék ügyében. Vargáné Banya Amáliát lopás vétsége miatt - mint többszörös visz- szaesőt - 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Varga István és Banya Sándor orgazdaságért és többszörös visszaesőként kapott 6-6 hónap börtönbüntetést. A közügyek gyakorlásától két évre tiltotta el őket a bíróság és kimondta, hogy feltételes szabadságra egyikük sem bocsájtható. Ürmös Klára büntetése 3 hónap börtön, amelynek letöltését a bíróság 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős.- ésal hogy az egyház, amit nem tartok egy példás kezdeményezésnek, mert erre a cikkben az a magyarázat, hogy a nyughelyüket 46 évvel ezelőtt nem a mi szokásainknak megfelelően, a temetőben, hanem a templom mellett jelölték ki. A holtakat most tulajdonképpen „kilakoltatták” arról a nyugvóhelyről, amelynek közelében elestek, ahova talán a bajtársaik temették el őket - 46 évvel ezelőtt. Erre a csúnya cselekedetre rá is fér a szépítgetés. Komolyan gondolják, hogy a kunszentmártoni „újratemetés” és a hozzá hasonló esetek jobbítani fogják a szovjet és a magyar nép barátságát? A sajtó dolga, hogy hírül adja a tényeket és jól orientálja az ol- vasót. Ez esetben igyekeztek is megfelelni a követelménynek, de a mértékkel óvatosabbak lehetnének, mert az olvasó néha a sorok között is olvas! Erdei Katalin Szolnok 1 Hazafelé a kisújszállási utcákon (fotó: Mészáros) Több humort — képben, karikatúrában Mindig szívesen olvasgatom az Új Néplap Humor című oldalát, mert kikapcsol, szórakoztat, olykor felvidít és ha csak rövid időre is, feledteti a napi gondjainkat. Különösen a Viccturmix rovatot kedvelem, de ezt a képes humorról már kevésbé mondhatom. Noha az április 27-i még aránylag érdekes volt, a május 4-eit, valamint a 11 -eit mintha az ördög szállotta volna meg - import humorral. Nem állt közel az ízlésemhez. Helyettük szívesebben láttam volna olyan témájú képeket, mint amilyenek például Az ország szekere, A szabadlevegőn címűek voltak. Ha nem nagy kérés, szeretnénk minél több érdekes, mosolyra fakasztó képet, karikatúrát látni a lapban - és nem csak a humoroldalon.- Farkas Kálmánná Szolnok * * * Észrevételét köszönjük, mi is éreztük, hogy a humoroldalunk színvonala már nem a régi, el- erötlenedett, ezért - ahogyan tapasztalhatta is - megszüntettük. Olvasóink elvárásának, kérésének a humoros képek, karikatúrák gyakoribb közlésével igyekszünk eleget tenni. (A szerk.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné