Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-20 / 115. szám
2 Hazai körkép 1991. MÁJUS 20. Magunk rendezzük meg a világkiállítást! (Folytatás az 1. oldalról) Antall József kijelentette: a kormány úgy gondolja, hogy Magyarország - Budapest és a vidék együttesen - megfelelő külföldi tőke bevonásával, a világkiállítási részvénytársaság létrehozásával, illetve megfelelő előkészítéssel, képes arra, hogy otthont adjon a világkiállításnak. Megrendezése a gazdaságra pezsdítő, mozgósító hatással lesz, legalább 100-150 ezer munkahelyet teremt. Amennyiben a parlament elfogadja az új előterjesztést, s a világkiállítás mellett foglal állást, akkor a kormány, elsősorban Budapesttel, de az ország többi ön- kormányzatával is megkezdi a tárgyalásokat. Azt ugyanis tudni kell, hogy az egyedüli megrendezés nagyobb erőfeszítést, kockázatot jelent, ám döntő, hogy az egyedüliség a külföldi tőke számára a budapesti befektetés nagyobb arányú lehetőségét sugall(Foly tatás az 1. oldalról) A fiúk, akik úgy érzik, hogy csődbejutottak a lakbér miatt, vizsgáltassák felül, hogy a követelések reálisak voltak-e vagy sem. Amit most elmondtam a 100 forintos bérleti díjról, az benne van a mai (május 18., szombat) pesti lapokban.- Jó, tegyük fel, hogy ez lesz a jövő: de mi lesz a 700 ezres adóssággal, amennyiben létezik?- Mit tehet az önkormányzat egy helyi pártszervezettel szemben? Semmit nem tehet. Egy pártot nem lehet szanálni, csődbe juttatni, az egyes tagjai nem felelnek a közös adósságért. Ez nem úgy van, mint egy kft.-nél vagy egy gazdasági társaságnál, a pártok, az egyesületek nem profitorientáltak.- De erkölcsileg talán el lehet marasztalni őket? ja. A kormányfő szólt arról, hogy létre kell hozni vállalkozási alapon egy részvénytársaságot a finanszírozásra és a rendezésre. Bejelentette azt is, hogy a kormány döntése értelmében Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere elnökletével kormánybizottságot hoznak létre. Alelnöke Szabó T amás pénzügyminisztériumi államtitkár, titkára Baráth Etele világkiállítási kormánybiztos lesz. A testület tagjai: az érdekelt miniszterek megbízottjai, általában a helyettes államtitkárok. A kormánybizottság, amennyiben az Országgyűlés a megrendezés mellett dönt, kidolgozza a törvényjavaslatot, megfelelő gazdasági számításokkal, felmérésekkel, tervekkel. Kérdésekre válaszolva Antall József elmondta, hogy az ország- gyűlési határozat feles törvénynek számít. Amíg az nem születik meg, nincs értelme „többről beszélni”. így nem kívánt rea- Úgy sem, hiszen az is lehet, hogy a szolnoki szervezeteknek volt a háború után saját épületük, amit elvettek tőlük. Ezen a jogon tehát morális szemrehányás sem illetheti meg őket. Mondhatni, hogy a saját helyiségük helyett kaptak egy másikat.- Az nem lehetséges, hogy az Önök központja leutalta a szolnoki szervezetnek a bérleti díjat, csak az nem jutottéi az önkormányzathoz?- Nem lehet, mert a mi központunk is el van adósodva. A mi adósságunk oka a választási kampány, de a tartozásunkat lassan, folyamatosan vissza fogjuk fizetni, természetesen kamatostól. A helyi szerveztek bérleti díját viszont nem ga- rantálta sohasem a központ. Egyébként az a tapasztalatom - egy győri példából kiindulva -, hogy a városok túlságosan nagy összegeket követelnek. gálni arra a felvetésre sem, hogy hasonlóan Bécshez, itthon is tar- tanak-e népszavazást a világkiállításról. Azt azonban hozzátette: Budapesten a főváros ellenére nem lehet világkiállítást rendezni. Az egyedüli megrendezés •költségeit illetően a tájékoztatón jelenlévő Kupa Mihály pénzügy- miniszter kijelentette: ha a parlament jóváhagyja a tervezetet, új számítást kell csinálni. Kádár Béla hozzátette: nyilvánvalóan nagyobb mértékben számíthatunk külső erőforrásokra, s nem mellékes az sem, hogy változik a kiállítás koncepciója. Az esemény a vidéki Magyar- ország felemeléséhez is hozzájárulhat. Antall József egy további kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány egyhangúan döntött a világkiállítás megrendezése mellett, a különbség az egyes kormánytagok véleménye között csak az időpontot illetően volt. (MTI)- A többi párt mégis hogy volt képes fizetni?- A parlamenti pártok havonta jelentős összeget kapnak a költségeik finanszírozására. A kormány- koalíció pártjai közel 100 millió forintot, még mi évente 14 milliót. Nézze, én szerkesztettem a Szociáldemokrata Népszavát 22 hónapon keresztül úgy, hogy a munkatársak ingyen írtak, és én is ingyen szerkesztettem. Végül csődbe jutottunk, mert a kiadónk is csődbe jutott. Pedig mi olyan történelmi párt vagyunk, hogy volt mindenünk: újságunk, nyomdánk, ám mindent elvettek. A követelésnek tehát búcsút inthet Szolnok városa. A „Sárospatak ’91” konferencia két napjáról viszont keddi lapszámunkban számolunk be.-pbMi lesz Szolnok 700 ezer forintjával? A néptánc él, és élni akar Véget ért az országos fesztivál - Eredményhirdetés, és ami mögötte van (Folytatás az 1. oldalról) amely a világ számos országában talált követőkre. A fesztivál - újabban kétévenként - a koreográfusok seregszemléje, hiszen az együttesek csak olyan műsorral nevezhetnek be, amellyel még sehol sem szerepeltek. A produkciókat neves szakemberekből álló zsűri: Novák Ferenc, Rossa László, Szabó Iván, Tímár Sándor és Csiszár Imre értékelte a fesztivál zárónapjának reggelén. Mint Novák Ferenc, a zsűri elnöke elmondta, a testület azokat a koreográfiákat méltányolta, amelyek új megoldásokat, formákat tartalmaznak. Örömmel állapította meg, hogy a két évvel ezelőtti fesztiválhoz képest javult a produkciók színvonala, ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy a koreográfiák jelentős hányada erdélyi táncokból állt. Úgy vélte, a néptáncmozgalom már megtette a magáét az erdélyi magyarságért azokban az években, amikor az internacionalista szellem nem tekintette egységesnek a határokon belüli és kívüli magyar kultúrát. Ma már nem szükséges erre felhívni ilyen erőteljesen a figyelmet, a politika dolga a kisebbségben élő' magyarság helyzetének megoldása - hangsúlyozta. A szakmai értékelést követően tartották meg a Szigligeti Színházban az eredményhirdetést és adták át a díjakat. A zsűri döntése alapján a fesztivál fődíját megosztva a gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes és a kaposvári Somogy Táncegyüttes kapta meg. A gyöngyösiek elnyerték Szabó Iván szobrászművész különdíját is. Négy csoport nívódíjat kapott, köztük volt a Jászsági Népi Együttes is. A koreográfusok közül heten vehettek át nívódíjat. Öröm számunkra, hogy a jászberényi Nagy István és Péterbencze Anikó is elnyerte a díjat a Moldvai táncok című produkcióval. A táncosok közül hatan, a zenekarok, zeneszerzők közül pedig öten részesültek nivódíjban. A Magyar Népművészeti Alapítvány különdíját a budapesti Válaszút Néptáncegyüttes kapta meg. A tánccsoport neve nemcsak az „utcára tett”, s önfenntartó működtetésre vállalkozott együttes jelképe. A névválasztás nem kevésbé fontos indoka, hogy Válaszút egy kis mezőségi település neve, Kallós Zoltán, a neves népzenekutató szülőfaluja. De kicsit válaszút előtt áll a néptáncmozgalom is. Mint a fesztiválon is láthattuk, az együttesek egy része a hagyományós néptánc, a másik része az úgynevezett tánc- színházi, dramatikus forma híve. Az eredményhirdetésen jobbára az utóbbi győzedelmeskedett. A másik tábor, közöttük Kallós Zoltán, elhatárolta magát a zsűri döntésétől. Kallós Zoltán részt vett az 1987-es fesztiválon is, s mint elmondta, keserű szájízzel távozott. Most is hasonló érzésekkel készülődött haza:- Szakértőként vettem, illetve nem vettem részt a zsűri munkájában - összegezte tapasztalatait. - Ugyanis nem tartottak igényt a véleményemre, kivéve Tímár Sándort. Ennél is bántóbb viszont, hogy a szakmai megbeszélésen nem kaptak szót a koreográfusok. A zsűri - mint hajdan a diktatúrában - kinyilatkoztatta a véleményét, „fellebbezésnek”, magyarázatnak nem volt helye. Én nagyon sajnálom azokat az együtteseket, közöttük a szolnoki „Tiszát”, amelyek ugyan kiváló produkciókkal szerepeltek, de nem feleltek meg a zsűriben lévők többsége ízlésének, koncepciójának. Én azért féltem a mozgalmat a táncszínházi törekvésektől, mert az a „tiszta forrás”, az autentikus néptánc rovására megy. Bevallom őszintén, sok esetben nem is tudtam „megfejteni” a látott koreográfiát s annak gyökereit. De így volt ezzel a közönség is, a tapsokból arra lehetett következtetni, hogy a nézők is a tiszta forrásra voksoltak. T. G. Jászárok szál kis ünnepelt Az újdonsült város főterén a BM központi zenekarának térzenéje is tudatta a gyülekező közönséggel és az arra járók seregével, itt nem mindannapi esemény készül. Az 1756. augusztus 8-án kelt, Mária Terézia oklevele által megerősített, majd 1886-ban visszaadott városjogot a Petőfi Művelődési Házban rendezett ünnepségen kapta vissza a település. Szikra Ferenc polgármester beszédében éppen ezen történelmi tényeket emelte ki, külön hangsúlyozva azokat a teljesítményeket, melyeket Jászárokszállás polgársága produkált. Példaként említette az élénk és sokszínű egyesületi életet, a helyi újságok és a helyi iparosság hagyományait. Ezzel szemben a második világháborút követő évtizedekben sokáig a hanyatlás, a népesség elvándorlása vált jellemzővé, mígnem a hetvenes évek elején a Hűtőgépgyár gyáregységének idetelepítésével sikerült enyhíteni a foglalkoztatási gondokon. Fok- ról-fokra kedvező változások történtekjavult a kommunális ellátás színvonala, végeredményben emiatt folyamodhattak a városi címért. A polgármester reményét fejezte ki, hogy az itt lakó félszáz értelmiségi közreműködésével, a ma is tapasztalható vállalkozási kedv érvényesülésével élni tudnak a városjog adta kedvezőbb lehetőségekkel. Szűrös Mátyás, az i'szággyűlés alelnöke alföldi enerként köszöntötte az ünnepi g;lés résztvevőit. A neves politik nagy kivívásként és egyúttal tgy lehetőségként értékelte adepülés új közjogi helyzetét. Krnelte az itt lakók szívósságát, akaterejét és tenni akarását, mely i békességgel és megértéssel posul, akkor Jászárokszállás közöége számára nagy lehetőséget jent a városi rang elnyerése. Ezt k'etóen a jelenlévők nagy tapsa lcepette adta át a várossá avatást túsító oklevelet Szikra Ferenc pgármester- nek. Dr. Rédei István, fász-Nagy- kun-Szolnok MegyeKözgyűlés alelnöke a jász föld ívében köszöntötte az új várost,, a felemelkedés érdekében tovbi összefogásra buzdította a tcénelmi táj önkormányzatait. Szai után váratlanul, de egyúttakz új idők szellemében Vámosgrk polgár- mestere lépett a mikfonhoz, és az új város vonzásköetéhez tartozó, Heves megyei kségek nevében mondott üdvöz szavakat. Az ünnepi ülés mát díszvendége, dr. Boross Péttbelügymi- niszter csak ezután jött szóhoz. Először Antall Józsefiiniszterel- nök üdvözletét és főhását tolmácsolta, majd mint egy 1-dunántú- li kisváros egykori pcára szólt a jelenlévőkhöz. Úgy «ékelte, itt nem hideg hónaljú nberekkel, hanem nagyon is ambiciózus polgárokkal találkozott. Az ő tenni akarásukra nagy szükség lesz az elkövetkezendő években, mert csak így tudnak felkapaszkodni. Beszéde után - első alkalommal - adták át a Pro Urbe-díjakat. A képviselő-testület döntése nyomán a centenáriumát ünneplő Önkéntes Tűzoltó Egyesületet és Faragó Tibort, az egyesület elnökét részesítették ebben a kitüntető elismerésben. Az ünnepség második részében a város történetét megjelenítő élőképeket mutattak be a Gróf Széchenyi István és a Rákóczi Ferenc Iskola tanulói, akiket André Péter- né, Banka Sándomé és Kovács Bé- láné készítettek fel erre a színvonalas bemutatóra. A várossá avatás ünnepségét több esemény kísérte. Kiállításon mutatták be a tűzoltó-egyesület történetét, Fehér Alajos antikvárius számos becses helytörténeti munkát tartalmazó gyűjteményét és Tuba József fémkovács anyagát. Igazi látványossággá a tűzoltók torony- és gépkocsitüzet mentesítő bemutatója tette a városavató ünnepséget, melyre egybegyűlt a lakosság apraja és nagyja, akik számára emlékezetes nap lesz 1991. május 18-a, hiszen városlakók lettek. Pethö László Vitaest a Libenlis Klubban Tamás Gáspár Mikló Jászberényben Az indirekt politizálási megoldások keresése jegyében szabadelvű klubot szervezett az SZDSZ helyi szervezete. A fesztelenséghez hozzájárult a Márka ételbár, ahol a mintegy ötven érdeklődő ízlése szerint egy kóla vagy egy sör mellett ülve hallgathatta és kérdezhette az est neves vendégét, Tamás Gáspár Miklós ellenzéki képviselőt. A székelyudvarhelyi szabómester fiából lett honatya bevezetőül a liberális eszmevilág néhány sarkalatos kérdését vázolta. Kiemelt egy fontos hazai előzményt, a XIX. századot, amelyre minden fenntartás nélkül büszkék lehetünk, hiszen a liberális szabadságjogok gyakorolhatók voltak. Ezt követően kitekintésre vállalkozott. Egy lassan immár agyonkoptatott jelszót, az Európa felé haladás kérdését feszegette, melyet önmagában üres szólamnak nevezett. Okfejtése szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen Európa felé haladunk, hiszen annak peremvidéke vagy centruma észen mást jelent. Meglehetős: elítélően szólt az erős állami avatkozást fenntartó, a politikaizervezetek iránt bizalmatlanságikeltő osztrák megoldásról, árny veszedelmeket rejt magábai Meglátása szerint az MDF pediíppen ebbe az irányba kormányaa az országot. A találkozó másodrészében az egyre záporozó kémekre válaszolt a képviselő. Lesgezte, minden elégedetlensége enére ez az ország jobb, mint vol\ régi rendszer egyik legnagyoi hibájának azt tartotta, hogy sohem lehetett semmit sem rendesemegbeszél- ni. A szokatlan és es vitákkal szemben hamis altertívaként értékelte a „jobb volt a Immunisták alatt” címzetű meglzelítéseket. Aktuálpolitikai kércekre válaszolva kifejtette: a nga részéről mindig ellenezte a lágkiállítás megrendezését. ízzáfűzte, amennyiben a bécsievétója után mégis vállalkoznak ráz a magyar úri virtus egyik megnyilvánulása lesz. (Ekkor még nem ismerte a kormány legújabb döntését.) A televízióban kialakult magas bérekkel kapcsolatban elmondta, a hamarosan megjelenő nyugati kereskedelmi adók ezeket meghaladó ajánlatokat fognak tenni az ott dolgozó munkatársaknak. Védelmébe vette az elmúlt év tavaszán kötött paktumot, de ellenezte a hatpárti tárgyalásokat. A Pozsgay Imre nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Szövetséget halva született képződménynek minősítette. Részletesen szólt az ellenzék sokak által nem elég dinamikusnak, esetenként tötyörészésnek minősített mgatartásáról. Nem tagadta fogyatékosságaikat, de a liberalizmusból adódóan az adott kereteken belül kell keresni a megoldásokat, mert egy erős konfliktus végkimenetele kiszámíthatatlan, és a demokrácia bukásával járhat. péel Pályázatok a cigány kultúra támogatására Mint arról szombati lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat művelődési és népjóléti bizottságának május 17-i ülésén két pályázatot hirdettek meg. Félmillió forintot a hátrányos helyzetű cigánytanulók középiskolai, főiskolai és egyetemi továbbtanulásának támogatására, továbbá az etnikum fiataljait oktató pedagógusok munkájának' elismerésére különítettek el. Oktatási intézmények, egyéb közösségek és társadalmi szervezetek jelentkezését várják. A művelődési és népjóléti bizottság - amely a beérkezett felhasználási javaslatokról dönt majd - kéri, hogy a pontos címük és megnevezésük feltüntetése mellett a pályázók jelöljék meg az igényelt támogatás felhasználásának tervezett célját és annak indokolását; csatok nem ön- kormányzati pályát esetében az illetékes önkormyzati szerv véleményét. A pályátokat június 5-éig kell megkdeni a Megyei Önkormányai Hivatal Művelődési és Népjéti Irodájának. Ugyancsak idea Szolnok, Kossuth Lajos út 2.;ám alá - és az előbb megjelölt iipontig várják a másik pályázta, a cigány kisebbség társadalnbeilleszke- dését segítő alapra ; igényeket. Elsősorban azokat ágányfiata- lokat és családokat, tézménye- ket, művelődési kösségeket, érdek-képviseleti erveket és helyi önkormányzakat támogatják, melyek saj; maguk is tesznek erőfeszítését helyzetük javítására. A rendelkezésre tó 700 ezer forint a következőeladatokra használható fel: oksó-, életmód- és képességfejlesztő táborok, nemzetközi programok, felzárkóztató tanfolyamok szervezésére; a cigány nyelv oktatására; együttesek, klubok működésének segítésére; ifjúsági és sportnapok, cigány családsegítők költségeinek kiegészítésére vagy rendezvényeik finanszírozására; tehetséges cigányfiatalok országjárása, vallásos jellegű rendezvényeik támogatására; a publikációs tevékenység segítésére. A beadványoknak tartalmazniuk kell - az előbbi pályázatnál említetteken iái - a részletes költségelőirányzatokat, a résztvevők számát, kimutatást a rendelkezésükre álló és dokumentált saját, átvett és egyéb pénzeikről, valamint terveik megvalósulásának időpontját.
