Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-20 / 115. szám

2 Hazai körkép 1991. MÁJUS 20. Magunk rendezzük meg a világkiállítást! (Folytatás az 1. oldalról) Antall József kijelentette: a kormány úgy gondolja, hogy Magyarország - Budapest és a vidék együttesen - megfelelő külföldi tőke bevonásával, a vi­lágkiállítási részvénytársaság létrehozásával, illetve megfelelő előkészítéssel, képes arra, hogy otthont adjon a világkiállításnak. Megrendezése a gazdaságra pezsdítő, mozgósító hatással lesz, legalább 100-150 ezer mun­kahelyet teremt. Amennyiben a parlament elfo­gadja az új előterjesztést, s a vi­lágkiállítás mellett foglal állást, akkor a kormány, elsősorban Bu­dapesttel, de az ország többi ön- kormányzatával is megkezdi a tárgyalásokat. Azt ugyanis tudni kell, hogy az egyedüli megren­dezés nagyobb erőfeszítést, koc­kázatot jelent, ám döntő, hogy az egyedüliség a külföldi tőke szá­mára a budapesti befektetés na­gyobb arányú lehetőségét sugall­(Foly tatás az 1. oldalról) A fiúk, akik úgy érzik, hogy csődbejutottak a lakbér miatt, vizs­gáltassák felül, hogy a követelések reálisak voltak-e vagy sem. Amit most elmondtam a 100 forintos bérleti díjról, az benne van a mai (május 18., szombat) pesti lapok­ban.- Jó, tegyük fel, hogy ez lesz a jövő: de mi lesz a 700 ezres adós­sággal, amennyiben létezik?- Mit tehet az önkormányzat egy helyi pártszervezettel szemben? Semmit nem tehet. Egy pártot nem lehet szanálni, csődbe juttatni, az egyes tagjai nem felelnek a közös adósságért. Ez nem úgy van, mint egy kft.-nél vagy egy gazdasági társaságnál, a pártok, az egyesüle­tek nem profitorientáltak.- De erkölcsileg talán el lehet marasztalni őket? ja. A kormányfő szólt arról, hogy létre kell hozni vállalkozási ala­pon egy részvénytársaságot a fi­nanszírozásra és a rendezésre. Bejelentette azt is, hogy a kor­mány döntése értelmében Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere elnökle­tével kormánybizottságot hoz­nak létre. Alelnöke Szabó T amás pénzügyminisztériumi államtit­kár, titkára Baráth Etele világki­állítási kormánybiztos lesz. A testület tagjai: az érdekelt mi­niszterek megbízottjai, általában a helyettes államtitkárok. A kor­mánybizottság, amennyiben az Országgyűlés a megrendezés mellett dönt, kidolgozza a tör­vényjavaslatot, megfelelő gaz­dasági számításokkal, felméré­sekkel, tervekkel. Kérdésekre válaszolva Antall József elmondta, hogy az ország- gyűlési határozat feles törvény­nek számít. Amíg az nem szüle­tik meg, nincs értelme „többről beszélni”. így nem kívánt rea­- Úgy sem, hiszen az is lehet, hogy a szolnoki szervezeteknek volt a háború után saját épületük, amit elvettek tőlük. Ezen a jogon tehát morális szemrehányás sem il­letheti meg őket. Mondhatni, hogy a saját helyiségük helyett kaptak egy másikat.- Az nem lehetséges, hogy az Önök központja leutalta a szolnoki szervezetnek a bérleti díjat, csak az nem jutottéi az önkormányzathoz?- Nem lehet, mert a mi közpon­tunk is el van adósodva. A mi adós­ságunk oka a választási kampány, de a tartozásunkat lassan, folyama­tosan vissza fogjuk fizetni, termé­szetesen kamatostól. A helyi szer­veztek bérleti díját viszont nem ga- rantálta sohasem a központ. Egyébként az a tapasztalatom - egy győri példából kiindulva -, hogy a városok túlságosan nagy összege­ket követelnek. gálni arra a felvetésre sem, hogy hasonlóan Bécshez, itthon is tar- tanak-e népszavazást a világkiál­lításról. Azt azonban hozzátette: Budapesten a főváros ellenére nem lehet világkiállítást rendez­ni. Az egyedüli megrendezés •költségeit illetően a tájékoztatón jelenlévő Kupa Mihály pénzügy- miniszter kijelentette: ha a parla­ment jóváhagyja a tervezetet, új számítást kell csinálni. Kádár Béla hozzátette: nyilvánvalóan nagyobb mértékben számítha­tunk külső erőforrásokra, s nem mellékes az sem, hogy változik a kiállítás koncepciója. Az esemény a vidéki Magyar- ország felemeléséhez is hozzájá­rulhat. Antall József egy további kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány egyhangúan döntött a világkiállítás megrendezése mellett, a különbség az egyes kormánytagok véleménye között csak az időpontot illetően volt. (MTI)- A többi párt mégis hogy volt képes fizetni?- A parlamenti pártok havonta jelentős összeget kapnak a költsé­geik finanszírozására. A kormány- koalíció pártjai közel 100 millió forintot, még mi évente 14 milliót. Nézze, én szerkesztettem a Szoci­áldemokrata Népszavát 22 hóna­pon keresztül úgy, hogy a munka­társak ingyen írtak, és én is ingyen szerkesztettem. Végül csődbe ju­tottunk, mert a kiadónk is csődbe jutott. Pedig mi olyan történelmi párt vagyunk, hogy volt minde­nünk: újságunk, nyomdánk, ám mindent elvettek. A követelésnek tehát búcsút int­het Szolnok városa. A „Sárospatak ’91” konferencia két napjáról vi­szont keddi lapszámunkban szá­molunk be.-pb­Mi lesz Szolnok 700 ezer forintjával? A néptánc él, és élni akar Véget ért az országos fesztivál - Eredményhirdetés, és ami mögötte van (Folytatás az 1. oldalról) amely a világ számos országá­ban talált követőkre. A fesztivál - újabban kétévenként - a koreográ­fusok seregszemléje, hiszen az együttesek csak olyan műsorral nevezhetnek be, amellyel még se­hol sem szerepeltek. A produkciókat neves szakem­berekből álló zsűri: Novák Fe­renc, Rossa László, Szabó Iván, Tímár Sándor és Csiszár Imre ér­tékelte a fesztivál zárónapjának reggelén. Mint Novák Ferenc, a zsűri elnöke elmondta, a testület azokat a koreográfiákat méltá­nyolta, amelyek új megoldásokat, formákat tartalmaznak. Örömmel állapította meg, hogy a két évvel ezelőtti fesztiválhoz képest javult a produkciók színvonala, ugyan­akkor sajnálatosnak tartotta, hogy a koreográfiák jelentős hányada erdélyi táncokból állt. Úgy vélte, a néptáncmozgalom már megtette a magáét az erdélyi magyarságért azokban az években, amikor az in­ternacionalista szellem nem tekin­tette egységesnek a határokon be­lüli és kívüli magyar kultúrát. Ma már nem szükséges erre felhívni ilyen erőteljesen a figyelmet, a po­litika dolga a kisebbségben élő' magyarság helyzetének megoldá­sa - hangsúlyozta. A szakmai értékelést követően tartották meg a Szigligeti Színház­ban az eredményhirdetést és adták át a díjakat. A zsűri döntése alap­ján a fesztivál fődíját megosztva a gyöngyösi Vidróczki Néptánc­együttes és a kaposvári Somogy Táncegyüttes kapta meg. A gyön­gyösiek elnyerték Szabó Iván szobrászművész különdíját is. Négy csoport nívódíjat kapott, köztük volt a Jászsági Népi Együt­tes is. A koreográfusok közül he­ten vehettek át nívódíjat. Öröm számunkra, hogy a jászberényi Nagy István és Péterbencze Anikó is elnyerte a díjat a Moldvai táncok című produkcióval. A táncosok közül hatan, a zenekarok, zene­szerzők közül pedig öten részesül­tek nivódíjban. A Magyar Népmű­vészeti Alapítvány különdíját a budapesti Válaszút Néptáncegyüt­tes kapta meg. A tánccsoport neve nemcsak az „utcára tett”, s ön­fenntartó működtetésre vállalko­zott együttes jelképe. A névválasz­tás nem kevésbé fontos indoka, hogy Válaszút egy kis mezőségi település neve, Kallós Zoltán, a neves népzenekutató szülőfaluja. De kicsit válaszút előtt áll a nép­táncmozgalom is. Mint a fesztivá­lon is láthattuk, az együttesek egy része a hagyományós néptánc, a másik része az úgynevezett tánc- színházi, dramatikus forma híve. Az eredményhirdetésen jobbára az utóbbi győzedelmeskedett. A má­sik tábor, közöttük Kallós Zoltán, elhatárolta magát a zsűri döntésé­től. Kallós Zoltán részt vett az 1987-es fesztiválon is, s mint el­mondta, keserű szájízzel távozott. Most is hasonló érzésekkel készü­lődött haza:- Szakértőként vettem, illetve nem vettem részt a zsűri munkájá­ban - összegezte tapasztalatait. - Ugyanis nem tartottak igényt a vé­leményemre, kivéve Tímár Sán­dort. Ennél is bántóbb viszont, hogy a szakmai megbeszélésen nem kaptak szót a koreográfusok. A zsűri - mint hajdan a diktatúrá­ban - kinyilatkoztatta a vélemé­nyét, „fellebbezésnek”, magyará­zatnak nem volt helye. Én nagyon sajnálom azokat az együtteseket, közöttük a szolnoki „Tiszát”, amelyek ugyan kiváló produkci­ókkal szerepeltek, de nem feleltek meg a zsűriben lévők többsége íz­lésének, koncepciójának. Én azért féltem a mozgalmat a táncszínházi törekvésektől, mert az a „tiszta forrás”, az autentikus néptánc ro­vására megy. Bevallom őszintén, sok esetben nem is tudtam „meg­fejteni” a látott koreográfiát s an­nak gyökereit. De így volt ezzel a közönség is, a tapsokból arra lehe­tett következtetni, hogy a nézők is a tiszta forrásra voksoltak. T. G. Jászárok szál kis ünnepelt Az újdonsült város főterén a BM központi zenekarának térzenéje is tudatta a gyülekező közönséggel és az arra járók seregével, itt nem mindannapi esemény készül. Az 1756. augusztus 8-án kelt, Mária Terézia oklevele által meg­erősített, majd 1886-ban vissza­adott városjogot a Petőfi Művelő­dési Házban rendezett ünnepségen kapta vissza a település. Szikra Fe­renc polgármester beszédében ép­pen ezen történelmi tényeket emelte ki, külön hangsúlyozva azokat a teljesítményeket, melye­ket Jászárokszállás polgársága produkált. Példaként említette az élénk és sokszínű egyesületi életet, a helyi újságok és a helyi iparosság hagyományait. Ezzel szemben a második világháborút követő évti­zedekben sokáig a hanyatlás, a né­pesség elvándorlása vált jellemző­vé, mígnem a hetvenes évek elején a Hűtőgépgyár gyáregységének idetelepítésével sikerült enyhíteni a foglalkoztatási gondokon. Fok- ról-fokra kedvező változások tör­téntekjavult a kommunális ellátás színvonala, végeredményben emi­att folyamodhattak a városi címért. A polgármester reményét fejezte ki, hogy az itt lakó félszáz értelmi­ségi közreműködésével, a ma is tapasztalható vállalkozási kedv ér­vényesülésével élni tudnak a vá­rosjog adta kedvezőbb lehetősé­gekkel. Szűrös Mátyás, az i'szággyűlés alelnöke alföldi enerként kö­szöntötte az ünnepi g;lés résztve­vőit. A neves politik nagy kiví­vásként és egyúttal tgy lehető­ségként értékelte adepülés új közjogi helyzetét. Krnelte az itt lakók szívósságát, akaterejét és tenni akarását, mely i békesség­gel és megértéssel posul, akkor Jászárokszállás közöége számá­ra nagy lehetőséget jent a városi rang elnyerése. Ezt k'etóen a je­lenlévők nagy tapsa lcepette adta át a várossá avatást túsító okle­velet Szikra Ferenc pgármester- nek. Dr. Rédei István, fász-Nagy- kun-Szolnok MegyeKözgyűlés alelnöke a jász föld ívében kö­szöntötte az új várost,, a felemel­kedés érdekében tovbi összefo­gásra buzdította a tcénelmi táj önkormányzatait. Szai után vá­ratlanul, de egyúttakz új idők szellemében Vámosgrk polgár- mestere lépett a mikfonhoz, és az új város vonzásköetéhez tar­tozó, Heves megyei kségek ne­vében mondott üdvöz szavakat. Az ünnepi ülés mát díszven­dége, dr. Boross Péttbelügymi- niszter csak ezután jött szóhoz. Először Antall Józsefiiniszterel- nök üdvözletét és főhását tolmá­csolta, majd mint egy 1-dunántú- li kisváros egykori pcára szólt a jelenlévőkhöz. Úgy «ékelte, itt nem hideg hónaljú nberekkel, hanem nagyon is ambiciózus pol­gárokkal találkozott. Az ő tenni akarásukra nagy szükség lesz az elkövetkezendő években, mert csak így tudnak felkapaszkodni. Beszéde után - első alkalommal - adták át a Pro Urbe-díjakat. A képviselő-testület döntése nyo­mán a centenáriumát ünneplő Ön­kéntes Tűzoltó Egyesületet és Fa­ragó Tibort, az egyesület elnökét részesítették ebben a kitüntető el­ismerésben. Az ünnepség második részében a város történetét megjelenítő élő­képeket mutattak be a Gróf Szé­chenyi István és a Rákóczi Ferenc Iskola tanulói, akiket André Péter- né, Banka Sándomé és Kovács Bé- láné készítettek fel erre a színvo­nalas bemutatóra. A várossá avatás ünnepségét több esemény kísérte. Kiállításon mutatták be a tűzoltó-egyesület történetét, Fehér Alajos antikvári­us számos becses helytörténeti munkát tartalmazó gyűjteményét és Tuba József fémkovács anya­gát. Igazi látványossággá a tűzol­tók torony- és gépkocsitüzet men­tesítő bemutatója tette a városava­tó ünnepséget, melyre egybegyűlt a lakosság apraja és nagyja, akik számára emlékezetes nap lesz 1991. május 18-a, hiszen városla­kók lettek. Pethö László Vitaest a Libenlis Klubban Tamás Gáspár Mikló Jászberényben Az indirekt politizálási megol­dások keresése jegyében szabad­elvű klubot szervezett az SZDSZ helyi szervezete. A fesztelenség­hez hozzájárult a Márka ételbár, ahol a mintegy ötven érdeklődő ízlése szerint egy kóla vagy egy sör mellett ülve hallgathatta és kérdezhette az est neves vendé­gét, Tamás Gáspár Miklós ellen­zéki képviselőt. A székelyudvarhelyi szabómes­ter fiából lett honatya bevezetőül a liberális eszmevilág néhány sarka­latos kérdését vázolta. Kiemelt egy fontos hazai előzményt, a XIX. századot, amelyre minden fenntar­tás nélkül büszkék lehetünk, hi­szen a liberális szabadságjogok gyakorolhatók voltak. Ezt követő­en kitekintésre vállalkozott. Egy lassan immár agyonkoptatott jel­szót, az Európa felé haladás kérdé­sét feszegette, melyet önmagában üres szólamnak nevezett. Okfejté­se szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen Európa felé haladunk, hiszen annak peremvi­déke vagy centruma észen mást jelent. Meglehetős: elítélően szólt az erős állami avatkozást fenntartó, a politikaizervezetek iránt bizalmatlanságikeltő oszt­rák megoldásról, árny veszedel­meket rejt magábai Meglátása szerint az MDF pediíppen ebbe az irányba kormányaa az orszá­got. A találkozó másodrészében az egyre záporozó kémekre vála­szolt a képviselő. Lesgezte, min­den elégedetlensége enére ez az ország jobb, mint vol\ régi rend­szer egyik legnagyoi hibájának azt tartotta, hogy sohem lehetett semmit sem rendesemegbeszél- ni. A szokatlan és es vitákkal szemben hamis altertívaként ér­tékelte a „jobb volt a Immunisták alatt” címzetű meglzelítéseket. Aktuálpolitikai kércekre vála­szolva kifejtette: a nga részéről mindig ellenezte a lágkiállítás megrendezését. ízzáfűzte, amennyiben a bécsievétója után mégis vállalkoznak ráz a magyar úri virtus egyik megnyilvánulása lesz. (Ekkor még nem ismerte a kormány legújabb döntését.) A te­levízióban kialakult magas bérek­kel kapcsolatban elmondta, a ha­marosan megjelenő nyugati keres­kedelmi adók ezeket meghaladó ajánlatokat fognak tenni az ott dol­gozó munkatársaknak. Védelmé­be vette az elmúlt év tavaszán kö­tött paktumot, de ellenezte a hat­párti tárgyalásokat. A Pozsgay Imre nevével fémjel­zett Nemzeti Demokrata Szövet­séget halva született képződmény­nek minősítette. Részletesen szólt az ellenzék so­kak által nem elég dinamikusnak, esetenként tötyörészésnek minősí­tett mgatartásáról. Nem tagadta fo­gyatékosságaikat, de a liberaliz­musból adódóan az adott kerete­ken belül kell keresni a megoldá­sokat, mert egy erős konfliktus végkimenetele kiszámíthatatlan, és a demokrácia bukásával járhat. péel Pályázatok a cigány kultúra támogatására Mint arról szombati lapszá­munkban tájékoztattuk olvasóin­kat, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat művelő­dési és népjóléti bizottságának május 17-i ülésén két pályázatot hirdettek meg. Félmillió forintot a hátrányos helyzetű cigánytanu­lók középiskolai, főiskolai és egyetemi továbbtanulásának tá­mogatására, továbbá az etnikum fiataljait oktató pedagógusok munkájának' elismerésére külö­nítettek el. Oktatási intézmé­nyek, egyéb közösségek és társa­dalmi szervezetek jelentkezését várják. A művelődési és népjólé­ti bizottság - amely a beérkezett felhasználási javaslatokról dönt majd - kéri, hogy a pontos címük és megnevezésük feltüntetése mellett a pályázók jelöljék meg az igényelt támogatás felhaszná­lásának tervezett célját és annak indokolását; csatok nem ön- kormányzati pályát esetében az illetékes önkormyzati szerv véleményét. A pályátokat jú­nius 5-éig kell megkdeni a Me­gyei Önkormányai Hivatal Művelődési és Népjéti Irodájá­nak. Ugyancsak idea Szolnok, Kossuth Lajos út 2.;ám alá - és az előbb megjelölt iipontig vár­ják a másik pályázta, a cigány kisebbség társadalnbeilleszke- dését segítő alapra ; igényeket. Elsősorban azokat ágányfiata- lokat és családokat, tézménye- ket, művelődési kösségeket, érdek-képviseleti erveket és helyi önkormányzakat támo­gatják, melyek saj; maguk is tesznek erőfeszítését helyze­tük javítására. A rendelkezésre tó 700 ezer forint a következőeladatokra használható fel: oksó-, élet­mód- és képességfejlesztő tábo­rok, nemzetközi programok, fel­zárkóztató tanfolyamok szerve­zésére; a cigány nyelv oktatásá­ra; együttesek, klubok működé­sének segítésére; ifjúsági és sportnapok, cigány családsegí­tők költségeinek kiegészítésére vagy rendezvényeik finanszíro­zására; tehetséges cigányfiata­lok országjárása, vallásos jelle­gű rendezvényeik támogatására; a publikációs tevékenység segí­tésére. A beadványoknak tartalmaz­niuk kell - az előbbi pályázatnál említetteken iái - a részletes költségelőirányzatokat, a részt­vevők számát, kimutatást a ren­delkezésükre álló és dokumen­tált saját, átvett és egyéb pénze­ikről, valamint terveik megvaló­sulásának időpontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom