Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-16 / 112. szám

4 A szerkesztőség postájából 1991. MÁJUS 16. Négysoros meszelés - meg az elszámolás Végső elkeseredésemben fordulok a szerkesztőséghez, mert ami velem történt, azon nem tudom magam túltenni - kezdte levelét Gulyás Pétemé jászladányi olvasónk, s az eset valóban nem mindennapi. Április 21-én, vasárnap délután lakásán kereste fel dr.Vámai József körzeti orvos, hogy "Marikám, lenne egy kis munka, néhány helyiséget kellene sürgősen kimeszelni, mert hozom az élettársamat". A gyenge fizikumú asszony - szívpanaszait félre­téve, ódzkodás nélkül vállalta a megerőltető munkát, hiszen a 21 éves beteg fiával együtt rokkantnyugdíjas, minden forintra szük­ségük van. Amikora rákövetkező héten elkezdték a munkát, kiderült, hogy nem néhány, hanem tizenegy helyiségről van szó, és a repedések gipszelését, a kőművesmunkát is nekik kell megcsinálniuk, a takarítást, függönymosást úgyszintén. Ötezer forint előleget ka­pott az orvostól, s abban állapodtak meg, hogy a végén még annak az összegnek a felét, amennyit egy szobafestő szakember kéme. Kora reggeltől késő estig (22-23 óráig) dolgozott egyfolytában, a fia segítségével, miközben a doktor úr "hajtotta", s így biztatta: "Marikám, csinálja meg minél előbb, a végén elszámolunk." Amikor az egy hétig tartó, kemény munka után - négysorosán festette hófehérre a tizenegy helyiséget - még húszezret kért. Az összeg hallatán csaknem rosszul lett az orvos. Annyira sokallta, hogy az volt az utolsó szava, "csak a bíróság előtt hajlandó egyezkedni". (Marika néni munkájáról - az orvos keresése köz­ben - magunk is meggyőződhettünk a helyszínen, s nem férhet kétség ahhoz, hogy egy jó nevű festőnek is dicséretére válna, aki 50-60 ezernél kevesebbért nemigen vállalta volna.) Bárkiben felmerülhet, hogy két ember egyezkedéséről, magán­ügyéről van szó, mi úgy véljük, ha egy nehéz sorsú, kiszolgálta­tott, beteg asszony és fia a történet szereplője, akikkel szemben egy körzeti orvos méltánytalanul viselkedett, az ügy mindenképp figyelemre méltó, már nem csak rájuk tartozik. Megnyugtató lett volna, ha bíróságon kívül megegyezésre jutnak, ezzel a céllal akartunk szót váltani az orvossal is, de sajnos többszöri kísérlet után sem találtuk meg. (Egy hónap szabadságot vett ki, külföldre készült.) A jászladányi polgármesternek, dr.Szántó Lászlónak azonban még sikerült elérnie, közreműködésével tudtuk meg, a doktor úrnak az a véleménye az elszámolásról, hogy "ő sem keres egy hét alatt 25 ezer forintot, ezért legfeljebb nyolcezret hajlandó még fizetni a festésért. Marika néni is enged a húszból, de mint mondta, 15 ezernél alább nem hagyja! Hogy ezek után találkoz­nak-e majd a bíróságon, e pillanatban nem tudjuk.-cs­Egy gyászoló család döbbeneté Szomorú, ugyanakkor igen ta­nulságos történetünket szeret­ném másokkal megosztani. Só­gorom a Szolnoki MÁV Kórház­ban hunyt el nemrég, 58 évesen. A hír hallatán, Tiszaföldvárról hazamentem Törökszentmiklós- ra, hogy segítségére legyek az amúgy is összeomlott nővérem­nek, intézzem a temetéssel járó dolgokat. így kellett rádöbben­nem arra, hogy a sors kifürkész­hetetlen csapása mellett, azokat az embereket, akik részvétre, megértésre szorulnak, újabb "ütés" érheti. A Temetkezési Vállalat török­szentmiklósi kirendeltségénél,, amikor a szertartáshoz szükséges dolgokat vásároltuk és az öltöz­tetéshez, készített ruhát átadtuk, az ügyintéző szemrebbenés nél­kül megkérdezte: tettünk-e pénzt a ruha zsebébe? Nem - válaszol­tuk, hiszen kórházban arról tájé­koztattak, hogy az öltöztetéséért nem kell fizetni. Ennek dacára kérte, hogy 600 forintot tegyünk a ruha mellé... Megjegyzem, az elhunyt csaknem két éve táppén­zen volt, a felesége is, amiből három gyerekkel éltek. Ilyen előzmények után vártuk szerettünk hazaszállítását, ami egy keddi nap 11 órára volt meg­beszélve. Erre az időre kimen­tünk a temetőbe, hogy fogadjuk. Sajnos a koporsóban nem ő volt, hanem egy idős ember. Állítólag 15 éve nem fordult elő ilyen eset, de mi pillanatok alatt a bizonyta­lanság határán álltunk, s egy em­ber végnyugalmát bolygattuk meg, míg teljes mértékig megbi­zonyosodtunk arról, hogy nem a nővérem férje. Az eset tisztázá­sára, taxival azonnal a kórházba mentünk, ahol egy fiatalember már várt ránk és az elnézésünket kérte; mély részvéttel fejezte ki a sajnálatát; ígérte, hogy másnap reggel hazaszállítják a hozzátar­tozónkat és kifizette a taxiszám­lánkat. Bár a legnagyobb tévedés neki róható fel, emberi magatar­tását megismerve, mégsem ne­hezteltünk rá. (Végül is 11 órára hozták - a temetés délután egyre volt kitűzve.) A fájdalmas, bonyodalmakkal telt napok után, elhunyt szerel­tünktől így vehetett végső búcsút a 83 éves édesanyja, felesége, s valamennyi gyászoló, közvetlen hozzátartozója - írta többek kö­zött Molnár Lajosné, tiszaföld- vári olvasónk. A sajnálatos panasszal kapcso­latban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Temetkezési Vállalat vizsgálatát kértük. Csák László igazgató a következőkről tájé­koztat. Molnár Lajosné levele alapján, a vállalat törökszentmiklósi üz­letében folytatott vizsgálat során megállapítottam, az ott dolgozók szabálytalanul hívták fel a temet- tető figyelmét arra, hogy az öl- töztetőnek borravalót küldjenek. Ez mindenféle vállalati szabá­lyozással ellenkezik, hiszen a kórházban elhunyt öltözetéséért nem kell fizetni. Tekintve, hogy a beosztott dolgozók, az üzletve­zető intézkedése alapján csele­kedtek, elsősorban őt vontam fe­lelősségre. Munkaviszonyát má­jus 15-vel megszüntettem, a be­osztott dolgozókat pedig figyel­meztetésben részesítettem. Számíthatnak az önkormányzat segítségére Mint a LUNGÓ DROM Ér­dekvédelmi Cigány Szövetség kunmadarasi szervezetének szó­vivője, elmondhatom, hogy jó együttműködési kapcsolatot si­került kialakítanunk a helyi ön- kormányzattal. Kovács Ferenc polgármester úr segítségére, tá­mogatására mindig számítha­tunk. Legutóbb például ígérte, hogy rövidesen egy irodahelyiséget bocsát a szervezet rendelkezésé­re. Azzal a céllal kerestem fel nemrég az abádszalóki polgár- mestert, Vincze Ferenc urat, hogy szeretnénk náluk is létre hozni a cigányszervezetet, hi­szen a településen mintegy négy­száz cigány él. Sajnos közülük százkilenc munkanélküli. Ami­ben csak. tud, támogat bennünket a polgármester úr, és úgy nyilat­kozott, hogy hamarosan napi­rendre tűzik a még cigánytelepen élő negyven-ötven ember gond­jának megoldását, próbálnak se­gíteni az élethelyzetükön. Botos Ernő Kunmadaras •a A hitel visszafizetésére biztosíték kell! Hódosi Judit levelében (Hiteget­ték a vállalkozókat címmel, május 13-án jelent meg) egy konkrét ügy kapcsán - személyes tapasztalat nélkül - tényeket állít, és elmarasz­talja bankunkat, megkérdőjelezve üzletpolitikánkat is, mely szerint elsősorban a kis- és középvállalko­zókat kívánjuk hitelezési tevé­kenységünkkel segíteni. Az OTP Rt. szolgáltatásaira igényt tartó vállalkozók megnyug­tatására közöljük, hogy üzletpoliti­kánk nem változott. Támogatunk minden, hozzánk forduló vállalko­zót, aki jövedelmezően gazdálko­dik, vagy ilyen tevékenységet sze­retne folytatni és a hitel visszafize­téséhez megfelelő jogi biztosítékot nyújt. A több millió forint magy- ságrendű hitel felvételének indo­koltságát azonban megvizsgáljuk, a tevékenység jövedelmezőségét, a várható tendenciákat elemezzük, és a szükséges mértékig, az igény dokumentumokkal történő alátá­masztását is kérjük. A levélben foglaltakkal ellentét­ben, "az előszámlának” nevezett árajánlatot - a hitelnyújtás alapjául természetesen elfogadjuk, és 280 %-os fedezetet sem igénylünk. Valljuk azonban, hogy a fedezet - például egy személygépkocsi -, csak annyit ér, amennyiért a piacon értékesíteni lehet. Nem "küldjük" ügyfeleinket információért Buda­pestre, mert a szabályokat ismer­jük, és a hitelbírálatot magunk vé­gezzük. Nem "gyanús" számunkra, ha a vállalkozó dolgozni akar. ha­nem öröm, ha ilyen embereknek segítséget nyújthatunk, hiszen ez megélhetésünk egyik forrása. A "sikeres" túrkevei vállalkozók adóbevallása és elszámolási szám­lája a jövedelmező gazdálkodást nem támasztotta alá, és megítélé­sünk szerint, az. árbevétel általuk jelzett, többszörös növekedésével sem lehetett reálisan számolni, ezért bankunk a hitelnyújtást meg­határozott jogi biztosítékokhoz kö­tötte. A hitelügylet érdekében - Szol- nok-Túrkeve, Túrkeve-Budapest - oly sokszor megtett útról és a leírt procedúrákról még csak annyit, hogy nevezettek a kölcsönkérel­met 1991. március 11-én nyújtot­ták be, 19-én pedig visszavonták, mert az igényelt fedezet biztosí­tását nem kívánták, vagy nem tud­ták vállalni. Sajnáljuk, hogy a kérelmüket nem teljesíthettük, és emiatt elége­detlenek bankunkkal. Bízunk ab­ban, hogy mások, akik igénybe ve­szik szolgáltatásainkat, munkánk színvonalát megfelelőnek ítélik és .segítőkészségünket tapasztalják. Természetesen mi sem vagyunk hi­bátlanok, ezért minden törekvé­sünk a jövőben is munkánk jobbá tételére és szolgáltatásaink bővíté­sére irányul. Végül megjegyezzük, hogy olyan vállalkozást, amely 10 nap, de akár 2 hónap alatt is 2 millió forint hasznot hoz, nemcsak hitel­lel támogatjuk, hanem abba tőké­vel is beszállunk. Dr.Lévy Zoltánné megyei igazgatóhelyettes Gyorsan megtalálták a Seat Ibiza kocsit A 07 jelenti című rovatunkban, május 9-én Hírül adtuk, hogy előző nap reggelre a szolnoki Pálfy utca egyik garázsát feltörték és ellopták az ABC 282 rendszámú, fekete szí­nű Seat Ibiza típusú gépkocsit. Megható örömmel kereste fel szer­kesztőségünket május 13-án a ko­csi tulajdonosa, Ikladi István - arról értesítve, hogy a kocsiját május 10- én (pénteken) megtalálták. Doro­gon, egy lakótelepen hagyta magá­ra a tolvaj. Ezúton mond köszönetét mind­azoknak, akik a nyomravezetés- ben, keresésben közreműködtek. Elsősorban a rendőrség dolgozói­nak, de a szolnoki taxisoknak is, akik a lopást követően ígérték, ha útjaik során felismerik a kocsit, se­gítségére lesznek. Felvételünkön a Jászalsószentgyörgyi Általános Iskola diákjait örökítettük meg - irpinka közben. A templom melletti parkot csinosították, hozták rendbe - május első napjaiban. (Fotó: Illyés) Hozzászólás cikkeinkhez Nemes Gerzsonra emlékezve Érdeklődéssel olvastam az* Új Néplap április 30- i számának Kul­turális panoráma rovatában Gulyás Katalin írását - "A rendszeres fo­lyószabályozások kezdetei a Jász­kunságban" címmel. Figyelmet le­kötő stílusban számolt be e régió vízügyi múltjáról és a vízépítő "ge- ometra” Bedekovich Lőrinc alkotó tevékenységéről, az 1700-as évek­ből. Sajnálatos módon nem esett szó Nemes Gerzson forrásértékű mun­kásságáról, e témakör első számú hazai szakértőjéről. Vízügyi törté­neti kutatásait - levéltárak és más források óriási anyagának feldol­gozásával - "A Középtiszavidék A tárgyalóteremből Nyafi halála Kutyatulajdonosok a megmond­hatói, mennyire szívéhez nőhet a gazdinak négylábú barátja. Nyafi is a család kedvence volt - múlt év augusztus 18-ig. A háromtagú budapesti társaság a tiszapüspöki halásztanyán akart egy kellemes hétvégét eltölteni, s természetesen úgy gondolták, hogy a kutyusnak is jót tesz, ha kiszabadul a nagyvárosi benzin­gőzből. A nagy szabadság azon­ban a kutya vesztét okozta. Míg a gazdi a halásztanya ven­déglőben, néhány sör mellett mú­latta az időt, Nyafi barátra lelt egy nagyobb sorstársban, akivel addig kergetőzött, mígnem kiszaladt a strandra vezető műútra, ahol egy Trabant kerekei alatt lelte halálát. Mikor a tragédia hírét vette a kutya gazdája, B.L. budapesti lakos, iszonyatos haragra gerjedt, és elin­dult a Tisza-partra azonnali elégté­telt venni a „cserbenhagyó gázo- lón”. Meg is találta a parton par­koló autót, melynek ablakait dühé­ben azonmód berugdosta. A kocsi tulajdonosa - autója pusztulását látva - megrökönyödve rohant ki a vízből, ám B.L. bősz dühében most a gázolót vette kezelésbe és ütötte, ahol érte. Közben megérke­zett a B.L. társaságában Tiszapüs- pökiben tartózkodó két hölgy is, akik fennhangon helyeselték B.L. eljárását. A sértett D.Cs. és 7 éves kisfia megpróbált elmenekülni a dühön­gő B.L. és két társa elől, de a betört ablakon keresztül a férfi benyúlt a kocsiba, kivette az indítókulcsát, majd eldobta. Végső kétségbeesésében a sér­tett a gyújtáskapcsoló vezetékeit kitépte, majd rövidre zárva indítot­ta az autót, de még most sem tudott elmenni, mert B.L. és két hölgytár­sa körbe állták. Édesapja megveretésének ter­mészetesen tanúja volt a kisfiú is, aki az események hatását máig sem heverte ki. B.L-t a Szolnoki Városi Bíróság dr. Fodor Erzsébet bíró vezette büntető tanácsa, az ez év május 8-án megtartott tárgyalá­son, társtettesi minőségben elkö­vetett garázdaság bűntette, köny- nyű testi sértés és rongálás vétsége miatt 2 évi időtartamra, míg a tár­saságában lévő két hölgyet - ga­rázdaság bűntette miatt - egy-egy év próbára bocsátotta. Áz ítélet jogerős.- Bence ­állomás vízellátását megoldot­tuk: saját kútról a községi ivóvíz­vezeték hálózatára csatlakoztat­tuk. Kifestetjük a várótermeket, s a munkák befejezését követően kicseréljük a WC-k felszerelé­sét. Intézkedtünk, hogy az állo­mást rendszeresen takarítsák - a hétvégeken is. Szombathy Géza MÁV Debreceni Igazgatóság igazgatóhelyettes A kosaraslányokért Nem tudom szó nélkül hagyni a május 6-i, Pénz nélkül nem megy című, a MÁV MTE női kosárlab­dacsapatáról közölt cikket, illetve a Hollóy Tamás ügyvezető elnök úr május 7-i, erre adott válaszát. (Az elnök úr másként látja címmel jelent meg.) Tisztelt Elnök Úr! Önnek rosz- szulestek Hegedűs Mária szavai, de megvizsgálta-e sorról-sorra, hogy igaz-e,ümit elmondott? S Ön vajon hogyan nyilatkozna a helyé­ben, ha végre valaki - ennyi év és munka után - megkérdezné? Hegedűs Mária szavai egy szél­malomharcban belefáradt emberé, amit egyfolytában vívnia kellett minden kosarasedzőnek - 1979 óta. Számoljon utána, hány edző fordult meg azóta a MÁV MTE kosarasainál és melyik bírta ki leg­tovább. A fizetésről ne is beszél­jünk, mert az a létminimumra sem elég, különösen annak nem, aki­nek két gyereke is van. Az elnök urat azért választották vagy "tet­ték" arra a posztra, ahol van, hogy a MÁV MTE Sport Klub ügyét irányítsa, az egyes sportágak élé­séről, illetve megszüntetéséről tes­tületnek kell döntenie. De mielőtt bármelyik sportágat megszüntet­nék, felül kell vizsgálni a költsége­ket, hátha bizonyos összeg átcso­portosításával mégis létezhet az a kosarascsapat. Lehet indok, hogy nincs pénz és azért szűnik meg egy sportág (amelyik hosszú évek, év­tizedek után most érte el legjobb teljesítményét), de embertelen el­járásnak tartanám, ha annak a fele­lősségét bárki az edzőnő nyakába varmá - mondván, ha nem vállalja tovább kis fizetésért az edzői mun­kát, s nem találnak másik edzőt, miatta szűnik meg a kosarasszak­osztály. Ez övön aluli ütésnek szá­mítana. Mit tett volna Ön akkor, amikor sportoló korában eljutott ama "ka­puba", melyen belül az álmát látta teljesülni, ott állt a jegyszedő, de nem tellett belépőre. Ugye minden magától telhetőt megtett volna azért, hogy bejusson? Hát tegyen meg mindent most is ezekért a "■kosaraslányokért", akik még azt is számon tartják, hogy hányszor nézte meg őket. Lehet, hogy nem olyan "nehéz” és látványos sportot űznek, mint az Öné volt, de ne feledje, hogy egy embert versenyre hangolni, felké­szíteni nem ugyanaz, mint egy csa­patot. Elnézését kérem, ha néhol keményebben fogalmaztam, de Ön a felelős azért, hogy "a házuk táján" mi történik. Amíg az ügy belül zajlik és rendezni tudják, ad­dig nincs baj. Tegyen rendet, de úgy, hogy ne hulljanak a könnyek; nézhessünk női NB I-es kosarat is, és élesszék újra a hajdanvolt pár­toló tagságot. "egy voltj>ártoló tag" Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné "Vannak dolgok, melyeknek em­lékezete nélkül nincsen jövendő". A magyar vízügy e századi tör­ténetének is vannak szereplői, akik tapasztalatban, tudásban, küzde­lemben gazdag évtizedeket hagy­tak maguk mögött. Nemes ger­zson, a Jászság szülötte is közöttük volt. Emlékezni rá nem mindig magánügy. Akadnak pályák, élet­utak, amelyekről elfeledkezni: a köz vesztesége. Dr.Nemes András Szolnok vízügyi múltja" című, háromköte­tes könyvében és számos publiká­cióiban összegezte. Egyik jelentős munkája volt "A Zagyva és a Tar- na-völgy Jászkerületi Vízügyei­nek Krónikája (1276-1876)". Bedekovich Lőrinc, aJászságel­ső vízépítő mérnöke tevékenysé­gének, életzrajzi adatainak kitartó kutatója és első közreadója volt. Nemes Gerzson joggal írhatta egyik könyvének első lapjaira a Kossuth Lajostól származó mottót: Rendbe hozzák az újszászi állomást Az Utazni jó, de várakozni!? - Vár/ó/rom Újszászon című, kép­pel illusztrált cikkben foglalta­kat kivizsgáltam. Sajnos az állo­más váróterméből ellopták a füstcsöveket, a kéménytisztító ajtókat pedig összetörték; a bejá­rati ajtókról leszerelték a zár- szerkezetet, megrongálták a vi­lágítást, a vízcsapokat. A javítási munkákat elvégeztettük, a kilin­cseket is pótoltuk. Időközben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom