Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-08 / 80. szám

1991. ÁPRILIS 8. Megyei körkép 3 A Jászkun Kerület és a reformországgytílések Sokan és sokat írtak a Jászkun Kerületről, amely a Jászságot, a Nagykunságot és a Kiskunságot foglalja magába, még gyakrab­ban annak egyes részeiről, me­gyénkben a Jászságról és a Nagykunságról. A sokféle írás közül viszonylag kevés foglal­kozik azonban a kerületnek a re­formországgyűléseken kifejtett tevékenységéről, illetve azzal, hogy a Jászkun Kerületben mi­lyen hatást keltettek a reform- országgyűlések hírei. Bagi Gábor a Szolnokon élő fiatal kutató arra vállalkozott, hogy feldolgozza a Jászkunság történetének ezt a szinte fehér foltnak számító, a további fejlő­dés szempontjából azonban fon­tos időszakát. Rendkívül érdekes képet raj­zol a reformkori Jászkunságról, annak földrajzi, társadalmi, ön- kormányzati viszonyairól, ezzel alapozza meg az országgyűlési tevékenység ismertetését. Az 1825/27-es ország- gyűléstől az utolsó, 1847/48-as rendi országgyűlésig követi nyo­mon a jászkunsági követek tevé­kenységét, és azt a társadalmi küzdelmet, amely a háttérben zajlott a már meglehetősen tagolt társadalom egyes rétegei között. Ezzel a belső küzdelemmel ma­gyarázza a szerző a követek és a követi utasítások változásait is. Hiszen az első reformkori or­szággyűlésbe a Jászkunság hala­dó szellemű, liberális követeket küldött. A gazdag redemptus ve­zető réteg azonban megrettent at­tól, hogy elveszíti kiváltságait, ezért konzervatív jelölteket vá­lasztott, s föllépett a reformok ellen. Bagi Gábor hatalmas jegyzet­apparátussal megírt munkája ezt a változást igen jól érzékelteti, s egyúttal azt is, hogy a konzerva­tív szemlélet csak a vezetőréteg­ben uralkodott, az irredemptusok és a köznép egyéb, a politikából kizárt rétegei már csak saját ér­dekükben is, akarták a reformo­kat. Ez magyarázza talán azt is, amire Bagi Gábor már nem tér ki, hiszen nem tartozik témakörébe, hogy a szabadságharcban a ko­rábbi konzervatív állásfoglalá­sok ellenére a Jászkunság népe lelkesen részt vett, és egyes hon­védek emléke még ma is él az emberek tudatában. A már említett óriási jegyze­tapparátus ellenére a könyv nem száraz, szellemtelen pozitivista tanulmány, a hatalmas adattö­meg a szerző következtetéseinek megalapozásához szükséges. Bár elsősorban tudományos mű, érdekes olvasmány is lehet mindazoknak, akik már rendel­keznek némi ismeretekkel a Jászság, a Nagykunság vagy a Kiskunság történetéről. A könyv a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei sorozat 47. kötete­ként jelent meg. B. A. / \ A környezetvédelemért Együtt­működési megállapodás Első ízben köt együttműkö­dési megállapodást közép-eu­rópai országgal az Európai Kutatási Ügynökség. Magyar- ország és a szervezet együtt­működési megállapodását szerdán Velencében írja alá a párizsi székhelyű ügynökség, az ESA főigazgatója, Jean- Marie Luton és Pungor Ernő tárca nélküli miniszter. Az ün­nepélyes aláírásra a nemzet­közi űrkutatási év európai szervezetének szimpóziumán kerül sor, amelyet április 10- én és 11-én tartanak meg az olasz városban. Az ESA előzetes közlése szerint a szer­ződés számos programot irá­nyoz elő. Magyarország együttműködik a szervezettel az űrkutatási tudományok ál­talános kérdéseinek vizsgála­tában. Kialakítják az állandó és szervezett kapcsolatot a Föld megfigyelésében, külö­nös tekintettel a környezetvé­delem kérdéseire. Az ESA ösztöndíjakat biztosít magyar szakembereknek, és biztosítja a magyar kutatók hozzájutását az európai űrkutatás adatfel­dolgozó központja, az ESIS által feldolgozott kutatási és vizsgálati adatokhoz. V J-----------------------— É letreform Klub Karcagon Beszéljünk róla! Bor almával Amikor egyre-másra fordítják ki a földből az almafákat, amikor odalöki a termelő a malac elé az almát, mert még így is jobban megéri, mint kivinni a piacra, ahol az áldásos felvásárló-őstermelő kap­csolat jóvoltából ötven forintért meg is vehetjük kilóját, szóval amikor már közeleg a mélypont almailag, egyszerre berobban nyugatra a magyar alma. Igaz, csak az RTL Tutti Frutti műsorában illegeti, billegeti almáját szépséges honfitársunk. Milyen ez a magyar alma? Hát kérem ... Hm . . . Hogyan is mondjam. Kellemes, bájos. Vannak vevők rá, sokan. De hiába is keresném a megfelelő szavakat, nem tudnám pontosabban jel­lemezni annál, ahogyan azt egy újságcikk tette: mediterrán . . . Hiába is bántja ez a népnemzeti gerincű, honfiúk önérzetét, hiába is verdes kínjá­ban a turulmadár, melynek faját természetrajzilag pontosan meghatározni nem lehet, fájdalom: ez a magyar alma leginkább mediterrán. Szép ívű, fe­kete szemöldöke, sötét szembogara, haja, széles, érzéki szája van - sajnos, tovább nem folytatható az illető termés leírása, minthogy a műsor egyéb­ként is felnőtteknek szól. Miért savanyú nekem ez az alma? Amiért a szőlő. Illetve a belőle készülő bor. Pontosabban az alföldi szőlő, illetve a belőle érlelt nedű, még pon­tosabban az az íróasztal mögött született döntés, amely egy tollvonással nem létezőnek tekinti az e vidéken termesztett szőlőt, az abból préselt, forralt bort. Ennek értelmében ezután ugyanis a borosf- laskák címkéin nem tüntethetik fel a termés helyét, illetve a régi márkanevet sem. Hogy mi kerül a címkékre, azt egyelőre nem tudni. Annyi bizonyos: a hagyományos névvel nem illethetők ezek az ita­lok. Szóval nem mondhatjuk majd a boltban azt, kérek egy üveg zöldszilvánit vagy pusztamérgesi rizlinget, szegedi rajnait. Nem, valami mást kell mondanunk. Lehet például, hogy körül kell majd írni a dolgot. Mondjuk egy kocsmában az illumi- nált, úri társaság így rendel: „Adjon egy liter, sárga és kék szín keverékéből adódó szilvánit meg három deci sivár terepi, indulatos rizlinget!” Vagy üvölt a magyar: „Asszonyom, mérjen ki kétszer két deci, soltvadkerti kétszer ötszáz jót. Az angyalát!” Az is elképzelhető persze, hogy új nevek kerül­nek majd a címkékre is. Lehet, hogy lesz tisza-mel- léki zavaros, igari sokkoló, csongrádi nyomasztó, Izsáki kólintó. Lehet, hogy a shopok, a centerek, a GmbH-k, a trade-ek után ezeknek a szőlőleveknek is a külföldiek számára ugyancsak jól megjegyez­hető neveket kell adni. Ilyeneket, hogy izsáki szu­per, szentandrási extra, kecskeméti agilitás, föld­vári kreatív. Ó, turulmadár! Ugye érzik, ahogyan feszül a kitalálhatnék (nem elírás, nem kitálalhatnékról van szó) az alföl­di szőlősgazdában. Kapálás, metszés közben szinte átkiáltana a szomszéd tőke felé: guten good! Ez a munka nagyon work! Hát ezért savanyú nekem ez a magyar alma, mert nem igazán tud az lenni, ami szeretne. A szőlő, illetve az alföldi bor pedig nem tud az lenni, ami. Attól tartok, hogy ebben a nagy felkínálkozás- ban, amely sajnos igen kevés friggyel járt, át-átbil- lenünk a ló túlsó oldalára. Ami persze nem baj, hiszen nem árt tudni, az milyen. S ha jobb ott, hát legyen! Szeretném leszögezni, ha jobb jön, hát csak jöjjön! Tévékészülékből, mosóporból, alap­anyagból, technológiából vagy akár borból. Dönt­se el a honi polgár, hogy neki annyiért, amennyiért, mi a jó. De ne papíron határozódjék el egy tradici­onális, tájjellegű, - megkockáztatom - virtigli ma­gyar élelmiszer-ipari termék sorsa. ítélkezzen a kereslet-kínálat törvényei szerint a piac. Én mindenesetre sajnálnám, pedig nem vagyok túlzottan borissza, ha eltűnnének ezek a homoki borok, s csak versekből, novellákból tudna róluk a jövő nemzedéke. Addig is hadd ajánljam figyel­mükbe Hamvas Béla sorait A bor filozófiája köny­véből: „. . . a bornak isteni arca van. De tudjuk, hogy nincs általános bor, mint ahogy nincsen álta­lános ember. Van János, Pál, Bertalan, Károly, Lajos, és van Sári, Borbála, Anna, Magda. És van somlai, pannonhalmi, arácsi, kiskőrösi. Sőt van bora minden évnek, minden gazdának, minden hordónak. Valamennyi bor egy istenség alá tarto­zik. De minden egyes bornak külön géniusza van...” Minden egyes bornak. Az alföldinek is. ________________________________Hajnal József A z egészség nem Fortuna ajándéka! Hús: ízületi roham és porckorongsérv Nemrég tartotta soros összejö­vetelét a karcagi Életreform Klub. Meghívott vendégük Zagyva Lászlóné bucsai termé­szetgyógyász volt. A beszélge­téssé átalakuló előadás igen sok tanulságot kínált, ezért is kár, hogy mindössze heten jöttek el. Néhány gondolat az előadó­ról és az előadásból: 1967 óta foglalkozik gyógynövényekkel. 1979-ben elvégezte a masszíro­zásra fölkészítő tanfolyamot is. Több mint tíz éve elismert szak­embere a termé­szetgyógyászatnak. Másfél éve vegetáriánus. Ehhez hozzájárult » Körömvirág A továbbiakban néhány el­hangzott recept: Az immunrendszer erősítésé­re: Béres-csepp, virágpor és pro- poliszos víz együtt. Vashiány ellen: hetente két­szer darált mák mézzel. Tavaszi fáradtságra: csalán­levélből, csipkebogyóból, bo­dzavirágból, borsos mentából, zsurlóból, körömvirágból, gyer­mekláncfűből vagy cickafarkból az is, hogy egy amerikai szakem­berek által fordított szakiro­dalomban azt olvasta: egy tányér húsleves kiválthat akár egy ízü­leti rohamot is; a pacal pedig nem emésztődik meg a szerve­zetben, így igen nagy valószínű­séggel okoz porckorongsérvet. Mint Zagyva Lászlóné mond­ta: leszokásának első két hónapja nehéz volt: dióval, teával küz­dötte le, ha megkívánta a húst. Ma már mindezen túl van, nem is bírja fogyasztani. Általános közérzetbeli javulást tapasztal magán, elmúlt korábbi fáradé­konysága. és cickafark készített teák. Fontos, hogy ne főzzük, csak forrázzuk a gyógy­növényeket. Visszér ellen: félkilónyi friss, gyökér nélküli körömvirág szük­séges, déli szedésű, hogy a virág­ja teljesen ki legyen nyílva. A növényt folyóvízben mossuk le. Melegítsünk fel kb. 30 dkg mar­garint (lehet több is, fél kilóig) egy magas falú lábasban. Te­gyük bele z körömvirágot száras­tul, levelestül, virágostul, főzzük 3-5 percig. Tegyük el másnapig így, majd ritka szövésű, tiszta ru­hán szűrjük át. Sárgászöld színű kenőcsöt kapunk, amit hűtőben tároljunk. A visszereket ezzel a kenőccsel kenjük be esténként, rá vizes ruhát tegyünk. Bármelyik receptet, kezelést választja is az ember, a kezelőor­vosa tudjon róla, a kúra előtt és alatt folyamatosan tájékoz­tassuk: az előadó mindezt több ízben is hangsúlyozta. Kezelés ­egészségeseknek is A hallgatóság megtudhatta azt is: ezentúl hétfőn, szerdán, csü­törtökön 16 órai kezdettel fitot- herápiás kezelésre nyílik mód a város kórházának tornatermé­ben. Magát a kezelést Zagyva Lászlóné végzi a jelentkezők egészségi állapotának előzetes felmérése alapján. A kezelés ha­tását dr. Horváth Ferenc sebész szakorvos ellenőrzi majd. A tel­jesen egészségesek jelentkezését is várják egészségfenntartó keze­lésre. D. Á. Felújították Jászberényben a bundáskutat. Egyik olvasónk írta, hogy reméli, a bundáskút majd újra csobog - megnyugtatjuk: már csorog a víz belőle! (N. Zs.)___________________________________________ Új állandó kiállítás Nagycenken A Széchenyi-emlékév nyitá­nyaként szombaton megnyílt az új állandó kiállítás Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúze­umban. Az ünnepségen Für La­jos, a történelemtudomány dok­tora, honvédelmi miniszter mon­dott beszédet az érdeklődő kö­zönség előtt. Méltatta Széchenyi István életpályáját, máig ható életművét. Kimagasló államférfiú szüle­tésének 200. évfordulóját ünne­peljük az idén, aki Nagycenkről indulva emelkedett a nemzet legnagyobbjainak sorába - han­goztatta bevezetőül. A további­akban arról szólt, hogy Széche­nyi különleges korban, a polgári szabadság és a nemzeti újjászü­letés nagy korszakában élt. Meg­lett férfiként találkozott először a magyarság súlyos gondjaival, a nemzet megrázó problémáival, és találta meg azokat a megoldá­si lehetőségeket, amelyek segít­ségével a 19. századi magyarság az európai történelem útjára lép­hetett. napló Székelykeresztúri fiatalok egy csoportja látoga­tott Karcagra. Nincs ebben semmi különös, hiszen azon kívül, hogy testvérek vagyunk emberségünk­ben, magyarságunkban, nyelvünkben, kultúránk­ban, a történelmi tragédiákban, testvére a két város is egymásnak. Vasárnap délelőtt a karcagi reformá­tus nagytemplomban az istentiszteletet követően ezek az ügyes, tehetséges székelykeresztúri fiatalok adtak műsort a karcagi gyülekezetnek, méghozzá a tékozló fiú megtéréséről, nyilvánvalóan azzal az örök érvényű üzenettel, hogy Istenhez megtérni so­hasem késő. Nem is műsor volt ez, inkább amolyan bizonyságtétel. Miközben néztem a jellegzetesen székely arcvonásokat hordozó lányokat és fiúkat, hallgattam műsoruk üzenetét, azon töprengtem, én milyen üzenetet bíznék rájuk? Egy üzenetet, amely ma fontos lehet. A versek és az énekek hallgatása közben eszembe ötlött egy piciny madár, a széki pacsirta. Itt él a Karcag környéki Kecskari pusztán, s bármi történjék is, bárhogy alakuljanak életkörül­ményei, nem költözik el, inkább elpusztul. Talán ezt üzenném. Ezt, amit ez a semmi kis madár megél. És ez manapság alighanem fontos is lehet, hiszen pusz­tuló nép a mienk, elöregedő, betegedő, a világban szétszóródó, szétporladó, az időben felolvadó nép. Ez a szomorú valóság. És akkor itt van ennek a nagykunsági kis madárnak, a széki pacsirtának a példája, mely akár a megmaradás stratégiája is le­hetne. Helyben maradni, nem elfutni, nem a szebb, gazdagabb, gondtalanabb életet választani idegen országokban, hanem mindent kibírni, túlélni. Itt. A szülőföldön. Nekünk Karcagon, nekik pedig a test­vérvárosban, Székelykeresztúron. Körmendi Lajos Napirenden a csúcstechnológia A piaci verseny rákényszeríti az országot a műszaki, tudo­mányos kutatások fejlesztésére, mert enélkül nem lehet világ- színvonalú, csúcstechnológiát képviselő árukat kifejleszteni, előállítani. Az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság ennek érdekében előnyben részesíti a technológiai jellegű kutatások finanszírozását. A támogatáso­kat a benyújtott pályázatok alapján kívánják elosztani a jö­vőben - jelentette ki Pungor Er­nő akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, tárca nélküli miniszter a műszaki és természettudományi egyesületek Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének Szombati, miskolci ülésén. A mérnökképzést át kell szer­vezni - mondta a miniszter -, mivel a jövőben mobilabb, több szakterületen is otthonos mér­nökökre van szükség. Ennek ér­dekében az egyetemeken csak egy általános bázisanyagot ok­tatnának, és ezek után a hallga­tók a professzorok vezetésével szerteágazó gyakorlati munká­ban vennének részt. Az ipari struktúra átalakításáról szólva Pungor Ernő rámutatott: a világ legfejlettebb ipari államait a kis­üzemi iparszerkezet jellemzi, ahol azonban csúcstechnológiá­val dolgoznak. Ebbe az irányba kell haladnia a magyar ipar szer­kezetváltásnak is. Japánban és az NSZK-ban az üzemek 90 szá­zaléka ilyen jellegű, kétszáz em­bernél kevesebb foglalkoztató kis- és középüzem. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei térség gondjaival kapcsolatban je­gyezte meg az akadémikus, hogy első lépésként az emberi tényezőket kell megváltoztatni, mert segédmunkásokkal nem lehet csúcstechnológiát, világ­színvonalú termékeket produ­kálni. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom