Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-06 / 79. szám

2 Megyei körkép 1991. ÁPRILIS 6 Elmarad az energia­ár-emelés Interjú Eiji Seki japán nagykövettel Születhet még virágzó magyar gazdaság Jelcin győzelme Az oroszországi népképviselő kongresszus pénteken elsöprő többséggel megszavazta Borisz Jelcin jogkörének kiszélesítését. 607 igen szavazattal szemben - 100 tartózkodás mellett - mind­össze 228-an ellenezték a parla­menti elnök hatalmának megerő­sítését. Ugyancsak pénteken dé­lelőtt született döntés arról is, hogy az Oroszországi Föderáció történelmének első elnökválasz­tását június 12-én tartják meg. Ezt megelőzően, május 21-én is­mét összeül az oroszországi nép- képviselők kongresszusa. A Bo­risz Jelcin - és a kormányfője - hatalmának kiszélesítéséről ho­zott határozat egyebek között ki­mondja, hogy a két tisztség bir­tokosainak rendelkezései kötele­ző érvényűek a köztársaság egész területén. Az egyértelmű­en Borisz Jelcin győzelmeként értékelhető döntés lényegében még az elnöki rendszer beveze­tése előtt biztosította számára azt a hatalmat, amelyet esetleges megválasztása után elnökként is gyakorolhat a jövőben. Kelet-európai munkanélküliség Kelet-Európábán és a Szovjet­unióban az idén várhatóan a két­szeresére emelkedik a munka- nélküliség, megterhelve a piac- gazdaságra való áttérés folyama­tát - áll az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának pénteken Genfben nyilvánosságra hozott jelentésében. A kelet-európai munkanélkü­liek száma az év végére megha­ladja a négymilliót, további 5,3 millióan pedig a Szovjetunióban kerülnek az utcára - írták a jelen­tés készítői. (Folytatás az I. oldalról) címletű utalványokkal bármi­lyen mennyiségben és adagban, bármely boltban megvásárolhat­ják. Az igényjogosultságot a lakó­hely szerinti önkormányzat jegy­zője állapítja meg, és az utalványo­kat az érintettek címére kiküldik. A fedezetet, amely 450 millió forint, a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium a saját keretéből bocsátja rendelkezésre. (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen parlamentáris demokrá­ciában minden politikai törekvés azt célozza, hogy az Országgyűlés és a neki felelős kormány minél hatékonyabban és minél célszerűb­ben dolgozzék. Ha a pártok ezt el­őmozdító tanácskozása létrejön, segítve a vitás politikai kérdések megoldását, ez semmiképpen nem pótolja a parlamenti munkát, de rengeteg akadályt háríthat el. Örü­Bár maga a rendelet május 1-jén lép hatályba, az önkormányzatok­nak május közepéig kell az igényü­ket eljuttatniuk a minisztériumok­hoz. Egy újságírói kérdés kapcsán a kormányszóvivő megerősítette, hogy az „Üzlet” című lapban pén­teken megjelent információ - mi­szerint a közeljövőben tervezett energiaár-emelés elmarad - „kor­rekt és pontos”. (MTI) lök, ha ennek a kezdeményezésnek sikere lesz, és várom a tárgyalások eredményét. Újságírói kérdésre válaszolva Szabad György elmondta, hogy a Magyar Televízió vezetői - legna­gyobb sajnálatára - tavaly ősz óta nem keresték meg az Országgyűlés vezérkarát, így a T. Ház tisztségvi­selői is csak az újságokból értesül­tek a parlamenti tévéközvetítések­Ma és holnap kerül sor a Ma­gyar Japán Baráti Kör szolnoki csoportja szervezésében a Japán Napok megrendezésére a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A rendezvény egyik fő­védnöke Eiji Seki, Japán ma­gyarországi nagykövete, aki készséggel válaszolt a japán-ma­gyar kapcsolatok alakulására vonatkozó kérdéseinkre.- Először arra kérem, mondjon önmagáról, pályafutásáról né­hány szót.- Nem vagyok politikus, koráb­ban nem foglalkoztam a politiká­val. 1953-ban léptem be kormá­nyom diplomáciai szolgálatába. Először az Egyesült Államokba küldtek. Akkor is New Yorkban voltam, amikor az 1956-os magyar forradalom kitört. Jól emlékszem az akkori eseményekre, s már ak­kor kezdtem megismerni és tisztel­ni az Önök hazáját. Ezért nagyon örültem, amikor végül Magyaror­szágra kerültem. Amerika után In­donéziába, Londonba, majd Thai­földre kerültem, a további állomá­saim Jugoszlávia, Zambia, Ango­la, Brazília és végül ismét London voltak. A köztes időket Tokióban töltöttem, de amióta ebbe a szolgá­latba léptem, több időt éltem kül­földön, mint a hazámban.- Mikor érkezett hozzánk?- Magyarországra 1989-ben ér­keztem, nemsokára két éve lesz en­nek. Amikor ide jöttem, még egy másik rendszer volt Magyarorszá­gon. Részt vehettem Nagy Imre temetésén is, később Kádár úr is fogadott. Itt éltem meg a Grósz- és a Németh-kormány időszakát. Na­gyon örülök, hogy ilyen nagy és gyors változásokat láthattam Ma­gyarországon.- Ön, mint hazája nagykövete, az itt élő japánok gondviselője is. So­kakat érdekel, mennyien élnek Önök közül Magyarországon.- Pontosan nem tudom, mivel a japánoknak nem kötelező a követ­ségen bejelentkezniük. A nagykö­vetségen húsz-harmincan dolgoz­nak, és azt gondolom, hogy körül­belül ötszázan lehetnek többé-ke- vésbé állandó jelleggel Magyaror­szágon. Amit jelentősebbnek tar­tok, az az, hogy már 1989-ben mintegy harmincezer, 1990-ben pedig már közel ötvenezer japán turista fordult meg Magyarorszá­gon, tehát a számuk egyre növek­szik.- Erez-e jelentős változást a ma­gyar-japán kapcsolatok alakulá­sában a magyar demokratikus át­alakulás következtében? Hogyan ítéli meg a most zajló politikai ese­ményeket?- Természetesen rettentő nagy változásokat érzek, a magyar nép ma egy teljesen új országban él. Kivívta a függetlenségét, demok­ratikusan választott parlamentje és kormánya van. A parlament képvi­seli a népet és ad utasításokat a kormánynak. Ami pedig a gazda­sági oldalt illeti, ott rengeteg-ren­geteg változás történt, főként a ke­reskedelem területén. Megszűnt a gazdaság központi irányítása, el­lenőrzése, s ez hatalmas változáso­kat hozott.- Érdeke-e Japánnak egy gazda­ságilag erős Magyarország létre­jötte?- Feltétlenül. Szeretnénk, ha Ma­gyarország felszabadult, virágzó gazdasági rendszerrel rendelkez­ne, amely jobb életfeltételeket biz­tosítana a nép számára az élet min­den területén. Ha a magyar gazda­ság virágzik, akkor mi jobban tu­dunk kereskedni. Tehát ez a mi nemzeti érdekünk is.- Magyarország az elmúlt évtize­dekben erejét meghaladóan sok hi­telt vett fel, alig futja a kamatok megfizetésére, így nagyon hosszú a megújulás. Lengyelország adóssá­gainak jelentős részét elengedték a közelmúltban, mi a helyzet a ma­gyar hitelekkel, melyeknek közel fele japán forrásból származik? Milyen módon kívánnak segíteni: újabb hitelekkel vagy beruházá­sokkal, vagy esetleg hitelek elenge­désével?- Magyarországnak 21 milliárd dollár adóssága van, ebből 7 milli- árddal Japánnak tartozik. A mi kormányunk különböző terveket dolgozott ki a helyzet megoldásá­ra, ugyanúgy, ahogy a lengyelek esetében is történt. Azt gondolom, hogy a magyar kormány rendkívül korrekt, mert nem kérte az adóssá­gok elengedését. A magyaroknak is sokkal jobb, ha kifizetik ezt a 21 milliárd dollárt, mert kifizetni min­dig jobb, mint elhúzni az adóssá­got. így helyes ez, a pénzforgalom és a gazdasági élet szempontjából is, s nem utolsósorban a más orszá­gokkal való kapcsolattartás miatt is. Amikor élő és kitágult gazdasá­gi kapcsolata van a világgal egy országnak, akkor nem jelent prob­lémát az adósságok visszafizetése, gondoljunk Dél-Koreára, Tajvan­ra, Thaiföldre. A magyar kormány álláspontja teljesen különbözik a lengyeleké­től. A lengyelek azt hiszik, hogy az adósságok elengedésével megold­ják a problémáikat. A mi vélemé­nyünk az, hogy a magyar kormány nemzetközi megítélése sokkal jobb lesz így, ez pedig kihat a to­vábbi kapcsolatokra is. Az ameri­kai, a japán és a többi ország bank­jai emlékezni fognak a lengyel adósság elengedésre, s nagyon meggondolják majd, hogy Len­gyelországnak mikor adnak pénzt, mikor fognak beruházni náluk. Ez­zel szemben Magyarországra a ja­pán bankok, üzletemberek szíve­sen jönnek, mert érdekeltek a ma­gyar üzletkötésekben, s abban, hogy segítsék, kiterjesszék a ma­gyar gazdaságot, fejlesszék azt. Mindez azért is van, hogy Magyar- ország képes legyen a későbbiek­ben visszafizetni a tartozásait. Ja­pánnak nem nehéz megérteni a ma­gyar helyzetet, mivel közel ötven éve mi is ugyanilyen startról indul­tunk. Nem erőszakkal, de katonai fe­gyelemmel kell Magyarországot felfejleszteni! Ha ez így történik, akkor minden további nélkül a ma­gyarok visszafizetik adósságaikat. Biztató jel, hogy már elkezdték a tartozások lefaragását. Hozok egy példát: rajzoljanak egy kört, és egy olyan négyzetet, melybe ez a kör éppen beleillik. A kör jelképezi Magyarország 21 milliárdos adósságát, a négyzet a gazdaságot. Jelenleg a gazdaság éppen a hitelek, a hitelek kamatai­nak visszafizetését tudja megolda­ni. A lengyelek azt az utat válasz­tották, hogy a kört, azaz az adóssá­gállományt csökkentették, a négy­zet, a gazdaság viszont változatlan maradt, hitelt annak fejlesztésére a továbbiakban nagyon nehezen fognak kapni. A magyarok a másik utat választották. Nem a kör kiseb­bítését kérték, hanem megpróbál­ják a négyzetet nagyobbá tenni, azaz a gazdaságot felvirágoztatni. Egy erős, prosperáló gazdaság sokkal könnyebben elviseli a telje­sítőképességéhez képest arányai­ban jóval kisebb adóterheket. Ezt a megoldást támogatjuk mi. A len­gyel nép éljen, ahogy akar. Ha gondolják, elihatják a frissen jött adományt. Önöknek viszont na­gyon szorgalmas embereik van­nak, fejlett technológiájuk, nem kell félniük attól, hogy elisszák azt, amit kölcsönbe kapnak. Több ipari létesítményt láttam Magyarorszá­gon, melyeknek híre van a világ­ban, és csak példaképpen itt van a Hilton, az Intercontinental és még sorolhatnám tovább is. A lényeg az, hogy úgy látom, nem fecsérlik el a hiteleket. Romániában például nincsen megfelelő infrastruktúra, nincsenek hotelek, amelyek kül­földieket is vonzanának. Ebben a régióban Magyarországnak van a legnagyobb szellemi exportja, ma­gasan fölötte áll a többi kelet-euró­pai országnak.- Közép-Kelet-Európában ha­talmas piaci lehetőségek nyíltak. Német, osztrák, francia, sőt hong­kongi, dél-koreai bankok, cégek is érdeklődnek hazánk iránt. Nem félnek-e a konkurrenciától?- Egyáltalán nem, a konkuren­cia Magyarországnak jó, de jó Ja­pánnak is. Minél többen jönnek ebbe az országba, annál jobb lesz nekünk is. Nem a versenytársak jelentenek veszélyt számunkra, hanem a Szovjetunió hihetetlenül gyors gazdasági összeomlása. Azt már régen is tudtuk, hogy a kom­munizmus nem fér össze a virágzó gazdasággal. A második világhá­ború után Ausztria és Magyaror­szág majdnem ugyanonnan indult, a különbségek manapság önmagu­kért beszélnek. Magyarország sze­rencsétlenül járt a múltban. A vezető tőkés hatalmak találko­zóin elhangzott, hogy Magyaror­szágot segíteni kell. Ezzel minden­ki egyetértett. Mindegyik ország külön-külön segíti, még Japán is. De egyedül megváltani nem fogja, együttesen viszont sokra vihetjük. Örülünk más külföldi tőke be­áramlásának, mert ez a mi lehető­ségeinket is növelni fogja.- Térjünk vissza a szolnoki Ja­pán Napokhoz. Járt-e már Szolno­kon? Üzen-e valamit olvasóink­nak?- Most először fogok utazni Önökhöz. Kecskemétet már lát­tam, nagyon szép város volt, sok szép épütStet tekinthettem meg. Szeretném kifejezni őszinte jókí­vánságaimat a szolnokiaknak. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági és a kulturális kapcsola­taink fejlődése nemcsak az Önök,, hanem a japán nép érdeke is. Re­mélem, hogy Magyarország vidéki részén ösztönzőleg hat ez a rendez­vény a japán-magyar barátság megerősítésére.- Köszönöm a beszélgetést. Budai Mátyás Fotó: Mészáros János Elindult az Atlantis A floridai űrrepülőtérről pénteken, közép-európai idő szerint délután ismét útnak indították az Atlantis amerikai űrrepülőgépet. Az út fő feladata, hogy pályára állítsák a Gamma-sugár nevű, több mint 600 millió dollárba került csillagászati megfigyelő műholdat. Az obszervatórium súlya 17 tonna - ez az űrrepülőgépek eddigi legnagyobb rakománya. Az Atlantisnak öttagú személy­zete van, ketten közülük űrsétára is készülnek az ötnaposra tervezett repülés negyedik napján, miután pályára állították a műholdat. A Gamma-sugár fő feladata, hogy a pulzárokról, s az úgynevezett fekete lyukakról továbbítson adatokat a földre és észlelje a sugárzásokat. a IPARI ÉS í PlfÖlPAMl BF S7VfNY TÁRSASÁG uULJ építkezők FIGYELEM! ✓ / A SZOTEV Építőipari és Ipari Rt. Beton-Habarcs Üzeme vállalja készbeton és habarcs elkészítését és az építkezésre való kiszállítását, közületek és lakosság részére is. Nagyobb mennyiség megrendelése esetén munkaidőn túli és szom­bat-vasárnapi kiszolgálást is vállalunk. KEDVEZŐ ÁR! GYORS, PONTOS KISZOLGÁLÁS! Továbbá vállaljuk:- előgyártott műkőlépcső,- ablakkönyöklők műkőből való elkészítését,- betonacél armatúrák legyártását,- betonacél helyszíni szerelését is. Érdeklődni: Szolnok, Thököly u. 80, vagy Adamik András művezetőnél az 56/37-002-es telefonszámon. *51052/ 1* A Parlament várhatóan két hét múlva hoz határozatot a kárpótlási törvényről

Next

/
Oldalképek
Tartalom