Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-06 / 79. szám
1991. ÁPRILIS 6. Megyei körkép 3 / \ ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE! Szolnok, Tószegi úton, Vegyiművek teherportájától nem messzire KEDVEZŐ ÁRON KÉSZBETONT VÁSÁROLHAT a TIMÉP Kft. betonüzemében, munkaidőn túl, illetve hét végén is (előzetes igénybejelentés alapján). Megrendelés a helyszínen, házhoz szállítást is vállalunk. Továbbra is vállalkozunk TÁRSASHÁZAK építéskivitelezésére, valamint a H-PLASTBAU hőszigetelő épületszerkezetek sikeres bemutatkozása alapján önnek is felajánljuk a 40 százalékos fűtésienergia-megtakarítás lehetőségét! Bővebb tájékoztatás: TIMÉP Kft., 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 7. Telefon: 44-948,44-995. V _____________________________________________________y f utbaiUrüi Z Akar Ön havonta 100.000 Ft-ot keresni!? Magyar-svájci vegyes vállalat keres dinamikus, agilis, önálló munkatársakat főállásba, mellékállásba. Ismerkedjen meg az aktív eladási technikánkkal, karrierlétránkkal és kereseti lehetőségeivel. A fenti témában 1991. április 10-én 17,30 órai kezdettel eladástechnikai tanfolyamot tartunk. A tanfolyam helye: Szolnok, Tisza Szálloda A tanfolyam költsége: 4.500 Ft/fő, az adóalapból leírható. Befizetés a helyszínen. Minden résztvevő egy "BONUSBREAKS" szállodacsekket kap ajándékba, amely Európa 200 szállodájába két fő részére 3 éjszakára díjtalan szálláslehetőséget biztosít. Minden érdeklődőnek szívesen a rendelkezésére állunk az 56-44-524 telefonszámon. Szombat, vasárnap 10 - 16 óráig, hétköznap 13-16 óráig. Futbalferia Kft. Budapest 1042 Bajcsy-Zsilinszky út 17-19. *51175/ 1* A Közlekedési és Metró Építő Vállalat várhatóan 1991. második félévtől telefon-, telefax- és telexhasználattal bérbe adja Szolnok, Rákóczi út 66. sz. alatti irodahelyiségeit. Az irodák 15-25 négyzetméteresek, összterületük 500 négyzet- méter, a közlekedőkkel és a mellékhelyiségekkel együtt. Az irodaépülettől függetlenül munkásszállót üzemeltetünk, két- három ágyas, hideg-meleg vizes szobákkal. A férőhelyek száma negyven, bérleti díja 200 Ft/nap/fő. A bérleti lehetőségen túlmenően potenciális vevő esetén mindkét esetben eladás is lehetséges. Felvilágosítást a helyszínen, vagy 39-144 és a 39-312-es telefonon Tálas László és Búzássy Pál tud adni. *50846/1* Magyar táj, német ecsettel Az állam rövid távra gondol Gerhard Borgard német gazdasági szakértő a németországi gazdasági kamarák által szervezett és finanszírozott, a keleti tömb országainak felzárkózása érdekében életre hívott, úgynevezett pilot programok keretében nyolc napig a szolnoki Bőrtexnél végzett a szövetkezet piacorientált stratégiájának kidolgozását, megalapozását szolgáló vizsgálatokat. Munkatársunk a magyar gazdaság élénkítésének esélyeiről beszélgetett vele. Borgard úr szerint bizonyos adottságaink nem is rosszak, de... Pesszimistán vagy bizakodva várjuk-e az óhajtott piacgazdasággá alakulást? - hangzott az Új Néplap első kérdése.- Másodszor járok Magyarországon, először tavaly egy debreceni gazdasági szemináriumon tartottam előadásokat. Már akkor feltűnt - a nyelvi kommunikációs nehézségek ellenére -, hogy a magyar vállalati szakemberek képzettsége magasszintű, és még kedvezőbb jelként tapasztaltam: a magyarok szabadságigénye óriási, igénylik, hogy maguk dönthessenek. A magán- gazdaságban ez igen pozitív, nélkülözhetetlen tényező.- Talán igaza van, eddigi tapasztalataink szerint azonban édes-kevés a szuverén döntés kockázatát vállalni merő hajlandóság...- A magyar gazdasági mechanizmus, gazdasági politika kétségtelenül nem kedvez az említett előnyös személyiségi adottságok kibontakoztatásának. Az államiból piacgazdaságot teremteni például 30-40 százalékos kamatokkal szerintem képtelenség. A németországi kamatok 10 százalék körüliek, de bizonyos vállalkozásokra már 6-7 százalékra is kapható hitel. A vállalkozások amúgy is mostoha körülmények között dolgoznak az Önök országában. Az állam a vállalkozói nyereségből túl sok adót von el, nem teszi lehetővé az állóeszközök gyorsított leírását, mert így a cégek nyereségét csökkentené, a kevesebb nyereségből pedig kevesebb lenne az adó. Rövid távra gondolkodik, az állami kiadások csökkentése helyett az adók beszedésére koncentrál. Az mintha eszébe sem jutna a kormányzati gazdaságpolitikusoknak, hogy az amortizációs kulcsok növelésével a beruházásokra a gazdaság növekedésére ösztönözhetnének. Tehát hosszú távon a nyereség, így az adók is növekednének. A háború után az NSZK-ban (tudom, volt Marshall-terv) minden pénzt igyekeztek a privát gazdaságba pumpálni, az állam- háztartás költekezésére kezdetben alig-alig jutott. A biztos jóléthez vezető útnak megvannak a maga megkerülhetetlen állomásai: először spórolni kell és beruházásra ösztönözni, a minőséget javítani és versenyképes árut vinni a piacra - majd ezeknek a változásoknak a hasznából lehet jobban élni. Csupán ennyi a magyarázata a nyugati „gazdasági csodáknak”.- De éppen az a baj, hogy a magyar áruknak nincs piaca...- A vállalkozó alapelve: piac mindig van. Persze nem lehet mindig ugyanazt és ugyanannyiért kínálni. Vagy jobb minőségű árut kell ajánlani, esetleg ugyanazt olcsóbban, még inkább új termékeket kiötölve új piacot teremteni. Nem elég gyárosnak lenni, a vállalkozó a piacteremtésért dolgozik.- Csupán a magyar gazdasági mechanizmus, gazdasági politika kötné gúzsba a vállalatainkat? Az Ón által említetthez hasonló béklyóktól szabadulva máris virágzanának?- Azt mindenesetre állítom, hogy amikor egy gazdasággal bajok vannak, akkor a kormányzatnak nem azt kell kutatnia, mit csinálnak rosszul a vállalatoknál. Sokkal inkább önkritikáját kell erősíteni, ahogy Németországban tartják, optimistább képet kell festeni a cégekről, és még pesszimistábbat a politikáról. Ez - akár tetszik a kormányzatnak, akár nem - a demokráciához hozzátartozik. Magyarországon a pártok már a demokrácia játék- szabályai szerint működnek, de gyakran csak öncélúan játszanak a törvények kínálta lehetőségekkel. Gazdasági szempontból vizsgálva a dolgot, azt mondhatom: itt még nem ismerték fel, hogy az állam egy vállalat, amelyben az ideológiai helyett a gazdasági szempontoknak kell vezérelnie a döntéseket.- Azt mondta, optimistább képet kell festeni a cégekről. A Bőrtexnél szerzett tapasztalatai szerint ez Magyarországon is a valóságot tükrözné?- A szocialista múlt számos terhes örökségével élnek együtt a magyar vállalatok. Hogy mennyire nem rentabilitás-orientáltak, jól mutatja, hogy a legtöbben számvitelükben még mindig elsősorban a költségek utólagos regisztrálására és az állami adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas könyvelési rendszerre hagyatkoznak. A Bőrtexnél tapasztaltam sikeres törekvéseket, hogy a költségek, a nyereség, a piac pillanatonkénti változását figyelembe veszik a döntéseknél. Ezek nagyon jó intuitív próbálkozások, eredményességüket igazolja, hogy a szövetkezet jó áron eladható, minőségi árukkal tudott betömi a nyugati piacokra. Szisztematikusnak azonban nem nevezhetném ezt a gondolkodásmódot. Tapasztalatom szerint azonban a különböző szintű vezetők nemhogy fogékonyak az új, az egyes részlegek „költségfelelősségét’ ’ elsődlegesnek tartó gondolkodásmód iránt, hanem kifejezetten igénylik is a szabadságot, hogy a maguk területén a termelést és a jövedelmezőséget ösz- szekapcsoló elhatározásokat saját felelősségükre kivitelezhessék. V. Szász József A Héki Állami Gazdaság Alcsiszigeti üzemi konyhája elhordásra kiadna: 80-100 fő részére kétfogásos menüt. Ár: 70 Ft/adag. Érdeklődni telefonon 43- 444/174-es melléken. *51008/ 1* Az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat VÉTELRE FELAJÁNLJA a Szolnok, Tószegi úton lévő KERESKEDELMI EGYSÉGÉNEK FELÉPÍTMÉNYEIT. A terület a TVM kezelésében van, a használatra megállapodás köthető. Irodaépület 64 négyzetméter, tárolóépületek 264 négyzetméter (öltöző fürdővel), gépterem 46 négyzetméter, olajtároló 6 négyzetméter úthálózattal, térbukolattal, víz-, villany-, csatornaellátással, 1991. október 1-jei átadással. A helyszínen felvilágosítást ad Barócsi Lajos. Tel.: 38-302; vállalatunk központjában: Budapest, IV. Váci út 117., Czenki Károly, tel.: 169-3972. Indulóár az Ingatlankezelő Vállalat értékbecslésének figyelembevételével 10 MILLIÓ FT. Az ajánlatokat az Oxigén- és Dissousgázgyár V. központjába kérjük: Budapest, IV. Váci út 117. Postacím: 1325 Budapest, Pf. 80. *50706/ 1* Hétfőtől emelkedik az üvegek betétdíja Az üvegpalackok betétdíja április 8-tól, hétfőtől magasabb lesz. A palackok betétje különböző mértékben növekszik, az emelkedés elérheti a 60-80 százalékot is. Az egy literes üdítőitalos üvegeket például 19-21 forintért árusítják, illetve veszik vissza, a 2 és a 2,5 deciseket 11-12 forintért, a félliteres pálinkás üvegeket pedig 10 forintért. A sörösüvegek betétdíja egyelőre nem változik. Az üzletekben egyébként kifüggesztik a részletes árlistát. Az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége közreműködésével az érdekelt élelmiszertermelők és forgalmazók megállapodtak abban, hogy továbbra is fenntartják az üvegpalackok forgalmazásánál az egységes betétdíjas rendszert, s arra törekednek - noha ezt ma már jogszabály nem írja elő -, hogy az azonos üvegpalackok betétdíja lehetőleg továbbra is azonos legyen az ország egész területén. (MTI)- napló Egy kétségbeesett nyugdíjas fordult hozzám: „Tudom, nem illik névtelen levelet írni, de félek, ha kiderül, hogy én panaszkodtam, szegény feleségem issza meg a levét, akinek még nagyon sokszor lesz szüksége orvosi ellátásra” - írja. Miután nagyon sok igazság van mindabban, amit leír, idézem levelét, de a bepanaszolt orvos neve helyett kénytelen vagyok X-et és Y-t tenni, éppen a levélíró névtelensége miatt. A jelenség azonban érdekes, élő, s élő lesz az új társadalombiztosítási törvényig. Reméljük, utána nem. A levél: „Én negyven éves munkaviszony után mentem el nyugdíjba, és maholnap az éhenhalás fenyeget, mert 7.200 forint nyugdíjból kell megélnem feleségemmel együtt. Addig, amíg nem beteg az ember, valahogy csak eltengeti az életét, ha mást nem, egy malacot, egy-két tyúkot felnevel, az is besegít valamit. Sajnos, a mostani világban mindennek úgy felment az ára, hogy a napi tejet meg kenyeret ha megvesszük, már meg kell gondolni, hogy néha egy fél kg almát megvehessen az ember beteg társának. Feleségem sajnos több éve beteg, így igen sűrűn szorultunk orvoshoz. Most viszont már ettől is vissza kell lépnünk, mert hiába van mind a kettőnknek OTI-ja, az orvos, valahányszor kijön, mindig tartja a markát. A mi körzeti orvosunk X.Y., rendkívül mézes-mázos, de mindig kiprovokálja, hogy fizessünk neki, ahányszor kijön. Újabban már nem akarjuk, hogy kijöjjön. A múltkor a feleségem bement a rendelőbe és azzal fogadta a doktor, hogy minek jött be, éppen mentem volna magához. Hát, kérem szépen, szüntessék be, hogy hívás nélkül menjen az orvos, mert a beteg nemcsak én vagyok. így most már a gyógyszert is alig tudja kiváltani az ember, nemhogy még az orvosnak is minden alkalommal 2-300 forintot adjon... Én most speciálisan csak az én körzeti orvosomról írtam...” Azt nyilván a kedves levélíró sem veszi zokon, ha kihangsúlyozom, a fentiek egy karcagi orvosra vonatkoznak, s nem azokra az orvosokra, akik jól és tisztességesen végzik munkájukat, s akiket a fentiek mélyen sértenek. Én ismerek olyan karcagi orvosokat, akikben lehet bízni, s miután szabad orvosválasztás van, szívesen beajánlom a levélírót. Ha X. Y. rossz, válasszon másikat! Az orvosban bízni fél gyógyulást jelent. Ha bennem megbízott azzal, hogy elküldte levelét, kérem, bízzon továbbra is, és küldje el nevét és címét, amit én kívánságának megfelelően fogok kezelni, de a levelében leírtak ellen névtelen levelekkel nem lehet tenni semmit. Ne féljen, nem eshet bántódása! Körmendi Lajos