Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-13 / 85. szám
4 Nézőpontok 1991. ÁPRILIS 13. Szomßatijegyze t Mátyás királyra várva A törökszentmiklósi Hunyadi Úti Általános Iskolában tavaly megtartott igazgatóválasztás körüli bonyodalmak, mint valami fekélyesedő seb, úgy mérgezi a pedagógusok egy részének hangulatát. A történtekről lapunk idei, március 21-i számában Lesz-e két választás Törökszent- miklóson? címmel beszámoltunk. Emlékeztetőül néhány tény. A városban tavaly tavasszal több iskolában is esedékessé vált az igazgatóválasztás. Az ellenzéki pártok képviselői azt kérték az akkori tanácstól, hogy halasszák el a választást, majd az új önkormányzat megalakulása után kerüljön rá sor. Mivel az oktatási törvény ezt nem teszi lehetővé, a tanács elzárkózott a kérés teljesítése elől. Ám hogy a „kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon” alapon a végrehajtó bizottság egy olyan határozatot hozott, amely szerint azt a pályázót, aki a tantestületi szavazáson kétharmados többséget kap, öt évre, aki ennél kevesebbet, de 50 százaléknál többet nyer el, azt csak egy évre bízzák meg. A törvény ugyan 50 százalék plusz egy szavazatot jelöl meg az öt évre szóló kinevezéshez. Péter Józsefné, az iskola igazgatója elérte ezt a határértéket, ám Törökszentmiklóson ez mégis kevésnek bizonyult. Sajnos a végrehajtó bizottság döntése felett a megyei tanács tisztség- viselői is szemet hunytak. Sőt! „Egyeztettem - mondja tovább dr. Papp János (vb-titkár volt ez idő tájt Törökszentmiklóson - a szerk.) - a megyei vb titkárával és az elnökkel. Jelenleg törvényességi jogot gyakorol felettünk a megyei vb-titkár, ki úgy nyilatkozott, hogy nem szabad szó szerint ragaszkodni a jelen esetben a jogszabályokhoz (lásd: oktatási törvény!), tekintettel kell lenni a körülményekre” - olvasható a városi művelődési osztályvezető aláírásával fémjelzett idei március 20-i feljegyzésben. Nyilván e „felettesi nyilatkozat” birtokában Péter József- nét 1990. augusztus 1-től 1991. július 31-ig bízták meg az iskola vezetésével. Közben megalakult az új önkormányzat, de a testület nem minősítette az egykori vb döntését. Az igazgatónő pedig a munkaügyi bírósághoz fordult, amikor megjelent a pályázati kiírás az állására. Az ügy külön pikantériája, hogy a tárgyalás előtti napokban megtörtént a jelölőbizottság választása az új pályázathoz. Igaz, a tantestületnek csak töredéke jelent meg az újabb procedúrán. Miközben az érintett felek a bírósági döntésre várnak, több pedagógus megkeresett az iskolából s máshonnan is, hogy elmondják véleményüket az üggyel kapcsolatban. „Hol van egy Mátyás király, aki igazságot tenne? - fakadt ki egyikük. - Egy helyi hatóság honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy megmásítsa a törvényt? Hát ki választ igazgatót? A tantestület vagy a fenntartó? A pedagógusokkal még ezt is meg lehet csinálni ?” Ezek szerint ezt is. S hogy miért nem tiltakoztak a választáskor a vb-határozat ellen? Mert nem volt idő, hogy utánanézzenek a jogszabályoknak, hiszen csak a választáson értesültek a vb döntéséről. Kicsit bizonytalanul ugyan, de jóhiszeműen „belementek a játékba”. Meg aztán valamiféle „fortélyos félelem igazgatott” abban az időben, s talán még most is. Ha egy pedagógus esetleg nyíltan kiáll még a pártállamban kinevezett igazgatója mellett, netán azt hihetik róla, nem híve a rendszerváltásnak ... Mintha azon múlna egy ember munkájának a megítélése, hogy ki nevezte ki, s mintha minden eddigi igazgató alkalmatlan lenne a vezetésre. A törökszentmiklósi ügy alighanem ezen a ponton lép túl az adott helyen, s szolgál tanulságul. Ami különösen hasznos lehet a közeli hetekben, hónapokban, hiszen újra elkezdődik az iskolaigazgató-választási „szezon”. Sok intézményben az idén jár le az igazgató megbízatása, s válaszút előtt áll a tantestület, kinek a vezetésével dolgozzon az elkövetkezendő öt esztendőben. A pályázók szakmai, emberi megmérettetése mellett azért persze nem árt a választás előtt áttanulmányozni a jogszabályokat is. Teli ____________________________________) V irágvásár A virágcsarnokban hajnalban kezdődik az élet, már négy órától érkeznek, pakolnak a termelők, hogy az ötórai nyitáskor teljes pompájukban kínálják illatos áruikat. Március közepétől (hétfőn, szerdán és pénteken) üzemel nagybani virágpiac Szolnok Közterület-fenntartó Intézményének alcsiszige- ti kertészeti telepén. A környékbeli kereskedők és termelők pénzt, időt takaríthatnak meg, ha itt, és nem Budapesten kötnek üzletet. Reméljük, hogy így talán mi, vásárlók is olcsóbban juthatunk virághoz anyák napja vagy ballagás táján. Fotó: Korényi Éva ✓ Az Uj Néplap vendége: Varnus Xavér orgonamüvész „Az orgonista géniusz”; „az orgona Horowitza”; „századunk egyik zenei csodája”; „az orgona Paganinije” - ilyen és ehhez hasonló címek hívják fel a figyelmet az utóbbi hónapokban Magyarországon koncertező orgonavirtuózra. A fiatal, mindössze 27 éves művész - akinek ereiben francia vér is csörgedezik - Magyarországon született; itt kezdte meg hangszeres tanulmányait. Tanította őt többek között Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor is. Néhány évvel ezelőtt Varnus Xavér Párizsba utazott, és ott folytatta a tanulást, majd Kanadában telepedett le. Tudnunk kell róla. hogy 1986- ban San Franciscóban megnyerte az ott meghirdetett improvizációs versenyt. Jelenleg a torontói Királyi Konzervatórium tanára; évente mintegy 150 hangversenyt ad. Játékára felfigyelt Horowitz, és elismerése jeléül neki ajándékozta csokomyakkendőjét. Játszott már a világ leghíresebb és legnagyobb orgonáin; interpretációit hanglemezek rögzítik. Nemes szíve van: magyarországi koncertjei bevételének tekintélyes részét jótékony célra adományozta. Hazalátogatásának ötlete Paskai László bíboros, esztergomi érsek három évvel ezelőtti montreali látogatásakor vetődött fel, és tavaly realizálódott.- Miivész úr, be kell vallanom: korábban - a nemrég kézhez kapott sajtóanyag áttanulmányozása elótt - semmit nem tudtam Ónról. El kell ismernem, az újságírók a lábai elótt hevernek, kitűnó sajtója van, bár a magyar olvasó számára azok jó része ,,amerikai reklámízlí".- Örülök, hogy ennyit össze- hordtak rólam a lapok. A lényeg a figyelemfelkeltés, és amikor már ott van a közönség, eljön a hangversenyre, akkor úgyis maga alakítja ki a véleményét. Az lenne a normális, hogy mindenkit így harangozzanak be. Sok művészt épp a reklám hiánya miatt nem ismernek: ha valakit megkérdeznek, milyen orgonistákat ismer, a válasz rendszerint: Lehotka, Lehotka, Lehotka.- Figyelmesen elolvasva a cikkeket, azok alapján Varnus Xavér meglehetősen ellentmondásos egyéniség. Éppen ezért van itt néhány dolog, amelyről feltétlenül Óntól szeretném hallani, hogyan is gondolta azokat a kijelentéseket, melyeket az újságokban olvastam. íme az első: ,,El akarom varázsolni a közönséget, hogy jusson eszébe holdfény, szerelem." Milyen módszerrel éri el ezt a hatást?- Jómagam a romantikus játékmódot helyezem előtérbe. Nem hiszek az úgynevezett korhű előadásban. Az a tapasztalatom. hogy sok esetben - s ez gyakran a középszer mentsvára - korabeli hangszereken próbálnak úgymond korhű előadást produkálni; olyan hangszereken, amelyet sok esetben meg sem tudnak rendesen szólaltatni. A koncert, mint olyan, a romantika idején - nagyjából Liszt Ferenc korában - vált azzá,, ami: nem unalomba fulladó, hanem végig figyelemre méltó produkciók sorává. Innen támadt bennem az a gondolat, hogy az általam játszott darabokat a már jó száz éve bevált romantikus stílusban adjam elő. Az elvarázsolást pedig úgy értettem, hogy egy példával éljek: egy zimankós délután stresszel és feszültséggel telten beesik az ember egy Horowitz- koncertre - és ott megesik a csoda: a művész játékának hatására a hallgató megnyugszik, és átérzi azt, amit a zene avatott kezek tolmácsolásával eszébe juttat. S ez talán a holdfény, a szerelem. A zene önmagában nem ér semmit, ha mondanivaló nincs mögötte.- Ón tehát, ,ha jól gondolom ’', nagyjából azt az előadói stílust követi, amit Albert Schweitzer vallott magáénak?- Igen. Áz olyan zeneszerzőóriás, mint Bach is ember volt, és nem valami földönkívüli lény; ugyanazt érezte, mint bármelyikünk - s aki az ő zenéjét hitelesen kívánja tolmácsolni, annak kötelessége érzelmeket vinni a művekbe. A zenét nem lehet „érzelemmentesíteni”, mert akkor bárki azt mondhatja: mi közöm hozzá?- Másik, kicsit a közönség lebecsülését éreztető kijelentés: ,A tömeg irányítható. Az emberek dermedten ülnek, ahogy egy hatalmas teremben rájuk zúdul az az irtózatos hangerő.’- Ezt a kijelentést semmiképpen sem bántó szándékkal tettem. Alapjául pusztán azok a sok-sok esetben megfigyelt reakciók szolgálnak, melyeket bizonyos hangeffektusok és más, általam alkalmazott eszközök az emberek tömegéből: a sokszor több ezer főt számláló közönség minden egyes tagjából egyszerre váltanak ki. Ma már szinte pontosan - és előre - meg tudom mondani, hogy egy közismert dallam, melyet improvizációhoz alaptémaként a közönségtől kapok, hányadik hangjánál kezdenek el tapsolni, vagy melyik az a pont, ami ásítást, fészkelődés idéz elő. Ez nagyon érdekes és tanulságos dolog, nem igaz? Erre a megfigyelésre egyébként a legalkalmasabb hangszer az orgona: ugyanezt a hatást egy szál hegedűvel például sohasem lehetne elérni.- A cikkekből nem derül ki, mit ért Ón azon: büszke arra, hogy nem törődik a korhűséggel, a müvek tiszteletével. Úgy tapasztalom ugyanis, hogy nagyon sokan vannak azok, akik a hiteles tolmácsolást kedvelik. Vagy vannak olyan megszállottak, akik az életüket teszik egy-egy zenei stílus hiteles tolmácsolásának rekonstruálására.- A korhűséggel kapcsolatban nincs semmi gondom, ha azt tehetséges művészek gyakorolják. Maguk állította magas mérce szerint. Egyik legjobb példa erre Wanda Landowska. Csak akkor emelem fel a szavamat, ha a középszerű muzsikusok bújnak a korhűség leple mögé. Ez nem sokkal jobb, mint ha három hosszú hajú fiatal minden hangszertudás nélkül összeáll: nosza, alkossunk egy együttest. A korhűséget - mert ez elég tág foga lom - tehát én így értelmezem s ilyen szemszögből nézve vág Ü8Z Még valamit erről a kérdésről, a korhűség számomra azt is jelenti, hogy ma már nem szabad az emberek türelmével és idejével visszaélni. Nem korhű az a Máté passió-előadás, amely 5-6 óra hosszat tart szünet nélkül. Felgyorsult, rohanó korunk emberét ez a fajta makacs ragaszkodás az eredeti elképzeléshez felbőszíti, és az előadók, valamint a mű ellen fordítja.- Mivel még nem hallottam Önt játszani, meglehet, a következő kérdés naivnak tűnik majd: hogyan tölti ki azokat az űrlapokat, melyeket ,,az öreg barokk rém", a jó öreg Bach számunkra megírt? Ismerek előadókat, akik a lehetőségek határáig feszítik a barokk zene interpretálásának módját; ilyen előadó volt Glenn Gould. Ön is hozzá hasonlóan teszi ezt, vagy másképpen gondolkodik?- Az űrlapot mindenki másképpen tölti ki. Glenn Gould kivételes egyéniség volt; ő a maga módján tette ezt, és így teszek én is. Vegyük például Bach d-moll toccata és fúga című művét, amely nélkül egy orgonakoncert szinte elképzelhetetlen. Felfigyeltem arra, hogy Bach saját kezűleg feljegyzéseket írt a kottába, amit az orgonisták nem mernek, vagy nem akarnak betartani. Vagy ilyen például afúga tempója, amit én szintén másként értelmezek, mint a többiek.- Végezetül szeretném megkérdezni, hogyan jut energiája a már-már elképesztő mennyiségű hangversenyre, a maga állította magas mérce szerinti muzsikálásra?- Amerikában küldetésem van: az orgona misszionáriusának érzem magam. Ennek a hangszernek, a koncerteknek korábban alig volt közönsége, s ezért tekintem életem céljának e csodás instrumentum népszerűsítését. Mostanság Magyarországon is van olyan jelenség, hogy a hangversenyeket alig né- hányan hallgatják, ezért vagyok nagyon büszke arra, hogy Mátyás-templomi koncertemre' körülbelül ezren nem fértek be. S arra talán még büszkébb vagyok, hogy a Szegedi Dómban adott hangversenyemre nagyon sok fiatal volt kíváncsi.- Köszönöm a beszélgetést - és őszinte érdeklődéssel várom Varnus Xavér április 15-ére meghirdetett hangversenyét, ly a szolnoki Belvárosi Nagyit mp lomban este fél nyolckor kezdődik. Szathmáry Judit VARNUS “genius on the organ”
