Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. MÁRCIUS 9. Az én templomom az én váram Melyik Szolnok fő plébániája? Az egyházi ügyek istápolása szakma Templom a legnagyobb, a legláto­gatottabb, és úgy vélték, az Szol­nok főtemploma. Budapesten is a Bazilika a legnagyobb templom, mégsem az a főtemplom.- A rend tehát mára visszaállt, miszerint a Vártemplom Szolnok főtemploma?- Ä rend olyan értelemben visszaállt, hogy ezt a tényt a közha­tóságok már tudják, de a hívők tu­datát nehéz átformálni. Akik a Kertvárosból istentiszteletre indul­nak, ahíd lejáratánál ösztönszerűen kanyarodnak balra. Pedig minden hívőnek a saját templomát kellene látogatni, anyagilag azt támogatni, így tudna csak valamennyi temp­lom megállni a lábán. hogy nem ártana az önkormányza­tok kebelén belül egy hivatalnok, aki az egyházi ügyeket intézné. Is­ten őrizz, hogy visszasírjuk az egy­házi kézivezérlést, mindenesetre a plébániák istápolása ugyancsak egy szakma. Az egyházközség egyházi és vi­lági elnöke kikísér, s a helyszínen mutatják a Vártemplom környeze­tének sanyarú állapotát. Bizony, sártengerből magaslik ki az impo-I A történelem kútja nemcsak mély, de örvénylő is, így megszé­dül az, aki beletekint. Ezt a mámo­ros szédületét érzem a szolnoki Vártemplom kanonokának eddigi munkásságában. Gacsári Kiss Sándor négy évvel ezelőtt került a plébániára Kiskunhalasról, és a történelem kézzel tapintható kö­zelsége valósággal megbabonázta. Napjainkban könyvet írt „Szolnok - vár főplébánia és Vártemplom története” címmel. Mint mondta, ezt az írásművet szinte kikövetelte a hely szelleme. Vár vagy belváros? A közelmúltban felújított plébá­nián beszélgetünk a házigazdával és dr. írás Mátyás főorvossal, az egyházközség világi elnökével. A téma mi más lenne, mint a Vár­­templom, melynek építését 1822- ben kezdték el, és két év múlva már állt. Az eredeti vártemplom, amely átívelt egy évezredet történelmé­vel, szintén a Tisza és Zagyva összefolyásánál hirdette a keresz­ténység szellemiségét.- Ön azt írja a könyvében, hogy a föplébánia a Vártemplom plébá­niája. Mennyire sikerül ezt a prio­ritást ma a város öt plébániája kö­zül érvényesíteni?- A letűnt rendszer tett róla, hogy ez ne sikerüljön egykönnyen. A Belvárosi Plébánia élén balol­dali érzelmű plébános állt, míg a Vártemplomra rásütötték, hogy az urak temploma. Valóban, hivatal­ból idejártak a jeles ünnepeken mi­sére a helyi nobilitások: itt látogat­ta az istentiszteletet a főispán, az alispán, a polgármester, á főjegy­ző, a katonai parancsnok és az ügy­védi kamara elnöke családostól.. De idejártak a Seftcsik-telep sze­gényebb sorsú hívei is, mégis itt bontották az utakat járhatatlanná, itt építettek buszmegállót a temp­lom oldalába, így hát a hívek átme­nekültek a Belvárosi Templomba. Hátrányos helyzetünk a belvárosi plébánia előnyévé vált. Határvillongás a hitoktatásban- A presztízsveszteségen kívül van-e valamiféle gyakorlati hátrá­nya is a prioritásuk megkérdőjele­zésének?- Vegyük a hitoktatást: a politi­kai fordulat előtt a városban egye­dül én oktattam hittant, a Vosztok úti iskolában. A rendszerváltás után a belvárosi plébánia se szó, se beszéd, mellőzni kezdte a plébá­niai határokat. Megjelentem pél­dául a Varga Katalin Gimnázium­ban, hogy az iskola igazgatónőjé­vel a hitoktatás megszervezéséről konzultáljak, ám legnagyobb meg­döbbenésemre közölték, hogy már járt ott egy pap a belvárosi plébá­niáról, és be is mutatta a jövendő hitoktatónőt. Szomorú volt ez a ha­tárvillongás, mindenesetre én kije­lentettem, hogy itt senkinek nincs joga hittant tanítani csak nekem, vagy annak, akit én megbízok. így rendeződött a dolog, de elképzel­heti, milyen kínos volt mindez az iskola igazgatósága és a szülők előtt. A Belvárosi Plébánia igényt tart valamiféle vezető szerepre, pe­dig én a könyvemben megírtam, hogy ha van ilyen, akkor az minket illet.- Azért a híveket is meg lehet érteni: a Belvárosi Templom könnyen elérhető, sétálva megkö­zelíthető, ide viszont lámpákon, út­­torlaszokon keresztül lehet csak el­vergődni a belvárosból.- Ez ma már így igaz, de nem mi teremtettük ezt a helyzetet. A ko­rábbi rendszerben a békepapok olyan előnyöket élveztek, hogy ne­kik nem parancsolt se a püspök, senki. Szolnok mai lakosságának a fele az elmúlt négy évtizedben te­lepült a városba. Ok már azt a kész tényt találták, hogy a Belvárosi A világi elnökhöz fordulok:- Ha a közigazgatással adódik valamiféle problémája, kit keres fel? - kérdem dr. írás Mátyástól.- Az önkormányzatot, termé­szetesen.- Úgy általában? Hiszen egy ügyintézőtől nem várhatja el az ember, hogy ebben a speciális té­mában, ami az egyházjog, otthono­san mozogjon.- Valóban így van, gyakran ne­hézkes a kapcsolattartás. Ha egy alapítvány témájával állunk elő, vagy egy jelesebb sírkő megrongá­lása miatt protestálunk, a legköze­lebb található ügyintéző nem biz­tos, hogy otthonosan érzi magát a témában. Lehet, hogy a szakszerű­ség hagy még kívánni valókat ma­ga után, azt azonban el kell mon­dani, hogy ma már a segítő szán­dékban nincs hiány. Azt már az újságíró teszi hozzá, záns építmény, megközelíteni is­tenkísértés, hacsak nem autó­busszal, ám ez a jármű menetrend­­szerű pontossággal zavarja az áhí­tatosság hangulatát. Gacsári Kiss Sándor álmodozni kezd egy olyan panorámáról, amely magában fog­lalná a Művésztelep, a Gutenberg tér és a feltárásra váró Vártemplom környezetét. Ez a látvány így. együtt biztos, hogy visszaadná az ezeréves jogfolytonosságba gyö­kerező vezető rangot a vár főplébá­niának. Palágyi Béla Röplabda - MK a legjobb 4 közé jutásért V Nők: Szolnoki Vegyiművek - Vasas SC 2-3 (-12,13,10, -10, -8) Szolnok, 100 n., v.: ifj. Kiss, ifj. Juhász. Vegyiművek: Illésné, Pirókné, Kovácsné, Göblyös, Csertán, Sü­­lyösné. Csere: Surányi, Gergely­­fi. Edző: Vasicsek János. Vasas: Ivanov, Lombosné, Szíjjártó, Szikora, Demeter, Bá­­nádi. Csere: Szakó, Nyári. Edző: Szun Di Lien. A lehető legnehezebb ellenfelet juttatta Fortuna istenasszony a Ve­gyiművek számára a Magyar Kupa negyeddöntő mérkőzésre, hiszen a Vasas toronymagas esélyese az idei bajnokságnak. Bátortalanul, félve kezdett a Vegyiművek, úgy tűnt mintha eleve lemondott volna Szép búcsú a továbbjutás lehetőségéről. Öt perc alatt könnyedén szerzett te­kintélyes előnyt a Vasas, ráadásul nem is kellett különösebben meg­erőltetnie magát. Érezve a feszült­séget lányaiban, Vasicsek edző időt kért, s ez egy szempillantás alatt megváltoztatta a játék képét. Megnyugodtak a hazaiak, s ugyan szorossá tették az eredményt, de a szettet a vendégek nyerték. A má­sodik játszmában két teljesen egyenrangú társaság küzdött a pontokért. Nem látszott, hogy a fő­városiak az aranyéremért, a Tisza­­partiak a feljutásért harcolnak a bajnokság folytatásában. Még Szun Di Lien edző fejmosása sem használt, a listavezető elveszítette a menetet. Mindenki azt várta, az elszórakozott játszma után felpö­rög a Vasas, ehelyett a Vegyimű­vek egyre inkább fölénybe került. Még Pirókné sérülése sem tudta megállítani az egyre szebb dolgo­kat produkáló vendéglátókat, akik váratlnul 2-1-es vezetésre tettek szert. Élesre fordult a találkozó, megcsapta a kiesés szele a buda­pestieket: A kínai mester pályára küldte az addig csak a kispadon helyet foglaló válogatottját, Nyári. Virágot is. Ez döntőnek bizo­nyult, szoros csatában, de megér­demelten egyenlítettek a piros-ké­kek. Következett a mindent eldön­tő ötödik játszma, ahol az erőnléti fölényben lévő Vasas végülis ki­harcolta az eleve biztosra vett to­vábbjutását. (GJ) MDF-sajtótájékoztató A választók érdekében: nem Tegnap délután sajtótájékoz­tatót tartott a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezetének önkormányzati testületi frakció­­vezetője Csala Sándor és Ko­vács György né dr. képviselő. El­mondták, hpgy a legutóbbi testü­leti ülésen választóik érdekében két fontos kérdésben nem fogad­ták el a beterjesztést. A lakossági hulladék elszállításának témájá­ban nem láttak garanciát a költ­ségnövekedést követő minőségi változásokra. Az előterjesztés hiányossága, hogy nem mutatta be az IKV áremelésből származó tiszta nyereségét. A köztisztasá­gi üzem bevétele három részből tevődik össze. A lakossági, az önkormányzati és a vállalati szállítások díjaiból, melyek kö­zül csak az elsőre tér ki részlete­sen a javaslat. Az MDF képvise­lői az üzem kintlévőségei behaj­tásának segítésével próbálnák a vállalat gondjait enyhíteni. Sze­retnék elérni azt is, hogy a szo­baszám helyett a létszám legyen a díj megállapításának alapja. A másik kérdés a Szolnoklift Kft. ügye. A társaságot az IKV, a Gagarin Lakásszövetkezet, il­letve magánszemélyek hoznák létre a jövőben. Nem tudták el­fogadni a javaslatot, mert hiá­nyolták a vállalat teljes átvilágí­tását, a feladatrendszer, a műkö­dési mechanizmus meghatáro­zását. Kidolgozatlan beadvá­nyával az IKV indokolatlanul gyors döntést kívánt meghozat­ni. Interpellációban vetette fel ezen az ülésen a képviselőnő, az etnikai kisebbség képviselőjé­nek teljes értékű taggá nyilvání­tását. Indítványozta a kommuná­lis hulladék és iszap új lerakóte­rületének kialakítását, mert a mostani három év múlva megte­lik. -b-Elfogadták a megye költségvetését Vészjósló előrejelzések Egyre többen kerülnek az utcára (Folytatás az 1. oldalról) rosan felkerül a megyeháza hom­lokzatára. Az önkormányzati hiva­tal dolgozóinak létszámával kap­csolatban elmondta, hogy az appa­rátusban jelenleg 142 alkalmazot­tat foglalkoztatnak, ám 80 sze­mélyt már értesítettek arról, hogy meg kell válniuk munkahelyüktől. Elhangzott, hogy még e hónapban elkezdi működését a szolnoki székhelyű, több környező megyé­ben működő Kelet-Magyarországi Aerocaritas. Elismerték, hogy a megyei köz­gyűlés feladata a nehéz helyzetben működő helyi önkormányzatok tá­mogatása. Ez a tevékenység azon­ban nem lehet teljes körű - tették hozzá. Hat pályázat érkezett a ko­rábban meghirdetett jegyzői állás­ra. Hármat támogatott az illetékes bizottság, tegnap pedig visszalé­pett egy jelölt. A két személy kö­zül, 95,3 százalékos aránnyal dr. Bozsó Pétert választották meg me­gyei főjegyzőnek. Szavaztak arról is, hogy kik legyenek a megyei közgyűlés bizottságainak az elnö­kei és tagjai. Pénteken a közgyűlés általános alelnökévé választották Ferenczi Györgyöt. A nap második részében az Ak­­kufer (Akkumulátor és Fémipari) Vállalat dolgozói töltötték meg a karzatot. Arra vártak, hogy a testü­let állást foglaljon a vállalat sorsá­val kapcsolatban. A napirend elő­terjesztője, a közgyűlés elnöke le­szögezte: indokoltnak tűnik, hogy külső szakértő szervezet mérje fel, milyen lehetőség és esély van a vagyonmegosztásra. Két változa­tot vizsgálnak meg: az egyik értel­mében három, a másik alapján öt szervezeti egységre bontanák fel a vállalatot. Mivel az alapos értéke­lési, vagyonmegosztási munka hosszabb időt vesz igénybe, mint arra korábban számítani lehetett, a döntést május végére napolták. A legutóbbi határozat értelmében a szervezeti változtatást úgy kell végrehajtani, hogy az új egységek működőképesek maradjanak. A vállalat dolgozói megtapsolták a döntést. Sz.Z. (Folytatás az 1. oldalról) Nyilván azért, hogy az ott dol­gozók időben felkészülhessenek, és igyekezzenek újabb munkahe­lyeket találni azoknak, akik ilyen vagy olyan indokkal, de megkap­ták az obsitot. Természetesen ez lenne a leg­jobb és legkézenfekvőbb megol­dás, csakhogy mint a számok is mutatják, nem így mennek a dol­gok.’ Ezért marad az átképzés, vagy ha az sem, akkor a munkanélküli segély. Ilyen címen egyébként a megyében 1991. januárjában és februárjában 55 millió 686 ezer fo­rintot fizettek ki. Jóllehet, ez ideig­­óráig elodázza a problémákat, ám valójában semmit sem old meg. Az igazi az lenne, és lényegi minőségi változást csak egy gazdasági fel­lendülés hozhatna, ami aztán tö­megével szívná fel a mostanában önhibájukon kívül fölöslegessé váló embereket. De úgy tűnik, hogy erre még jó ideig várnunk kell. Sajnos. N.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom