Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-09 / 58. szám
1991. MÁRCIUS 9. Néplap 3 Mennyi mérget eszünk meg mit sem sejtve? Beszélgetés André Lászlóval, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzö Állomás főmérnökével A közelmúltban a Fogyasztók Megyei Tanácsa ülésén a főmérnök úr elgondolkoztató tényeket, laboratóriumi vizsgálati eredményeket sorolt arról, hogy mindennapi eledelünk során mennyi szennyezőanyag, ha úgy tetszik: méreg is bekerül a szervezetünkbe. Azt is megjegyezte, hogy a szotyolázásról, a napraforgómag rágásáról nagyon rossz a véleménye.- Mielőtt az okokat sorolnám," engedje meg, hogy néhány mondattal szóljak a munkánkról. Ez a Szolnok megyei állomás évente kétezer minta hatósági vizsgálatát végzi el. Ez 27 ezer vizsgálatot jelent. Ebből kétszázötven minta toxikológiai jellegű, azaz az élelmiszerek szennyezőanyagait nézzük. Ez durván ezer vizsgálatot jelent. Többek között elkezdtük az olajos magvak kadmiumtartalmának a felmérését. A kadmium nehézfém, szennyeződés az emberre igen veszélyes, különösen két termékben rendkívüli módon felhalmozódhat. Az egyik a mák, amelyből tizenegy mintát néztünk, és a tételek egy része kimagaslóan magas kadmiumértéket tartalmazott. Szerencsére mákból keveset fogyasztunk, hiszen ízesítésre használjuk. A napraforgó külön említést érdemel magas kadmiumtartalma miatt. A dán egészségügyi minisztérium 1981 óta nem javasolja emberi fogyasztásra. Szerencse, hogy a feldolgozás után a napraforgóolajban már nem találtunk kadmiumot, pedig több tételt vizsgáltunk.- Hogyan kerül ez a fém ezekbe a termékekbe?- A talajból, mivel különösen ez a két növény gyűjti össze, a többi kevésbé. Feltételezhetően a foszfátműtrágyákkal is vihetnek be a földekbe kadmiumot.- Szeretnénk érdeklődni a húsok vizsgálatáról is.- A kadmiumnál maradva sajnos az ellenőrzött tételek öt százalékánál a megengedettnél magasabb ez az érték. De találtunk magas ólom-, réz- és cinktartalmú húsokat is mintegy két-három százalékban. Mindezen eredmények fehéren-feketén bizonyítják környezetünk, az élővilág szennyezettségét, amelyet nemcsak a műtrágyák, de az égéstermékek, kipufogógázok egyaránt okoznak. Még egy észrevétel: néztük a tehéntejek szennyezettségét is, szerencsére azok megfelelőek voltak. Alkoholtartalmú italok vizsgálata- Beszéljünk a közkedvelt tavaszi primőrökről is, hiszen hovatovább feltűnnek a piacon.- Ezekből a tavaszi termékekből negyven mintát vizsgáltunk, és hozzájutottunk egy-két elgondolkoztató adathoz. Sajnos, a nitrit-nitráttartalommal kapcsolatban egészségügyi határértéket az illetékes minisztérium nem állapított meg, legalábbis a primőrökre. Ennek ellenére mi elvégeztük ezeket a vizsgálatokat, és a legtöbbet találtunk a fólia alatti hónapos retekben. Szintén magas értékek voltak a fejes salátában, karalábéban, spenótban.- Tudomásom van arról is, hogy az úgynevezett tartósítószereket is ellenőrzik.- Rendszeresen, hiszen ezeknek a feltüntetése - ha használják őket - kötelező az élelmiszereken. Sajnos, találtunk nem engedélyezett tartósítószerhasználatot is. Ez nem volt más, mint a yegyes vágott savanyúságban a szalicilsav. Tudni illik, hogy szalicillal kezelt termékek közforgalomba nem kerülhetnek. Ezúton hívom fel a kistermelők, magánvállalkozók figyelmét arra, hogy mielőtt bármilyen tartósítóanyagot használnának, érdeklődjék meg az állomásunkon - Szolnok, Keskeny János út 20. -, milyen tartalmú szert mihez alkalmazhatnak.- Hallhatnánk valamit az őrölt fűszerpaprikáról is?- Időszerű a kérdés, hiszen hovatovább a mi megyénkben az ország harmadik fűszerpaprikatermő körzete alakul ki. Eddig a paprikaőrlést állami felügyelettel végezték, ez évtől nincs ilyen kötelezettség. Mindezek ellenére eddig fűszerpaprika-őrlő malomra egyre sem kértek engedélyt, mégis a megye piacain sokhelyütt megjelent ez a termék.- Ezek szerint tilos ily módon árusítani?- Igen, mert az őrlés nem tartozik a kistermelés keretébe, hiszen az élelmiszeripari tevékenység, ami engedélyköteles. Ha mindezek ellenére valaki őrölt paprikát vesz ismeretlenektől a piacon, vállalja a kockázatot, hogy nem tudja, mit visz haza. Mondom ezt annak az ismeretében, hogy mi például több mint negyven tételt vizsgáltunk, amelyekből mindössze kettő felelt meg az előírásoknak. A többi mikrobiológiailag szennyezett volt: zömében penésszel, de tudnék mondani ennél közismertebb szennyet is. Azután találtunk nem fűszerpaprikából készült őrleményt is, a közhiedelemmel ellentétben viszont téglaporra nem akadtunk.- Rádioaktív vizsgálatokat végeznek-e?- Természetesen, hiszen a radiológiai laboratóriumunk 1986 májusában kezdte meg működését. Itt nem csak a táplálékláncot ellenőrizzük, hanem az exporthoz is igazolásokat adunk ki. Ami a rádioaktív szennyezettség mértékét illeti, körülbelül három éve visszaállt a csernobili katasztrófa előtti háttérértékekre. Egyébként ez a megye volt a szerencsétlenség után a legkevésbé szennyezett.- Mindezeket tudomásul véve időszerűnek érzem a felvetést: ezek szerint szokjunk le az evésről?- Azért ezt ne tegyük. Együnk, de ha javasolhatok valamit, ne fertőzzük tovább a környezetünket! Ha pedig növényvédőszereket, illetve állatoknál gyógyszereket használunk, az előírt egészségügyi várakozási időt mindenképpen tartsuk be! Lehetőleg mind kevesebb színezett élelmiszert (savanyú cukor, fagylalt, rágógumi, szörp) fogyasszunk, illetve olyan élelmiszereket ne, amelyekben tartósítószer van. Ezt feltüntetik a címkén, sőt ma már egyes gyártók azt is ráírják: tartósítószert nem tartalmaz. D. Szabó Miklós Fotó: I.Cs. A jó ügyben mindig egymásra lehet találni Nagyszalontai interjú Tőkés Lászlóval U -Több ezren várakoztak Önre Nagyszalontán, örömteli pillanatokat remélve. Számomra egészen szokatlan módon tapssal fogadták Önt, pedig a taps a templomban nem gyakori. Neve az elmúlt két esztendőben fogalommá vált. Sokan a huszadik század messiásának tekintik Önt. Mindezekhez mit szól?- Nagyon logikus volna, ha ettől a nagy ünnepléstől az embernek a fejébe szállna a dicsőség. Viszont őszintén meg kell vallanom, hogy bennem még nagyobb alázat ébred. Ez nem külsőségekben nyilvánul meg, de roppant nagy az elvárás, és a dicsőségnek a súlya. Ilyenkor kapok megint erőt, lendületet, hogy tovább kell csinálni, lehetőleg jól. Nagy a felelősségem, hogy ne csalatkozzanak érzéseikben, sok esetben önmagukat, jobbik énjüket vetítve ki rám. Ezért röviden azt mondhatom, hogy nagy alázattal fogadom ezt a magatartást és ünneplést, és még nagyobb elszántságra késztet abban a harcban, amelyet elkezdtünk nemzetünk felemeltetése, de mondhatom, országunk felemeltetése érdekében is. Hiszen a jó ügyben mindig egymásra lehet találni, tehát semmilyen jó ügy nem lehet kizárólagos. Ä kizárólagosság már eleve minősít, rossznak minősít bármely ügyet a világon. I - Sokan bírálják, kritizálják Önt. Legutóbb Tamás Gáspár Miklós országgyűlési képviselő román nyelvű lapnak adott nyilatkozatában bírálta az Ön tevékenységét, mondván, jobban tenné, ha az egyház dolgaival foglalkozna. Mi a véleménye erről a bírálatról?- Erről most szerzek tudomást, de Tamás Gáspár Miklóstól függetlenül, vagy vele együtt, az a véleményem, hogy sokszor szögesen ellentétes oldalakról hangzanak el azonos vélemények. Például a szűkkeblű egyházaiasság régente azt mondta, hogy foglalkozzunk az egyház ügyével, és például egyházi lapunkban csak igemagyarázatnak szabad jelen lennie, de a Securitate is azt akarta, hogy zárjuk ki az egyházi lapunkból az eleven életet, s ne foglalkozzunk mással csak az egyházzal. Ezzel csak személtetni akarom, hogy különböző álláspontokból és szemszögekből el lehet jutni ugyanoda. A „vátrások” szintén azt tanácsolják nekem, mint Tamás Gáspár Miklós, hogy ne foglalkozzam politikával, noha tisztában vagyok azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós nem „vátrás”. De a konkúziójuk ugyanaz. Én nem politizálok abban az értelemben amit szememre vetnek, vagy ha igen, akkor ez kisiklás vagy tévedés. Én is tévedhetek, én soha nem állítottam magam messiásnak, s tudom, hogy nem válthatom meg sem az országot, sem a magyarságot. A tévedés jogát büszkén és határozottan fenntartom, ez alapvető emberi jogom nekem is. De azt a politikai szemléletet, amelyet képviselek, vállalom, ugyanis ha elfogadjuk azt, hogy a betegeken szabad segíteni individuális szinten, az elesettet fel szabad emelni minden jó kereszténynek, akkor az a véleményem, hogy magasabb szinten, szélesebb körökben az egyház folytathat egy olyan jóléti politikát, politizálhat úgy hívei tömegeinek javára, hogy az az általános érdeket szolgálja, és egyenértékű az egyéni karitativ tevékenységgel. Tehát lényegében nincs ellentét a kettő között. Meg kell találni a módját, hogy saját eszközeinkkel, sajátosan viszonyuljunk az egyház lényege, természete szerint, s ne váljék az egyház például propagandistává. Saját eszközeinkkel, például az ige hirdetésével én politizálhatok, mint ahogy ezt tette minden valamirevaló egyház az idők folyamán. A katolikus egyház egyenesen mértékadó politikai kinyilatkoztatási forrás, és senki nem veti a szemére, hogy ezt teszi. Ha van kifogás, személy szerint az én politikám ellen, elfogadom a kifogást. Minden politika ellen lehet kifogás, napló Újabb adalékok a Karcag határában lévő bombatéren és környékén történtekhez. Bosnyák Imre (Karcag, Kisújszállási út 46.) közölte az alábbiakat: „Amikor a Kutató Intézetnél dolgoztam, akkor volt egy kísérleti parcella a nádudvari földön, közel a bombatérhez, olyan három-négy kilométerre attól. Sokszor szinte egész nap zúgtak a repülőgépek. Láttuk, ahogy rárepült a célra, ahogy kioldotta a bombát. De a gépágyúval is lőttek egy menetoszlopot. Kiselejtezett páncélos járműveket raktak le, meg trélereket, ilyen hatalmas szállítójárműveket, de akkorákat, hogy alig fértek el az úton. Ezeket állították le célpontnak, ilyen járművekből hoztak össze egy menetoszlopot és azt lőtték. Gyakorlatoztak a repülőgépek. Ez 1985-86 körül volt. Sokszor a hét minden napján kint dolgoztam a határban: állandóan zúgtak a gépek. De voltak közöttük modemek, még állítható szárnyúak is. Más nemzetiségűek is jártak bombázni, nemcsak a szovjetek. Nekem románokat és lengyeleket mondtak a nádudvari emberek, azoknak a repülőgépeik más színűek voltak. A nádudvariak közül sokan bejártak a bombatérre, akadt, aki egy kocsiravaló lövedéket is összeszedett. Táblák voltak kitéve, hogy Nemzeti Park, s azon belül nem mehettek a magyarok. Fegyveres őrség vigyázott erre, őrizték a területet. Egyébként nem messze a bombatértől lefojtott gáz- és olajkutak voltak, még a nádudvari földön, használaton kívül. De a repülőknek Karcagon is érezhető volt a jelenléte. Sokszor kint dolgoztam a Kisvénkertben, számtalanszor tapasztaltam, hogy fülsiketítő, fülrepesztő zúgással elhúztak a kórház fölött egész rajok. Kötelékek. Biztosan jót tett a betegeknek. Ismerek olyan öreget, aki még a németek szakértője volt akkor, amikor Kunmadarason építették ezt a repülőteret. Ő is mondta, hogy itt különleges mikroklíma van, ritkán esik az eső, ez is egy szempont volt a repülőtér létesítésekor. A bombatér egyébként annyira tele van különféle fémekkel, hogy évekbe telik majd, mire úgyahogy rekultiválni lehet. Milyen sokba fog az kerülni!” Körmendi Lajos de elvben visszautasítok minden ilyen támadást. ■ - Ön Nagyszalontára Beregszászról illetve a Kárpátaljáról érkezett közvetlenül. Az ott összegyűlt főpásztorok, református egyházi képviselők találkozója után következik-e egy újabb találkozó, mi az elképzelés a további lépésekre?- Kárpátalján nem egyházi találkozó volt, hanem én társítottam az alkalomhoz az egyházlátogatásokat, gyülekezeti szolgálatokat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség fennállásának második évfordulója nyújtott alkalmat arra, hogy nagyon ügyesen összehívják az egész térség magyarságának képviselőit, sőt nyugati magyarok is jelen voltak. Ott döbbentünk rá, hogy a legelőnyösebb hely jelen pillanatban egy ilyen találkozóra a Kárpátalja. Ha az anyaország rendezi, akkor ismerjük a hozzá kapcsolódó vádakat, Erdélyben nem tanácsos megrendezni, és folytathatnánk a sort. Tehát ez a kicsiny Kárpátalja észrevétlenül olyan, viszonylag jó körülményeket teremtett, hogy vendégül láthatott minket, és az ungvári sportstadionban tarthattunk záróeseményként ökumenikus istentiszteletet. Nagyon jó kapcsolatok mutatkoznak a közös sors alapján a ruszinokkal, az ukrán-magyar kapcsolat - Göncz Árpád látogatására utalok - különösképpen mutatja, hogy ott van keresnivalónk. Hátha ebben a nagy Szovjetunióban, ennek peremvidékén jó dolgok, jó minták alakíthatók ki az egész térségbeli rendezésre nézve. I - Az elmúlt két évben Közép- és Kelet-Európábán összeomlottak a bolsevik típusú rendszerek. Tudjuk, hogy a nacionalizmus e vidéknek szülötte. Mit remélhetnek a Dunamedence népei az ezredforduló tájékán, megszüntethető-e a demokráciákban ez a fajta békétlenség, és lesz-e végre itt békés egymás mellett élés?- Úgy gondolom, hogy valódi rendezési közszándék ez utóbbi időkig nem létezett a térségben egységesen. Például most is a kisebbségek beszélnek többet megbékélésről. Akik nyeregben érzik magukat, azoknak nem szívügyük. Be kell látnia mindenkinek, hogy képtelenség tovább haladni. Egyszerűen a történelem kereke megakad, mint ahogy már nagyon rég elakadt. Elképzelhetetlen például gazdasági kibontakozás a nemzeti kérdés megoldása nélkül, nem is beszélve, hogy a demokrácia elképzelhetetlen enélkül. A szükség parancsára azt mondom, vagy így, vagy sehogy. Ezért nagyon bízom benne, ha nem is a humanizmus, a józan keresztyén hit vagy a józan belátás, de a szükség rá fog kényszeríteni mindenkit arra, hogy elfogadható megoldást keressen, és legalábbis döntő lépést tegyen mindegyik érdekelt fél ebben az irányban. A folytatást majd meglátjuk.- Köszönöm a beszélgetést. Oszlánszki Zsolt A beszélgetés után Tamás Gáspár Miklós kijelentette,hogy nem adott interjút a Tineretui Liber című román lapnak,így a Tőkés Lászlót bíráló megjegyzései sem hangzottak el. [A szerk.] Archív kép Tőkés Lászlóról
