Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-08 / 57. szám
I ‘ 1991. MÁRCIUS 8. 3 Kelet-Európábán is egyedülálló A SOTE I. sz. Női Klinikáján működő Peter Cerny alapítvány egy 55 ezer dollár értékű diagnosztikai rendszert kapott ajándékba az amerikai 115. West cégtől. A Kelet-Európában eddig egyedülálló rendszerrel a légzéselégtelenséggel világrajött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan lehet elvégezni. Ezáltal jelentősen javulnak a csecsemők életbenmaradási esélyei. Képünkön dr. Kiszel János főorvos egy mérést végez a berendezésen. (MTI-fotó: Asztalos Zoltán) Kisvállalkozások Hitelek az OTP-től Két héttel ezelőtt elkezdett sorozatunkat ezúttal az OTP által, a kisvállalkozóknak nyújtott hitelek ismertetésével folytatjuk. Segítségünkre volt ezúttal dr. Lévy Zoltánná megyei igazgatóhelyettes, aki mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az OTP fő üzletpolitikai irányvonalának megfelelően elsősorban a kis- és magánvállalkozások hiteligényét igyekszik kielégíteni. Ezt azért is hangsúlyozzuk, mert ezt megelőző cikkünk megjelenése után az egyik kisvállalkozót háromszázezer forintos hiteligényével elküldték az egyik banktól. Igaz, ez nem a cikkben említett OKHB volt. Ilyen probléma az OTP-nél fel sem merülhet, hiszen ők régóta foglalkoznak kis tételekkel, így ehhez hozzászoktak. Vallják, habár nagy összegű hitelekből lesz a nagy haszon, de a kisebbekből is meg lehet élni. S ma ez nem lényegtelen szempont. Természetesen a hitelnyújtásnál az OTP is előnyben részesíti azokat a vállalkozókat, akik számlájukat náluk vezetik. Ebben a körben a kamatérték meghatározása is kedvezőbb. Nemzetközi források Az OTP, az OKHB-hoz hasonlóan csatlakozott a világbanki programhoz, amely a 60 főnél nem több alkalmazottat foglalkoztató, mezőgazdasági üzemek és ahhoz kapcsolódó magángazdaságok, kistermelők, egyéni vállalkozók, illetve azok társaságai finanszírozását tűzte ki célul. A program gépek, berendezések, építési anyagok, tenyész- és hízóállatok, növényi és szaporítóanyagok beszerzéséhez, licenc vásárlásához, a Világbank által elfogadott, konzulensekkel végeztetett szolgáltatások igénybevételéhez nyújt hitelt. A hitel mellé 20 százalék saját erőt kell felmutatni, a futamidő legfeljebb tíz év, és maximum három év türelmi idő adható. Az alsó értékhatár ennél a konstrukciónál 500 ezer forint. A kamat kedvezőnek mondható, jelenleg 23,5 százalék. A következő konstrukció már kötöttebb, hiszen a devizában felvehető hitel azok számára nyújt beruházási lehetőséget, akiknek vegyesvállalati partnere legalább 30 százalékos részesedés erejéig Bajorországban vagy Baden-Württembergben működik. A kamatláb jelenleg 11,5 százalék, mértéke azonban követi a német exporthitelek kamatának változását. Kezelési és egyéb költséget a vállalkozóknak a fentieken túl figyelembe kell venni. A lejárati idő 9 év, 2 év türelmi idővel. Hazai programok Az OTP részt vesz a konvertibilis valutáért lebonyolított export előzetes költségeinek finanszírozásában is. Ma már ezt a megkülönböztetést talán nem kellene hangsúlyozni, de feltehetően még egy darabig figyelembe kell venni. Ebben a konstrukcióban egy éven belüli exportlehetőség külföldi bankári biztosítékkal fedezett előfinanszírozásáról van szó. Az említett biztosíték lehet akkreditív, bankgarancia, kezesség és bankváltó. Az igényelt kölcsön, a külföldi bankári biztosítékon feltüntetett összeg 80 százaléka lehet. A lejárat a dolog természetéből következően maximum egy év, a kamat mértéke a lejárattól függően 9-11 százalék lehet. Itt kezelési költséget nem számítanak fel. Az OTP az OKHB-hoz hasonlóan részt vesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kedvezményes hitelnyújtási akciójában. A bankok között természetesen van eltérés a feltételeket illetően, erre itt hívjuk fel a figyelmet. Az OTP-nél a saját erő mértéke 15 százalék. A kamat kisvállalkozások esetében 21, közepeseknél 24 százalék. Mindkét esetben 1-1 százalék kezelési költséget számítanak fel. A hitel futamideje maximum 5 év lehet, legalább 1 és legfeljebb 2 év türelmi idő mellett. Jövedelmező vállalkozásokhoz a fentieken túl is lehet hitelt szerezni. Beruházáshoz kapcsolódóan 30 százalék saját erőt kell felmutatni. A kamat változó. Jelenleg 33 százaléktól 37 százalékig terjed. Visszafizetési idő forgóeszköz-kölcsönnél 3 év, beruházási hitelnél 8 év. A fentinél kedvezőbb a vállalkozások élénkítését célzó hitelkonstrukció. A 4-5 százalékkal alacsonyabb kamatot a hitelösszeg 25 százalékát kitevő jegybanki finanszírozás teszi lehetővé. A lejárati idő 6 év. Felhívjuk minden hiteligénylő figyelmét arra, hogy az üzleti világban magától értetődik, hogy a kölcsönök elbírálása során megvizsgálják az igénylő gazdálkodását, a fizetőkészséget és -képességet, valamint a megfelelő jogi biztosítékok meglétét. F.I. napló Szinte hallottam, ahogy felhördült az ország a tévé előtt szerdán este, amikor kifosztott, lelakott, romossá pusztított lakásokat mutatott a képernyő, s közben a hírműsor riportere közölte a kivonuló Nagy Testvér igényeit: 26 ezer forintot akarnak kapni négyzetméterenként ezekért az iraki állapotú lakásokért. Nem lesz könnyű a megegyezés, az biztos. A bennszülötteket (mit tegyek, ez a fogalom tolakodott a számra), azaz az itt élőket nagyon érdekli ez a problémakör, ezt jelzik a levelek, személyes találkozások alkalmával elmondott történetek, s a telefonok, amiket e témáról írott naplóm óta van szerencsém olvasni és hallani. Tegnap például a Vízgazdálkodási Társulat elnöke, Pál Károly hívott fel, s a következőket mondta el. „Kimentünk horgászni a Németéri főcsatornára, ahol Karcag határában kelet felé fordul a csatorna, s ahol az a könyök található. A családdal voltunk, a két gyerekkel és a feleségemmel. Egyszer csak repülőgépek szálltak el felettünk hatalmas robajjal, pedig azt mondták, hogy nem lesz bombázás. Mégis, a fejünk fölött oldották ki a bombákat, a közelünkben zuhantak le. A robbanás után ugyanolyan gombafelhők emelkedtek az ég felé, mint amilyenek Hirosimában, ahogy azt a filmeken látni lehet. Megúszluk, de olyan félelmetes volt, hogy a lányom sírógörcsöt kapott. Haza kellett menni. Ezenkívül azt is láttuk, hogy a Németéri főcsatornában az orosz katonák trotillal robbantották a halat. Ott úszott a rengeteg hal a víz színén Karcag határában. Tiborc panasza jut eszembe a Bánk bánból: „Szép földjeinkből vadászni berkeket csinálnak, ahova nekünk belépni nem szabad!” Ezeknek az élményeknek mindegyike szörnyűség volt. Hozzánk is odajött az orosz lovaskatona és intézkedett. Az az igazság, hogy mi félelmünkben elmentünk onnan. Panaszt nem mertünk emelni senki ellen. Dehát hova mehettünk volna panaszra? Még azt is tudom, hogy tüzek is keletkeztek a bombázásokból, leégett a legelő. Tarlótüzek, legelőtüzek voltak. A mi cégünk öntözéssel foglalkozik, a bombatér környéke a mi felséterületünk. Félelemben élt mindig az egész öntözéssel foglalkozó gárda, mert örökké a fejük fölött zúgtak a repülőgépek. Országos tanácskozást rendeztünk négy éve, a berekfürdői szállodában helyeztük el a vendégeinket, akik panaszkodtak, hogy nem tudtak aludni, mert egész éjszaka repültek a madarasi gépek.” Körmendi Lajos Figyeltek a véleményünkre? Lapunk ez év február 16-án megjelent számában írtunk a Törteli úti (Motor utca néven közismertebb) lakótelepről (Cigánysors a cigánysoron címmel), melyben többek között szóvá tettük, hogy a lakótelep érdekeit egy olyan kinevezett személy nem képviseli, akinek ez lenne a feladata, de nem is lakik ott, nem is cigány, ráadásul egykettőre szülési szabadságra ment. Javasoltuk, maguk a cigányok válasszanak maguknak elöljárót, és kézenfekvőnek tűnt a megoldás, hisz Kozák István nemcsak szívesen vállalta volna ezt, de sok lakótelepi társa támogatta az ötletet, hogy a közülük -való, köztük élő, őket jól ismerő fiatalember legyen az új „vajdájuk”. Örömmel értesültünk, hogy a „Lungo drom” Érdekvédelmi Cigányszövetség szolnoki szervezete március elsejei kezdettel megbízta Kozák Istvánt - a szerződésből idézek - „a Motor úti lakótelepen a szociális munkával járó szervezési feladatokkal, valamint a családokkal való kapcsolattartással, kulturális csoport vezetésével” és egyebekkel. Már az említett riport felvételekor felmerült a gyanú, vajon Kozák István nem a sokkal jobb állapotban lévő, fürdőszobával is rendelkező „szolgálati lakást” célozta-e meg, és csak ezért olyan lelkes? Akkor ezt az írásban nem vetettem fel, most igen, mert - Kozák István becsületére legyen mondva - a fiatalembernek nem kell a lakás, marad a régiben, ami természetesen, szintén a Motor úton van. Hinnünk kell tehát annak a motivációnak, hogy ő valóban - szavai szerint - „azokon a szerencsétleneken” akar segíteni, az ő életüket szeretné elviselhetőbbé tenni. Törekvése járjon sikerrel! Ha bármily kis mértékben, de a mi írásunk is hozzájárult ahhoz, hogy munkához láthasson, hát köszönjük a megtisztelő figyelmet. M.H.L. Látlelet Ha nem szűnik meg kiszolgáltatottságunk Sokak számára lehet bántóan furcsa, mások számára pedig egyenesen kiábrándító az a társadalmi helyzet, amelyben a jogérvényesítés kiváltságszerzést, a szolgáltatás szívességet jelent. Ám ennél is lényegesebb, hogy az oly sokat hangoztatott emberi méltóság léte és figyelembevétele egyre inkább háttérbe szorul. Nyilván a reménytelenül felgyorsult gazdasági és morális hanyatlás hatására is, de még inkább azért, mert a kiszolgáltatottság megalázó helyzetét csak nagyon kevesen kerülhetik el. S ha az ebből származó konfliktusok nem jelentkezhetnek - megfelelő közvetítő mechanizmusok híján - a maguk szintjén, az alá- és fölérendeltségi viszonyok merevségén sem lehet változtatni. A magánéletbe szorul vissza a kiszolgáltatottság élményébből fakadó rengeteg feldolgozatlan sértettség, indulat és agresszió, hogy vagy másokat pusztító módon bukkanjon fel ismét, vagy önpusztító cselekedeteket, illetve áltevékenységeket gerjesszen. S ezzel függ össze az is, hogy napjainkban szemmel láthatólag felerősödött az elégtétel-keresés indulata, a potenciális bűnbakképzés, az egyéni felelősség elhárítása. Mert ha vannak is olyanok, akik csupán a beletörődők üres rezignáltságával szemlélik a körülöttük zajló eseményeket, azoknak a száma sem kevés, akik az öndokumentálást vagy a cinizmust választják életszervező elvként. Csakhogy huzamosabb időn keresztül képtelenség elviselni a társadalomszerveződés jelenlegi módjából származó tudathasadásos állapotot. Hiszen minden egyes ember minőségi egyenlősége, oszthatatlan emberi méltósága és szabadsága kibékíthetetlen ellentétben áll a személyes uralom világával, vagy bármiféle kizárólagosságra törekvő politikai beállítottsággal. Nemcsak azok szorulnak tehát kárpótlásra, akiknek földjét vagy házát jogtalanul elvették, hanem mindazok, akiket önfeladó alattvalói engedelmességre kényszerítettek. így annál is inkább szükség van valódi közmegegyezésre, illetve intézményesített garanciarendszerre a hatalmon lévők és a hatalmon kívül élő állampolgárok között, mivel azok a személyek, akik fokozatosan felismerik szuverenitásuk fontosságát, a passzivitást, a puszta engedelmességre szorítottságot előbb-utóbb természetellenesnek tekintik. Kiszolgáltatottságunk azonban csak akkor szűnik meg, ha mindenkinek lehetősége lesz a maga által választott, emberhez méltó élet kialakítására mindaddig, amíg az mások emberhez méltó életének feltételeivel nem kerül ellentmondásba. Kerékgyártó T. István Közterület, te drága! Eddig a közterület az olcsó „áruk” közé tartozott. Hányszor láthattunk például Szolnok utcáin is építőanyagot, építési eszközöket, autóroncsokat hétszámrahónapszámra! Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a tulajdonosok, az építkezők nem tudták máshol tárolni a szükséges eszközöket, anyagokat, hanem az is, hogy a közterület igen olcsónak bizonyult. De hogy ne rébuszokban beszéljünk, íme egy példa: az építési munkával kapcsolatos eszközök tárolásáért havonta 5 forintot(!) kell fizetni minden elfoglalt négyzetméterért. Legyen az a városközpontban, vagy külterületen - nem tettek különbséget. A díjszabás nemcsak hogy a piaci viszonyokhoz nem igazodott, de maga a díj is régi tarifákat tükrözött - hiszen 1976-ban állapították meg. Az SZDSZ indítványozta a polgármesteri hivatalnak, hogy olyan díjszabást dolgozzon ki, amely tükrözi a piaci viszonyokat. Bár a közterületek fölértékelődtek, a díjak megállapításakor mégis több szempontot figyelembe kell venni. Más elbírálás alá eshet, ha valaki azért használja a közterületet, mert házat, lakást épít, vagy ha üzleti alapon akar, akár ideiglenesen is helyet vásárolni. Persze az se lehet mindegy, hogy a város mely részéről van szó. A hivatal az új díjszabási feltételeket hamarosan a közgyűlés elé terjeszti. A tervezet szerint a tarifák módosulását térbeli és időbeli tényezők is megszabják. Aki például ősztől tavaszig foglal közterületet, az dupláját fizeti az új alapdíjnak. Térben pedig három kategóriát határoztak meg: a városközpontot, a teljes belvárost és az egyéb területeket. Ha például valaki ősztől tavaszig a városközpontban tárol, akkor az alapdíj négyszeresét kell fizetnie. Ma, amikor a városokban egyre nehezebb tenyérnyi helyet is találni, amikor gyalogosan alig férünk el a parkoló autóktól, a közterület eszmei értéke igen nagy. Hogy a valóságban is elég drága lesz-e, az majd kiderül a gyakorlatban. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy nemcsak az olcsóság okozott gondot eddig, hanem az is, hogy a határidőket nem tartották be, és a tönkretett területeket nem hozták helyre. Persze erre hatékony ellenőrzés nélkül most se számíthatunk. Ez utóbbi megvalósulását pedig a polgármesteri hivatal átszervezésétől várják. Szenhiany ~ CS pazarlás, A minap felháborodva jött be egy szolnoki lakos szerkesztőségünkbe, hogy kutyával zavarták el a gurító kornyékéről, amikor a szemétre kidobott szenet akarta összeszedni. Mint elmondta, több mázsa szén kerül a föld alá a töltés területén. Mi is megnéztük, s ezt láttuk. A kocsin tojásszén, oldalára az „üres” feliratot tették. Ez is a szemétre kerül?
