Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-25 / 70. szám

1991. MÁRCIUS 25. Megyei körkép 3 Év- és cikluszárás a Karcag és Vidéke Áfésznél JÓ KÖZÉPMEZŐNYBEN A Karcag és Vidéke Áfész el­múlt öt évet lezáró és az 1990. évet értékelő küldöttgyűlése március 23-án nyolc órakor kezdte meg munkáját. A gyűlés napirendi pontjait, valamint az igazgatóság és a felügyelő bi­zottság beszámoló jelentését előzetesen kiadott anyagból is­merhették meg a résztvevők. Ezekből kiderül: az árbevételi tervet teljesítették, a nyereség szerény túlteljesítéséről lehet be­szélni, a szövetkezeti dolgozók részére jelentős béremelést tud­tak biztosítani. Ezt egyrészt a lét­számcsökkenés tette lehetővé, másrészt a gazdálkodás haté­konyságának javítása. Szabó Károly, a szövetkezet elnöke az írott anyagot a követ­kezőkkel egészítette ki: a 14 me­gyei szövetkezet sorában a Kar­cag és Vidéke Áfész a jó közép­mezőnyben, a 6., 7. helyen áll. Az elmúlt év mmunkáját a ’90 áprilisában megtartott áfész­­kongresszus állásfoglalásai alap­ján végezték. így valamennyi vendéglátó- és néhány ipari tevé­kenységet végző egységüket, va­lamint a kisebb üzletek közül nem egyet bérbe adtak. A mai viszonyok közt nagy eredmény­nek könyvelhető el az is, hogy a szövetkezet mindvégig megőriz­te fizetőképességét. Nevesítés és kiválási szándék A tavaly decemberi küldött; gyűlés döntött a szövetkezeti üz­letrész nevesítéséről is. Mindezt május 2-ával kezdik; úgy terve­zik, hogy a nevesítés 10 millió forint tagsági tőke bevonásával jár majd együtt. 22-23 millió fo­rintnyi üzletrészt kívánnak ugyanis a tagoknak értékesíteni 50 százalékos névértékben. Ugyanakkor 10 százalékos osz­talék adását is tervezik. Szóba került a kunmadarasi körzetek kiválási szándéka is. Annak idején 14 fő kérésére na­pirendre tűzték ezt a kérdést. Döntés még nem született: hol létszámhiány miatt voltak hatá­rozatképtelenek, hol maguk a ki­válási szándékot föl vetők kérték az elnapolást. A gyűlésen az alapszabály módosítására is javaslatot tettek. Több bizottság megszűnt, a ko­rábbi nőbizottság helyébe a nő- és szövetkezetpolitikai bizottság lépett. Fontos módosítás volt még: „Kiválás esetén a meg­egyezés hiányában kért szakértői értékelés költségeit a kiválást kezdeményezők viselik”. Kulcskérdés: árrés és rezsiköltség A felszólalók közül Kasza La­jos küldött, a felügyelőbizottság tagja a sikeres év árnyoldalaira mutatott rá. Mint mondta: az eredmény nagyobbik hányadát árrésnövekedésből érték el. A re­zsiköltség az elmúlt évhez képest 50 százalékkal nőtt. Tehát az ár­rés és a rezsiköltség területe a kulcs. Szabó Károly válasza: az önköltség növekedésében az is benne van, amit a tagságnak visszajuttattak. Ami a rezsit ille­ti: ebben a magánvállalkozókkal sosem lesznek versenyképesek, annál inkább az árubeszerzés­ben. Ezt kell kihasználni a nagy­kereskedelmi tevékenységben, minél több árut termelői áron be­szerezni. így olcsóbb fogyasztási ár mellett is nagyobb árréssel le­het majd dolgozni. Az ez évre vonatkozó tervek közt szembetűnő a rétegigények kielégítésére irányzott figyelem: „az olcsó cikkek forgalmát üzlet­vezetői kötelességgé kell tenni”. A reklám, Berekfürdő szezonbe­li jobb ellátása is előtérbe került. Műanyagüzemük kapacitásának kihasználására partnereket ke­resnek. Ez évi feladat az ipari tevékenységben keletkezett 825 ezer forint veszteség okainak fel­tárása, kiküszöbölése. Célul tűz­ték ki a hosszabb fizetési határ­idők elérését is. A jövőben csak azt a közületi vásárlót szándé­koznak kiszolgálni, aki fizet. Gyomaendrődi partnerük példá­ul minden pénzét nagy volume­nű építkezésbe ölte, számláját nem tudta másképp rendezni, csak ajtókkal, ablakokkal. Ez in­tő példa volt. A kiegészítések, a hozzászó­lások, a vita és a határozati javas­latokról való szavazás után az 5 éve működő testületek tagjai le­köszöntek. Választási eredmények Az igazgatóság tízfős testüle­té élére és a szövetkezet elnöki tisztére ismét Szabó Károlyt vá­lasztották. Helyettese Kisari Im­re. A 7 fős felügyelőbizottság el­nöke Buczkó János lett. Az ötta­gú döntésbizottság elnöki tisztét Kapcsányiné dr. Ábonyi Katalin tölti be. A karcagi intézőbizott­ság elnöke Nagy Imre, a kunma­­darasié Szabó ímréné. Az újjá­alakult nő- és szövetkezetpoliti­kai bizottság elnöknőjévé Ko­vács Pálnét választották. (D.Á.) KLAPKA AUTÓLÍZING Budapesti képviselet: 1121 Budapest, Normafa út 23/a Telefon: 175-5444,156-6418,155-0416 Telefax: 156-8004 Telex: 22 2005 SLÁGER AJÁNLATUNK: Ford Fiesta 91-es modell, 1100 köbcentiméteres motorral, hófehér és zöld színekben, hangvédő üveggel, beépített tolótetővel. NYUGATI TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIK, BUSZOK, TEHERAUTÓK, ILLETVE KAMIONOK LÍZINGJE kedvező fizetési módokkal, gyors szállítási határidővel! Az Állami Biztosító Extra Casco biztosítása Vidékieknek húsz százalék kedvezmény • Sajtótájékoztatón fogadta az újságírókat az Állami Biztosító székházában Ragály István üz­letág-igazgató, hogy ismertesse a március 15-én „megszületett” új ÁB Extra Casco biztosítást. Mint az igazgató bevezetőjében elmondta, a mindennapok válto­zásai diktálják, megkövetelik, hogy a változásokkal egy időben korszerűsítsék a biztosí­tótársaságok különböző biztosí­tási formáikat, és így kerül sor az ÁB Extra meghirdetésére, beve­zetésére. A korszerűsítésről szólva Ra­gály István elmondta, hogy az Extra Casco elsősorban sokszínű szolgáltatástartalmával és vari­álhatóságával garantálja a kor­szerűséget. A szolgáltatások közül ki­emelte, hogy az új casco biztosí­tás már magában foglalja az egész Európára, a Szovjetunióra és Törökország ázsiai területére is érvényes nemzetközi biztosí­tást, tartalmazza a gépkocsi két­éves koráig az új értéknek meg­felelő kártérítést totálkár vagy végleges ellopás esetén. A szol­gáltatások körébe tartozik az is, hogy külön díjfizetés nélkül, te­hát az alap cascóban vállalja az Állami Biztosító a biztonságot szolgáló berendezésekben esett kárt, illetőleg azok cseréjét. Nagy érdeklődést keltett a sajtótájékoztatón az a bejelentés, miszerint az elmúlt évek kársta­tisztikájára alapozva az ÁB Ext­ra Cascót húsz százalékkal ol­csóbban köthetik meg a vidéki gépjárműtulajdonosok, a buda­pesti és Pest megye autósokhoz viszonyítva. „Mi indokolja ezt a döntést, ezt a vidékiek szempontjából po­zitív diszkriminációt?” - tettük fel a kérdést Ragály Istvánnak. Mint megtudtuk, a korábbi cas­­co-statisztikák azt mutatták, hogy míg Budapesten száz forint casco díjfizetésre átlagosan száznegyven forint kártérítést kellett az ÁB-nak kifizetni, ad­dig vidéken a kár összege ilyen viszonyításban „csak” kilenc­ven forint volt. A sajtótájékoztatón sok szó esett az új díjtételekről s a szer­ződés variálhatóságáról. Egy­­egy gépkocsi-tulajdonos tizen­hat különféle díjú Extra Casco biztosítás között választhat, így ki-ki megtalálhatja a kocsija ér­tékének, anyagi helyzetének és közlekedési gyakorlatának meg­felelő biztosítási formát. Arra a kérdésre végül is, hogy drágább-e az új Extra Casco biz­tosítás a réginél, azt a választ kaptuk, hogy miután a régi és az új casco szolgáltatástartalma je­lentősen eltér egymástól, így az összehasonlítás nehéz, de ha a korábbi alapszolgáltatásokat vi­szonyítjuk, akkor összességében elmondható, hogy az új Extra Cascónak nem magasabb a ko­rábbinál a díjszintje. Carbon Clean Kőtelken Motortisztítás percek alatt Olvastam valahol, hogy több mint 4 millió személy- és teher­autó, valamint motorkerékpár közlekedik hazánk útjain. S ez a szám napról-napra nő. Ám az emelkedés, gyanítom, hogy nem jár együtt a járgányok műszaki állapotának javulásával. Hisz lassan már másról sem hallani, csak arról, hogy agyonhajszolt autóink úgy okádják a füstöt, mint a Vezúv a lávát egy-egy kitörés után. Nyilván az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha azokat a járműveket, amelyek már megették a kenyerük javát, lecserélnénk, s helyükre új, mo­dem, környezet- és pénztárcakí­mélő, kis fogyasztású masinák léphetnének. Igen ám, csakhogy néhány ezer „nagymenő’ ’ kivé­telével a többség aligha tudja csak úgy, a mellényzsebből kifi­zetni az új kocsi árát. így aztán marad a régi. Kétségkívül a legtöbb bajt az elöregedett járművek okozzák, nemcsak úgy, hogy javításuk egyre többe kerül gazdájuknak, hanem úgy is, hogy alaposan szennyezik a levegőt. így aztán az egyre szigorodó környezetvé­delmi és gazdaságossági szem­pontok megkövetelik, hogy ha­zánkban is minél előbb elterjed­jenek azok, a világszínvonalat képviselő technológiák, ame­lyek segítségével csökkenthető a gépjárművek fogyasztása, füst­gázkibocsátása, és növelhető a masinák teljesítménye. Bizonyára sokan hallottak már az Amero-Hun Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft.-ről, a Slick nevű amerikai „csodaszer’ ’ kizá­rólagos hazai forgalmazójáról. Sőt tán még az sem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Slick nagy sikert ért el a hazai autósok körében. Többen kipróbálták, vannak, akik esküsznek rá, ám azt keve­sen tudják, hogy igazi hatását csak egy megelőző kezeléssel együtt fejti ki. Ez pedig nem más, mint az USA-ban már régen al­kalmazott Carbon Clean-eljárás. Az ugyanilyen nevű motor­tisztító berendezés már pár hó­napja a kőtelki Ady Termelőszö­vetkezet gépjárműszervizének szolgáltatórészlegében, jó hatás­fokkal üzemel. Segítségével az Otto- és dízelmotorok állapotát jócskán javítani lehet. A készü­lék tulajdonképpen úgy műkö­dik, hogy rákötik a motor üzem­anyag-ellátó rendszerére, és egy különleges vegyszer-üzemanyag keverékkel addig járatják a mo­tort, míg a vegyszer elvégzi fel­adatát, és feloldja az égéstér fa­lára, a dugattyú fenékre, a szele­pekre, az üzemanyag-ellátó rendszer elemeire, a porlasztóra, a csővezetékekre, az adagolóba lerakodott szennyeződéseket, le­választja a vizes emulziókat. Egyszóval: a berendezés segítsé­gével, a motor szétszerelése nél­kül kerül sor az égéstér és az üzemanyag-ellátó rendszer tel­jes átöblítésére. A kőtelkiek - de más cégek - vizsgálatai is egyértelműen iga­zolják, hogy a Carbon Clean-es kezelés után a használt autóbu­szok, teherautók és személygép­kocsik üzemanyagfogyasztása észrevehetően, füstgázkibocsá­tásuk pedig határozottan csök­kent, s a teljesítményük nőtt. S ha ehhez még hozzávesszük a Slick áldásos hatását - nos, akkor még az öreg járgányok tulajdo­nosainak sem kell különösebben félniük a jövőben egyre gyako­ribbá váló közúti környezetvé­delmi ellenőrzések alkalmával, amikor is főleg a masinák kipu­fogógázainak összetételét vizs­gálják majd. Mert ha az nem fe­lel meg az előírásoknak, tán még büntetnek is.-nt­=napló= A karcagi úgynevezett kágéesté piacon néze­lődve hall ezt-azt az ember. Egybek között példá­ul azt, hogy lerománoznak szerény kínálatuk mö­gött topogó erdélyi magyarokat. Olyan ez, mint amikor mondjuk egy öntelt, dölyfös német lecigá­­nyozza a magyarokat. Az fáj nekünk, agyon tudnánk csapni a sörhasú tokost, ahogy a németeket nevezik némely ma­gyarok. Ugyanakkor szemrebbenés nélkül lero­­mánozzuk a történelem által szerencsétlen sorsú kisebbséggé tett erdélyi magyarokat. De ez még nem minden: nagy tudású, művelt emberek képe­sek munkahelyükön azt terjeszteni az Erdélyből néhány esztendeje áttelepült munkatársukról, hogy szekus ügynök. Ez bolsevik módszer: egé­szen addig gazembernek tekintenek valakit, amíg be nem tudja bizonyítani, hogy nem az. Holott fordítva kéne: egészen addig tisztességes ember­nek tekintsük a másikat, amíg be nem bizonyítja, hogy gazember. A bolsevik módszer gyűlöletet szít, s általa elemeire hullanak a kisebb-nagyobb közösségek. De ez is a céljuk, mert a magyarság úgy lesz védtelen, ha egyes csoportjait kijátsszák egymás ellen. Én ismerem a gyűlöletet. Talán húsz éve jártam a román tengerparton, s Ma­maiában, egy boltban nem szolgáltak ki, mert magyar vagyok, sőt, harsogó átkokat szórtak rám és egész fajtámra. De én ezért még nem gyűlölöm a román népet, inkább szánakozom a félrevezetett és felhecceit embereken, akik történetesen romá­nok, s akiket a vezetőik és a hivatalos propaganda manipuláltak. E negatív élményem miatt még egyetlen áttelepült erdélyi magyarban sem gyaní­tottam szekus ügynököt, s egyetlen erdélyi ma­gyart sem románoztam le. Illetve egyszer, egyetlen egyszer románt mond­tam véletlenül, akkor, amikor odaátról való ma­gyarról volt szó. Annyit hallom, talán nem csoda, hogy megbotlott a nyelvem, mégis pironkodok miatta. A magyarság e sokat szenvedett és igen értékes része megérdemli, hogy pontosan fogal­mazzunk, amikor róla esik szó. Még egy piacon is. Körmendi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom