Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-23 / 69. szám
1991. MÁRCIUS 23. Szabadidőben—családi körben 11 A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Jövő nélkül a jelenben AVAGY A BIZONYTALANSÁGRÓL Elterjedt mondás, hogy „jobb a biztos rossz, mint a bizonytalanság”. Az utóbbi hónapokban minden honfitársunk saját bőrén tapasztalhatta meg e mondás igazságát. A bizonytalanság azt jelenti: nem tudjuk, mit hoz a holnap meg a holnapután. Nem tudjuk, vethetünk-e, és ki fogja learatni. Nem tudjuk, merrefelé fejlődik az ország, és még nagyon sok kérdőjel tornyosul előttünk. A bizonytalanság három lényeges összetevőből áll. Egyik része informatikai, ismereti jellegű. „Nem tudjuk”, „nem vagyunk az információk birtokában”, „nem közük velünk”, sőt „talán még ők sem tudják”. Másik része az ehhez kapcsolódó érzelem, mely bennünk támad. Ez nem nagyon erős, de annál tartósabb és kellemetlenebb érzés, és a szorongás fejezi ki leghívebben, vagyis egy elmosódott félelemszerű érzés, aggodalmaskodás, balsejtelem, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, negatív életszemlélet. A harmadik a vágy és törekvés, hogy eloszlassuk a homályt, hogy lássuk legalább a legközelebbi jövőnek legalább a leglényegesebb támpontjait, és ellenőrizzük az eseményeket. Ezért a bizonytalanságban tartott ember lázasan töri a fejét; latolgatja az esélyeket; újra és újra átgondolja a helyzetet; ismerőseivel is ezen vitatkozik; éjszaka erről álmodik; oszt, ' szoroz és mindenféle matematikai műveletet végez, de nem jut eredményre, mivel a kiinduló adatoknak sincs birtokában. A tartós bizonytalanság következménye igen kellemetlen és káros. Felőrli az emberek nyugalmát, sárba tapossa önbizalmát és optimizmusát, elsenyveszti akaraterejét és kitartását... Feszültséggel vannak tele a nappalok, szorongásos álmokkal az éjszakák. Szaporodnak az ideges panaszok, és egyre több fiatal ember kerül szívinfarktussal az intenzív osztályokra. Egyes vezetőknek rég ismert és alkalmazott fogása a beosztottakkal szemben, hogy szándékosan visszatartják az őket érintő információkat. Ezzel bizonytalanságban tartják őket, szorongást keltenek bennük. Hatalmuk ezáltal nő, mert akinek a kezében az információ, annak a kezében a hatalom. Az ellenőrzi az eseményeket, az irányítja a többieket. Az ilyen autokrata (tekintélyelvű) vezetők természetesen beleszólni sem engednek a döntésekbe. A demokratikus vezetők ezzel szemben megosztják az információt a tagsággal, sőt az érintettekkel együtt tárgyalják meg a teendőket, és igénylik aktív hozzászólásukat. Előfordul az is, hogy vezetők egyszerűen azért nem adnak betekintést a jelen adataiba és a jövő terveibe, mert nincs koncepciójuk, azaz ők maguk sem tudják, mihez is fogjanak a következőkben. Elképzelhető még, hogy információk azért késnek, döntések azért nem születnek, mert kulcspozícióban levő személyek az időt akarják húzni, hogy valamit leplezzenek, hogy közben visszafordíthatatlan folyamatok befejeződhessenek, hogy saját önző érdekeiket ezalatt a háttérben zavartalanul érvényesíthessék. A bizonytalansági tényezőket nehezen tűrik a számítási, technikai, termelési rendszerek. Az élő rendszerek is. Az élőlény igyekszik kiszabadulni a szorongást okozó helyzetből. Vagy támad, vagy elmenekül. Szorongás persze éppen olyankor keletkezik benne, ha úgy ítéli meg a helyzetet, hogy sem támadással nem tud úrrá lenni rajta, sem pedig menekülnie nincs hova. A tehetetlen tétlenség a legrosszabb. Az önmagukban is bizonytalan, kishitű emberek jóval gyakrabban ítélik meg helyzetüket kontrollálhatatlannak, mint a magabiztosak. Egyik lehetőség kijutni a szorongás bűvköréből: edzeni az erőt, hittel fokozni az önbizalmat, gyakorolni a (nem agresszív) küzdő viselkedést. Dr. Ignácz Piroska Polcrendszer növényeknek Körbeüvegezett verandán, nagy, szinte földig érő panorámaablakok mellett mutatós és kitűnő helyet biztosíthatunk a növényeknek az ábra szerinti beépített polcrendszer kialakításával. A függőleges tartóelemek között vastag üveglapokon állnak a cserpes növények, így nem veszik el a helyiségtől a világosságot. A szobanövények többsége normális nappali fényt igényel. A nedvdús és virágzó vagy trópusi jellegű növényeknek ezzel szemben kifejezetten sok fényre van szükségük. Sokan kedvelik a kaktuszokat. Igaz, hogy szúrósak, ezt azonban feledteti számtalan válfajuk különleges formáival és csodálatos színű és szép virágaival. Szeretik a fényt, a világosságot, jól tűrik a meleget, a fűtött szobát is. Ha a bemutatott virágállvány polcait üvegből tervezzük, arra ügyeljünk, hogy rajtuk csak kisebb, könnyebb cserepes növények álljanak. Egyszerű selyemblúz Három selyemtéglalap: ilyen egyszerű a szabása a képen látható bebújós alkalmi blúznak. Fontos, hogy a vállhajtásokat pontosan mérjük ki, mert különben elcsúszik a vállvonal, és a blúzt éppen jellegzetességétől fosztjuk meg. Tetszés szerint két vagy három, esetleg csak egy hajtást alkalmazhatunk, kinek mit diktál az ízlése, mi áll jól neki. Egy téglalap a blúz eleje-háta, és két téglalap az ujjai. Díszítésképpen a hajtásokat fehér vagy színes strasszgombokkal láthatjuk el. Az idei téli színek: lila, hófehér, fekete, mohazöld, élénkpiros. A blúz anyagául a Mirjam fantázianevű selymet ajánlhatjuk, amely kapható a hazai boltokban. Szöveg és rajz: Pálffy Judit AZ OLASZ KONYHÁRÓL Néhány itthoni étterem spagetti- és pizzakínálatán kívül aligalig tudunk valamit az olasz konyháról. Filmek visszatérő jelenetei is azt sugallják; hegynyi főtt, paradicsomos tésztátesznek meg naponta. A filmek.nem csalnak, a „pasta asciutta” valóban az olaszok legkedvesebb népi eledele, egyike a legolcsóbb ételeknek (fél kiló csupán néhány száz lírába, tíz-tizenöt forintba kerül). Gyorsan elkészül, a rá való paradicsomot is vagy készen veszik, vagy előzőleg házilag nagy adagokban megfőzik, s reszelt sajttal együtt teszik rá. Receptötletek Húsvéti ünnepekre A főtt tészta is része az okosan variált étkezésnek, mellőzni kár lenne, de hetente két alkalomnál, tíz dekányinál többet nem célszerű enni belőle. Utána kevés gyümölcs vagy zöldség, és vége is lehet az ebédnek. Sok időnek kell még eltelnie, hogy ezt az olaszok elfogadják. Az ebéd ugyanis ezzel kezdődik, különösebb méricskélés nélkül - így nem tíz-, hanem kétszer-háromszor annyi deka tészta jelenti az első fogást. A legtöbb olasznak nem is étkezés az ebéd, a vacsora nélkül. A tészta persze sohasem csupasz: mivel nemzeti ételről van szó, hihetetlen fantáziával készítik a rávalókat. Az egyszerű paradicsomos szószon kívül eszik zöld- és száraz tarkababbal (utóbbihoz fokhagymát és olajat is tesznek), zöldborsóval, más zöldségekkel, tojással és szalonnával, túróval, gombával, kagylóval - a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen minden országrésznek, megyének külön hagyományai is vannak. Változik a tészta formája is: csak a nagykereskedelem több száz fajta késztésztát árul, a kagylótól a toll, a lepkétől a vastag spagetti formájúig. Töltött, apró tésztákat is árulnak, s a szorgalmas háziasszonyok mindezt hajlandók otthon, saját kezűleg elkészíteni. A második fogás lehet hús, hal nyers vagy főtt zöldségekkel. A zöldségeket is rendkívül változatossággal főzik. A zöldségválaszték is szemet gyönyörködtető, és a gyümölcshöz hasonlóan viszonylag olcsó is. Egy olasz háziasszony talán sohasem értené meg, hogy sokkal okosabb lenne vagy csak első vagy csak második fogást enni, különösen akkor, ha a késő esti (hét-nyolc órai) vacsoráról van szó. Hajlandóak - főleg hét végén, de munkanapokon esténként is - órákig, félnapokig az asztalnál ülni, végigenni ezt a mennyiségében túlzott, minőségben első osztályú ebédet, vacsorát, közben beszélgetnek, nézik a tévét, és finom, olcsó vörös bort isznak. Az étkezéssel eltöltött idő senkinek sem tűnik kárba veszettnek. A vendégtől sem sajnálnak semmit, a második fogás után többféle sajttal, gyümölccsel, édességgel és az elmaradhatatlan (rendkívül finom) kávéval kínálják. Nekünk azt érdemes megtanulni tőlük, hogy mennyi és mennyiféle zöldséget esznek. Legtöbbször a főtt és a nyers zöldségeket sóval, olívaolajjal és ecettel körítik. Sajtszeretetük is követendő lehetne. A kerek műszakokat dolgozó asszonyok is naponta főtt vacsorát tesznek este a család elé. Alighogy elmossák a déli edényeket, kezdhetik a vacsora előkészítését. Nem szóltunk még az olaszok reggelijéről. Legtöbben a felhörpintett kávéval indulnak munkába, esetleg útközben megesznek egy brióst, s tejeskávét isznak mellé. Sok munkahelyen még messze nincs olcsó közétkeztetés, egyszerűen ismeretlen. Az ebéd: vagy a lábosban otthonról hozott egyfogásos étel (a munkahelyen fel lehet melegíteni), vagy ismét egy szendvics. A férj, ha lakásához közel dolgozik, mindennap hazajár ebédelni. Miklósi Klára Nyúl alioli szósszal Hozzávalók 4 személy részére: 1 nyúl (kb. 1,2 kg-os), 2 evőkanál citromlé, 2 evőkanál olívaolaj, só, bors, 1 adag alioli szósz. A nyulat 8 darabba vágjuk. A májat és a szívet benne hagyjuk. A citromlevet az olajjal összekeverjük. Sóval és borssal fűszerezzük. A húst ezzel a keverékkel leöntjük, és egy órán át a hűtőszekrényben pihentetjük. A nyúldarabokat előmelegített grillsütőben vagy kemencében kb. 40 percig aranybamára sütjük. Forrón egy fatálra tesszük, és alioli szósszal tálaljuk. Csirke alioli szósszal Hozzávalók: egy közepes nagyságú csirke, 2 evőkanál olívaolaj, 1 fokhagymagerezd, 8 dkg darabolt mandula, 2 szelet fehér kenyér héja nélkül (1 kávéskanál borecetben beáztatva), só, őrölt fekete bors, rozmaring, 1 babérlevél, 2 dl tyúkhúsleves, 1 adag alioli szósz. Egy evőkanál olívaolajat felmelegítünk, a fokhagymát, mandulát, áztatott fehérkenyeret és a babérlevelet keverés közben 3 percig pároljuk. Kivesszük a sütőből. A maradék olajat beleöntjük, és sóval, borssal és rozmaringgal jól megfűszerezett csirkedarabokat erős lángon forgatva megsütjük. Közben a párolt hozzávalókat mozsárban vagy mixelőgéppel egységes masszává keverjük. Kevés húslével pároljuk, és a csirkére öntjük. Kis lángon 20 percig puhára főzzük, a csirkedarabokat kivesszük a serpenyőből, és melegre tesszük. A szószt erős lángon besűrítjük, majd leveszszük a gázról. Az alioli szószt kanalanként hozzákeverjük. A csirkére öntjük, és máris tálalható. Alioli szósz Hozzávalók: 6 fokhagymagerezd, 1 tojás sárgája, 3 dl olívaolaj, 1 kávéskanál só, bors. A meghámozott fokhagymát mozsárban széttörjük, majd egy kis tálba tesszük. Hozzáadjuk a tojás sárgáját, és az olajat cseppenként, állandó keverés közben hozzákeverjük. Amikor kemény masszát kaptunk, kevés citromlevet öntünk hozzá, és kevés sóval és borssal ízesítjük. Kertbarátok Gyümölcsfák, bokrok ültetése Az új növény telepítése kertünk egyik legfontosabb tavaszi teendője. Márcsak azért is, mert a gondosan, szakszerűen ültetett gyümölcsbokor, a gyümölcsfa hosszú évekig, több évtizedig szépen terem. Ám elsietett ültetés később sok bosszúsággal és veszteséggel járhat. Első számú követelmény, hogy mindig csak kellően előkészített területre ültessünk! Nem szabad hagyni a telepítés helyén gyökérmaradványokat, nagyobb köveket, mert ezek később is akadályozzák a talajmunkákat. Az ültetés előtt a talajt 60-70 cm mélyen ekével vagy ásóval meg kell forgatni. Ez azért lényeges, mert a későbbiek során, amíg a bokrok, a fák díszlenek, nem lesz módunk még egyszer ilyen mélységig meglazítani a talajt, és ide nagyobb mennyiségű trágyát juttatni. Semmiképpen sem szabad az alaptrágyázással takarékoskodnunk, mert növényeink a lehetségesnél lassabban fejlődnek, kevesebbet teremnek. Ha nem tudnánk a szakszerű előkészítést, a talaj forgatást elvégezni, s nem sikerülne elegendő mennyiségű szerves trágyát beszerezni, inkább halasszuk őszre az ültetést. A kellő mértékű trágyázáshoz a legmegbízhatóbb tanácsot a talajvizsgálat adhatja. Ez útmutatást ad a talajjavítás, a talajvédelem, a trágyázás módjára, mértékére. Ilyen vizsgálatot a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásoktól lehet megrendelni általában. A vizsgálat költsége alig tizede az összes telepítési költségnek, tehát nagyobb kert esetén nem szabad elmulasztani. Ha nincs lehetőségünk az egész terület alapos megforgatására, akkor legalább gödröket kell ásnunk. Minél szélesebbek, mélyebbek ezek, annál zavartalanabbá fejlődhetnek majd a gyökerek. A növények jó eredéssel és bőséges terméssel hálálják majd meg a fáradtságot. A gyümölcstermő bokroknak (ribiszke, köszméte, málna, szeder) legalább 60x60 cm alapú és 40 cm mély gödröt ássunk az ültetés előtt 3-4 héttel. A feltalajt az egyik, az altalajt a másik oldalra dobjuk ki. Négyzetméterenként a talaj minőségétől függően 8-10 kg istállótrágyát számítsunk. Ezt keverjük majd egyenletesen a visszahúzandó földbe. A feltalaj alulra, az altalaj fe-lülre kerüljön. Újabban több helyen az istállótrágyánál magasabb biológiai értékű humusztrágya, illetve biokomposzt kapható. Érdemes ezekből is beszerezni, mert a talajéletet, a talajmikroorganizmusok szaporodását, a növények egyenletes fejlődését nagymértékben segítik. Ilyen például a Cofuna humusztrágya, amelyet a Badacsonyi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság készít. Ebből gyümölcsfélék telepítésénél 2-3 kg-ot célszerű az ültetőgödör földjébe keverni. Juhtrágya alapú biotermék a Szuperkomposzt, amelyet nemrég a DATE Karcagi Kutató Intézete kísérletezett ki, és nagyobb tételben a Füzesgyarmati Szálastakarmány-termesztési és Juhtenyésztési Rendszer (Békéscsaba, Kinizsi u. 4.) hoz forgalomba. Ebből a gyümölcsféleségenként 1 -5 kg-ot érdemes egy csemetének kijuttatni. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet
