Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-22 / 68. szám
1991. MÁRCIUS 22. Megyei körkép 3 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványban való részvétel úgy tűnik, minden bank számára természetes. Miként ezt dr. Barta Lászlótól, a Postabank szolnoki fiókjának vezetőjétől megtudtuk, így van ez a Postabanknál is. A bank ebben a konstrukcióban maximum 60 fős vállalkozáshoz nyújt beruházási hitelt termelő vagy termelőszolgáltató tevékenységhez. A felvehető kölcsön maximum 4 millió forint, a futamidő 4 év. A kamat itt viszonylag kedvező, 21 százalékos, egy év türelmi időt számítanak a törlesztésnél. A hitel odaítélésekor 15 százalékos saját erőt igényelnek, és egyedileg vizsgálják meg a kérelmező hitelképességét. Egyedi postabanki kezdeményezés a Vállalkozói Hitelklub, amelyet a Vállalkozók Országos Szövetségével együtt működtetnek. Ezen hitelhez magánvállalkozók és azok a társas vállalkozások juthatnak hozzá, ahol minimum 60 százalék a belföldi magántőke részaránya. Feltétel továbbá a VOSZ-tagság. A hitel összege maximum 3 millió forint. A hitelkonstrukció lényege, hogy a vállalkozások forgóeszköz-finanszírozását segíti, ebből következik a viszonylag rövid futamidő, amely 1-6 hónap lehet. A rövid lejáratú kölcsön kamata jelenleg 34 százalék, amelyhez kezelési költség is járul. A hitelt igénylőknek a kölcsön 20 százalékát Postatakarékjegyben, fedezetként letétbe kell helyezniük. Á Postabank és Takarékpénztár Rt. csatlakozott az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolt E-hitel és az MNB privatizációs hitelkonstrukcióhoz. A jogszabályok meghatározott feltételeihez igazodóan a Postabank saját belső eljárási rendje kidolgozás alatt áll, és rövidesen eljut a lebonyolításban érdekelt postabanki bankfiókokhoz is. Sok magánvállalkozó rendelkezik a Postabanknál devizaszámlával. Amennyiben a devizabetétjüket tartósan lekötik, annak megfelelő összegű forintkölcsönt nyújt a Postabank. A magánvállalkozó az így felvett kölcsönt felhasználhatja vállalkozásának finanszírozására is. Az ilyen kölcsönt 1-3 évre lehet igénybe venni. A részletes tájékoztatás érdekében természetesen célszerű a Postabank Rt. szolnoki fiókjához fordulni. F. I. SORSOCSKAK Egy falusi kollégium — és a kérdőjelek Ha kevés a lakó, bizony kevesebb a játszótárs is . Kétpón egyre ritkább vendég a gólyamadár. Akárcsak a fehér holló! A gyermekáldás egy ideje igazi esemény, lassan elnéptelenednek az utcák, a környező tanyákból az öregek kihalnak, a fiatalok odébbállnak. Falusors. Míg 1958-ban 2500 lélek élt a településen, ma már tán ezer sem. A gazdag és híres téeszt széthordták, elkótyavetyélték, egyre többen kötöttek ki Mezőtúron munka híján. Az új idők közepette így fest a leltár, nincs minek örülnie a réges-régi téesz elnökéből lett polgármesternek és a kétpói faluatyáknak. Megszámlálhatatlan bajuk közül mostanában az egyik legnagyobb mégis a diákotthon életben tartása. Mert a testület ragaszkodik mind az óvoda, mind a tanyasi kollégium fennmaradásához. Ám a kis, lapos téglaépületben, ami előtt tyúkok kapirgálnak, s fák takarják be az eget, össze-vissza tizenhét kisember éldegél - a lehetséges hatvan férőhelyen -, a rajtuk őrködő két nevelővel. Mert bizony gyerek híján van a község. A hajdan volt 300 lurkó helyett is csak 120-an koptatják most az öreg iskola padjait, van osztály, amely mindössze kilenc főt számlál. Egy tornaórán az egész alsó tagozat elfér könnyedén a művelődési központban, a tanoda nyolc tanterme is majdhogynem üresen ásítozik. Pedig a színvonalra nem lehet panasz. Az iskola vezető tanára, Enyedi Ferenc például olyan szakosított történelemoktatással kísérletezik, amely videoprogramokra épül. Csak hát lassan nem lesz kiért felállni a katedrára. A kollégium feltöltésére mindent megmozgatnak az illetékesek. Szívesen fogadnának húszfős váltócsoportokat is (a külföldről áttelepülni kívánók gyermekeinek átmeneti szálláshelyeként), s a környékbeli községektől is átvállalnának csemetéket. Ha kell, még nyárra is kiadnák a szobákat táborozóknak. A koszt sem drága. Egy napra a teljes ellátás mindössze 6-18 forint. Az önkormányzat szívesen átvállalja a fennmaradó súlyos tízforintosokat. Mindhiába. Lassan már ott tart a dolog, hogy több lesz a bagoly faluszerte, mint az apróság (nemrég írtunk a csodaszámba menő fülesinvázióról). Csak hát ki hallott még olyan bagolyról, amely kisbabát furikázik? técsi (Fotó: Mészáros) A megyei önkormányzat „rendezi ” az érettségit Az idén mintegy kétezer diák végez a megye középiskoláiban. Kilencszáz maturandus gimnazista, a többiek szakközépiskolások. Jóllehet az intézmények többségének a fenntartói és közvetlen irányítói a helyi önkormányzatok, az érettségi vizsgákat mégis a megyei önkormányzat „rendezi”, illetve intéz valamennyi ezzel kapcsolatos ügyet az idén. így, akárcsak a korábbi években, az iskoláknak április 8-ig kell elküldeniük a megyei önkormányzathoz a végzős osztályok számát s a javaslatot az érettségi elnökök személyére. A megyei önkormányzatnak fontos koordináló szerepe van az elnökök megbízásában, hiszen az olyan kisebb településeken, ahol csak egyetlen középiskola van, csak „kívülről” lehet érettségi elnököt kérni. Az írásbeli érettségi vizsgákat egyébként a minisztérium határozata alapján május 13-tól május 23-ig tartják meg. A közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák időpontja pedig május 20-a és 21-e. A szóbeli érettségi vizsgákat június 3-tól 21-ig teszik le a végzős diákok. LATLELET Miért menekül az értelmiségi elit? A kivételesség tudatával rendelkező értelmiségiek közül csak kevesen viselik el tartósan a folytonos lemondást, s még kevesebben tudnak alkalmazkodni a tehetségüket gúzsba kötő viszonyokhoz. Ezért inkább menekülnek. Mint napjainkban oly sokan, akik biológusként, matematikusként vagy éppen táncművészként új hazát választanak. Időlegesen vagy végérvényesen. Kétségtelenül kihívás is van abban, hogy az összehasonlíthatatlanul jobb egzisztenciális körülmények között ki mennyire képes kimagasló eredményeket elérni, értékelt és elismert teljesítményt felmutatni. Ne feledjük el azonban, hogy ez a fajta értelmiségi magatartás nem teljességgel előzmények nélküli. Csak éppen az államszocializmusban a megbélyegezettség szerepét is vállalnia kellett annak, aki - például lemmondva kutatói státusáról - előnyben részesítette a Nyugat- Európa kínálta lehetőségeket. Ám ha képességei, illetve kirekesztettsége önkéntes vállalása révén sikereket is ért el, igazából az eredmények mégsem teremtették meg radikális választásának morális alapját. Még kevésbé társadalmi elfogadottságát. Az alkotói önkifejezés igénye így kerül szembe azzal a közvélekedéssel, mely többnyire képtelen felülemelkedni az „emigráns” értelmiségi létet övező érzelmi elutasításon. Mert ha valaki jogosan reménykedik tudományos-művészi képességeinek kiteljesíthetőségében (az elit tagjaként erről már tanúbizonyságot tett), illetve ha tudatában van saját értékeinek, semmi sem indokolhatja azoknak a társadalmi szükségszerűségeknek a tudomásulvételét, melyek tehetsége ellen hatnak. A politikai demokrácia körülményei között sem. A rendszerváltozással ugyanis egyáltalán nem váltak kedvezőbbé a tudományos és művészi munka feltételei. Holott sokan ebben reménykedtek. A kutatóintézetek egyikét-másikát a teljes összeomlás fenyegeti, értékteremtő folyóiratok, könyvkiadók szűnnek meg, kulturális intézmények kerülnek végveszélybe. Jóllehet a szociális piacgazdaság eszménye sokak számára vonzó, de ha a gyakorlatban minduntalan fonákjáról mutatkozik meg, s ha nem épül ki az állami és magánalapítványi támogatásnak az a rendszere, mely nem csupán a kultúra fontosságának örökös hangoztatásában, hanem a Finanszírozás módjaiban jut érvényre, al igha fog csökkenni a menekülő értelmiségi elit száma. S akik maradnak, legfeljebb egy végeérhetelen heroikus küzdelem áldozatai lehetnek. Akár önként vállalják sorsukat, akár a körülmények hatására. Kerékgyártó T. István Népfőiskolái pályázat, 1991. Sokan várják már a népfőiskolái mozgalom újjáéledését. Ezt elősegítendő, a Magyar Népfőiskolái Társaság egyéb szervezetekkel együttműködve pályázatot hirdet népfőiskolái programok támogatására. A nyilvános pályázaton olyan programjavaslatok beérkezését várják, amelyek szem előtt tartják a magyarságtudatot, a demokratizmus fontosságát, a helyi társadalmi-közösségi vezetők képzését, a vállalkozások fejlesztését, a szociálpolitika és a környezetvédelem fejlesztését, a munkanélküliség kezelését. A pályázat keretében nyelvképzési és más tanulmányi programokra is lehetőség nyílik. A szükséges felhívás és az űrlapok a Magyar Népfőiskolái Társaságnál Budapesten, a Corvin tér 8-ban vagy a MKM közművelődési főosztályán, illetve az Országos Közművelődési Központ fejlesztési osztályán - melynek címe 1251 Bp., Pf. 33. - kaphatók. A pályázatot két példányban kell elkészíteni és beküldeni 1991. április 25-ig. Az eredményhirdetés ez év június 30-án lesz. Abony fotókrónikása: Járdány Gyula Az abonyi Nagykőrösi úti szolgáltatóház első két üzlethelyiségében Járdány Gyula fényképész műtermének reklámokkal és váltakozó fotókkal díszített kirakata csalogatja az érdeklődőt. A műteremben szép, régi cirádás szék mellett gyönyörű formájú tükör várja vendégeit, hogy utolsó simításait elvégezhesse fotózás előtt. napló Ismét kaptam egy levelet, a feladója Virág István, Szolnok,Tóth F.u. l/aIII/3., idézem: „A március 13-i Naplóban leírt történethez képest az én írásom, azt hiszem, szót sem érdemel. Mégis leírom, mert régi fonalak kötnek Kunmadaras környékéhez (tiszaderzsi születésű vagyok, gondolom, tudják, hogy ez 16-17 km-re van a repülőtértől). Azt hiszem, nem sokan tudják, hogy azon a környéken évente 2-3 gép (ha jól tudom, M IG-15-ös) zuhant le. Hozzáteszem, ez a ’60-as évek elején volt. Sajnálom a bennük ülő pilótákat, de el kell mondani, hogy ezek a gépek azért zuhantak le, mert 10-20 m magasságig zuhanórepülést végeztek, és a bennük ülő fiatalemberek rosszul becsülték meg a magasságot vagy a sebességet. Így aztán katapultálni sem igen volt lehetőségük. Legszömyűbb emlékem volt, amikor a Holt-Tisza közelében, szinte az orrom előtt csapódott be egy gép. Azóta eltelt 31 év. Végső soron most jön, amit le akartam írni. A nyáron (azaz tavaly) 15 év után végre kaptunk egy családos beutalót Berekfürdőre. Örültünk ennek is, és nagy örömmel vettük birtokba 7 napra az egyik vállalati üdülő szobáját. Az örömünk este 10 körül kezdett alábbhagyni. Ettől kezdve ugyanis 20 másodpercenként szálltak föl a Szuhoj gépek, utánégetővel, ami még fokozta a robajt. Ezt követték egy-két perc múlva a robbanások (valószínűleg azon a tilalmasi pusztán, amiről az előző cikkekben már szó volt)... Elég sok szó esik arról, hogy Kunmadarast-Berekfürdőt nemzetközi tranzit repülőtérré kéne alakítani. Eleinte nekem is tetszett az ötlet, később elgondolkoztam rajta, hogy ezek a gépek hasonló zajt fognak csapni, mint a MIG-ek és Szuhojok. Talán jobb lenne helyette egy nemzetközi sportrepülőtér. Ehhez még, azt hiszem, autópályát sem kellene építeni. És talán a berekfürdői nyaralók is tudnának aludni.” Egy megjegyzés: hogy mi legyen, az egy későbbi nehéz gond. Hogy mi volt, van, azt most kell feltárnunk. Ha olvasóink közül valaki ennek tisztázásához hozzá tud járulni, örömmel veszem. Körmendi Lajos- Hogy és mikor határozta el, hogy fényképész lesz?- Nagypapa, anyám, apám fényképész volt, ebben nőttünk fel az öcsémmel, aki szintén e pályán folytatta tevékenységét. Cegléden, a Fényszövnél tanultam, Gyarmati bácsinál. Mire az iskolába kerültem, megvolt az alapképzettségem. A fényképész iskola előtt gimnáziumot végeztem, akkoriban a Pest Megyei Hírlapnak is dolgoztam.- A családjából kit nevezne egyértelműen példaképének, mesterének?- Nagyapámat. Ő mindig az igényes fényképezés felé próbált irányítani. Nagyapa kereskedő volt az Apisznál, volt papír-kultúrcikk boltja, nyomdája, könyvkötészete, melyet 1949-ben államosítottak.- Ón riportfotókat is készít! M int ha Abony helytörténetét akarná feldolgozni képekben. A régi műemlékekről, kastélyokról, utcarészletekről is van képe bőven. Nem kérte fel a művelődési ház vagy a falumúzeum, hogy ezekből az értékes fotókból kiállítást rendezzenek a község lakói számára?- Konkrét felkérés nincs. A falumúzeummal beszélgettem hasonló témában. A háború előtti képeslapokat, régi kastélyokat, nevezetességeket kellene 30x40-es méretben kinagyítva kiállítani.- Mik a tervei, elképzelései?- Halódó szakma a miénk. Egyedül a fényképészet nem állja meg a helyét, bővíteni kell az ipart kereskedelmi tevékenységgel, fotócikkek árusításával. Mi akkor élünk jól, ha az emberek is jól élnek. Nagyon érződik a pénztelenség, rajtunk tud spórolni a kuncsaft. Állandóan fejlesztünk, beruházunk, új eszközökre, gépekre, világításra költjük bevételünk nagy részét. Bálint Zsuzsa Nagybányára utazik a Bartók Kórus Ma délben indul a szolnoki Bartók Kórus - a testvérvárosi kapcsolatból eredő meghívásnak eleget tenni - egy találkozóra, Nagybányára. Szűkre szabott programjukból egyelőre annyit tudtunk meg, hogy szombaton hangversenyen lépnek fel 25 perces műsorral, és már vasárnap reggel indulnak haza. Terítéken a szója Szolnok. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gasztronómiai Társaság szervezésében a megyeszékhelyi Gösser söröző újabb bemutató színhelye lesz szombaton. Elsősorban a vendéglátás szakembereit, a kollégákat, az óvodai és iskolai konyhák vezetőit, szakácsait várják délben a szójás ételek bemutatóval egybekötött kóstolójára, de bárki hozzáférhet akár egész menüsorokhoz is, hiszen este 7 órától a nagyközönség számára is tálalnak. Téma: a holland kertészet Túrkeve. A TIT városi szervezete ma délután fél 3-kor a városi művelődési házba mezőgazdasági szakelőadásra várja az érdeklődőket, amelynek témája a holland kertészet. A Táncsics Klubban pedig 4 órakor agrárszakemberekkel találkozik az előadó, Lackó Jánosné mezőgazdász, a Magyar Hitelbank munkatársa, aki a kisvállalkozások és hitelek szakértője Hitelek a Postabanktól Kisvállalkozások
