Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-21 / 67. szám

1991. MÁRCIUS 21. Megyei körkép 3 Lesz-e két választás Törökszentmiklóson? Egy iskolaigazgató máig ható esete a „vb”-vel Egy „ugrás” (impulzus) öt forintba kerül Sok beszédnek sok az ára Telefonálás — hazai módra Bizonyára nemcsak az érintettek emlékeznek még néhány botrá­nyos tavalyi iskolaigazgató-választásra. Közülük is kiemelkedik Pé­ter József nének, a törökszentmiklósi Hunyadi úti iskola igazgatónő­jének „esete” a fenntartóval, nevezetesen a tanács végrehajtó bizott­ságával. Letűnt kor, levitézlett testületé, ugyan kit érdekel már?! - legyintenek bizonyára most sokan. A dolgot azonban mégsem kezel­hetjük ilyen nagyvonalúan, hiszen a végrehajtó bizottság törvényte­len határozatát azóta sem másította meg senki, sőt mint látni fogjuk, annak szellemében történnek továbbra is az események. De kezdjük a legelején! A városban tavaly tavasszal több iskolában is esedékessé vált az igazgatóválasztás. Az akkor még ellenzékben lévő pártok képviselői azt kérték a tanácstól, hogy hosszabbítsák meg az addi­gi igazgatók kinevezését, és majd az új önkormányzat meg­alakulása után kerüljön sor a vá­lasztásokra. Az oktatási törvény­re hivatkozva ezt törvénytelen­nek minősítve nem fogadták el a tanács vezetői, de helyette egy másik törvénytelenséget köve­tett el a végrehajtó bizottság, amikor úgy határozott, hogy csak abban az esetben nevezik ki az igazgatókat öt évre, ha a tan­­testületi szavazáson kétharma­dos többséget kapnak. A mind­máig érvényben lévő oktatási törvény - de a készülő új tör­vénytervezet - sem ennyire ma­ximalista, hiszen 50 százalék plusz egy szavazat elegendő az ötéves igazgatói kinevezéshez. Törökszentmiklóson nem volt elég. Péter Józsefnének a tantestü­let több mint ötven százaléka szavazott bizalmat, míg a másik pályázó - akinek a „rossz nyel­vek” szerint nem is volt meg még az ötéves gyakorlata - negy­venkilenc százaléknyi szava­zatot kapott. A tanári kar egy része már akkor is szóvá tette, hogy joga van-e a végrehajtó bi-Nádas és Társai Kft. Utazási Iroda Hozzák-viszik a hírünket A Hotel Pelikán két szakem­bere, Nádas Mihály és Weinrauch Lajos úgy gondolta, eleget tudnak a szakmából ahhoz, hogy megáll­jának a saját lábukon. A gondola­tot tett követte, január elsejével létrehozták a Nádas és Társa Uta­zási Irodát. Profiljuk meglehető­sen széles: külföldi partnereiknek vadász-, horgász- és egyéb sport­­programokat kínálnak, de külke­reskedelmi tevékenységgel is fog­lalkoznak. Összehoznak magyar üzletfeleket külföldiekkel, isme­retségi körük révén elsősorban Németországban és Olaszország­ban mozognak otthonosan. Március 28-án egy szegedi cso­port az ő szervezésükben utazik a Barcelona melletti Salouba, ahol egy hatalmas labdarúgó-fesztivált rendeznek, nem titkoltan a jövő évi barcelonai olimpia előjátéka­ként. Négy korcsoportban mint­egy négyezer labdarúgó kergeti majd a labdát a tengerparton. Ez­alatt itthon, Szolnokon négy né­met csapat játszik majd magyar ellenfelekkel. Pünkösdre a Nádas és Társa révén négyszáz külföldi vendég biztosította máris a helyét a megyeszékhelyen. Egy magán utazási iroda megalakulásáról mondhatná bárki, hogy privát ügy. Ám, ha kiszámoljuk, hogy mennyit költenek majd a révükön itt megforduló idegenek, akiknek a jelenléte talán inspirálja a ven­déglátószakmát a színvonalasabb kiszolgálásra, az otthonosabb vendégfogadásra, arról nem is szólva, hogy a megkötendő üzleti kapcsolatok hasznot hozhatnak, sportbarátságok születhetnek, s hozzák-viszik a hírünket a vendé­gek szerte a nagyvilágban, máris közügyként adhatunk számot a vállalkozásról.-pb­zottságnak megmásítani az okta­tási törvényt? Választ azonban mind ez idáig nem kaptak, se szóban, se levélben. Az eltelt hó­napokban ugyanis többször fel­merült a rosszemlékű választás a tantestületi üléseken. Sőt, Péter Józsefné azóta már megjárta a munkaügyi döntőbizottságot is. Ez a testület azonban nem ille­tékes e munkaügyi vitában, hi­szen a 14/1990. (XI. 28.) MKM- rendelet értelmében „az alsófo­kú oktatási intézmények vezetői magasabb vezetőállásúnak mi­nősülnek, s a munkaügyi viták­ban a munkaügyi bíróság jár el.” így Péter Józsefné ügye jelenleg a megyei munkaügyi bíróságon vár sorára. Eközben az új önkormányzat meghirdette a Hunyadi úti iskola igazgatói állását. Hiszen a tava­lyijúnius 14-i vb-határozat „uta­sítja az osztályvezetőt, hogy a jogszabály szerinti módon és időben gondoskodjon új pályá­zat kiírásáról.” Nevezetesen Ví­zi Gézát’ ’, aki mindmáig osztály­­vezető, aki már végigasszisztált egy törvénytelen határozatot. S a dolog pikantériája, hogy felhív­ják a figyelmét a jogszabály sze­rinti módra és időre. Vajon me­lyikre? Az oktatási törvényre, avagy annak törökszentmiklósi ,.adaptációjára’' ? Péter Józsefné - bár a tanári karból sokan biztatták - nem pá­lyázik ismét az állásra. Miéh is tenné, hiszen alig egy évvel eze­lőtt bizalmat kapott, s különben is a bírósági döntésre, az igaz­ságra vár. S persze nemcsak ő, hanem a tanári kar, sőt az önkor­mányzat is szeretne már túllenni a kellemetlen ügyön. Mint Mé­száros János alpolgármester el­mondta, az önkormányzat örö­költe ezt a szerencsétlenül ala­kult helyzetet. Az egykori végre­hajtó bizottság döntését ennek ellenére nem minősítették, vár­ják a bírósági ítéletet, s termé­szetesen majd végrehajtják. Közben többször is megjegyez­te, hogy az új önkormányzat a törvényességet tartja szem előtt döntéseiben. Nemes törekvés. De vajon mi lesz akkor, ha az állásra megér­keznek a pályázatok? Újabb igazgatóválasztás lesz az iskolá­ban? A törvényesség szerint így kell történni, ha már annak ide­jén elfelejtették visszavonni az álláshirdetést. Az is elképzelhe­tő, hogy az új pályázó, pályázók programja is mondjuk legalább 51 százalékban megtetszik a tan­testületnek - feltéve, ha a tanári kar hajlandó lesz ismét szavazni. E lehetséges eshetőségre Mészá­ros János csak annyit mond, hogy semmiképpen sem dönte­nek az igazgató személyéről ad­dig, amíg nem zárul le az ügy a munkaügyi bíróságon. Bölcsebb lett volna addig meg sem hirdetni az állást, de a leg­­bölcsebb az lett volna, ha az ön­­kormányzat az eltelt hónapok­ban, ha nem is „minősítési” szándékkal, de legalább felül­vizsgálta volna a hajdani vb ha­tározatát. Természetesen „a tör­vényességet szem előtt tartva”. Tál Gizella Telefon. Évekig-évtizedekig vártunk rá. (Kisebb települése­ken még mindig „a világ hét cso­dája” közé számít.) Irigyeltük, akinek volt, reménykedtünk, hogy nekünk is lesz egyszer. S aztán felhangzott végre a vará­­zsos búgó hang szolnoki, karcagi .. . lakásainkban. Mire azonban megszoknánk kényelmét (újabb fintora ez inflálódó világunk­nak!), egyre gyakrabban nézünk beszélgetés közben az óránkra. Ez év február 1-jétől ugyanis lé­nyegesen többe kerül, ha például ügyünk intézése közben „mellé­beszélünk”.- Mit jelent az impulzus kifeje­zés, amit az előfizetőknek küldött tájékoztatóban lehet olvasni? - kérdezem Csák Sándornét, aki a Szolnoki Távközlési Üzem szol­gáltatási osztályának vezetője.- Az impulzus a nappali díja­zási időszakban (hétfőtől pénte­kig 7 és 18 óra között) háromper­ces helyi beszélgetést jelent, míg kedvezményes díjazási időszak­ban (hétfőtől péntekig 18 és 7 óra között, illetve hét végén és ün­nepnapokon) hatpercenként ug­rik a számláló. Az egyes díjtá­volságokban eltérő az az időtar­tam, ami egy impulzust - az előfizetőnek öt forint költséget - jelent. Például nemzetközi be­szélgetéseknél Cseh-Szlovákiá­­ba, Romániába és Ausztriába 8,57; az USA-ba 2,00; Németor­szágba 6,00 másodperc egyenér­tékű egy impulzussal. Vagyis egyperces beszélgetés az USA- ba 150, Németországba 50 fo­rintba kerül. Első alkalommal a márciusi számlán kerül jóváírásra a száz forint megtakarítást jelentő 20 impulzus beszélgetés, mivel az előfizetési díjat (270 forint lett) a tárgyhóban, a beszélgetések dí­ját pedig utólag számlázzuk. A 20, legfeljebb 3 perces helyi be­szélgetési lehetőséget érdemes kihasználni, mert az előfizetési díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem volt beszélgetés. Az impul­zusokat óra számlálja, ennek alapján a beszélgetéseket mindig az előző hó 25-e és a tárgyhó 24-e között mérjük.- Ez hogyan történik?- A fordulónapon lefényké­pezzük az óraállásokat, amiket az előhívott fotók alapján köz-Kiváló tanulókból friss szakmunkások Jászberény. Jó híreket kap­tunk a 606. Számú Klapka György Ipari Szakmunkásképző Intézettől. A Szakma Kiváló Ta­nulója és a szakelméleti tantár­gyak országos döntőiben való részvételre kilenc tanulójuk szer­zett jogot a megelőző megyei és területi versenyeken. Végül a géplakatos szakmában országos első helyezést ért el Horti Zsolt, III./c osztályos tanulójuk. Jutal­ma, hogy jeles minősítéssel szer­zett szakmunkás-képesítést, amellett a verseny elméleti ré­szében is a legjobb eredményéért különdíjat kapott. Ugyancsak je­les szakmunkás-bizonyítványt érdemelt ki Oláh Zoltán (III./b) az autószerelő, Dohándi Jenő (III./e) a bútorasztalos szakmá­ban. Az ifjú szakmunkások a na­pokban vették át bizo­nyítványukat, és az intézetből ki­válva ott vállalnak munkát, ahol a gyakorlati oktatásban részesül­tek tanulóként: Horti Zsolt a Hű­tőgépgyárban, Oláh Zoltán a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetben, Dohán­di Jenő pedig a Jászalsószent­­györgyi Vegyesipari Kisszövet­kezetben. napló Az ember persze elégedetlen. Hol ezért, hol azért, de dünnyög. Nem is alaptalanul. A hét­köznapok éppen elég okát adnak a morgolódás­­ra. Nem is lepődtem meg tehát, amikor a napok­ban elém állt egy férfi, olyan jó ötvenes lehet, és reám zúdította minden kifogását, elégedet­lenségét. Mondandójának lényege, hogy Karca­gon még nem történt meg a rendszerváltozás, minden polcon ugyanazok ülnek, akik régen, a maguk hasznára tesznek mindent, vagyonokat harácsoltak össze, s mindezt büntetlenül tehetik, pedig vasvillával kéne kizavarni ezeket az elv­társakat nemcsak a városból, de még az ország­ból is. Fröcsögött az indulattól. Körülöttünk jöttek-mentek az utcán, az emberek élvezték a tavaszt, most talán kevésbé voltak ingerléke­nyek, mint máskor, szívesen nézelődtek, beszél­gettek, s ami nagy szó, még mosolyogtak is. Ám a férfi, aki megállított, nem: az ő tekintetében kíméletlen viharok tomboltak. Tajtékzott, szin­te már lincselést követelt. Miután úgysem jutot­tam szóhoz, elgondolkoztam. A város képvise­­lő-testülete teljesen új. A polgármester is új ember. Új ember már a kórház igazgatója is. Új az országgyűlési képviselőnk. Hirtelen ennyi jutott eszembe. Nem sok, de valami. Szerettem volna elmagyarázni a dühöngő vulkánhoz ha­sonlító emhemek, hogy a demokrácia, a törvé­nyesség és a vasvillás rendcsinálás nem fér össze ... De hiába. Csak mondta a magáét, mondta, az volt az érzésem, hogy a vélemé­nyemre sem kíváncsi, csupán indulatait akarja a nyakamba zúdítani, s bizonyára azért, mert sze­rinte én sem vagyok különb a többinél, vagyis azoknál, akik ellen most ő annyira kikelt magá­ból, ha másért nem, azért, mert nem kergetem le vasvillával ama elvtársakat még e planétáról is. Nem tévedtem, még egy percig hergelte magát, s kiderült, valóban ez a kifogása ellenem (is). Álltam, hallgattam. Amikor, jó sokára, kiful­ladt, megkérdeztem, hol dolgozik. Megnevezte azt a téeszt, amelynek közelmúltban újjáválasz­tott elnökét a legjobban gyalázta. Elnökválasz­táskor kire szavazott? - kérdeztem. Kiderült, arra, akinek a nevét most a vasvillával kapcso­latban oly sokszor emlegette. Most már csendes volt, sápadt, idegességében leszakított egy gom­bot a munkásruhájáról. Hát ennyit a rend­szerváltozásról, mondtam, és otthagytam. Körmendi Lajos A készülék 5/tOes 20 forintos érmevei működikf vétlenül kap meg a számítógép. (Egy kis dobozból elém tesz egy fényképet az osztályvezető, amint száz darab ötszámjegyű mérőóraablak sorakozik.) Ä szá­mítógép a beütött óraállásból ki­vonja az előző havit, így meg­kapja azt az impulzust, amit öttel beszorozva kijön az a forint­­összeg - ez a számla négyes ro­vatán jelenik meg -, amit az előfizetőnek a távbeszélőszámla felső sarkában feltüntetett határ­idő napjáig be kell fizetni. Ha ezt valaki elfelejti, akkor 50 forint, minden további késedelem ese­tén pedig 150 forint pótdíjat kell fizetnie.- Az egyes díjtávolságok mit jelentenek?- Az I. díjtávolság az azonos körzetszámon belül folytatott beszélgetésekre vonatkozik. így 56-ossal kezdődő Újszász, Mart­fű, Zagyvarékas. Kézi kapcsolás esetén a légvonalban 25 km-en belüli helységek tartoznak ide (pl. Törökszentmiklós, Abony, Rákóczifalva, Tiszavárkony, Vezseny), A II. díjtávolságba tartozik két területileg szomszé­dos automatizált körzet, illetve akikkel szomszédok vagyunk góckörzetileg (Jászberény, Mo­­nor, Cegléd, Kecskemét, Kun­­szentmárton, Karcag, Tiszafü­red, Füzesabony). Kézi kapcso­lásnál a 25-100 km-en belüli te­lepülések számítanak ide. A III. díjtávolságba minden, területi­leg nem szomszédos automati­zált körzet, illetve a kézi kapcso­lással hívott, 100 km-nél távo­labbi helységek tartoznak. Pl. Budapest, Eger, Szarvas, Debre­cen. Szeretném megemlíteni, hogy ha az előfizető olyan hely­ségbe kéri a kézi kapcsolást, amely a távhívásba is be van kapcsolva, akkor belföldön 50, nemzetközi viszonylatban pedig 100 forint pótdíjat számítunk fel. A különleges szolgáltatások igénybevételére a továbbiakban is lehetőség van, ami változás, hogy megszűnt az azonnali be­szélgetés, maradt viszont a sür­gős, illetve az igen sürgős lehe­tősége.- Köszönöm a tájékoztatást. Csirke József Fotó: Korányi Éva Európa-koncert Szolnokon A Bartók Béla Zeneiskolában március 25-én, hétfőn délután 5 órakor zenei versenyek győztesei adnak hangversenyt az Ifjúsági Zenei Versenyek Európai Uniója és a Jeunesses Musicales Magyar­­országi Szervezetének rendezésében. A műsorban a brüsszeli Királyi Konzervatórium Flamand Fuvolakvartettje mellett Oláh Vilmos, az országos hegedűverseny első helyezettje, valamint Vida Róbert, a zeneművészeti szakközépiskolás növendékek rézfúvósversenyének győztese lép a közönség elé. A koncert - melynek műsora rendkívül érdekesnek ígérkezik - elsőként a megyeszékhelyen hangzik majd el, s ezt követően két alkalommal Szegeden és Budapesten. A hangver­senyre minden zenebarátot szeretettel hív a házigazda Bartók Béla Zeneiskola. Genetikai elemzés Ki a magyar? Kik a jászok? címmel tartott március 19-én el­őadást dr. Czeizel Endre orvos­genetikus a Jászok Egyesületé­nek rendezvényén Budapesten, a Belgrád rakpart 24. szám alatti épületében. Dr. Czeizel Endre vezetésével évekkel ezelőtt kez­dődött egy genetikai felmérés az országban élő különböző nép­csoportok (németek, szlovákok, cigányok, az őrségi magyarság, kunok, jászok) körében. Ákkora jász etnikumot reprezentáló mintegy 100 jászboldogházi la­kostól vették a vizsgálathoz szükséges mintákat. Ennek ered­ményéről szólt a tájékoztatás a Jászok Egyesületének rendezvé­nyén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom