Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-01 / 51. szám

1991. MÁRCIUS 1. Daru helyett - mit? Új igazgató a Ganz Danubiusnál Tiszafüreden Látlelet Miközben minden darabokra hull (Folytatás az 1. oldalról) •- Az kétségtelen, hogy ezt a profilt érintette a legjobban a vi­lágméretű recesszió. Ám véle­ményem szerint a nehéz vasszer­­kezetekre a világpiacon igenis van igény. Én a túlélést a profil­váltásban látom. Tiszafüred adottságai ehhez a szakmához nem túl szerencsések, hiszen a földrajzi helyzete miatt magasak a szállítási költségek, az energia drága, így nehéz versenyképes­nek lenni, még akkor is, ha kor­szerűnek ítéljük a gyárat. De hát ez telepítési probléma.- Ahhoz, hogy Önök a holt­pontról elmozduljanak, töke kel­lene. Honnan kívánják ezt besze­rezni?- Eddig három igen komoly­nak látszó külföldi partnerrel si­került felvenni a kapcsolatot, és én szeretném elkerülni, hogy le­horgonyozzunk a darugyártás­nál. Ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni, több lábon kell állni, és akár a szakmától távol eső tevé­kenységet is meg kell próbálni.- Ön híve lenne a privatizáció­nak? • - Igen, csakhogy más dolog egy gyárat árán eladni, és más dolog elherdálni. Annak nem va­gyok híve, hogy értékén alul el­kótyavetyéljük. A gyár alapítási értéke félmilliárd forint, a felszá­molási érték viszont 150 millió. Ezért az eladást nagyon, de na­gyon meg kell fontolni.- Mi tehát a közeli jövő?- A gyár privatizációja egy hosszabb folyamat lehet, de a működőképességet addig is fenn kell tartani. Feltétlenül ápolni kell a meglévő külföldi kapcso­latokat, s ebben az elsődleges szerep a saját kereskedelmi iro­dánkra hárul. Aztán a Holding Ganz Danubius Kft., valamint a többi külkereskedelmi iroda is számításba jön. Hogy kik a part­nerek? Az osztrák Voest Alpine hagyományos megrendelője a gyárnak, velük nagyon jó a kap­csolatunk. Éppen a beszélgeté­sünk ideje alatt tárgyal a másik szobában egy svéd cég képvise­lője, egyszóval nem feledkeztek meg rólunk.- őszinte legyek? Én a kilába­lást még mindig nem látom.-Kezdjük hát az elején: amikor a gyárat létesítették, foglalkozás­­politikai szempontok játszottak közre abban, hogy mintegy ezer embert kellett itt elhelyezni. Ennyire a jövőben semmiképp nem lesz szükség. Amikor a táv­latokról beszélek, akkor a dolgo­zói létszámot illetően mindig ar­ról a háromszáz emberről szólok, akik ma is a gyárkapun belül vannak. Számukra százszázalé­kos biztonsággal ígérhetem, hogy lesz munka, az idei év vé­géig a kapacitásunkat le tudjuk kötni.- Mire számíthatnak a szabad­ságoltak?- Nekik nem ígérhetek semmi biztosat. Ha javasolhatom, mindegyikük szerezzen szak­­képzettséget, így nagyobb esé­lyük lehet az elhelyezkedésre.- Az improduktív létszám an­nak idején a teljes gyári állo­mányra lett kitalálva. Csökkenti Ón az adminisztrációt?- Ez már megtörtént termé­szetesen, talán nagyobb arány­ban is csökkent, mint a dolgozói létszám.- Mi lesz a vezetőgarnitúrával: a gazdasági igazgatóval .főmér­nökkel és a többi irányító funkció gazdájával?- Rájuk természetesen számí­tok, hiszen a helyismeretük pó­tolhatatlan előnyt jelent a veze­tésben. Ha én is kérhetnék vala­mit, beszélgessünk úgy két hó­nap múlva újra, hiszen ne feled­je, alig több mint egy hete va­gyok csak ebben a beosztásban.- Hát akkor sok szerencsét, és viszontlátásra!-pb-Alapítvány a bicebócákért” A Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége a mozgássérült gyermekek sorsának jobbításáért létrehozta a Bicebóca Alapítványt. Úgy érzik, hogy jelen­leg a sérült gyermekek ép társaiktól elszigetelve, közösségüket nélkü­lözve kénytelenek felnőni. Többek között azért is, mert nincsenek meg­felelő feltételek fogadásukhoz az is­kolákban, óvodákban, bölcsődék­ben. Építészeti akadályok megszün­tetése, speciális eszközök beszerzé­se, mozgásfejlesztő pedagógus al­kalmazása lehetővé tenné, hogy ezek a tanulók is részesüljenek a csoportos foglalkozás fejlesztő ha­tásából. Az alapítvány célja a sérült gye­rekek tanulmányainak támogatása, szabadidejük hasznos eltöltésének segítése és az őket segítő eszközök gyártása. Eddig már három alka­lommal került sor a kicsik és szüleik közös táborának megrendezésére. Ebben az évben is, július 21-30. kö­zött Szolnokon, a Tiszaligetben nyaralhatnak a családok. A szülők olyan tapasztalatokat' szerezhetnek, amelyekre gyermekük sorsának megnyugtató elrendezésére szüksé­gük lehet. A kisfiúk, kislányok a szórakozás mellett alkotó munkát is végezhetnek. Gondot jelent a rendezőknek a tá­borozás anyagi feltételeinek előte­remtése. Várják a vállalatok, üze­mek, gazdálkodószervezetek és ma­gánszemélyek pénzbeni és termé­szetbeni adományait, valamint a mozgássérült gyermekek jelentke­zését a Bicebóca Alapítvány címén: 1032 Budapest, San Marco u. 76. Az alapítvány számlaszáma: BB Rt. 380-16909. Egyre többször lehet hallani ar­ról, hogy társadalmunkban a kiáb­rándultság, a kétségbeesés és a fé­lelem lesz úrrá. A kérlelhetetlen gyorsasággal bekövetkezett ese­mények hatására vannak, akik te­hetetlenül sodródnak, szerepza­varral és depresszióval küszköd­nek, míg mások kétségbeesetten arcot, jelmezt és lelket próbálnak cserélni. De mégiscsak balszeren­cse az, hogy egyeduralkodó hatal­mi érdekek újra lábra kapnak, s ezzel egyidejűleg az illúzóvesztés motívumai is erősödnek. Nem tel­jesen véletlenszerűen. A megélt politikai demokrácia ugyanis ko­rántsem képes olyan szükséglete­ket felszínre hozni, melyek fenn­tartói lehetnének az új normákba rendeződő egyéni és közösségi tö­rekvéseknek. Ami most zajlik, azt úgy is lehetne jellemezni, mint a mindenbe beletörődő, voltakép­pen infantilizált társadalom felnőt­té válásának folyamatát, átlépést a felelősségteljesebb, kockázatvál­laló, egyszersmind szabadabb életszakaszba. Ugyanakkor kíno­san elkerülhetetlen szembesülni a múlt egyre-másra felbukkanó jel­képeivel; a régmúlt rendszerek olyan eszméivel is, amelyeknek egyszerűen nincs létalapjuk. Az elmélyülő és visszafordítha­tatlannak látszó válság meglepő egyértelműséggel rajzolja meg azokat a koordinátákat, melyek között az erkölcsi hanyatlás meg­annyi jellemzőjével találkozha­tunk. Ha ugyanis késnek a struktu­rális átalakításod, ha nem szület­nek világos törvények olyan el­lentmondások felszámolására, melyek például a mindmáig létező monopolhelyzetekből származ­nak, vagy ha az emberi létfeltéte­lek minimumát sem tudja szava­tolni a fennálló politikai rendszer, a hanyatlás megállíthatatlanná vá­lik. Hiszen olyan túlélési stratégi­ák szaporodnak el, melyek nem a szociális-gazdasági és a morális válság demokratikus kezeléséhez járulnak hozzá, nem a kívánatos erkölcsi rend létrejöttéhez, hanem a társadalom teljes széthullásá­hoz. Míg az állampolgárok nem bíznak a fennálló hatalomban, s nem hiszik el róla, hogy azt fogja cselekedni amit hirdet, addig az állam és a társadalom közötti szükséges egyensúly sem jöhet létre. Az emberek többsége szá­mára az egyre kíméletlenebb párt­harcok máris úgy jelennek meg, mint az egyes pártok törekvései arra nézve, hogy - a politikai de­mokrácia eszközeit felhasználva - más pártok és irányzatok fölé ke­rüljenek, azaz mind nagyobb hata­lomra tegyenek szert. Ezért azonban hatalmas árat kell fizetni. Mert végképp kiveszhet­nek az emberekből azok a készte­tések és védekezési mechanizmu­sok, melyeket a rendszerváltozás kezdetben mozgósított. Kerékgyártó T. István Változások a társadalombiztosításban 4. Mi lesz a nyugdíjakkal? * Életbe lépett a foglalkoztatási törvény Az 5 évnél hosszabb megsza­kítás miatt elvesztett szolgálati időket egybe kell számítani azoknál, akik részére 1991 .janu­ár 1-től vagy azt követő időpont­tól állapítanak meg nyugdíjat. Január 1-től 20 év szolgálati idő kell az öregségi teljes nyugdíj­hoz. Aki ennél kevesebb, de leg­alább 10 évvel rendelkezik, az résznyugdíjra lehet jogosult. Tízezer forintról 12 000-re emelkedett az az összeghatár, ameddig az átlagkeresetet nem kell csökkenteni. Az anya ténylegesen megszer­zett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal kell növelni, ahány gyermeke született 1968. előtt. Tartósan beteg, illetve fogya­tékos gyermek esetében a növe­lés gyermekenként 550 nap. Ter­mészetesen ez is csak azokra a szülő anyákra vonatkozik, akik 1991. január 1. utáni időponttól kérik a nyugdíjuk megállapítá­sát. Csak tényleges szolgálati idő (bármilyen rövid is az) növelhető a született gyermekek arányá­ban. Január 1 -tői - a férfiak a nőkkel azonos feltételek mellett jogo­sultak özvegyi nyugdíjra. Fel­hívjuk azoknak a férfiaknak a fi­gyelmét, akik két vagy több ár­vaellátásban részesülő gyermek eltartásáról gondoskodnak ház­tartásukban, hogy kérjék az ál­landó özvegyi nyugdíj megálla­pítását. Az 1990. december 31. után munkaviszonyban (szövetkezeti tagként) eltöltött időt nyugdíj­­pótlékra jogosultság szempont­jából nem lehet figyelembe ven­ni. A nyugdíjak legkisebb össze­gei és a rendszeres szociális jára­dék 600 forinttal emelkedik. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 5 200 Ft, a III. csoport­beli rokkantnyugdíjé pedig 5 200 Ft. Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege 5 000 Ft, az árvaellátás minimuma 4 690 Ft, a rokkantsági járadék 4 310 Ft lett. A házastársi pótlék 900 Ft­­tal, az eltartott hozzátartozó utá­ni növelés 900 forinttal emelke­dik. A1 0000 forint alatti nyugdíj mellett folyósított házastársi jö­vedelempótlékot 900 forinttal növelték. A saját- és özvegyi nyugdíj együttfolyósításának ha­tárösszege 7 610 Ft, tehát 1 200 Ft-tal növekedik. Nem emelkednek az 1991. ja­nuár 1-től megállapított ellátá­sok és a baleseti járadék. Hogyan történik a nyugdíj­­emelés? A szolgálati idő alapján az alábbi mértékű emelés jár: 10-19 év elismert szolgálati időre 13 %, 20-29 év elismert szolgálati idő­re 14 %, 30-39 év elismert szol­gálati időre 16 %, 40 évtől 18 %. A nyugdíjazás időpontjához járó emelés, amely a szolgálati időre megállapított emelésen fe­lül jár, a következő: aki 1986.1. 1. - 1990. XII. 31. közötti idő­ponttól nyugdíjas: + 8 % -ot kap, aki 1976. I. 1. - 1985. XII. 31. közötti időponttól nyugdíjas: + 9 % -ot, aki 1976. I. 1. előtti idő­ponttól nyugdíjas: + 11 % -ot kap. A rokkantsági nyugdíjas ellá­tást III. csoportbeli rokkantság esetén 14 %-kal, I-II. csoportbeli rokkantság esetén 18 %-kal kell növelni - amennyiben az kedve­zőbb, mint a szolgálati idő alap­ján járó emelés. Az 1991. január 1-től járó nyugdíjemelés minimum 1000 Ft, maximum 3000 Ft lehet sze­mélyenként. Az ily módon emelt összeg se haladhatja meg a 26 000 Ft-ot. A legkésőbb 1990. december­től megállapított, illetve megál­lapítandó hozzátartozói ellátáso­kat 21 %-kal, de legalább havi 900 Ft-tal kell felemelni. Az 1991. január I-ét megelőző időponttól megállapított rend­szeres szociális és a termelőszö­vetkezeti járadékot havi 900 Ft­­tal, a hadigondozási pénzellátást havi 1000 Ft-tal, a vakok szemé­lyi járadékát havi 1000 Ft-tal, a vakok rendszeres szociális segé­lyét havi 1000 Ft-tal növelik. (Vége) Március 1 -jén, azaz ma lép élet­be a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. Az újság hasábjain ritkán szoktunk törvényismertetéssel foglalkozni, most mégis kivételt teszünk, mint­hogy e törvény jelentősége is kivé­teles, sokakat érint, illetve akik ne­gatív élményként kapcsolódnak a törvényhez, azok számára létfon­tosságú néhány alapismeret. Ezért is kértük meg a megyei munkaügyi központ munkatársait, segítsenek a törvény legfontosabb tételeinek bemutatásában, felhívva egyben a figyelmet az új elemekre is. Egy rövid cikk keretében minden rész­letre nem térhetünk ki. így most csak a munkanélküliek ellátására eszközeit, az ide vonatkozó főbb szabályokat ismertetjük. Az ún. aktív eszközökre, például a Foglal­koztatási Alap felhasználására, ké­sőbb térünk vissza. A kilépőket bünteti a törvény Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy aki már munkanélküli, azok esetében nem változnak a feltéte­lek. Már az elején célszerű tisztáz­ni azt is, kit tekint a törvény mun­kanélkülinek. Kiindulópont, hogy az illető rendelkezzék a munkavi­szony létesítéséhez szükséges fel­tételekkel, de nem áll munkavi­szonyban. Fontos feltétel, hogy az illetékes munkaügyi központ az il­letőt munkanélküliként nyilvántar­tásba vegye, illetve a járadékra vo­natkozó kérelmet kitöltsék. Koráb­ban ez nem így volt, ezért is hívjuk fel rá a figyelmet. Szükséges az is, hogy a járadékot igénylő munka­végzéshez kapcsolódó kereső te­vékeny séget ne végezzék. Itt az ösz­­szeghatár nem számít. így aki vál­lalkozó, az nem kaphat, de ha va­laki albérlőt tart, az ettől még igé­nyelhet járadékot. Már eddig is ki­derült, hogy nem munkanélküli­segélyről, hanem járadékról beszé­lünk az új törvény alapján. A jára­dék megállapításának feltétele, hogy a munkanélküli a megelőző időszakban fizesse a járulékot, az öregségi nyugdíjkorhatárt ne töltse be, rokkantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjra ne legyen jogo­sult. További feltétel, hogy munkát akarjon vállalni, és ennek érdeké­ben együttműködjön a munkaügyi központtal. A munkanélküli-jára­dék összegét az átlagkereset alap­ján állapítják meg. A folyósítás el­ső szakaszában a járadékalap 70 százalékát, a második szakaszban 50 százalékát kaphatják. A folyó­sítási idő függ attól, ki mennyi ide­ig fizette a járadékot. Általában négy évet vesznek figyelembe, ahol már egy év a járadékfizetési idő. Egyévi járadékfizetés esetén 90 nap. Minthogy a törvény most lép életbe, a maximális 1 évi jára­dékhoz 1995-ig türelmi időt ad á törvény. A munkavállalói járulék egyébként 0,5 százalék, ehhez já­rul a munkaadói, amely 1,5 száza­lék. A vállalkozók külön szerződés alapján csatlakozhatnak a rend­szerhez. Lényeges, hogy aki fel­mond vagy kilép a munkahelyéről, az 90 napos várakozási idő után kaphat járadékot, s ők már csak az 50 százaléknál kezdenek. A segélyesek száma tízszeresére nőtt A passzív eszközök között sze­repel az előnyugdíj is. Hat hónapi járadékfizetés után azok kaphat­ják, más feltételeket is figyelembe véve, akiknek az öregségi nyugdíj­­korhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiányzik. Nem feledke­zett meg a törvény a pályakezdők­ről sem. Ok munkanélküli-segélyt kapnak. Fontos feltétel, hogy fel­ső- vagy középfokú oktatási intéz­mény oklevelével rendelkezzenek, s azt két évnél nem régebben sze­rezték. A segély összege a minden­kori minimális bér 75 százaléka, a folyósítás maximális időtartama hat hónap lehet. E rövid összefog­laló után nézzük meg megyénk foglalkoztatási helyzetét. Január­februárra változatlanul a forgalom többszöröződése jellemző. Az előző év hasonló időszaká­hoz képest februárban mintegy há­romszoros volt a forgalom. Az em­lített két hónapban 23 ezer esetet jegyeztek fel, ebből 13 ezer mun­kanélküli járt a központnál. A feb­ruár végi 7100 regisztrált munka­­nélkülire a megyei nyilvántartás­ban 976 betöltetlen állás jutott. Ez utóbbi az előző hónaphoz képest 300 fős igénycsökkenést jelentett. A segélyesek száma egy év alatt több, mint tízszeresére nőtt. Mind­ez azt is jelenti, hogy a tavalyi át­lagszámok alapján a legfontosabb mutatókban az „előkelő” harma­dik helyet foglaltuk el az ország megyéi között. F. I. P.E ÁPRILIS 15“I0 SZOLNOKON A GVÁRTÓTÓL OLCSÓBBAn VÁSÁROLHAT ÖRAnUlÁLT SZUPERFOSZFÁTOT. OmiESZTVE ~ 50 kg-OS ZSÁKBAn 10 kg-OS ZSÁKBAÜ AKCICI AB 4.536 Ft/t Ft/ZSÁK 266,50 Ft/ZSÁK ZSÁK 67,30 Ft/ZSÁK KisTERimidKnEK ínunKAnAPOI\KÉnT - RAKTÁRRÓL-©00-1430 KÖZÖTT (AZ AKCIÓ ALATT IS) ÁRUSÍTUnK KÉSZPÉnZÉRT. ofutwflooífin íTÉRííövran] IlfZAIl/BENII VICyiMtfVIK 5 007. SZOLnOK, TÓSZEGI ÚT TEL.: 56/35-800, TX.-23-658, FRX. 56/36-732. Megyénk az „előkelő” harmadik helyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom