Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-01 / 51. szám
4 1991. MÁRCIUS 1. Néplap Az Uj Néplap T örökszentmikloson Először magán segített, most a városon próbál A város alpolgármestere, Sánta Albert gépészmérnöki diplomával magánvállalkozó. Tősgyökeres törökszentmiklósi, úgyhogy nem tud öt lépést tenni az utcán, hogy meg ne állítsák a kérdéssel: mi újság a városházán? Aztán meg tanácsot kémek, mire vállalkozzanak. Sánta Albert szerint ebben nem is lehet tanácsot adni, hiszen mindenkinek magának kell döntenie. Mint ahogy ő döntött több mint öt évvel ezelőtt. Akkor még vállalatnál dolgozott. Lefelé nem is volt gondja az' emberekkel, csak fölfelé. Már akkor is azt sürgette, hogy a vállalat vállalkozzék. Csak hát akkoriban ez még nagyon meghökkentő gondolatnak számított.- Nem azért csináltam ezt a pályamódosítást, hogy anyagilag jobban járjak, hanem mert nem tudtam elviselni a feszültséget a munkahelyemen. Egy teljesen új szakmát kellett elsajátítanom - önképző módon. Némi segítséget jelentett ugyan, hogy édesapám kereskedő volt. Ezen a kis „örökségen ’’túl mindent magamtól kellett megtanulnom: hogy milyen ruhákat veszek a gyártóktól, mennyiért veszem, hogyan adom el, stb. Ráadásul mindig arra törekszem, hogy abban, amit csinálok, a legjobb, legügyesebb legyek. Ez nem jelenti azt, hogy sikerül is, de mindig ez acél.- Alpolgármesterként mi a feladata?- A pénzügyi, gazdasági, ellátási feladatok tartoznak hozzám.- Épp a legnehezebb területek.- Igen, de épp itt van a legjobb összehasonlítási alapom: egy régi, rosszul működő mechanizmusról és arról az útról, amelyet magam is végigjártam.- Milyen célokat tud kitűzni a város? Milyen jövőre számíthat?- Sok még a rendszerbeli fogyatékosság. Nagy baj, hogy hiányzik a tulajdonosi szemlélet. Ez jól látszik például az iskoláknál. Az intézmények apró karbantartási munkálatai nincsenek megoldva. Ha például leesik vagy eltörik egy tetőcserép, ki pótolja? Senki. Aztán beázik a tető, és a kis kárból nagy lesz. Az intézményvezetőknek fel kell vállalniuk a népszerűtlen döntéseket is. Előfordulhat, hogy néhány pedagógust el kell küldeni, vagy csökkenteni a szakkörök számát.- És miben tudnak előbbre lépni, fejleszteni?- Áldatlan a városban a telefonhelyzet. Nem is tudom, hogy van-e hasonló nagyságú város az országban, ahol ilyen viszonyok lennének. Nem lesz perspektívánk, ha nem tudunk változtatni. Az információ, az idő pénz. Ha idejön egy vállalkozó, az első kérdések között szerepel a telefonhelyzet. Ahhoz, hogy a gazdasági élet felvirágozzék, lépni kell. Nagy igény van a lakosság részéről is, a vállalkozók, a vállalatok is érdeklődnek. Ha az őanyagilehetőségeikhezhozzáteszszük a saját erőnket, akkor úgy érzem, sikerül. Körülbelül 200millió forintra volna szükség, hogy a modem, digitális telefonközpont létrejöjjön. Az is sokat jelentene, ha a városi szolgáltatásokkal (például áramszolgáltatás) mi magunk gazdálkodhatnánk. Tervezzük, hogy nátriumlámpákra cseréljük le a közvilágítás lámpatesteit. Ez ugyanis olcsóbb és jobb, mint a jelenlegi világítás. Sánta Albert nős, két gyermeke van. Felesége orvosnő, gyerekei közép-, illetve általános iskolába járnak. Ami történik — és ami fog- Az önkormányzat nem vetett ki ingatlanadót. Úgy vélték, hogy a lakosság teherbíró képességének a határán van. A városházáról a következőképpen látták a különböző rétegek helyzetét:- aki fiatal, és épp most építkezik, az nem tud még adót is fizetni,- aki öreg, és kisnyugdíjból él...,- az úgynevezett középosztályt pedig most éppen a kamatadó sújtja. Ha még az önkormányzat is megadóztatná a lakosságot, nagy ellenállás lenne, és sokan nem fizetnék ki az adót. Tehát ezzel a lépéssel többet ártanának a városnak, mint használnának...- Bővítésre szorul a gázátadó-állomás, amely a lecsatlakozást biztosítja az országos gerincvezetékről a városnak. Áhhoz, hogy újabb utcákat „kössenek be”, bővíteni kell az állomást. A beruházás körülbelül 20 millió forintba kerül. Az első lépcsőben 3-6 millióra van szükség.- A termálvíz korábban 85 C- fokos volt. Mivel lefojtották, a kút hozama kicsi lett, és a víz 60 C-fokos. így hát fúrni kellett egy másik kutat is. A termálvíz most úgy tűnik, tőkét hoz erre a vidékre. A strand mellé gyógyszálloda építését tervezik. A Medinvest Rt. segítségével külföldi vállalkozók az Alföldön gyógyszálloda-láncolatot építenek, és ennek egyik „láncszeme” lenne a törökszentmiklósi. Az építés tanulmánytervét a Medinvest Rt. készíti. A szállodát a strand mellett képzelik el.- Hús, tej, kenyér - mindennapi ételeink. És hogy az áruk egyre feljebb kúszik, az egyáltalán nem kedvez a háztartásoknak. Az elképzelések szerint önkormányzati húsboltot létesítenek, ahol olcsóbban árulnak a szokásosnál. Tervezik olcsóbb kenyér és tej árusítását is a városban lakóknak. Sőt az a gondolat is felmerült, hogy a segélyeket természetben kellene „kifizetni”... Ki teszi zsebre a hasznot? Kaptunk egy „fülest”, amelynek az volt a lényege, hogy a Rózsa presszó épülete az önkormányzaté ugyan, de a bérbeadásából származó haszon jó részét más teszi zsebre. Bevallom őszintén, először hihetetlennek tűnt. És kiderült, hogy ... igaz! A Rózsa presszót - még a tanácsrendszerben - a Piknik Kft. vette bérbe a hatályos jogszabály szerint. Á kft. versenytárgyalást írt ki rá, és szintén bérbe adta. Míg a Rózsa presszó bérléséért havonta 91 ezer 700 forintot (áfával) fizetnek a Pikniknek, addig a Piknik 32 ezer 20 forintot (áfával) fizet érte az önkormányzatnak. A városházán ezt átmeneti állapotnak tartják. A „közbeni’.’ bérbeadót ki akarják iktatni. Új pályázatot írnak ki a presszó bérbe vételére. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet megakadályozni a kétszeres bérbeadást, azt a választ kaptuk, hogy a szabályozásban a polgármesteri hivatal hatósági osztályára számítanak. A névadó Kodály — a szoboradó Kodályné A zongoránál Balaskó Istvánná és Szabó Melinda; csellón pedig Sindelné Torma Erzsébet és Mészáros Éva játszik. A Kodály Zoltán Zeneiskola a város hírességei közé tartozik. Aki nem érzi szívéhez közel a zene világát, még az is talál olyan értékeket az intézményben, amelyek már most páratlanul érdekesek, az évek múlásával pedig történelmi emlékekké nemesednek majd. Az iskola most a volt pártház - munkásőrbázis emeletén található. A lépcsővel szemben, a sarokban Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kodály-szobra áll - Kodály Zoltánná ajándéka. A vendégkönyv nem kisebb művészek aláírásaival büszkélkedhet, mint Bárdos Pál, Gulyás Dénes, Kistétényi Melinda - és természetesen több alkalommal is szerepel Kodály Zoltánné. A zeneiskola nem kevesebb, mint 29 éves múltra tekinthet vissza - tudjuk meg Zolnai Istvánné igazgatótól:- Amikor megnyílt, harminc gyerekkel indult, ma 310 növendékünk van. Kodály Zoltán nevét 20 évvel ezelőtt vette fel az intézmény.- Híresek arról, hogy mindig otthont adnak egy-egy megyei zenei versenynek.- Évenkénti váltásban megyei zongora-, hegedű-, szolfézsversenyt rendezünk, háromévenként pedig Kodály zenei napokat. Épp most, a hét végén volt a megyei zongoraverseny, ahová 7 iskola 45 tanulója jött el.- Milyen eredményeik vannak?- Ha országos versenyre bejutunk, annak már örülünk. Viszont jók a felvételi eredményeink, szakiskolákban, főiskolán, zeneakadémián tanulnak tovább a növendékeink. Van olyan tanárunk is, aki gyerekkorában itt tanult. Zenei pályát a kiemelkedő tehetségű gyerekek választanak. Sokan mennek tanító- és óvónőképzőbe is. Persze előfordul, hogy a növendékek teljesen más pályát (például reál) választanak. Végül is nem az a cél, hogy mindenki a zenei életben találjon boldogulást, hanem hogy kiegyensúlyozott, sokoldalú műveltséghez segítsük a gyerekeket.- Általános jelenség, hogy megnőtt a szülők érdeklődése a zeneiskolák iránt. Divat oda járatni a gyerekeket. Ön szerint miért van ez így?- Talán, mert úgy érzik a szülők, hogy itt érzelmileg többet kapnak a gyerekek. Sokan az iskola elvégzése után is visszajárnak ide. Most például 15 gimnazistánk van.- Az iskolákban már régóta a ,,hét szűk esztendő' ’ járja. Önök hogyan tudnak kijönni a pénzből?- Az önkormányzat takarékosságra intett bennünket. Értjük a jó szándékot, de az elhasznált hangszereket pótolni kellene. Az a hangszer például, amelyet kéthárom évvel ezelőtt 30 ezer forintért vettünk, és tavaly 60 ezerbe került, most 300 ezer forintért vásárolható meg._____________ A toronygomb titka Százötven-kétszáz éves múltja van a magyarországi református egyház történetében annak a szokásnak, hogy a templomtornyok gombjába emlékiratot, korabeli pénzeket helyeznek el. Törökszentmikló son az 1970-es években bukkantak rá az 1882-ből származó toronygombban korabeli dokumentumokra. Köztük megtalálhatjuk például a megyei tisztségviselők 1882-es névsorát, vagy a református fiúiskola tantárgyainak felsorolását. A dokumentumokat a református lelkészi hivatalban dr. Szabó József lelkész őrzi, aki gyűjti az egyházközség számára a történeti emlékeket. A toronygombban egy üzenet is található az utókor számára. A városi „cultur állapotokról” szóló kézirat ugyanis így fejeződik be: „Szerelt utódok! Tiétek a jövő, hozzon reátok áldást vagy csapást, békét vagy vihart, álljatok meg rendületlenül: bízzatok az Úrban, legyetek az egyháznak hű tagjai, a szeretett hazánk védoszlopai, hogy egyház és haza elmondhassa rólatok ama Horatius-i szép szavakat: el praesidium, et dulce decus meum (óh, nagy támaszom és hőn szeretett díszem). Legyetek szabad hazánk boldog polgárai! Minket pedig - kik midőn e sorokat olvassátok, talán mindannyian már apáink porához megtértünk a földbe - tartsatok meg hálás emlékezetetekben. Ezeket kívánja Nektek, s ezt kéri tőletek a most élő nemzedék nevében igazán szerető elődötök: Vadai Ferenc ref. léikész.” Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva ( \ Pénz, pénz, pénz Csupán e három dologtól függ, hogy egy város megél-e vagy sem, csúnya szóval: működik vagy sem. Törökszentmiklóson az idén sincs ok az elkeseredésre. A város bevételét több mint 550 millió forintra tervezik. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ez elég ahhoz, hogy a város életképes legyen (működjenek az intézmények, legyen bennük fűtés, világítás, stb., az utcákat takarítsák, le- * gyen közvilágítás, stb, stb.) Az önkormányzati vállalkozásokból befolyó bevételek egyelőre még a régi rend szerintiek: ingatlanok, üzlethelyiségek bérbeadásából, piacok működtetéséből, a vágóhíd üzemeltetéséből, stb. származnak pénzek. Ezek a tanácsi rendszerben is így működtek. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzat újfajta vállalkozásokba kezdjen, rendezni kell a tulajdoni kérdéseket. Mert például három tanácsi eredetű vállalat is van a városban.-De kié? Azt azonban bizonyára örömmel veszik a pedagógusok, hogy városuk azok közé tartozik, ahol megkapják a 30 százalékos béremelést. Húsz százalékot a költségvetés fedez, 10 százalékot az állam biztosít. Bár ez a biztosítás egyelőre csak szavakban realizálódott. Amíg tettekre kerül sor, addig az önkormányzat megelőlegezi azt a 10 százalékot... V___________________J Egy,‘.csokorra való” a korabeli dokumentumok ból
