Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-02 / 52. szám
4 Néplap 1991. MÁRCIUS Szombati jegyzet * _ Az Uj Néplap vendége: Enjobban tudom, mi kell neked Az országot megosztó ellentétek ismét gyarapodtak: fellángolt a vita az abortuszról. Csupán fellángolt, hiszen az elmúlt évtizedekben is vitatkoztak róla, a rendszerváltozás óta azonban a vita minőségileg más lett. A vitatkozók helyzete megváltozott, ma az abortusz ellenzői a hatalomra került keresztény nemzeti kurzusban támogatót véltek találni, illetve általában találtak is, és ettől a fellépésük alapvetően megváltozott, határozottabb, erélyesebb lett. Az abortusz ellenzői általában két elméleti alapra hivatkoznak a viták során: az egyik a vallás, amely eleve tiltja az abortuszt, a másik nemzeti gyökerű nézet. Az ennek nevében föllépők azért állnak szemben az abortusszal, mert az a magyarság szaporodása ellen hat. A kétféle elmélet természetesen nem válik el ilyen élesen, igen gyakran együtt, egymást erősítve jelentkeznek. A valláserkölcsi alapokon állók legfőbb érve, hogy az abortusz gyilkosság, és ezzel túl is lépik a vallás szűkében vett kereteit, hiszen a gyilkosság nemcsak a vallás szerint bűn. Erre épül az abortusz törvényi betiltására irányuló követelésük. Azaz nem csupán meggyőzni akarják az embereket, hanem törvénnyel kényszeríteni a „gyilkosságok befejezésére”. A törvényben benne van az erőszak lehetősége mindazokkal szemben, akik azt nem tartják be. Az abortusz hívei tehát kilátásba helyezik az erőszakot is, ezzel ismét felbukkant az emberek akaratuk ellenére, erőszakkal történő „boldogításának” eszméje. De - mondhatná bárki - ha az abortusz gyilkosság, akkor természetes, hogy a társadalomnak védekeznie kell ellene törvényekkel, és a törvény mögött álló erőszakkal is. Ez igaz lenne, csakhogy erősen vitatott az a vélemény hogy az abortusz gyilkosság, sok szakember állítja ugyanis, hogy a magzat a fejlődés első időszakában még nem ember, csak egy ember programja, s körülbelül úgy viszonyul a „kész’ ’ emberhez, mint egy ház tervrajza, vagy legfeljebb alapja a kész épülethez. Akik vallási meggondolásból tiltakoznak az abortusz ellen, azoknak, ha nem akarnak ellentmondásba V___________________________ keveredni, az óvszerek alkalmazása ellen is tiltakozniuk kellene, hiszen az óvszerek alkalmazása is emberek megszületését akadályozza. És törvényszerűnek tekinthető, hogy vannak ilyenek, egyelőre még kisebbségben az abortuszellenzők táborában, de nem tudhatjuk, holnap is kisebbségben lesznek-e még, ha az első sikerek felbátorítják őket. Emberek egy csoportja tehát jogot formál arra, hogy ha kell erőszakkal is, beavatkozzon más emberek életébe. Mintha azok nem tudnák felfogni, mi jó nekik, ezért irányítani kellene őket. A beavatkozóknak pedig nyilván szilárd meggyőződésük, hogy ők valami olyan tudás birtokában vannak, ami másoknak nincs meg, s ez adja a jogukat, hogy beleszóljanak más emberek legbelsőbb ügyeibe, sőt rájuk vonatkozó döntéseket hozzanak helyettük. Az ilyesfajta „én jobban tudom, mi kell neked, mint te magad” antidemokratikus nézetekre azonban ma már aligha van vevő szélesebb körben, ezeket a nézeteket csak erőszakkal lehetne az emberekre kényszeríteni. A nemzeti gyökerű abortuszellenesség alapja - mint már említettem - az, hogy minél több magyar szülessen, az sem baj, ha még zsúfoltabbak lesznek az állami gondozottak intézetei, hiszen ott is magyarok élnek. Ez a fajta nacionalista nézet valami fenyegetettségérzésből indul ki, és amikor a magyarság bármi áron való szaporodását propagálja, legalább annyira gondol katonára, mint munkáskézre. A kényszerből való gyarapodás azonban aligha érné el a várt eredményt. Boldogabb jövőt csak örömmel várt, megfelelő körülmények között felnövő, kiegyensúlyozott nemzedék képes megteremteni. De bármilyen elméleti alapállásból származzék is, az abortusztilalomnak úgysem lehetne megfelelően érvényt szerezni. A gazdagok külföldre mennének, hogy elvégeztessék a műtétet, a szegényeknek pedig rendelkezésére állnának az „angyalcsinálók”. Lehet, hogy ezt a szót a fiatalabbak már nem ismerik. Ne is ismerjék meg ! w NÖVÉNYTERMESZTŐK! (Kis- és nagygazdaságok!) I Ahogy megfelelő alap nélkül nem áll biztosan a ház,^f ' úgy megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nincs jó tér- " més. Ha a talajvizsgálat eredménye és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye alapján műtrágyáz, akkor ráfordításai a betakarításnál biztosan megtérülnek. Szolnokon a Tiszamenti Vegyiműveknél közvetlenül a termelőtől termelői áron vásárolhatják a hidegen granulált szuperfoszfát és N-P-K műtrágyákat teljes választékban. 1991. március 1-től a kisfogyasztókat is kiszolgáljuk - 10 kg-os és 50 kg-os zsákokban - raktárról (hétfőtőlpéntekig 8.00-14.30 között) termelői áron. Tájékozódjon, és a jövőnk érdekében gazdaságosan műtrágyázzon! TISZAMENTI VEGYIMŰVEK & ki I 5007 Szolnok, Pf. í Telefon: 56/35-800 Telex: 23-658 Fax: 56/36-732 *48179/2« Lehotka Gábor orgonaművész- Művész úr, minden muzsikus életében meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Önnek kiváló tanárai voltak: Gergely Ferenc, Pécsi Sebestyén és Szervánszky Endre. Mekkora jelentőséget tulajdonít a tőlük tanultaknak?- Az Ön által felsoroltakon kívül szeretnék beszélni az első és talán legjelentősebb tanáromról: Pikéthy Tibor zeneszerzőről, a váci székesegyház karnagyáról, aki kisfiú koromban kezdett foglalkozni Kétségtelen, hogy komponistaként is szeretett hangszeréhez kötődik, de műveinek hangja - bár mélyen gyökerezik a hagyomány teremtette orgonamuzsikában - a szó nemes értelmében vett kortárs zene. E sorok íróját elsősorban a „Variációk és fúga John Lennon témájára’ ’ és a ,Jáki mise” ejtette rabul. Mondana valamit zeneszerzői ténykedéséről és műveiről?- A Zeneművészeti Főiskolán az orgonistáknak kötelező volt zenesebbé tételét volt hivatott szolgálni. A bemutató 1979-ben volt - és ez a mise ugyancsak nem nyerte el a katolikus orgonisták tetszését. Ezt a fajta magatartást a magam részéről egyfajta konkurenciaharcként értékelem - s ebben a csatában mindenki a saját etikai normái által megengedhető eszközöket alkalmaz. Az ilyesfajta megnyilvánulásokon igyekszem felülemelkedni. A Jaki mise után írtam egy Latin misét is, és megzenésítettem jó pár velem. Nemcsak zongorázni tanított, hanem nevelt is - édesapám halála után pedig anyagilag is támogatott. Róla kívánok megemlékezni a legnagyobb szeretettel oly módon is, hogy a műveit gyakran szólaltatom meg hangversenyeimen. Szervánszky Endre rendkívüli egyéniség volt: a legbecsületesebb ember, akivel valaha találkoztam. Következetes korrektségét már szinte túlzásba vitte, olyannyira, hogy az emiatti ütközések következtében benne felgyülemlett feszültség eredményeként infarktust szenvedett. Becsületesség és korrektség terén ma is ő az eszményképem - ugyanakkor azonban igyekszem az emberekkel és az eseményekkel példaképemnél nagyobb toleranciát tanúsítani; igyekszem kerülni a konfliktusokat és a stresszhatást kiváltó tényezőket. Hangszeres tanáraim: Gergely Ferenc és Pécsi Sebestyén neve mellett szeretnék még megemlékezni Hammerschlag Jánosról is. Nagy felkészültségű zenetudós volt, rendkívül mély hatást gyakorolt rám.- Köztudomású, hogy tanít, de az kevésbé, hogy milyen szerepet játszik a tanítás életében? Mennyire érzi fontosnak ezt a tevékenységet? Hogy tudja összeegyeztetni jelentős számú hazai és külföldi szerepléseivel?- 1969 óta tanítok; 1975 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahová 1985-ben nyertem tanári kinevezést. Hetente két napon tanítok; a többi napokon gyakorolok. A koncertjeim zöme nyárra tevődik, ez az évszak a főszezon az orgonisták számára. A tanításban ritkán zavar meg egy-egy turné - ilyenkor élek az erre a célra engedélyezett keretnapok és a fizetés nélküli szabadság lehetőségével. A főiskolán azt tartják: jobb, ha olyan pedagógusok tanítanak, akik koncertezést is vállalnak...- A zenebarátok elsősorban orgonaművészként ismerik és tisztelik Önt. Akik azonban komolyabb figyelmet szentelnek tevékenységének. nem mehetnek el szó nélkül zeneszerzői működése mellett sem. szerzésórákra járni. Jómagam szorgalmasan végeztem a stílustanulmányokat, s ezekkel felkeltettem Szervánszky Endre érdeklődését, felfigyelt rám és indítványozta, hogy végezzem el a zeneszerzés tanszakot is. így aztán 1963-ban befejeztem a tanulást orgonaszakon, majd két évvel később zeneszerzői diplomát is szereztem. Ezek a tanulmányok minden orgonistának hasznára válnak, hiszen a templomi gyakorlat sűrűn kínálja az improvizálás lehetőségét és szükségességét: az üres időket zenével kell kitölteni, s mivel ezek az idők esetenként túl rövidek egy már megkomponált darab eljátszásához, az orgonista - s ez ezen a hangszeren már több évszázados gyakorlat - kénytelen rögtönözni. Komponálással - paradox módon - a tanulmányaim befejezése után hosszú évekig nem foglalkoztam. Kortárs zeneszerzők műveit szívesen játszottam, de az uralkodó stílust képtelen voltam elfogadni, és annak szellemében alkotni. Egyik, Franciaországban tett hangversenykörutam alkalmával - úgy a hetvenes évek vége felé - felfigyeltem arra, hogy ebben az országban minden újnak helyet és teret adnak. Úgy döntöttem hát, hogy megpróbálok a francia közönségnek komponálni, és az ottani turnéimon bemutatni műveimet. Első darabomat egy kedves francia orgonista hölgynek ajánlottam. A kompozíció fogadtatása olyan lelkesnek bizonyult, hogy ezt követően egy provance-i plébános számára írtam darabot karácsonyra. Első kompozíciómat aztán művek egész sora követte, s mivel a már bemutatott darabok magyarországi előadásához többé nem kellett az Országos Filharmónia engedélye, ezeket itthon is műsoromra tűztem. A John Lennon muzsikája ihlette kompozíciómat magam is jónak tartom: a dallam szép, és a variációk szerintem is jól sikerültek. A katolikus orgonisták mégis ellenérzéssel fogadták a darabot, ezért ezt a művemet többnyire csak koncerttermekben szoktam előadni. A Jáki misét a címadó templom apátjának kérésére írtam, a mise a búcsú szertartásának ünnepélyeverset Babits Mihály „Ámor sanctus” című kötetéből. Bízvást elmondhatom, hogy az engem ért támadások ellenére ma is nagy kedvteléssel komponálok.- Úgy tudjuk, szenvedélye az orgonajavítás és -építés. Hogyan fér bele még ez a tevékenység is az idejébe?- Aki teljes életet akar élni, az jól ossza be az idejét. így próbálok én is cselekedni, s így nagyon sok munka belefér a mindennapjaimba. Büszkén mondhatom, hogy körülbelül harmincmillió forintot sikerült kerítenem orgonaépítés céljára. Sokan szememre vetik, hogy ezt az összeget politikusoktól kértem, s hogy ehelyett nem vonultam el egy szobába, inkább a passzivitást vállalva. Ma is vallom, hogy kezdeményezéseim nem voltak hiábavalók, hiszen az ország legszebb és legjobb orgonái épültek fel ezek segítségével Vácott, Szombathelyen, Kecskeméten és Szekszárdon. Hát ha ez olyan nagy bűn, akkorán vállalom...- Ön sikerei csúcsán álló, elismert Érdemes Művész, birtokosa a Liszt-díjnak. Lemezei elnyerték az „Év hanglemeze' ’ és az , Aranylemez'’ ’ megtisztelő címet. Bizonyára sok koncertfelkérést kap. Sok előadóművész társával ellentétben elégedett-e helyzetével?- A felsorolt kitüntetések mellett meg kell említénem, hogy lovagja vagyok a „Francia művészetek rendjé”-nek, ezt a megtisztelő címet 1986-ban adományozta nekem a francia kulturális miniszter. A hazai elismerések sorát gazdagítja az az egyetemi tanári kinevezés is, mely megtiszteltetésben az elmúlt évben részesített Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Helyzetemmel teljes mértékben elégedett vagyok. Ehhez az életérzéshez - úgy vélem - a szerencse is hozzásegít, de ez számomra szinte természetes, hiszen egy trappista szerzetes egyszer azt jósolta nekem, hogy hosszú életű leszek, és Fortuna kegye egész életemen át végigkísér.- Szívből kívánjuk: úgy legyen, és köszönjük a beszélgetést! Szathmáry Judit ki
