Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-13 / 61. szám
Néplap 1991. MÁRCIUS 13. 3 A Hungarovin Szolnokon . Tegnap kóstolóval egybekötött bemutatót tartottak a Hungarovin termekéiből Szolnokon, a 121-es Csemegében. (Fotó: N. Zs.) Ahogy a németek csinálják Az elmúlt héten Németországban járt egy húsztagú delegáció, amely az ottani Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Minisztérium szervezésében a munkaügy helyzetét tanulmányozhatta. A magyar delegációban az újonnan megszerveződő háromoldalú érdekegyeztetés tagjai vettek részt - közülük egy a megyéből. Aki fizet, az diktál A tapasztalatokból, a kinti helyzet néhány vonatkozásából szeretnénk most átadni néhány gondolatot. A német partnerek a munkapiacot úgy tekintik, mint az összes többi áru piacát. Van kínálat, van kereslet, s ezek valamilyen találkozási ponton kialakítják a munkaerő árát. Minthogy azonban itt emberekről van szó, szociális jogokról is kell beszélni, ezért a munkaerőpiac nem teljesen szabad. A kérdéssel hivatalból foglalkozik a minisztérium és egy olyan önszerveződés, amelyből nálunk még kevés van, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal. Mindehhez csatlakozik a háromoldalú érdekegyeztetés országos, tartományi, helyi szintjei. A legtöbb pénzzel a hivatal rendelkezik. Ebben az évben 71 milliárd márkával, amely számunkra hihetetlenül nagy összeg. Ebből az összegből 68 milliárdot a munkaadók és munkavállalók „adnak” össze, fele-fele arányban a bruttó fizetések 3,4 százalékát fizeti mindkét oldal. A maradékot a szövetségi kormány biztosítja. Ha a költségvetésből kapnák az összeget, azt ugyanúgy a munkaadók és munkavállalók fizetnék, de jóval kisebb lenne az önállósága a szervezetnek. Ugyanis aki fizet, az diktálja a feltételeket. Az említett százalékot az idén emelték fel, megfizetve ezzel a kelet-német tartományok munkapiaci helyzetének zuhanásszerű romlását. 50 százalék is lehet munkanélküli Szeptember óta a munkanélküliek száma megduplázódott, mára elérte a nyolcszázezret, ami még mindig „csak” 40 százaléka a nyugati tartományokénak, de a rövidített munkaidőben dolgozók száma elérte a kétmilliót. Ha figyelembe vesszük, hogy a keleti tartományokban a lehetséges munkavállalók száma egynegyede a nyugatiakénak, akkor látható, hogy az a megállapítás, miszerint a munkahelyek fele nem hatékony a volt NDK-ban, egyáltalán nem túlzás. Mindez indokolja a pénzek odaáramoltatását, s magyarázatul szolgál a feszültségek növekedésére. Legyőzés helyett meggyőzés Visszatérve a munkaügyi szervezet működésére, meg kell említeni, hogy a munkanélkülisegélyre a 71 milliárd márka 47 százaléka jut, 43 százaléka pedig az aktív eszközök támogatására. Ez utóbbi alatt a tovább- és átképzések széles hálózatát értik elsősorban. A különböző szinteken eldöntött anyagi, pénzügyi kérdések első ránézésre nagy vitákat kellene, hogy kiváltson. Ez önmagában így is van, de a magyar gyakorlattól eltérően ezek a viták nem a végső döntési szinteken történnek. A magyar delegáció részt vehetett az országos érdekegyeztetési fórum soron lévő összejövetelén. A tizenöt pontból álló előterjesztést órák alatt elfogadták, holott az első pont is 12 milliárd márkáról szólt. A külöriböző oldalak egymást nem legyőzni, hanem meggyőzni akarták. Füle István napló Egy karcagi férfi tájékoztatott az alábbiakról (nem névtelenül tette, de azt kérte, a nevét ne újam le): „A bombatéren, a Németéri főcsatorna gátján kaszáltunk, s a szénáért egy pénteki napon mentünk, 1958. június 8-án. Fél kilencre értünk oda. Ott állt a megfigyelőtoronyban az orosz katona, de hát elég messze volt. Két parasztszekérrel mentünk ki a gát tetejére. Megálltunk, fordítottuk volna a kocsit, a ló száját megfogta az egyik barátom, a kocsi farát meg egy keresztfával kellett lökdösni, tenni arrább-arrább, hogy megforduljon a keskeny gátkorona tetején. Akkor már láttuk, hogy húznak a repülőgépek, mondta is az egyik társam, hogy ez igen idelöki a bombát. Észrevettük, hogy kiesett belőle. Mikor borzasztó közel leesett a bomba, egy nagy füstfelleg lett, a légnyomás engem elvágott a rézsű oldalába, hét szilánk ment belém, a lábamba, a faromba, egy átvitte a bal oldali tüdőt, a mellkasomban három oldalbordát összezúzott, ott rekedt meg. A bokámba is belement egy, mikor felugrottam, akkor vettem észre, hogy lóg a bokám. Három ló rögtön kifordult a hámból, elvagdostuk az estrángokat, de ott pusztultak el, annyira telibe kapták a szilánkokat. Aki elől a ló száját fogta, annak olyan szerencséje volt, hogy a kalapját vitte széjjel a repeszdarab, nem a fejét, csak a térdéből kellett kivenni egy szilánkot a karcagi kórházban. Egy kis szénát löktek a szekérderékba, mert én nem tudtam menni, úgy indultunk el a Németéri főcsatorna gátján az ágotai gátőrház felé, majd a Debreceni úton Karcagnak hazafelé. Ágotán én már eszméletlen voltam. Jött egy műtrágyát szállító traktor, megállították, azzal vittek be Karcagra, a kórházba. Vittek is tovább mentővel Szolnokra, a tüdőkórházba. Ott délután háromkor megműtötték, aztán bent feküdtem hat hétig, egy fél esztendeig voltam betegállományban. Sajnáltam a négy lovat, mert három a gáton kimúlt, a negyedikkel a társaim még bevergődtek valahogy a karcagi vágóhídig, de ott már összeesett, úgy húzták be. En ugyan a kórházban voltam, de csak gondoltam rá, hogy a szénát haza kéne szállíttatni. Egy héttel a sebesülésem után azonban megint bombáztak, akkor meg gyújtóbombát löktek le a bombatérre, de úgy fújt a szél, hogy a tűz felment a Németéri csatorna gátjára, és a nagyiváni meg karcagi emberek által lekaszált és pakkba tett szénát, a mienket is, semmivé tette. Elégett minden, egy szál szénát sem tudtunk elhozni. Ezért dolgoztunk. Próbáltunk egy kis kártérítést kérni, nem is annyira a szénáért, hanem a lovak elpusztulása miatt a szovjet parancsnokságtól, de nem kaptunk. Később aztán vizsgálták az esetet: ötvenkét méterre esett le tőlünk a bomba. Valahogy megúsztok.” Körmendi Lajos Pénz, money, das Geld Táncoljunk a szegényekért! Hetekkel ezelőtt láttam a tévéhíradóban egy körülbelül félperces riportot. Nem volt nagy dolog, mégsem tudom elfelejteni. Arról volt szó, hogy jótékony sági bált rendeztek a pesti V igadóban, s tiszta bevételét a szegények megsegítésére használták. Néhány másodpercre felvillantak a képernyőn a Vigadó lépcsősorai, termei az estélyi ruhás hölgyekkel és a szmokingos urakkal. Nem kétlem, hogy a bál rendezőit jó szándék vezette, s azt sem, hogy a bevételből jótékonykodásra fordított összeg pár napra megkönnyítette néhány ember életét. De akkor miért nem tudtam gondtalanul örülni a hímek, miért maradt bennem valami rossz érzés a riport után? Először is már önmagában groteszk dolog, hogy az egyik ember mulat, táncol azért, hogy a másiknak legyen betevő falatja, az egyik kaviárt eszik, hogy a másik tejet, kenyeret vehessen, ami átmenetileg megmenti az éhezéstől. A múlt télen tanyát vert a lépcsőházunkban egy öregember, akit nem volt szívünk elkergetni, mert biztosan megfagyott volna odakint. Elképzeltem, mit segíthetet volna az öregnek, ha adományt kap a táncmulatság bevételéből vagy valami más forrásból. Kenyeret, szalonnát s valószínűleg egy üveg bort vett volna, s egy este teli gyomorral feküdt volna le a lépcső alatt leterített hullámpapírra. De több nap, mint adomány, a következő napon már éhesen maradt volna, ma már a kukákban is egyre kevesebb ehető hulladék van. Ám kétlem, hogy az öreg valaha is kapott volna egy fillért is valamilyen jótékonysági szervezettől. A nyomornak van egy olyan bugyra, ahová az adományok már el sem jutnak. Az ott élők nem olvasnak újságot, nem tudják, mikor és hol osztanak élelmiszert, ruhaneműt, nincs lakcímük, ahová lelkes emberbarátok mindazt elvihetnék nekik. Azt hiszem, igen nagy naivitás kell ahhoz, hogy bárki elhiggye: a jótékonykodás megoldás a nyomor elleni küzdelemben. Magyarországon ismét hárommillióan élnek a létminimumon vagy az alatt, jó úton haladunk, hogy ismét a hárommillió koldus országa legyünk. Nincs annyi bál, annyi ruhagyűjtés, annyi szociális segély, amennyi elég volna ennyi nyomorúság számottevő enyhítésére. Hiába súlykolják az ellenkezőjét, széles körben hiszik ma is, hogy a gazdagság és a szegénység ok-okozati viszonyban van egymással, minél több a gazdag, annál több a szegény is. S ezt még megfejeli az a némileg cinikus vélemény, hogy a jótékonykodás nem a szegényekért, hanem a gazdagokért van, azért, hogy az ő lelkiismeretüket megnyugtassa. Ha nem is tartalmazza a teljes igazságot, van némi igazság ezekben a véleményekben. De hát ki tudja ma itt, hogy mi a teljes igazság? Gyűjtsünk hát és táncoljunk, együnk drága nyalánkságokat a jótékony sági esteken! Meglesz az a jó érzésünk, hogy segítettünk, valahol valakinek egy-két napra megkönnyítettük az életét. Ez sem kevés, de azfne higgyük, hogy a szegénység megszüntetéséért tettünk valamit. Bistey András Idegenforgalom 1991. (1.) A talpon maradás a tét A mai nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebben tehetik meg, hogy kedvük szerint válogassanak az utazási irodák színes választékaiból. Bármilyen mély legyen is azonban a válság, az emberben él egy természetes vágy, igény, hogy legalább néhány napra szakítson a mindennapok egyhangúságával, utazzon, kikapcsolódjon. Ezért is nézünk utána, mit kínálnak az utazási irodák a leendő ügyfelek számára, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek. Ezúttal Csányi Jánost, az Express Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Utazási Irodájának vezetőjét kerestük meg. Csányi János elmondta, hogy az Express Utazási Iroda az utóbbi években jelentős tartalmi és formai változáson ment keresztül. Korábban ifjúsági irodaként ismertük, mára azonban a címből is eltűnt az ifjúsági jelző. Ennek oka, hogy korábban a fenntartó és felügyeleti szerve a KISZ volt, de ma már nem kötődik egyetlen ifjúsági szervezethez sem. A tartalmi változás abban nyilvánul meg, hogy a felnőttutaztatás - jóllehet korábban is létezett - aránya megnőtt az ifjúsági és diákutaztatáshoz képest. Az Express kedvezményei ma már nemcsak a diákoknak, hanem részben a felnőtteknek is szólnak, 10-26 éves korig váltható a nemzetközi diákigazolvány, amely a vasút, a múzeumok, színházak, stb. szolgáltatásaira nyújt kedvezményt. A volt szocialista országokba például 50 százalékos vasúti kedvezményt adnak. A Youth Hostel (Nemzetközi Ifjúsági Vendégházak) igazolványait idősebbek is kiválthatják, amely öt földrészen működő, több ezer nemzetközi szálló igénybevételére jogosít. Ezek általában szerény kialakításúak, de megbízhatók, és az adott ország árszínvonalához képest a legolcsóbb elhelyezést jelentik. A flyto igazolványokat 25 éves korig bárki, tehát nemcsak diákok válthatják ki. Közlekedés, sport, éttermek, szállók, múzeumok területein jogosít kedvezményekre. 26 éves korig váltható az Eurotrain-bij, amely Budapesttől 150 nyugat-európai célállomásra, illetve vissza, kedvezménnyel jogosít vasúti menetjegyváltásra. Az utazási kedvezmények ellenére jelentős a visszaesés utazási „hajlandóságunkban”. Az Express megyei hivatalában például az elmúlt évben 80 százalékos árbevétel-csökkenés volt. A volt szocialista országokba alig történik utaztatás. Nincs kereslet a bevásárlóturizmus iránt sem. Az idegenforgalomban talpon maradni ma sem könnyű. Meg kell célozni azokat a rétegeket, amelyeknek még mutatkozik fizetőképes kereslete. Tudomásul kell venni, hogy a korábban nagy tömegeknek szervezett utak iránt nincs igény. Az Express igyekszik részt venni szakmai utak szervezésében, ebben látnak perspektívát. Az egyénileg utazó turistáknak szállást közvetítenek, vagy igény esetén közlekedési eszközöket biztosítanak. Érdeklődés mutatkozik görög, török, olasz, jugoszláv szálláshelyek iránt. Ennek kielégítésére az Express apartmanokkal áll a kiutazók rendelkezésére. (Folytatjuk) Mindent a vevőért___ Vevőcsalogatónak szánta - és tényleg az is lett belőle - az ÉKV Szolnokon azt, hogy hét helyi (1 -es, Cukor, Gólya, Márka, Panel, Sarok, Meder úti ABC) és a martfűi Tisza ABC-ben a még három hete is 250 forintért adott disznóhúsféleségeket (comb, karaj) 175 forintért adja. A sikerre jellemző, hogy kétszer, háromszor annyi fél sertést adnak el. A városban legolcsóbban mért hús származási helyét titok fedi. A vállalatnál remélik, hogy a héten és a jövő héten még ennyiért tudják adni a húst. Határátlépés csak m&fog__________________ Egyoldalúan korlátozta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Szovjetunió kárpátontúli területe közötti, kishatármenti személyforgalmat a szovjet fél. A március 1-jén újra megnyitott Barabás-mezőkaszonyi és Tiszabecs-tiszaújlaki határállomáson ezentúl az egyszerűsített határátlépővel rendelkező magyar, illetve szovjet állampolgárok csak gyalog kelhetnek át. A határőrség ezért kéri a magyar állampolgárokat, hogy az említett pontokon semmilyen gépjárművel ne kíséreljék meg a határátlépést, mert a szovjet oldalról visszaküldik őket. Az illetékes magyar szervek lépéseket tettek, illetve tesznek az ügy tisztázására és megoldására. Abonyban az elmúlt szezon sikeres tánctanfolyamai és vizsgái után újra indul a Petőfi Művelődési Házban két társastánctanfolyam. A hetedikes, nyolcadikos gyerekek szerdai napokon, a felnőttek péntekenként találkoznak, hogy megismerjék a különböző táncokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évben alig 43.800 lakás épült Magyarországon, 15 százalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A lakásépítés ilyen alacsony szintjére 1955-ben volt utoljára példa. A magánüdülő-építkezés a lakásépítéssel ellentétben fellendült. Tavaly 2600 magánüdülő készült el, 150-nel több, mint 1989-ben. Nagy Rózsa Megyei KÓTA Megalakult a Jász-Nagykun-Szolnoki Ének-Zenei Együttesek és Karnagyok Egyesülete: a megyei KÓTA. A napokban.megtartott közgyűlés az egyesület elnökévé választotta Ferenczi Györgyöt (Tiszafóldvár); alelnökeivé pedig Bedőné Bakki Katalint (Jászberény), Bischof Lászlót (Törökszentmiklós) és Czakó Jánosnét (Szolnok). Ügyvezető elnöki megbízást Szabó András kapott (Szolnok). A KÓTA megyei titkára ismét Buday Péter (Szolnok). Az 1991 -es munkaterv szerint az egyesület két alkalommal tájékoztató újságot kíván megjelentetni. Szervezi az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyeit - melyre közel száz kórus nevezett be! - és a múzeumi hangversenyeket. A munkatervben természetesen még számos feladat szerepel. A közgyűlés kéri, hogy akik segítették az eddigiekben a KÓTA megyei szervezete tevékenységét, támogatásukat a jogutód egyesületnek is adják majd meg. Tarsolyom gyerekeknek Reve&^^lakas,