Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. MÁRCIUS 11. 3 Veszélyeshulladék-lerakó Abony közelében? Tévhitek, észérvek és a bizonytalan csend Újszilvás nincs túl messze Jász-Nagykun-Szolnok megye határától. Abony, Tápiógyörgye és Tápiószőlős felől megközelít­hető, háromezres kicsinyke tele­pülés, amolyan átlagfalu, amely semmilyen nevezetességgel nem dicsekedhet. Itt is ritkán történnek nagy dol­gok. A falu azonban válaszút elé került nemrég, s rövidesen nagy kérdésre kell válaszolni a hely­bélieknek. Legyen veszélyeshul­­ladék-tároló a község határában, vagy sem? A gondolat felvetődé­séről csak annyit, hogy az ötlet maga az újdonsült polgármester, Fehér Tibor fejében született meg, s az kedvező fogadtatásra talált a képviselő-testület köré­ben is. A lakosság elé egy február 7-ére összehívott falugyűlésen már tervezet formájában került a lehetőség, bár előzőleg egy kö­rültekintő, szakemberek által szövegezett, alapos tájékoztató is közkézre került. Eszerint a lerakó rész­vénytársaság formájában üze­melne, melynek részvényesei a veszélyes hulladékot termelő nagytérségi vállalatok, pénzinté­zetek és az üzemeltető lennének. Ezen túl a szolnoki központú kezdeményező, az Agromen Svéd-Magyar Kft. szellemi ka­pacitással, a község 150 hektáros földterületével társulna a vállal­kozásba. Újszilváson kívül a lé­tesítés lehetősége Tószeg, Tisza­­várkony és Rákócziújfalu szá­mára is megnyílt, ám azóta ettől mindhárom település visszalé­pett. A már jelenleg is üzemelő aszód-galgamácsai lerakótelep létesítésének tapasztalataival rendelkező Agromen kisebb tá­rolóhálózat kiépítését tervezi, amely sok külföldi országban már a nyolcvanas évek elején lét­rejött. Ä cél a Monorok és Apaj­­puszták elkerülése! (Sajnos most már megyénk is dicsekedhet ha­sonló „tettel”, Jászberény kap­csán...) Azt még tudni kell, a kérdés felvetődése körül fontos szerepet játszott az is, hogy Újszilváson műanyagüzem működik, mely­nek ellenőrzött saját lerakója nem lévén, régi gondja a képző­dő hulladék elhelyezése. A ha­tárban gyakoriak a vadlerakók. Ezek közül elég volt egyet köze­lebbről megnézni. A szétszóró­dott műanyagforgács-hulladék vastagon borította a felszínt, míg a szomszédban juhok legelész­tek békésen. A megbolygatott föld alól három-négy, ki tudja, mit rejtő hordó villant elő, mely az emberben önkéntelen képzet­­társításokat szül a tévében látott hasonló képsorokkal... Fehér Tibor személye már csak azért is nagyon fontos a kér­désben, mert gyanítható, sokan megpróbálnak politikai kérdést kovácsolni a lerakó ügyéből, vá­lasztási „sérelmeik” nyomán. A polgármester ugyanis, azon túl, hogy bevándorló, csupán százöt­ven szavazattal utasította maga mögé fő riválisát. Pedig kár len­ne, ha belevegyülnének a majda­ni döntésbe az érzelmek, itt sok­kal inkább észérvekre lenne szükség egyik, illetve másik ol­dalról is. Ezen a két tábort értem, amely élesen látszik körvonala­zódni. Talán jelen pillanatban többen vannak közülük az ellen­zők. Sokan terményeiket féltik, mások az átjáró forgalom zajait nem óhajtják, vannak, akik a ter­mészeti katasztrófák puszta esé­lyétől féltik a lerakó vastag be­tonfalait, és ezáltal a falut. A be­leegyezés ára pedig nem kevés, legalábbis kecsegtetően kerek summa: 50 millió forint először, majd évenként további 15 millió. Ennyiből talán ki is vakaródhat­­na a sárból Újszilvás. A polgár­­mester szavaival élve: „Ez az egyetlen kiugrási lehetőségünk az elkövetkező harminc évben”. A környező falvak viszont hal­lani sem akarnak a dologról. Ko­holt, naiv tévhitek keringenek, főleg a tápiógyörgyeiek száján. Ott sokan első perctől „atomte­metőként” emlegetik a létesít­ményt, holott sugárzó anyagok tárolásáról egy pillanatig sem volt szó. Akadnak, akik Szilvás vadonatúj téeszelnökének szere­pét is szeretnék eltúlozni, s a dol­got a két falu közös termelőszö­vetkezetének szétválásával ösz­­szefüggésbe hozni. (Persze az igaz, hogy az elnök és tagsága 60 milliót tehetne zsebre, ha a ked­vező döntést követően a területet megvásárolnák tőlük.) A technológiai biztonságot egyébként garantálja az építésre vonatkozó skandináv fejlesztési program, sőt az Agromen tartós hatású, a biztonságot növelő, Rémisztő „tájkép” a falu határában n a p ló Amikor lefekszem, ismét eszembe ötlik, hogy holnap reggel utazom. Ébresztő hatkor, mondom magamban immár sokadszor, mint aki beállítja magában a vekkert, ott belül, talán a tudat alatt. Mindig így készülök az utazásra, akkor is, ha csak Karcagról Szolnokra akarok eljutni, mint je­len esetben. És felébredek, mégpedig éppen hat órakor, esetleg valamivel korábban. Mint e példá­ból is kitűnik, furcsa viszonyban vagyok az idővel, illetve helyesebb ezt így, nagy kezdőbetűvel ideír­ni: az Idővel. Mondjuk úgy: időérzékeny vagyok. Valami mágikus, számomra megmagyarázhatat­lan erő odavonzza a tekintetemet a videón lévő órára, s a digitális óra számai éppen 13 óra 13 percet mutatnak. Vagy 21 óra 21-et. Vagy 0 óra 00 percet. Egyébként rá sem nézek az órára. De ha mondjuk 18 óra 18 perc van, akkor bármit csiná­lok, muszáj odanézpem, s ez a cselekvés annyira nem tőlem függ, hogy általában csak utólag tuda­tosul bennem az egész. Olyasmi ez, mint amikor hónapokkal vagy évekkel korábban megálmodott párbeszédeket döbbenten hallok vissza szó szerint a valóságban. Mi ez? Sokszor meditálok ezen. Most, legutóbb, mondom, utazni akartam Szol­nokra, fel sem húztam a csörgőórát, biztos voltam benne, hogy úgyis felébredek. Fel is ébredtem másnap reggel, de harminc perccel hamarabb. Ez a legveszélyesebb. Még nem kell kipattanni az ágyból, s félő, hogy elalszik az ember ismét. így jártam én is. Tehetetlen, mégy álomba zuhantam. Megszűnt az idő. Aztán nagyon furcsa dolog történt. Hirtelen va­kító fényesség támadt, elképesztő fényözön, s ugyanakkor erőteljesen csöngettek a bejárati ajtón­kon. Kinyitottam a szemem, a digitális órára pil­lantottam: 6 óra 30 perc volt. Ahogy megnéztem, azonnal lenullázott az óra. Kibotorkáltam az ajtó­hoz, kinyitottam, kinéztem, de senki sem volt ott, sőt a lépcsőházban sem járt egy árva lélek sem. Bénultan álltam: mi volt ez? Aztán sietősen készü­lődni kezdtem, ám nem hagyott nyugodni ez a különös, talányos eset. A buszon, a vonaton, egész nap, sőt azóta min­den áldott nap csak ezen töprengek. Csak Szun Vu Kungnak látom az embert (lásd Szabó Lőrincnél), aki otthagyta piszkát az Isten tenyerén, s most azt hiszi, ő a világ ura, hogy mindent tud. Ám a Tudás e tudáson túl kezdődik. Lehet, hogy éppen egy furcsa, talányos ébredéssel. Körmendi Lajos OTP Rt. Régi bank sok újdonsággal Ügyfelei tudhatják már, ha fölfigyeltek rá: az Országos Ta­karékpénztár neve hosszabbo­dott, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rész­vénytársaság szerepel az iratain. A névváltozás tartalmi változást is jelent: továbbra is a lakosság bankja, és természetesen az ön­­kormányzatoké is - de ezentúl kereskedelmi banki tevékenysé­gét elsősorban a kisvállalkozók számlavezetésében és hitelügye­inek bonyolításában szeretné ka­matoztatni. A részvénytársaság öttagú igazgatótanács irányítá­sával működik, amely rövidesen jóváhagyja a jövő üzletpolitiká­ját, ami itt, Jász-Nagykun-Szol­nok megyében is meghatározza a megyei igazgatóság és a 18 fiók, mind a négyszáz bankos dolgozó munkáját. A bank - vi­lágbanki ösztönzésre - tiszta pénzügyi műveletek végzésére módosította tevékenységét. Azaz három korábbi tevékeny­séget elhagyott. Ezzel egy idő­ben természetesen három rész­vénytársaság vált ki, a lakás­építés és -értékesítés, a totó-lottó üzletágból Szerencsejáték Rt. lett, s az Ikka is levált - a külföldi átutalásokat is önálló rész­vénytársaság intézi a jövőben. Ez máris változást jelent a me­gyében is. Elsősorban azt, hogy a szolnoki négy, valamint a kar­cagijászberényi, mezőtúrijász­apáti és törökszentmiklósi, összesen kilenc totó-lottó kiren­deltség már nem tartozik az OTP Rt. megyei igazgatóságához. Egyelőre a bizományosokat a fi­ókok látják el szelvényekkel, s a nyereménykifizetésekben is részt vesz megegyezés alapján. Az is idetartozik, hogy az idén a megyében még több településen- Szolnokon, Jászberényben, Túrkevén, Jászárokszálláson és Karcagon - az OTP mint építtető ' is jelen van. A sok változás után mit mutat a mérleg? Erre kértünk választ Változott a neve, tisztult a profilja Csűcs Ferenctől, az OTP Rt. me­gyei igazgatójától.- A nehéz gazdasági helyzet megmutatkozik-e a lakosság be­tételhelyezésében?- Igen is, meg nem is. A lakos­sági betétek csak kamatjóváírás­ból növekedtek, ugyanakkor a devizabetétekre elhelyezett összeg háromszorosára emelke­dett.- Üzleti betétekről beszélhe­tünk már?- Természetesen. Már 5486 egyéni kisvállalkozó számláját kezeljük a megyében, 30 száza­lékkal nőtt a számlák darabszá­ma - ami azt igazolja, hogy a kereskedelmi banki tevékenysé­günk szélesedett.- Ez bizonyosan a hitelekre is vonatkozik.- A lakossági és a vállalkozói hitelek is nőttek. Tavaly 1215 új családi ház építéshez adtunk hi­telt a megyében, 3244 lakás vá­sárlásához kértek és kaptak ügy­feleink kölcsönt. Közreműködé­sünkkel 1858 lakás építése feje­ződött be. Folyósítottunk 1189 újrakezdési kölcsönt - hogy csak a legfontosabbakat említsem a múlt évi számokból.- És az önkormányzatok? Megmaradtak az OTP Rt.-nél?- A szabad bankválasztás le­hetősége nem változtatott ezen: a önkormányzatok kivétel nélkül nálunk hagyták pénzügyeik bo­nyolítását.- Talán nem érdektelen, hogy a múlt év eredményei után azon­nal az idei, közismerten nehéz első két hónapról kérdezem. A kamatemelés országszerte meg­feszített munkát követelt a taka­rékpénztártól.- A régi lakáshitelek kamat­emelése természetesen döntő hatással volt minden OTP-fiók­­ra. Elég, ha annyit mondok: a december végén nyilvántartott 72 ezer számlából február végé­ig 30.800 szűnt meg.- Ez azt jelenti, hogy a megyé­ben 30.800 adós visszafizette a kedvező feltételek szerint adós­ságát?- Igen, 1,4 milliárd forintot törlesztettalakosság.sugyaneny­­nyit vállalt magára a költségve­tés is. Egy-egy számla átlagosan 45 ezer forint visszafizetést je­lent, s egyben azt is, hogy első­sorban az alacsony, 100 ezer fo­rint alatti tartozásokat fizették vissza - bár kivétel mindig van.- Vajon miből fizették vissza, hiszen nyomorult körülmények között élünk?- A rendkívüli törlesztések mintegy 20-50 százaléka szár­mazott betétből, illetve értékpa­pír-visszaváltásból. így év ele­jén a takaréklevél-betétek kivé­telével a betétállomány február közepéig 276 millió forinttal csökkent. S az is érdekes, ami várható, mert a számlatulajdo­nosok 80-85 százaléka a máso­dik variációt választotta - tehát felére csökkentette a tartozást. Mintha e mögött további szám­lamegszüntetések szándéka len­ne - tehát az, hogy az év folya­mán visszafizetik még többen a teljes tartozást.- Köszönjük a tájékoztatást. (SJ) VÁLTOZATLAN ÁRON 1991-BEN IS! MÁRKASZERVIZ, GARANCIA, ALKATRÉSZELLÁTÁS, LÍZING Topreklám FORD EUROSERVICE H 1103-Budapest, Gergely u. 83 Telefon:127 4053 Telefax427-4052 Telex: 20-2553 semlegesítő vegyi anyagot is al­kalmazna a teljes szigetelésen túl. No persze, az emberekben mindig ott fog motoszkálni a gyanú, hogy az ördög bizony nem alszik. Egy biztos: pont még sokára kerül az ügy végére. técsi Fotó: Illyés Cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom